Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-20 / 217. szám
10 1990. DECEMBER 20. A tudomány világa Uj jelszó autósoknak Takarékosan, de biztonságosan A régi autósok talán emlékeznek még az egykori 2,70-es, 3 forintos benzinre. De hát hol van már a harminc év előtti benzin és benzin ár? A közelmúltbeli “benzinlázadás”, s az éppen most tárgyalt “benzinliberó” egyértelművé teszi: a közlekedés éppen a benzinár révén meglehetősen költséges^ zsebbe nyyűló tevékenység. Úgy tűnik, az elkövetkező években a benzinár nem fog csökkenni. Sőt... Persze, akármennyibe kerül a benzin, mindig aktuális, és szinte alapkérdés, hogy hogyan tudunk takarékoskodni az üzemanyaggal. Szinte felsorolhatatlan a lehetőségek köre, hiszen oly sokféle találmány, szabadalom és ötlet látott napvilágot benzintakarékosság ügyében. Most nem a kisebb méretű fúvókáról, a befecskendezésről, az elektronikus szabályozásról, s nem is a kétüteműek kipufogójának végére szerelt “leffentyűről” szólunk, hanem sokkal inkább arról, hogy hogyan ne takarékoskodjunk a benzinnel. Régi, hivatásos sofőr szokás az, amelyet “hadd guruljon az autó” felkiáltással szoktak művelni az üzemanyagagai saját zsebükre spóroló pilóták. Az ügy egyszerű, úgy is fogalmazhatunk: csak egy mozdulat. Ez a gurulás ugyanis azt jelenti, hogy a sofőrök menet közben elsősorban hosszabb lejtőkön leveszik a gyújtást. Az eredmény minden bizonnyal hozhat némi benzinmegtakarítást, bár vannak akik kételkednek ebben, hiszen az újbóli üzemmódba állítás azzal is jár, hogy álló motornál, visszavéve a megfelelő sebességfokozatot, a megspórolt benzin jelentős mennyiségét visszahörpinti a motor. Ha pedig nem, úgy a kuplung csúsztatása, a kerekek megtorpanása fogyasztja másképpen a forintokat. Persze, a levett gyújtással való gurulás másféle gondot is okozhat. Nem egy balesetnek volt már közvetett vagy közvetlen oka a “véletlenül” bekattant kormányzár vagy szervó rásegítés, légfékes kocsiknál a vákuum, illetve nyomáscsökkenés. Egyes szakértők úgy becsük, hogy a szervó-hatás nélkül az eredetinek ötven százalékára csökken egy-egy ilyen berendezéssel ellátott személygépkocsi fékhatása. Természetesen, a járó motor nélküli gurulás veszélyei másban is megnyilvánulnak. A motor leálltásával és a gyújtás kikapcsolásával “kikapcsoljuk” az úgynevezett motorféket is, ami természetesen megváltoztatja járművünk viselkedését, kanyarodás közben vagy fékezésnél. Motorfék nélkül kanyarban sokkal jobban sodródik, csúszik az autó, és hirtelen fékezésnél még tökéletesen száraz úton is, nagymértékben megnő a megcsúszás veszélye, hiszen szinte azonnal blokkolnak a kocsi kerekei. A fentiek azt mutatják, hogy életveszélyes az ilyenfajta takarékoskodás, az ilyenfajta vezetéstechnika. Az üzemanyaggal való takarékoskodásnak rengeteg egyéb módja és lehetősége van. A magyar Autóklub, az Országos Közlekedésbiztonsági tanács és mindkettő vidéki szervezetei rendszeresen szerveznek olyan akciókat, amelyeken mód és lehetőség nyílik a fogyasztás mérésre, a gyújtás és a karburátor szabályos és pontos beállítására. így hivatott szakembereknek a kezemunkája és mérése nyomán spórolhatunk a gyakran ingyenes, egyébként pedig gyorsan megtérülő ellenőrzésekkel. S persze vannak olyan egyszerű technikai feladatok, amelyeket önmagunk is elvégezhetünk. Ilyen például a levegőszűrő betéteinek ősszel, télen amúgyis szükséges cseréje, a levegőszűrő átállítása, vagy pedig a gyertyák cseréje, illetve a gyertyahézag állítása. Minden