Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-30 / 224. szám
1990. DECEMBER 30. 13. Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... Azt beszélik a faluban... akik életkoruknál fogva nem vállalják a tagságot, hanem ekként vélekednek: Félek és adok egy százast! - Erre a támogatásra szükségük van, hiszen megalakulásuk óta rendszeressé tették az éjszakai szolgálatokat, ami annyit jelent, hogy saját autóikkal járőröznek a községben. MűLapozgatom a község néhány éve közreadott krónikáját, analógiát keresve mai helyzetre. Több lehetőség után megmaradok az 1745 óta ismert címernél, amelyben kék mezőben sárkányölő Szent György lovag látható. A pajzs fölött államiságunk jelképe a korona és a Jászsághoz való tartozást szimbolizáló kürt. A szakszerű leírás szerint alatta a következő jelmondat állt: Istenemért, honomért, fejedelmi dicséért és sárkányharcra is készen állva, teremtve vagyok. A lassan két és félszáz éves jelkép tehát egyaránt közvetíti a község lakóinak elszántságát, ragaszkodását, a sárkánnyal való szembeszállás pedig a nekigyürkőzö, egymásnak feszülő erőket, olyanokat, amelyek akár lehetetlennek tűnő helyzetekben címerére egy MDF-es és négy független polgármesterjelöltből. Rajtuk kívül harmincán péályáztak a tizenegy képviselői helyre. A falu sokak által kétségbevont pártosodását az mutatja a legjobban, hogy a képviselőjelöltek közül minden második pártok jelöltje volt, sőt a függetlenek túlnyomó többsége is kapott valamilyen támogatást. A választási kampányt bizonyos visszafogottság jellemezte, többek szerint azért, mert többen úgy gondolták, itt csak a második fordulóban dől el a küzdelem. A választói gyűléseken programok ismertetésére szorítkoztak, kerülték egymás kritizálását a jelöltek. Mindezek után sokak számára meglepő eredmény született: Halla Zoltán lett a polgármester. Ő huszonkét éve tanácselnök és ugyancsak csendes „antikampányt’ ’ folytatott, hiszen a többiekkel ellentétben még választói gyűlést sem tartott. Ezzel egyidejűleg derült ki véglegesen, hogy az augusztusban és szeptemberben elmaradt összecsapásokat, koalíciókat és egyezkedéseket nem lehet megtakarítani, legfeljebb azok későbbre, így mostanra halasztódtak. Ez annál inkább így van, hiszen a tizenegy tagú testületben jelenleg mindössze két híve van a polgármesternek. A községben nyolcaknak titulált, MDF-esekből, SZDSZ-esekből és szimpatizánsaikból álló csoport viszont velük ellentétes erőt képez. A testületben e mellett más különbözőségek és aránytalanságok is mutatkoznak. Halla a maga középfokú könyvelői végzettségével szemben ellenzékében magasabb felkészültségűek foglalnak helyet. A polgármesteren kívül két olyan tag is van, aki az előző ciklusban ugyan nem, de a korábbiakban jelentős szerepet játszott a falu vezetésében. Magas a pedagógusok száma (5), nincs gazdasági szakember és vállalkozó közöttük. Ilyen feltételek közepette indult el az újfajta politikacsinálás a faluban. Halla az önkormányzat első összejövetelére készülve elővette a régi receptet s ennek megfelelően az iskola igazgatóját jelölte alpolgármesternek. Ezzel viszont tovább bőszítette a nyolcakat, akik ekkorra már ellenjelöltet állítottak. Végül a polgármesternek bele kellett törődnie abba, hogy erre a posztra egyik legerősebb ellenfele Gajdosné Rock Klára került. * A címerben kifejeződő tulajdonságokra ma leginkább Klagatják törekvéseit, akik azelőtt máshol álltak. Idén a legkisebbeknek már reggel tarthatja óráit, ami nagy könnyebség, hiszen a déli órákban már sokkal nehezebb a fáradt gyerekekkel foglalkozni. A két csoport kulcsfiguráival beszélgetve úgy tűnik, hogy mind a kompromisszumos megoldásokra, mind az ellentétek kiéleződésére reális esély van. Valószínűleg az utóbbi kerül előtérbe, ha mindkét fél leragad a múlt eredményeinek emlegetésénél, illetve a hibák firtatásánál. Mivel a választókat leginkább a jelen és a jövő foglalkoztatja, valamiképpen meg kellene találni azokat