Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)
1990-12-15 / 213. szám
1990. DECEMBER 15. 5 A lejtő elején_____________________________________________ Közelkép a munkanélküliségről (2. rész) A közel ötezer munkanélküli 4300 háztartáshoz tartozott, és ezek népesebbek voltak a megyei átlagnál, egy háztartásban csaknem négy személy élt együtt. Emellett a munkanélkülieket magukba foglaló, vagy ahogyan egyszerűbben nevezhetjük, munkanélküli háztartásokban a kereső-eltartotti arány eltért a megszokottól, és kétszer-háromszor kedvezőtlenebb volt, 100 keresőre 130-135 eltartott jutott. A munkanélküliség személyiegzisztenciális problémái a különféle összetételű háztartásokban különbözőképpen jelentkeztek, a jövedelemkiesést okozó munkahelyvesztés eltérő következményekkel járt. Legnagyobb gondot annál a közel 800 háztartásnál idézte elő, amelyben csak munkanélküliek éltek, illetve ahol a munkanélkülieken kívül csak eltartottak voltak. E körből is kiemelhető az a száz, amelyben öten vagy ennél is többen éltek, valószínűen mélyen a létminimum alatt. Megkülönböztetetten kedvezőtlen helyzetben lévőknek lehet tekinteni azokat a háztartásokat is, amelyekben több munkanélküli található. Számuk az év elején elérte a 400-at, arányuk közel 10 százalék. A folyamatos megélhetést biztosító keresetkiesés nagy gondot okozott abban az 1200 háztartásban is, amelyeke egy aktív kereső mellett munkanélküliekből és eltartottakból álltak. Ezren húsz év alattiak A munkanélküliek nemek szerinti összetétele sajátos, kétharmaduk férfi és egyharmaduk nő. A férfiak átlagos életkora négy évvel magasabb a nőkénél; az első ízben elhelyezkedni kívánók átlagosan 18 évesek voltak az állást kereső munkanélküliek 32 évével szemben. A munkanélküliség az egyes korcsoportokat eltérő mértékben érintette, az állásnélküliség veszélye az életkor előrehaladásával fokozatosan mérséklődött. A munkanélküliség leginkább a 15-19 éves korosztályt sújtotta, ebben a népességcsoportban száz megfelelő korú lakosra 3-4, átlagosnál csaknem kétszer több munkanélküli jutott. A helyzetük valójában még ennél is rosszabb, hiszen az említett korúak között igen sok a tanuló. E számadatok minősítésekor figyelembe kell venni, hogy a demográfiai robbanás és a munkanélküliség előrejelezhető ugyancsak robbanásszerű növekedése egymás hatását erősítve szinte kilátástalan helyzetbe sodorhatja az első munkahelyre váró fiatalok sokaságát. Az év elején száz 20-39 éves korú közül 2-3 munkanélküli volt, a 40-54 évesek között átlagosan egy. Legkevésbé veszélyeztetettek az 55-59 évesek, e korosztályhoz tartozók közül január 1-jén minden 200. volt állásnélküli. A kor szerinti összetételből következően a munkanélküliek valamivel több mint fele nőtlen vagy hajadon. Családalapítási esélyük igen csekély, többségük várhatóan a család nyakán marad családi pótlék és segély nélkül. Más oldalról nézve a számok azt valószínűsítik, hogy a tartós munkanélküli állapot szétzilálja a már létrejött családokat is, az állást keresők között ugyanis két és félszer több az elvált személy, mint általában. Esélyek és veszélyek Az állás nélküliek elhelyezkedési esélyeit rontja, hogy iskolázottságuk alacsony. Nagy részük, mintegy kétharmaduk, legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát végezte el, de közel 20 százalék még az általános iskolai tanulmányait sem fejezte be. Az adatok azonban azt is jelzik, hogy a szakmunkás végzettségűek, illetve szakmával rendelkezők is nehezen találnak munkát, hiszen a munkanélküliek megközelítően egyötöde nappali tagozatos szakmunkásképző-, illetve szakiskolába járt. A munkát keresők közül minden tizedik szerzett középiskolai végzettséget. Főiskolai, egyetemi diplomával száz személy rendelkezett, az összes munkanélküli két százaléka. A különböző területeken dolgozó és különböző