autóvezető tudja, hogy gyakran vezetői idegállapotunktól függ, no meg persze a forgalmi viszonyoktól, hogy ugyanaz az autó, ugyanannak a vezetőnek a kezében mennyit fogyaszt. Az emelkedő benzinárak mellett egyre inkább úgy tűnik, ma már luxus vezetés közben figyelmetlenkedni és idegeskedni. Akinek gépkocsijában fordulatszámmérő is van, egyszerűen ellenőrizheti magát, de a régi vezetők többsége már fülével is hallja, mi az az optimális fordulat, amellyel gépkocsija minden sebességben a legkényelmesebben, a legbékésebben, és főleg a legkisebb fogyasztással közlekedik. Természetesen ahány gépkocsi és ahány járművezető, annyiféle vezetési stílus. Ebből adódóan a vezetéstechnikai ajánlások is csak általánosak lehetnek. így például a hirtelen gyorsítások, s a hirtelen fékezések - hiszen az utóbbiak után ismét gyorsítani kell - valósággal “zabálják” a drága benzint. Tekinthetjük ezt tulajdonképpen az alapvető jó tanácsnak is. Kiváltképp napjaink városi közlekedésében. A csúcsforgalomban araszoló járműsorok azt igazolják, hogy az a bizonyos - városban 2-5 literrel több - fogyasztás éppen ezekből adódik. Persze mit tehetünk? Nem kell annál többet tenni, mint amennyit egyébként is elvárnak tőlünk a biztonságos közlekedés szabályai. Arról van szó, hogy amikor azt mondjuk, hogy a mindenkori időjárási, út-, látási és forgalmi viszonyoknak megfelelően kell közlekednünk, akkor azt is mondjuk, hogy szükség van egy olyan látásmódra, amelynek révén elhelyezzük magunkat ebben a forgalomban, s annak részeként és részeseként közlekedünk. Felkészülünk az előttünk haladó, várható lassítására, a mellettünk haladó irányváltoztatására, s esetleg közlekedőtársunk" megsegítésére". Ezekben az esetekben nemcsak a biztonságos közlekedést jelenti reális közlekedési gondolkodásunk, hanem benzint is jelent. Pontosabban: fogyasztáscsökkenést, benzinmegtakarítást. Leírtuk az előbb azt a kifejezést: közlekedési gondolkodás. Megfordíthatjuk a kifejezés két tagját, s akkor nem csak a benzintakarékosságról, nem csak a jó ritmusú forgalomról, nem csak a közlekedés biztonságáról van szó, hanem a lényegről is: gondolkodva - vigyázat, nem elgondolkodva! - közlekedünk. S. Boda András Túl könnyű a tengeri macska Ez év nyarán állították forgalomba a világ legnagyobb testű, 74 méter hoszúságú katamaránját, azaz kettős törzsű hajóját. A Seacat, vagyis a tengeri macska névre keresztelt hajótípus első példányai az angliai Portsmouth és a franciaországi Cherbourg közti kompforgalmat bonyolították le a La Manche csatornán. E szolgálat megkezdését egyébként töbször is el kellett halasztani, mert a hajó nem felelt meg a szigorú brit biztonsági követelményeknek. 400 utast képes igen rövid idő alatt elszállítani, s még egy sebességi rekord is fűződik a hajótípus nevéhez: 80 óra alatt kelt át egy próbaútja során az Atlanti-óceánon. Az utóbbi időkben mégis több időt kellett a dokkban töltenie, mint a vízen. Kiderült ugyanis, hogy a hajótest túl könnyű, ezért az utasok rendszerint tengeribetegek lesznek a mégoly rövid út alatt is. Ezért egy húsztonnás súllyal akarják megterhelni a hajótörzset, amelytől azt remélik, ellenállóbbá teszik a hullámok játékával szemben, Nem fog fájni! Amerikában már nem újdonság, Európába viszont csak most ért el a lézeres fogászat. Nem kell fúrni, vésni, a pácienst injekcióval és egyéb kínzóeszközök szításával megrémíteni. A lézersugár ugyanis olyan gyorsan “vágja, faragja” a fogszövetet, hogy az idegsejteknek