a közös pontokat, melyekben bizonyítanák a nagyon is odafigyelő lakosságnak, hogy képesek vezetni a községet. Mivel itt törvényes választás történt, el lehetne fogadni Halla állítását, miszerint a régi-új polgármesterek „nem azért dolgoznak, hogy rossz legyen a falvaknak”. Neki viszont minden bizonnyal stílust kell váltania, esetenként elébe menni ellenzéke követeléseinek és kéréseinek. A napilapok tele vannak a fővárost kisebbségben kormányzó, de mégis hatalmas apparátusra támaszkodó Demszky főpolgármester dilemmáival. Természetesen más méretekben, de nincs kevesebb gondja Jászalsószentgyörgy polgármesterének és képviselő-testületének sem, és itt is fennáll a kormányozhatatlanság reális veszélye. Az alsószentgyörgyi elöljáróknak ugyanúgy válságmenedzselést kell folytatniuk és még ebben a számos tekintetben tisztázatlan helyzetben is alternatívákat kell mutatniuk. A műgozó mindegyike alkalmazott, mert tsz-tagokat a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint nem lehet elküldeni. A többi „rosszul dolgozó” pedig olyan, aki néhány hónapja, egy éve dolgozott náluk. A továbbiakban beavatott a későbbi terveikbe, melyek megvalósulására érdemes lesz visszatérni. A téesz 1991-ben új, kisebb önálló egységekre alapozott, belső vállalkozási rendszer bevezetését tervezi. Mindezek nyomán a cipőüzem is három nagyobb önelszámoló és tizenegy kisebb egységgé alakul át. Tóth István reménykedik abban, hogy ezzel újra visszatérnek ahhoz, ahonnan 1968 után elindultak, amikor igen jól lehetett keresni az akkor szervezett 30-40 fős ipari műanyagüzemben. Most viszont a húsz ember elküldése után megmaradó négyszázötven emberről van szó. Az üzemvezető szerint az ő helyük biztosított, hiszen elegendő megrendelésük van az elkövetkezendő évre, annak ellenére, hogy termékeik nem olyan kiállításiak mint a ma divatos Adidas, Puma vagy egyéb sportcipők. Jászalsószentgyörgy velődési ház, a könyvtár és az öregek napközije esetén nem a felszámolás és a leépítés az egyetlen út. Tovább kellene folytatni az előző vezetés által szorgalmazott, nyolc jászsági település összefogásával kivitelezhető gázellátás kiépítését, hiszen a község leginkább így profitálhatna a jászsági önkormányzatok összefogásából. Meg kellene vizsgálni azt is, amit a nyolcak hangsúlyoznak. Gajdosné szerint ez a község „szalad a lehetőségei után”. A tapasztalatlan, de friss erőkből álló társaság menedzselhetne olyan elképzeléseket, melyek például az idegenforgalom terén adódnak és a korábbiakban nem foglalkoztak velük. * Nagyobb mértékű ragaszkodást és jóval kevesebb elszántságot tapasztaltam a Petőfi Tsz cipőüzemében. Az irodába lépve Tóth István üzemvezető azzal * Kladiva Imre úgy látja, hogy a lelkek gondozása terén a legnagyobbak az elmaradások. A tizennégy hittanos csoport (amiből öt Jászboldogházán van) mellett egyre kevesebb idő jut családlátogatásra, s idén nem tudta felkészíteni a boldogházi gyerekeket a karácsonyi misztériumjátékra sem. Rendszeresek a keresztelési és jegyesoktatások. Jövőre készülnek a pápai látogatásra, valamelyik zarándokhelyre feltétlenül elmennek néhány busszal. Ha a következőkben jobban sikerül sorolni a teendőket, akkor adventben minden este más pap részvételével lelkigyakorlatot tervez a tisztelendő úr. Amiben a falu legaktívabban támogatja, az a templom rendbetétele. Két évvel ezelőtt még berepültek a galambok, veszélyessé vált az elektromos hálózat és beázott a mennyezet. Mára ezen a problémákon már túl vannak, de még nagyon sok a tennivaló. Rendbe kell hozni a tornyot és az órát, ki kell javítani és festeni a falakat és a színes üvegablakok restaurálására is sort kell keríteni. A hívek igen adakozónak mutatkoztak, mintegy 2-2,2 millió forintot adtak eddig a renoválásokra. Ehhez nemrégiben az önkormányzat is csatlakozott. Legutóbbi üléseik egyikén 300 ezer forintot szavaztak meg erre a célra - ami mostanában kivételnek számít - egyhangúlag. Ők is érezték, hogy