foglalkozású munkavállalók munkanélküliséggel való fenyegetettségéről képet alkothatunk, ha összevetjük az állást keresők összetételét a foglalkoztatottak struktúrájával. Eszerint az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban kerültek a munkanélküliek közé az építőiparból és a nem anyagi ágazatokból, ugyanakkor jóval kisebb mértékben a mező- és erdőgazdálkodás, továbbá a vízgazdálkodás területéről. Az állást keresők kilenctizedé utolsó tevékenységként fizikai, egytizede pedig szellemi munkát végzett. A fizikai foglalkozású munkanélküliek között arányaikat tekintve a betanított munkások másfélszer, a segédmunkások négyszer többen voltak, mint a megyében élő hasonló népességcsoportban. A különböző fizikai foglalkozási főcsoportokba tartozók munkanélküliséggel való fenyegetettsége legnagyobb mértékű volt az építőipari foglalkozásúaknál és az ágazatokhoz nem kötődő, ún. egyéb fizikai munkát végzőknél, átlagoshoz közel álló az ipari, a kereskedelmi és vendéglátó-ipari, továbbá az anyagmozgatógép-kezelő és árukezelő fizikai "tevékenységeknél. Legkevésbé veszélyeztetettnek a szellemi munkát végzők, ezen belül is különösen a műszakiak tekinthetők. Ezek mellett viszonylag biztos munkahelyük van a vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási, a közlekedési, postai és távközlési fizikai dolgozóknak. A munkanélküliség jellemzője volt az is, hogy a konkrét munkakörök igen széles skáláját érintette. Sorrendben a segédmunkások, a takarítók és kályhafűtők, a kubikosok, az alkalmi munkások, a kőművesek, a szállító- és rakodómunkások, a növénytermelők, a kézi anyagmozgatók, továbbá a géplakatosok, a szellemi foglalkozások közül az adminisztrátorok és írnokok, a könyvelők, a gyors- és gépírók váltak leggyakrabban munkanélkülivé. A felsorolt tizenkét foglalkozás adta az állást kereső munkanélküliek csaknem felét. Mi várható? 1990. január 1-je óta a munkanélküliek száma a Megyei Munkaerő-szolgálati Iroda nyilvántartásai szerint intenzíven tovább nőtt. A munkaviszonyban nem álló állást keresők száma tíz hónap alatt - januártól októberig - csaknem megháromszorozódott. Figyelembe véve a népszámlálás január 1-jei adatait, az azóta bekövetkezett változások ütemét és a már említett tartalmi eltéréseket - szakértői becslések szerint - a munkanélküliek teljes száma a megyében november elején 6-8 ezer lehet, és 1991 -ben meghaladhatja a 15 ezret. Az aktív keresőkre vetített munkanélküliségi ráta így jelenleg 3-4 százalékos, jövőre pedig elérheti a 7-8 százalékot is. (Vége) Fekete-Szabó Sándor Sándor István KSH Megyei Igazgatósága ■ Az tény, “evre kevesebb tejtermék kerül asztalunkra, sajnos. A Szolnoki Tejipari Vállalat Kunszentmártoni baj "'•'•n»ben a Hajdú sajtra viszont külföldön van igény. Év végére a tervezett 1865 tonna termelést 2000 to.., -a emelik. (Fotó: T. Z.) Ahol még köszönnek az utcán Falusi karácsony lesz Mesterszálláson Útra készen a postások. Még tejfehér ködpamacsok csüngenek a fák között, amikor reggel háromnegyed nyolc körül a mesterszállási utcákat rójuk. Mindenfelé táskákat cipelő nebulók, és szinte egyik sem felejti el az itt még kötelező csókolomot. De a felnőttek sem mennek el egy jó napot vagy adj ’ isten nélkül az idegen mellett. Az általános iskola picike, akár ennek a 961 léleknek a faluja. Az intézmény felső négy osztályába 15, 13, 18 és 8 gyerek jár. Nem tévedés, a nyolcadikban 8 diák koptatja a padokat, mégpedig két fiú és hat lány. Izbéki Gyöngyi osztályfőnök szerint:- Négyen szakközépiskolába készülnek, a többiek pedig valószínű szakmunkásképzőbe. Irigykedve figyeljük a kedves rajzokkal dekorált folyosót, hallgatjuk azt, hogy az idén német- és számítógépes szakkör is indult, jövőre pedig angolszakkör is lesz. ezer forintot ad. Lesz itt fenyőfa, Székesi doktornő munka közben. Gulyás Péterné nem ismeri az unalmat. Parittyalövésnyire, ha lehet innen az orvosi rendelő. Oda is benézünk. Noha még kilencet se mutat az óra, nem mi voltunk az elsők. Dr. Székesi Rozália körzeti orvos adatokat sorol.