egyszerűen nincs elég idejük, hogy a fájdalmat jelezzék. Minden lézernyaláb 5-8 ezredmillimétemyi részt választ le a fog beteg részéről. Attól sem kell félni, hogy megremeg az orvos keze, mert ha lézersugár egyetlen millimétemyit elmozdul a kiválasztott célról, már ártalmatlanná válik. A műszer egyetlen szépséghibája, hogy míg egy átlagos fogászati berendezés körülbelül 1500, a lézeres mintegy 40 ezer dollárba kerül. Klímapolitika Eljött az idő, sajnos elég későn, amikor a politikusok már nemcsak rakéták és harci repülőgépek számáról vitatkoznak, hanem kénytelenek beleszólni olyan kérdésekbe is, amelyek normális körülmények közt nem az ő asztalukra tartoznak. Megszületett a felismerés, hogy az energiatermelés, a közlekedés, stb. nyomán a légkörbe távozó széndioxid aggasztó mennyiségűvé növekedett. A nemrégiben Genfben megtartott Klíma Világkonferencia 130 országból érkezett résztvevői nem jutottak egységes álláspontra annak kérdésében, hogy magukra nézve kötelezőnek fogadjanak el bizonyos korlátozásokat. A legnagyobb széndioxid-kibocsátók, mint az Egyesült Államok (22 százalék) és a Szovjetunió (18,4 százalék) nem járultak hozzá, hogy nemzetközi állásfoglalás határozza meg a széndioxid-kibocsátás ütemének csökkentését. Az Európai Közösséghez tartozó országok, valamint a fejlettebbek közül például Ausztrália vagy Kanada kész csökkenteni, vagy 2000-re legalább a mostani szinten stabilizálni a kibocsátást. Nincs hírünk arról, hogy a teljes széndioxid-termelésnek körülbelül 26 százalékáért felelős kelet-európai országok tettek-e bármilyen önmérséklő felajánlást. A szakemberek egy része eleve lehetetlennek tartja, hogy a belátható jövőben, 10-15 év alatt, például a németek teljesíteni tudnák a 25 százalékos csökkentésre tett vállalásukat. Képünk a széndioxid-kibocsátás egyik főbűnösét, a gépkocsiközlekedést állítja reflektorfénybe. A felvétel a legnagyobb autósűrűségű, Kaliforniában, a San Franciscoi Oakland-del összekötő Öbölhíd egyik feljáratánál készült, délutáni csúcsforgalomban. Gabonafeldolgozás a kőkorszaktól napjainkig A budapesti Concordia Gőzmalom az 1870-es években — itt található a Malomipari Múzeum. Éppen 150 éve annak, hogy Széchenyi István megalapította az első hazai nagy gőzmalmot, s ezúttal az első élelmiszeripari részvénytársaságot. Zseniális előrelátással felismerte: előnyösebb, ha a messze földön híres magyar gabonát feldolgozva, tehát őrölve, lisztként szállítják külföldre. Mert nemcsak jobb árat kapnak érte, hanem - mai szóhasználatunk szerint - a háttéripar foglalkoztatása is biztosított lesz. Érdemes idézni gondolatait, a pesti hengermalom építésének céljáról így írt Pest vármegye közönségéhez címzett levelében: “Nemes Pest megyének határában alkalmasint Pesten vagy Budán részvényes társasággal gőzmalmot szándékozom állítani, s pedig nem azért, hogy ”Egy" gőzmalmunk legyen, hanem, hogy ez mintául szolgálván - lassankint mindenütt állíttassanak fel gőzmalmot, s Hazánk gabona helyett végképp liszttel űzze kereskedését; miáltal nemcsak mezei gazdáink nyernének tetemesen, de a gyengébb sorsának is új - kőszénásás Mohácsnál, lisztet felfogó dongák, stb. készítése által - keresetkor nyittassák..." A jól prosperáló Pesti Hengermalom valóban példaként szolgált. Hatására az 1860-as években valóságos malomalapítási láz indult meg, előbb csak a székesfővárosban, majd a vidéki városokban is. A gőzmalmok száma 1873-ra például 492-re emelkedett az országban. Sok hasznos ismeretet