Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-23 / 200. (220.) szám

2 Néplap 1990. DECEMBER 23. Átmenetileg szabályozták a társadalombiztosítási juttatásokat — Adótábla még nem született Költségvetés nélkül nem megy Az Országgyűlés reményt adó karácsonyt kíván Reggel 9 óra 10 perckor, 214 képviselő jelenlétében a helyi adókról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatásával megkezdte szombati munkáját az Országgyűlés. Délelőtt háromnegyed tízkor a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozható szolgáltatások átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját csak másodszori nekifutásra tud­ta lezárni az Országgyűlés: az első szavazás időpontjában ugyanis mindössze 182 képvise­lő foglalt helyet az ülésteremben, így határozatképtelennek bizo­nyult a Tisztelt Ház. Miután az elnöklő Szabad György beszólí­totta a folyosón, valamint a ple­náris üléssel egy időben zajló bi­zottsági üléseken tartózkodó tör­vényhozókat, újabb szavazás után végül sikeresen befejezték az általános vitát. Minthogy a törvényjavaslat ezt követő részletes vitájában nem akadt hozzászóló, a házel­nök - a határozathozatalt később­re halasztva - lezárta a téma tár­gyalását. Az Országgyűlés szombati munkarendjét a tervezettnél ko­rábban és hosszabb ideig tartó szünet szakította félbe. Több mint háromórás szünet után a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozható szolgál­tatások átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat határozat­­hozatalával folytatta szombat délutáni munkáját az Ország­­gyűlés. A képviselők 218 igen szava­zattal, 1 ellenében, 22 tartózko­dás mellett elfogadták a végleges törvény megszületéséig terjedő időszak kifizetéseit rendező sza­bályokat. A törvényhozók ezután dél­után két órakor megkezdték a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításának vitáját. Szombat este hét órakor - a plenáris ülés hivatalos részét be­fejezve - Csengey Dénes (MDF) Nemzeti Alapítvány létrehozásá­ról szóló szándéknyilatkozatot olvasott fel, amelyet 43 ország­­gyűlési képviselő írt alá. Az ala­pítvány célja, hogy ösztönözzék és támogassák a gazdasági szer­kezetátalakítás folyamatában a szegénység küszöbére sodródó társadalmi csoportokat, segítsék fiatal szakemberek külföldi kép­zését, továbbá a nemzeti egység, a nemzeti kultúra továbbfejlesz­tésében, európai színvonalú mű­velésében szerepet vállaló szel­lemi műhelyeket, alkotóközös­ségeket, állampolgári kezdemé­nyezéseket. Csengey Dénes felkérte kép­viselőtársait, hogy csatlakozza­nak a Nemzeti Alapítvány létre­hozásához. Az alapítvány alapí­tója lesz, aki március 15-ig egy­havi jövedelmének teljes össze­gét egyszerre vagy hathavi rész­letre átutalja. A bejelentés után Szabad György házelnök reményt adó karácsonyt kívánt az ország né­pének és a képviselőknek. (MTI) Küszöbön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal Ha elfogadható költségvetést vajúdunk ki Hamarosan létrejöhet a megál­lapodás a Nemzetközi Valutaalap­pal, hiszen szakértői szinten már megszületett az egyezmény, s ha a magyar parlament is jóváhagyja a 78 milliárd forintos deficittel szá­molójövő évi költségvetést, várha­tóan az IMF Igazgatótanácsa is kedvezően dönt - mondotta Ko­vács Álmos pénzügy­minisztériumi államtitkár-helyet­tes szombati sajtótájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy az IMF alapvetően egyetért a magyar gaz­daságpolitika fő irányaival, a piac­­gazdaság kiépítésével, a privatizá­ció gyorsításával, az állam gazda­ságban betöltött szerepének foko­zatos visszaszorításával. Helyesli azokat a kormányzati erőfeszítése­ket is, amelyek az infláció megfé­kezését szolgálják. Vita egyet­lenegy kérdésben volt a kormány és az IMF-szakértők között. Ez pe­dig, hogy a jövőre mintegy 2 mil­liárd dollárra becsült veszteséget - amely a külgazdasági körülmé­nyek megváltozása miatt éri az or­szágot - milyen hányadban kell sa­ját erőből elviselni, és milyen mér­tékben lehet külföldi hitelekkel megfinanszírozni. Természetesen az IMF azt szorgalmazta, hogy a magyar gazdaság minél nagyobb mértékben saját erőből teremtse elő a forrásokat. A nemzetközi ta­pasztalatok ugyanis azt bizo­nyítják, hogy ahol a piacgazdasá­gokban hagyták érvényesülni a kedvezőtlen