Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-05 / 204. szám

4 Néplap 1990. DECEMBERS. WrnmMiy/ ífcllli _ NYÍLT TÉR Jljt Levélíróink figyelmébe Mit közlünk és mit nem? Mint tudják olvasóink, ezt az oldalt többnyire a politizáló emberek, pártok, szervezetek írják. A Nyílt térbe beküldött anyagok döntö többsége megjelenik - van azonban néhány írás, amelyeket különböző okok miatt nem közlünk. Úgy gondoljuk - mindjárt részletezzük az okokat -, ezzel nem sért­jük meg azt a szerkesztési elvet, miszerint ebben az oldalban mindenféle véleménynek, nézetnek helyt adunk. Nézzük akkor, hogy mit közlünk és mit nem a Nyílt térben! Azokat az írásokat várjuk - biztosak vagyunk abban, hogy az olvasók is -, amelyek nem nagy terjedelműek, aktuális témával foglalkoznak, és tisztán kifejezik a szerző gondolatait. Örömmel mondhatjuk, hogy a beérkezett anyagok többsége ilyen. Néhány írást azonban a , fiókba tettünk”. Például olyanokat, amelyek névtelenül érkeztek - az más dolog, ha valaki közli velünk nevét és cí­mét, de névtelenséget kér. Nem közlünk olyan le­veleket sem, amelyek egészen személyes konfliktu­sokat írnak le, ezek aligha számíthatnak közér­deklődésre. Néhány anyag azért esik ki a „ros­tán”, mert olyan témával foglalkozik, amely rég elvesztette aktualitását - ilyen pl. a helyhatósági választásokat megelőző kampány. Igen-igen ritkán kapunk olyan írást is, amely nem fejezi ki egyértel­műen a szerző mondanivalóját - ez azért marad ki. És természetesen nem adunk nyilvánosságot a szélsőséges politikai nézeteknek sem - ezt annak ellenére kijelentjük, hogy ilyen anyagot eddig nem kaptunk. A közölt írások megegyeznek az eredetivel - az időnként egészen jelentéktelen, a mondanivalót nem sértő stilisztikai javításokkal, pl. a szóismétlé­sek kiszűrésével. Ez nem mond ellent annak, amit mindig leírunk: ,A beküldött anyagokat változta­tás nélkül közöljük, a megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk.” írásaikat továbbra is várjuk! Szerkesztőség Az MSZDP-álláspont Milyen legyen az új kormány? Támogatókra számítanak Református templom épül Martfűn Az 1940-es években alapítot­ták a Tisza folyó bal partján festői környezetben a Bata cég új vállalatát, a Tiszaföldvárhoz tartozó Szobotka-birtokon a Cikta Cipőgyárat, melyből a háború után a Tisza Cipőgyár fejlődött ki. Ezzel megindult a terület benépesülése a környező településekről, de főként Tisza­­földvárról. Ezt a mozgást fo­kozza, s a település fejlődését sietteti a növényolajgyár, sör­gyár létesítése, s munkalehető­sége. így jutott a közelmúltban városi rangra középiskolával, iskolákkal, modem lakótelep­pel Martfű. Felvetődik az urbanizáció és szórványkérdés, mely egyhá­zunk fontos problémája. 1962- ig Tiszaföldvár lelkésze isten­tiszteletet tart Martfűn. Az is­mert szorítások miatt ez meg­A miniszterelnök a kormány átalakítására készül. Ismét re­ménykedhetünk, mivel mi, szoci­áldemokraták mélyen csalódtunk az első demokratikus kormányzat bemutatkozásában. Ma Magyar­­ország gazdasági helyzete labili­sabb, szociális feszültségei na­gyobbak, szomszédaival a viszo­nya feszültebb, mint a pártállam utolsó kormányzata idején. Olyan kormányt akarunk:- mely pontosan megmondja a magyar népnek azt, hogy milyen feladatok előtt áll, és milyen ál­dozatokat kell hoznia,- mely biztosítja a vagyoni és jövedelmi helyzetnek megfelelő arányos teherviselést,- tudni akarjuk, hogy a gazda­sági szerkezetváltás milyen mér­tékű és megoszlású munkanélkü­liséget jelent,- tudni akarjuk, milyen lesz a szociális védőháló, és ismerni akaijuk azok pénzügyi forrásait- társadalmilag ellenőrizhető, piaci viszonyokra épülő privati­zációs törvényt akarunk, mely fi­gyelembe veszi a munkástulaj­donlás lehetőségét,- nyűt és pártatlan elbírálású pályázati rendszerre épülő veze­tői kiválasztódást akarunk,- szakszervezeti és munkásta­nácstörvény megalkotását ha­laszthatatlannak tartjuk, hogy azok egymást egészítsék ki, és ne egymás ellenfelei legyenek,- valódi vállalkozásélénkítést akarunk, nem azt tartjuk