- Naponta 34-38 beteg fordul meg itt nálam. A rendelés addig tart, ameddig van valaki odakinn.- Az idősebbek keresik fel?- Nem mondhatnám, hiszen már a középosztály is túlhajszolt. Dolgozik a munkahelyén, otthon, és amikor kell, a háztájiban. Itt még megmaradt az a régi szokás, hogy nemzedékek élnek egymással békességben. Tény, mint minden faluban, sok az idős ember, akik főleg keringési megbetegedésekben szenvednek.- Ön nem csak mint orvos közismert, hiszen az önkormányzatba is beválasztották.- Fő is a fejünk eléggé a pénzhiány miatt. Az idei évre még csakcsak futja, de hogy mi lesz jövőre, nem tudják. Ebben nemcsak mi vagyunk a ludasok, hiszen még az idevonatkozó törvényeket sem alkotta meg az Országgyűlés. Egyébként azt is megtudtuk, hogy december 23-án, délután kettőkor a művelődési házban falusi karácsonyt szervez a Vöröskereszt, az iskola meg a téesz. A fiatalok helyi SZDSZ-klubja pedig mézeskalács, ajándékcsomag az egyedül állóknak és szívet-lelket melengető éneklés. Minket is meghívtak: ha arra járunk, okvetlen menjünk be megnézni ezt a karácsonyt, ha meg nem, fordítsuk arrafelé a szekér rúdját, hiszen efféle mulatságot ritkán láthat a városi polgár. Ballagunk tovább járjuk a falut. A tűzoltószertár előtt Molnár Lajosné és Bencsik Pálné, a falu két postása igazgatja a táskát, rendezi a csomagokat, és indul szokásos napi útjára. Általában 40-50 levelet visznek, hetente 159 Szabad Földet, napi 78 Néplapot és 12 Népszabadságot. Ezek a legolvasottabb lapok, a többiből kevesebb fogy. Az itt lakókról az hírlik, hogy aki csak mozogni tud, az jószágtartással foglalkozik. Ez egyféle keresetkiegészítésnek is számít, elvégre nem sok a munkaalkalom. Gulyás Péteréknél is így van: a férj meg a nagyfiú a téeszben dolgozik, a feleség meg otthon. Rosszkor jövünk, mint jószágtartó házhoz mindig, mivel a feleség éppen a jószágokat eteti, majd a járdát söpri. Hátul jókora kazlak, mellettük traktor, fűkasza mutatja, hogy a négygyerekes házaspárnak nem akármilyen a gazdasága.- Négy szarvasmarha, öt anyakoca, három hízó, meg hűsz-egynéhány süldő, kacsa, csirke, birka kéri naponta a porciót.- Mennyi abrak kell reggeltől estig?- Nem mértem, de lehet vagy negyven kiló.- Mint fele ségnek, ez a gondozás a munkája?- Ez is, meg a háztartás, de hát hová mennék el 52 évesen?- Megéri a temérdek gürcölés?- Valami kis haszon még adódik rajta, de ha így emelkednek a takarmányárak, aligha... Innen még egy rövid kitérőt teszünk a kultúrházba, ahol két klub is tevékenykedik. A nyugdíjasoké meg az SZDSZ-tagoké, ahová húsz-egynéhány fiatal jár. Helyi újság is van, egy havilap, amelyet Falufigyelő címmel Kovács János szerkeszt. Legutóbb például ezek a klubtagok Mikulás-járást csináltak: a szülők odaadták nekik a csomagokat, és közülük egy Mikulásnak, kettő krampusznak öltözött, és széjjelhordták az ajándékokat. Óriási volt a siker, akadt a gyerekek között, aki örült, míg más az asztal alá bújt előlük. Nos, mielőlünk a kocsmában ezt senki sem tette, bár amikor fotóriporterünk a falon függő .Énekelni, lármázni tilos!" táblát vette lencsevégre, egy bácsi felállt, és közölte, őt ne kapja le. Megnyugtattuk, minket az előbbi kiírás érdekel, nem az, ki miért öblögeti a torkát, de őt ez aligha nyugtathatta meg. Ugyanis újra hozzánk jött, és most már kissé fenyegetve ismertette: a fia fontos beosztásban dolgozik Kunszentmártonban, így komoly következménye lesz, ha a fizimiskája 55 ezer példányban megjelenik. Lett is. Mégpedig az, hogy legyintettünk egyet, kimentünk az autóhoz, majd nekivágtunk a Szolnok felé vezető útnak... D. Szabó Miklós Fotó: Illyés Csaba