külső körülményeket, az állam nem avatkozott be, ott az alkalmazkodási periódus rövid és sikeres volt. Ahol az állami beavat­kozás tompította ezeket a hatáso­kat, a gazdaság hosszabb távon és nehezebben alkalmazkodott. Az IMF szakértőivel sikerült azonban megértetni, hogy Ma­gyarországon még nem működik megfelelően a piacgazdaság, más­részt az életszínvonal az elmúlt 10 év során fokozatosan csökkent, s a lakosság elérkezett tűrőképessége határához. Amennyiben drasztiku­san tovább romlana a helyzet, tár­sadalmi robbanást eredményezhet­ne, ami veszélybe sodorná a gazda­sági rendszerváltást. így jött létre végül is a kompro­misszumos megállapodás, misze­rint a kétmilliárdos veszteség felét saját erőből kell ellensúlyozni, a másik felére viszont az ország kül­földi hitelt vesz fel. így jövőre a folyó fizetési mérleg hiánya való­színűleg 1.2 miliáid dollár körül alakul. Az IMF a hároméves prog­ram keretében 1991 -ben mintegy 1 milliárd dollár hitelt folyósít Ma­gyarországnak, amellyel nagymér­tékben megkönnyíti az ország kül­ső finanszírozását. A Nemzetközi Valutaalap szak­értői évente kétszer fogják ellenő­rizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. Az 1991-es esztendő­ben elért gazdasági eredményektől függ, hogy a hároméves megálla­podás következő két esztendejé­ben milyen összegű hitelt folyósít a Nemzetközi Valutaalap Magyar­­ország számára. Kovács Álmos arról is beszá­molt, hogy a vártnál jóval kedve­zőbb egyezmény előkészítéséhez nagymértékben hozzájárultak az idei kedvező gazdasági eredmé­nyek. Magyarország több tekintet­ben lépéselőnyben van a többi ke­let-európai országgal szemben. Egyrészt a magyar vállalatoknál megkezdődött az alkalmazkodás a kelet-európai kereskedelemben le­játszódó jelentős változásokhoz. Az idén ugyanis mintegy 30 száza­lékkal csökkent a rubelexport, de úgy tűnik, hogy a korábban szocia­lista piacra termelt termékek szá­mottevő részét sikerült másutt ér­tékesíteni. A dollárelszámolású ki­vitel ugyanis 17 százalékkal nőtt, s ez részben ellensúlyozta a kelet­európai piacvesztést. így valószí­nűleg már nem lesz olyan súlyos a visszaesés a kelet-európai orszá­gokkal folytatott kereskedelemben ajövő esztendőben. Igen figyelem­reméltó az is, hogy Magyarország a legigényesebb piacon, az EK-or­­szágokban, és különösen Német­országban növelte leggyorsabban az eladásokat. Összehasonlítva a térség többi országaival, Magyarországon megy végbe leggyorsabban a pri­vatizáció. Hazánkban kiépült a pri­vatizáció intézményrendszere, megszülettek a szükséges jogsza­bályok, s a folyamat már megkez­dődött. Eddig a privatizálható állami vagyon 7-8 százaléka került ma­gánkézbe, s a vagyon további 10 százalékáról folynak a privatizáci­ós tárgyalások. Jelentős előnyt él­vez Magyarország a külföldi mű­ködőtőke-beáramlása tekintetében is. Mintegy 1 milliárd dollárra te­hető a hazánkban lévő külföldi működőtőke, s ennek fele 1990- ben jött az országba. (MTI) Ultimátum Moldvának Tíznapos határidőt szabott a moldvai vezetésnek Mihail Gorba­csov államfő, hogy Kisinyov saját erőből teremtsen rendet a köztár­saságban. Az elnök hangsúlyozta, hogy a szombaton aláírt rendeleté­ben megfogalmazott követelések nem teljesítése esetén „megteszi a szükséges intézkedéseket annak a hatáskörnek megfelelően, amely­­lyel a szovjet alkotmány ruházta fel a Szovjetunió elnökét”. Gorbacsov ultimátuma - amely kilenc pontban foglalja össze Moszkva követeléseit - bizonyos meglepetést keltett, hiszen sokan azt vártak, hogy az elnök elsősor­ban a függetlenségüket követelő balti köztársaságok ellen fog fel­lépni, s főként e térségből jeleztek csapatmozgásokat is. Az újév nap­ján lejáró határidő után Gorbacsov elnöki kormányzást vagy rendkí­vüli állapotot vezethet be Moldva területén. Az elnök rendeletében drámai képet fest a moldvai helyzetről, „kritikusnak” minősítve a kiala­kult állapotokat. Értékelése szerint mindez azzal függ össze, hogy a köztársaság legfelsőbb tanácsa ál­tal elfogadott egyes törvények sér­tik a nem moldvai nemzetiségű la­kosság állampolgári jogait. Ugyanakkor sérti a szovjet alkot­mányt - és a köztársaságit is - az új autonómiák és vezető szerveik lét­rehozása, vagyis a Gagauz Köztár­saság és a Dnyeszter-melléki Köz­társaság