szerezhet a látogató a malomipari múzeum kiállítási anyagából. Már a helyszín is érdekes! A múzeum az egykori -1866-ban alapított - Concordia Gőzmalom épületében lelt otthonra. A Gabona Tröszt kezdeményezésére a Gabonaipari- és Malomipari Szolgáltató Vállalat hozta létre még 1978-ban. Jóllehet annak idején ipartörténeti állandó kiállításnak szánták, amely elsődlegesen a szakmai oktatást volt hivatott segíteni. A későbbiek során a gyűjtemény tovább gazdagodott, és a Művelődési Minisztérium úgy ítélte meg, lényegesen nagyobb értékű annál, hogy egyetlen szakma oktatási érdekeit szolgálja: ezért 1984-ben múzeumi rangra emelte. Ettől kezdve pedig megnyílt a nagyközönség előtt is. Akiállítás megrendezésekor a múzeum szakemberei nem egyes gépeket és tárgyakat akartak bemutatni, hanem megismertetni a laikus látogatókat is a gabonafeldolgozás történeti fejlődésével. A kőkorszak kezdetleges őrlési módszereitől a mai korszerű malomipari technológiákig bemutatják a fejlődés különböző állomásait. Teszik ezt részben tárgyak és eszközök, másrészt tablók és korabeli dokumentumok segítségével. Rögtön a földszinten az őrlés kezdetleges eszközei láthatók. A következő szinten a malmokban használatos hengerszékek fejlődését mutatják be. Érdemes elidőzni a gabonaszeletelőgép előtt. A gyakorlatban ugyan nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ám a Brüsszeli Világkiállításon 1958-ban sikeresen szerepelt, s feltalálója, Rajkai Pál Kossuth-díjat kapott érte. Egy emelettel fentebb a kiállított gépek segítségével megismerheti a látogató, milyen tisztítóberendezéseket és szitákat alkalmaztak a múlt századtól kezdődően a malmokban. A negyedik szinten a magyar búzanemesítés kiemelkedő szzemélyiségeinek bemutatása mellett a minőség vizsgálatához használt különféle laboratóriumi műszerek szerepelnek. A legfelső szinten többnyire korabeli dokumentumok kaptak helyet. Akad itt is bőven látnivaló: egykori céhlevelek, pecsétnyomók, mesterlevelek, bizonyítványok sorakoznak - szakkönyvek és szaklapok társaságában - tárlók üvegei alatt. A Malomipari Múzeum Budapesten, a IX. kerület Soroksári út 24. alatt található. Nyitvatartási ideje eltér a többi múzeumétól, mivel ma is működő iprterületen át közelíthető meg. A múzeum látogathatóságának meghatározásakor alkalmazkodniuk kellett ehhez a körülményhez. Ezért csak kedden és csütörtökön 10, és 16 óra között nyitott a múzeum, de csoportos látogatások és előzetes bejelentés esetén más időpontban is szívesen fogadják az érdeklődőket. Gyerkó Katalin Miniatűr motor Akalifomiai egyetem kutatómérnökei olyan villanymotort készítettek, melynek átmérője mindössze 70 mikrométer (1 mikrométer a milliméter ezredrésze), vagyis nem szélesebb egy emberi hajszálnál. A motor forgórészének az erőátvitelt szolgáló fogai pedig mindössze akkorák, mint egy-egy vörösvérsejt. A mikroszkopikus fhotor forgórészét elektromos úton hozzák mozgásba, s az csak nagyon kevés energiát fogyaszt. A motort polikristályos (nagyon sok, kicsiny kristályból álló) szilíciumból készítik. A fejlesztők szerint ezt a motort ugyanolyan olcsón és megbízhatóan gyártják majd, mint az integrált áramköröket. A felhasználási lehetőségek között olyan elképzelések is szerepelnek, melynek során például tokocskákba építik be őket, amelyekből a gyógyszer önműködően, megfelelő időközökben és adagokban jut be a szervezetbe. Egy másik ötlet szerint mikrosebészeti műszereket készítenek majd felhasználásukkal. Emlékek a múltból