lénye­gesnek, hogy ki privatizáljon, ha­nem azt, hogy milyen szempon­tok szerint privatizáljanak. A pri­vatizáció leglényegesebb szem­pontja az emberek foglalkoztat­hatósága, egzisztenciális bizton­sága legyen. Demokratikus, euró­pai, modem kormányt akarunk, olyat, melynek a nemzeti és nem­zetközi elkötelezettsége egymást erősíti. Olyan országban szeret­nénk kiszámítható biztonságban Az Új Néplap politikai vitafóruma szakad, s csak Földvárra bejőve kapnak lelki táplálékot. A 6000-en felüli lélekszámúvá nőtt városban két templom épülhet városrendezési és belső lelki igény alapján. A megsza­kadt fonalat úgy vettük fel, hogy Dobrosi Károly presbiter házánál bibliaórát tartottunk, s ma már istentiszteletre iskolá­ban kaptunk helyet. A gyüleke­zet tagjainak s a vélt reformátu­soknak a felkutatása folyama­tos. Mellékelt tervrajzunkon, melyet Kálmán Ernő ép.-mér­­nök tervezett Isten dicsőségére, mint hatodik megtervezett templomát T. Királyok 8:22 alapján az ég felé kiteijesztett imádkozó kéz látható. Salamon templomszentelési imájából: „Azután odaállt Salamon az Úr oltára elé, Izrael egész gyüleke­zetével szemben, kiterjesztette kezét az ég felé”. A tervező az imádkozó kéz anyagba történő formálását tervezte a torony formájába. Jelenleg a földtör­vény megalkotása után lehető­vé váló telekrendezést várjuk, hogy tavasszal megindulhassa­nak a munkák. A polgármester ígérete szerint tavasszal ez megvalósulhat. Támogatást és ígéretet kaptunk a meglévő üzemektől és önkormányzattól. A lap olvasóit és a vállalatok vezetőségét, akik megtalálhat­ják a segítés lehetőségét, nehéz gazdasági viszonyaink közt is, ezúton kérjük, támogassák e nemes célt. Csekkszámlaszám: 269-98909. Agrár Innovációs Rt. Szarvasi Fiók. Tiszaföldvári Ref. Lelkészi Hivatatal kérésre csekket küld. Szeretnénk kevesebb külföl­di segítséggel és több saját ma­gunk áldozatával felépíteni a templomot a templom nélküli városban. Már a cipőgyár meg­épülésekor is volt templomterv. A mögöttünk hagyott 45 év ta­pasztalata is azt bizonyítja, hogy szükséges a hit és erkölcs, s mindaz, amit az egyház sajá­tos szolgálatával nyújthat. A következő nemzedék nem nőhet fel a hit ismerete és er­kölcsi alap nélkül. Hajdú Lajos református lelkipásztor élni, ahol a hazafiság és nemzet­köziség egymás édes- és nem mostohatestvérei, ahol az egyén politikai és lelkiismereti szabad­sága szent és sérthetetlen, ahol a különböző világnézetek nem el­választják, hanem összekötik, nem proletársorsba taszítják, ha­nem polgárrá emelik az ország minden lakosát. Ezekkel a gondolatokkal ké­szülünk az MSZDP XXXVU. kongresszusának folytatására de­cember 8-án, ahol többek között a program elfogadására is sor ke­rül, mely a pártközpontban, Bu­dapesten a Dohány u. 76-ban lesz. Az MSZDP Szolnok/2. ______________alapszervezete Dr.Jánosi Gábor védelmében Vélemény „dilettáns”-kérdésben Feladó a Nemzeti Parasztpárt Levél Bognár Ferenchez, Tiszavárkony polgármesteréhez Kedves Hasznos Rozália! Engedje meg, hogy reagáljak a „Dilettáns tanácsok ”-ra írt Dilet­táns válaszaira. Hangvétele ugyan felettébb emlékeztet a Csurka-Csengey féle iskolára, amely a sárdobálás, hazug rágal­mazás iskoláját igen magas fo­kon végzi. Lehet, hogy tévedtem, mert vannak más nagymesterek is, akik szintén nem válogatósak, és magas szinten versenyeznek egymással. Az idő azonban mú­lik, és egyre kevesebb érveket le­het felsorakoztatni a felelősség lerázására, áthárítására, mint ahogy már a benzináremelés mi­att kirobbant elégedetlenséget nem lehetett címezni másnak, csak a kormánynak. Ön nem egé­szen kimerítő választ ad a Jánosi doktor által felvetett kezdőfize­tés-különbségekre (mert ugyebár a polgármester uraknak is kezdő­­fizetés az, amit megszavazna ré­szükre.) Ha a kapott magas összegeket megközelítően felezik, még min­dig kétszer annyi összeg marad a megélhetésre, mint a legnagyobb összeget kapó kezdő fiatalnak. Nagyon tisztelendő az, ha vala­­ki(k) „öntudatból” otthagyják a jól fizető állásukat, és vállalják az ismeretlen feladatokat, felcsap­nak „aknakutató”-nak. Különben remek arroganciával adja elő a kisegítő iskolában végzett Pisti­két, vagy a 80 éves István bácsit, de ez nem más, mint a falvak, vá­rosok lakosainak a lekezelése, le­nézése. Rendkívül felületesnek tartom önnek a választásokról való távolmaradás okfejtését, amely úgy hangzik: „olyan soká­ig volt kötelező választék nélkül választani, hogy az emberek egy része most távolmaradási jogával élt”. Biztosan ezért maradtak ott­hon a választópolgárok? Én ter­mészetesen más okokat látok, kedves Rozália! Nevezetesen pe­dig a csalódottságokat, mert a kormány nem váltotta valóra az ígéreteit, sőt! A helyzet egyre romlik, az elszegényedés egyre nagyobb méreteket ölt. Ha már itt tartunk, azt hiszem, hogy nem oktalan megemlíteni azt is, hogy a „gondoskodó” kor­mányunk addig sem a nyugdíja­kat, sem a családi pótlékokat, stb. nem rendezte, amíg a minisztéri­umi hivatal 2 havi bruttó bért ki­fizetett nem kis fizetésű alkalma­zottjainak 21 millió forint érték­ben. Ugye, kedves Rozália, ez is mond valamit! Ezt a magyar né­pet illő volna már megismerni tisztelt vezetőinknek! Tudni kell, hogy a mi népünk lelkileg is igen érzékeny, és nehezen viseli el a Dilettáns megjegyzéseket és vi­selkedéseket. Nem diktálni kell a mosolyt az emberek arcára, ha­nem oda kell varázsolni! Ha eljutunk oda, hogy az em­bereknek megmutatjuk a nehéz helyzetből kivezető utat, akkor követésre találunk, és a helyi ön­­kormányzatoknál ez nem minden esetben a felsőfokú végzettséget igényli, hanem az Emberséget! Ha megsértettem volna, tisz­telt hölgyem, akkor szíves elné­zését kérem, de úgy érzem, hogy az igazsághoz az általam leírtak is hozzátartoznak! Tisztelettel: Tolnai Antal Szolnok Kedves Polgármester Úr! Nagy többséggel állt mögéd a falu, s helyezte beléd bizalmát a választásokon. Most egy szervezett csopor­­tocska semmibe véve a többségi döntést, mindenben gáncsolja, akadályozza a falu fejlesztését célzó törekvéseid. Igyekszik ter­rorizálni, megfélemlíteni a falu­belieket, fenyegetőzve, hogy „Visszajönnek a kommunis­ták!”, és felidézve az 1956-os forradalmat követő aljas kegyet­lenkedésüket, amikor Kenyeres Lajos plébánost megkínozták, él­ve a Tiszába fojtották, ártatlan, becsületes embereket megaláz­tak, nyomorékká vertek. Mindenki tudja, kik voltak a gyilkosok, és ma is élő, lapuló bűntársaik a feljelentgetők! Csendes forradalmunk nem von­ja felelősségre a bűnösöket és bűntársaikat, ahogy megérdemel­nék, de a türelemnek van határa. A népellenes bűntett sohasem évül el! Ha a hajdani bűnösök és bűntársaik folytatják megfélemlí­tő, ostoba fenyegetéseiket, és to­vábbra is lehetetlenné teszik a népakarat érvényesülését, a de­mokratikus önkormányzati mun­kát, mi, alulírottak, indítványozni fogjuk, hogy illetékesek vizsgál­ják meg a tiszavárkonyi helyze­tet. Terítsük ki az ország nyilvá­nossága elé, kiket, milyen fele­lősség terhel az aljas gyilkosság­ban, a sorozatos bűntettekben Polgármester Úr! Új tisztségedben azzal kezdted a munkádat, hogy a mártírhalált halt pap emléktábláját felállítat­tad a községben. A gyászünnep­ségen valamennyi megkínzott várkonyi lakosról megemlékez­tél, és rehabilitáltad a meghurcol­­takat. Meggyőződésünk, hogy a falu nagy többsége velünk együtt azt vallja: ez nemes cselekedet volt. Minden támadás ellenére kije­lentetted, hogy az egész faluért dolgozol, azokért is, akik most ellenedre vannak, és erről nem térít le semmi és senki. Mi tudjuk, hogy erre csak a legnagyobbak képesek, s te azok közül való vagy. Munkálkodj továbbra is be­csülettel, nagy energiával Tisza­várkony község felemelkedésé­ért, boldogulásáért, választópol­gáraid és valamennyiünk nagy örömére. Budapest, 1990. november 28. Tisztelettel üdvözöl: Fekete Gyula, az MNP-NPP országos elnöke, író Kozma Béla, az MNP-NPP elnökségi tagja Dr. Skultéti János pártfőügyész Körösi Jenő, az MNP-NPP elnökségi tagja S. Szabó Ferenc, az 1945-ös Magyar Kormány államtitkára Dr. Törőcsik Mihály, az MNP-NPP országos elnökség tagja

Next

/
Thumbnails
Contents