kikiáltása. Hivatalos totóeredmények A totó 51. heti játékszelvényén szereplő mérkőzések eredmé­nyei: 1. Aston Villa-Arsenal X 2. Chelsea-Coventry 1 3. Liverpool-Southampton 1 “(.Manchester City-Crystal Palace 2 ő.Norwich-Everton 1 6.Sheffield United-Nottingham 1 7. Tottenham-Luton 1 8. Wimbledon-Manchester United 2 9. Charlton-Hull 1 10. Bamsley-West Ham United 1 11 .Oxford-Sheffield Wednesday X 12.Port Vale-Brighton 2 13.Swindon-West Bromwich 1 Pluszmérkőzés: 14.Wolverhampton-Mi!lwall 1 A SZOLNOKI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT INKÖZ IRODÁJA KÖSZÖNTI KEDVES JELENLEGI ÉS LEENDŐ ÜGYFELEIT A KÖZELGŐ ÜNNEPEK ALKALMÁBÓL! Az új esztendőben is hasonló szakszerű ügyintézéssel várjuk az Önök megbízásait szolnoki irodánkban (Szolnok, Mária u. 45. sz. Tel.: 37-545) és karcagi kirendeltségünknél (Karcag, Táncsics krt 30. szám. Tel.: 59/11-381). ✓ Uj szolgáltatásainkról későbbiekben tájékoztatjuk Önöket Ügyfeleinknek kellemes, meghitt karácsonyt és békés, boldog új évet, sikeres együttműködést kívánunk az 1991-es évben is! Ingatlankezelő Vállalat INKÖZ Irodájának és Karcagi Kirendeltségének valamennyi dolgozója *43604/1* A kengyeli református egyházközösség istentiszteleten adott hálát a templom külső felújításáért. Igét hirdetett dr. Kocsis Elemér (kis képünk), a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a zsinat elnök-lelkésze. Fotó: Mészáros Ingyenfuvar az NSZK-ból Tiszabőre A kétezerhatvannégy lélek­számú Tiszabőn - ahol ezeröt­­venhét cigány él - még most, a karácsony előtti órákban is törté­nik valami. S ez az eset, amiről most szó lesz, éppen az ünnep hangulatához méltó, mert a sze­reiéiről, a segítségről szól, és olyan szép, mintha igaz sem vol­na. Pontosan mai lapunkban van egy riport dr. Bognár Szabolcs­ról, a helyi Falusegítő Szolgálat vezetőjéről és családjáról. Az előzményekhez mindenesetre annyit tudni kell, hogy dr. Bog­nár Szabolcs felesége német származású, s így természetes, hogy sok rokona él odakinn. A külhoniak jártak már náluk ven­dégségben, látták, hogyan élnek a tiszabői emberek, és maguk is szembesültek a testet, lelket nyo­morító, a gyomrot összehúzó szegénységgel. Ugyanakkor pe­hogy mennyibe kerülne a fuvar Schriesheim és Tiszabő között, meg egyáltalán tudna-e valamit is tenni a cég annak érdekében, hogy az a szállítmány célhoz ér­hessen. Hamarosan megérkezett a válasz Tiszabőre, amelyben a volánosok közölték, hogy ennek semmi akadálya sincs, hisz ka­mionjaik rendszeresen járják Nyugat-Európa országait. Csak adják meg a pontos címet, ahol a rakományt föl tudják venni, és a többit ők elintézik. így is történt, s tegnap délután megérkezett Szolnokra a szállít­mány. Mint Márton Ágoston, a Jászkun Volán igazgatóhelyette­se érdeklődésünkre elmondta, a jövőben is segítenek, s nem kér­nek a fuvarokért egy árva fillért sem. Ők ezzel támogatják az Egészséges Tigzabőért Alapít­ványt.- Csütörtök délután 4 órakor indultam Schriesheimből - me­séli a kamion vezető­je. Jó ezer kilométert autóztam, és látja, itt vagyok. Hamarabb is hazaérhettem volna, de 11 órát vártam a ha­táron. Ilyenkor kará­csonykor mindenki igyekszik hazafelé, s így összetorlódtunk a vámnál. Úgyhogy sie­tek én is, mert még ezeket a ruhákat, ka­bátokat, cipőket meg játékokat elviszem Ti­szabőre. Hátha boldo­gabb lesz az ottaniak karácsonya. Szusszanásnyi időre megállt Szolnokon a kamion. Fotó: Mészáros János _n_ t . dig - micsoda kontraszt! - tudták, tapasztalták azt, hogy Németor­szágban a legtöbb családban gondot jelent, hogy hová tegyék, mit csináljanak azokkal a ruhák­kal, kabátokkal, cipőkkel, ame­lyeket gyerekeik kinőttek vagy a szülők meguntak. így aztán rög­tön fevetődött: miért ne lehetne a Heidelberg melletti kis falucs­kában, Schriesheimben - hisz odavaló a rokonság - a szomszé­dok meg az ismerősök körében egy gyűjtést szervezni, és az ily módon összegyűlt holmikat Ti­­szabőnek felajánlani. A gyűjtés természetesen meg­történt, csakhogy ott tornyosult az újabb kérdés: hogyan kéne a ruhaneműket Tiszabőre eljuttat­ni? Nos dr. Bognár Szabolcs gondolt egyet, s levelet írt a Jász­kun Volán Vállalat igazgatójá­nak, melyben részletezte, hogy miről is lenne szó, megkérdezte, ^ A Jászkun Volán Vállalat ajándéka

Next

/
Thumbnails
Contents