a kétszáz éve álló templom helyrehozatala sokak érdeke. Nyilvánvalóan sokan látnák szívesen, ha 1993-ban a jobb oldali üvegablakon újra eredeti színeiben jelenne meg a sárkány legyőzésére is képes, Szent Györgyöt ábrázoló községi címer. Összeállította: Pethő László is megoldást találtak. Ottjártamkor minden törekvésre találtam példát. Számomra leginkább elszántnak a polgárőrség vezetője, az ötgyermekes családapa, Zsoldi Lajos tűnt. A Petőfi Tsz főrendésze korábban cselgáncsozott, később kilenc évig rendőrként szolgált, majd leszerelt. Ezután sem szakadt meg kapcsolata a rendőrséggel, tagja volt az önkéntes rendőri állománynak. Két éve fontolgatta már, hogy önvédelmi csoportot szervez, de ez nem sikerült. Ez év nyarára viszont már kezdett tűrhetetlenné válni a helyzet: többször betörtek az áruházba, feltörték a presszót és a takarmányboltot. Sőt mi több, itt már a magánlakásokat is célba vették a betolakodók, két-három betörést az ott lakók sérelmére követtek el. A szervezőket egyre jobban zavarta, hogy a gyerekek sem mehettek el nyugodtan szórakozni, mert lépten-nyomon beléjük kötöttek, megverték őket. Mindezek hatására augusztus elején Zsoldi Lajos vezetésével, valamint a hozzá csatlakozó 48 önkéntes részvételével megalakult a polgárőrség. Hangsúlyozzák - s ez mostanra bizonyos félreértések után tisztázódott - nem a rendőrség helyett, hanem annak munkáját segítve akarnak tevékenykedni. Méghozzá az eddigekből ítélve eredményesen, hiszen az előbb ismertetett tettek elkövetői visszavonultak. A mostanra 111 tagúra bővült polgárőrség tagjai minden társadalmi rétegből verbuválódtak, 18 éves a legfiatalabb tagjuk, van közöttük hét nő, öt cigány és néhány 70 év fölötti is. Vannak Zsoldi Lajos förendész ködésük feltételei adottak, támogatja őket az önkormányzat is. Mindemellett szívesen fogadnak mindenféle felajánlást és ennek érdekében a helyi takarékszövetkezetnél számlát is nyitottak, melynek száma: 0147280. Az egymásnak feszülő erők leginkább a helyi politikai arénában mutatkoznak, és egyben igazolják, hogy a falvak sem nézték ölhetett kézzel a változásokat. Ennek bizonyítására Hudra Györgyné, az önkormányzat frissen megválasztott jegyzője látott el adatokkal. Ezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a pártállami időkkel ellentétben nyilvánosságot kaptak a különféle, egymással ellentétes érdekek. Ez még akkor is így van, ha az önkormányzati választások alkalmával a szavazásra jogosultak többsége otthon maradt. Az a 47,8 százalék aki elment szavazni, az viszont - a korábbiakkal ellentétben - választhatott. Méghozzá egy kisgazdapárti, diva Imre esperesplébános tevékenysége vonatkoztatható. A besenyőtelki születésű pap a Kunságból, Abádszalókról került ide két évvel ezelőtt, s azóta sok minden megváltozott a jászalsószentgyörgyi templom körül. Ahogy az egész országban, úgy itt is lépten-nyomon korlátozták az egyház tevékenységét, így aztán 1988 őszén 30- 35 gyerek akadt aki eljárt a plébánián folyó hitoktatásra. A tavalyi tanévben már az iskolában tarthatták a hittanórákat, melyekre 120-130 gyerek járt. Idén - a hitoktatás körüli viharok ellenére - tovább emelkedett a létszám. Ott fenn vitáztak, de ez itt nem csapódott le - állapította meg a plébános. A számok őt igazolják, hiszen idén már 207 gyereket írattak be. A hittanra járók többsége, 160 gyerek alsó tagozatos, s további problémája a plébános úrnak, hogy közülük csak 20-30 gyerekkel találkozik a vasárnapi misén. Máskülönben mostanában nem kis meglepetéssel tapasztalja, hogy a korábbiakkal szemben olyanok támofogadott, hogy éppen most adja ki húsz ember felmondólevelét. Rájuk a nem ütemesen teljesítő tűzöde átszervezése folytán nincs tovább szükség és ők azok akik rosszul dolgoznak. További kérdezősködésemre kiderült, hogy itt nem pontosan erről van szó. A húsz feleslegessé vált dol-Gajdosne, az alpolgármester otthon Változatok Halla Zoltán polgármester A tsz cipőüzemében
