Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-14 / 212. szám

2 1990. DECEMBER 14. A megyei közgyűlés előtt (Folytatás az I. oldalról) szetesen nem kizárólagos, bárki más szavazati joggal rendelkező résztvevő az ülés működésével kapcsolatban jelzéseket, javas­latokat tehet. Az előrejelzések szerint két alelnököt választa­nak, akik a megye két nagy táj­egységét, a Jászságot és a Kun­ságot képviselik. Az előkészítő bizottság a me­gyei közgyűlés elnökének Boros Lajost, a Megyei Tanács V. B. terv- és munkaügyi osztályának vezetőjét tervezi jelölni, a 2. szá­mú körzet másik jelöltje Bognár Ferenc, Tiszavárkony polgár­­mestere. Egyharmados szava­zataránnyal azonban más jelölt neve is felkerülhet a szavazóla­pokra. A közgyűlés elnöke, alelnö­­kei munkabérének megállapítá­sát követően döntenek a Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság össze­tételéről. Pályázatot hirdetnek meg a megyei főjegyzői állásra. A jelentkezések beküldési hatá­rideje előreláthatóan 1991. janu­ár 31 -e lesz. Jász-Nagykun-Szolnok me­gye önkormányzati közgyűlésé­nek alakuló ülése utolsó napi­rendként a Szervezeti és Műkö­dési Szabályzat kidolgozásával kapcsolatos feladatokat határoz­za meg. \ Köszöntjük a megyei közgyűlést! Jelentős esemény megyénk életében a megyei önkormányzati testület, azaz a megyei közgyűlés megalakulása, első ülése. Töb­ben - köztük a közgyűlés néhány tagja - azzal a kéréssel fordult az MDF megyei vezetőségéhez, hogy fejtsük ki véleményünket a megválasztott megyei önkormányzat legfontosabb feladatairól, a megválasztandó vezetők kívánatos tulajdonságairól, a velük szemben támasztható követelményekről. Megtisztelő számunkra és köszönjük, hogy kíváncsiak vélemé­nyünkre, amelyet az alábbiakban összegzünk:- Az MDF, mint párt nem kívánja befolyásolni a közgyűlés egyetlen tagját sem, mert a megyei önkormányzati testület párt­semleges kell, hogy legyen.- A pártsemlegesség azt is jelenti, hogy a magukat függetlenek­nek deklarálok se tartsanak igényt vezető pozíciókra csupán füg­getlenségükre hivatkozva.- Nem tartjuk feltétlen követelménynek az elmúlt tanácsi rend­szerben szerzett több-kevesebb közigazgatási tapasztalatot sem. Az önkormányzati szolgálat és munka terén mindenki újoncnak számít. Természetesen nem hátrány a tanácsi közigazgatásban szerzett tapasztalat!- Tudjuk, hogy nincsenek makulátlan emberek. Ezért csak annyit szeretnénk, ha erkölcsi szempontból lehetőleg tiszta, kör­nyezetük által elismert'és szakmailag is rátermett, alkalmas, kép­zett emberek kerülnének a vezető tisztségekbe.- A szakmai bizottságokban gazdasághoz, vállalkozáshoz értő, menedzseri készségekkel is rendelkező személyeket üdvözölnénk örömmel. (Jász-Nagykun-Szolnok a legeladósodottabb megye az országban!)- Célszerű lenne, ha a Jászságnak és ^Nagykunságnak egyaránt volna képviselete a közgyűlés vezetésében.- A megyei önkormányzat elsőrendű feladata a kisebb települé­sek felkarolása.- Végre elérhető lesz a régi, jogos kívánság: Szolnok vagy más megyei nagyváros érdekei nem nyomják el a kisebb települések érdekeit.- Végezetül felhívjuk a figyelmet a vagyoni kérdések fontossá­gára. A volt megyei tanács kezelésében jelentős állami vagyon volt. Ennek önkormányzati tulajdonba vétele és okos működtetése a közeljövő fontos feladata. A közgyűlés minden tagjának erőt, egészséget, felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánunk! Magyar Demokrata Fórum Megyei Elnöksége ____________________________________________________________________/ Lesznek-e városi adók? (Folytatás az 1. oldalról) zsebtolvajlás. Kritika érte az ivó­vizet is, mivel a minősége hova­tovább minősíthetetlen. Szeret­nék, ha a Köjál méréseit sűrűb­ben a lakosság tudomására hoz­nák. A továbbiakban szó volt ar­ról is, hogy koalíciós pártok kép­viselői úgy látják: az önkor­mányzatban nem mindig a leg­megfelelőbb szakemberek kerül­nek a legmegfelelőbb posztokra. Ami a helyi költségvetést illeti, figyelembe kellene venni, hogy a peremkerületek elhanyagoltak, AGSZ. Javítóműhelye, Szolnok, Rákóczi út 45., szabad kapacitás terhére üvegezést vállal. *42815/1* az ott élők több településrészen hovatovább falusi körülmények közé kerültek. Szóvá tették azt is, hogy a szociális segélyt ne csak egy bizonyos réteg kapja, hasz­nálja, hanem az arra valóban rá­szoruló magatehetlen rokkantak, öregek. Egyúttal ezen pártok városi vezetői kérik, hogy jó lenne, ha az önkormányzati ülések napi­rendjeinek a témáit ők is előre tudnák, ily módon érdemben jobban bírnának segítem javasla­taikkal. / \ Aranyvásár! Törökszentmiklóson, a Kossuth tér 6. szám alatt megnyitottam ékszerüzletemet Várom Kedves Vásárlóimat Karét 90. Kft *42816/ 1* V________________/ A csapból víz is folyik (Folytatás az I. oldalról) A Tisza és társai (1. rész) Lábbelire négy éve nem telt Mi lesz veled, néptáncmozgalom? sekre válaszolva hangsúlyozta: nem szabad abszolutizálni egy­­egy környezeti elemnek az élő szervezetre gyakorolt hatását. Az ember egészségét meghatározó okok összetettek. Azt állítani, hogy a vezetékes víz az egész­ségre káros - emelte ki - felelőt­lenség. A környezetvédelemmel fog­lalkozó témák körét a fásítással, a hulladékszállítással bővítették ki. Az előbbivel kapcsolatban meg­jegyezték, hogy mindig kevés a zöldterület, bár az alföldi városok között még viszonylag kedvező helyzetben van a város. A kom­munális üzem képviselőjének vé­leménye szerint ennél még na­gyobb gond a szemét elhelyezése, mert a jelenlegi tárolók néhány év múlva megtelnek. Példaként megemlítette, hogy egy szemét­égetőmű mintegy 500 millió fo­rintba kerül. Ezekkel a költségek­kel előbb-utóbb számolnia kell az önkormányzatnak és a lakosság­­nak is.________________________ Ülésezett Jászberény kép­­viselő-testülete Mindenki egyetértett azzal, hogy meg kell szervezni a nyolcosztályos képzést a Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban, mégis csak hosszú vita után tudott dönteni a jászberé­nyi önkormányzat a szerda délutáni ülésen. Végül garantálta a testület az újfajta iskola működését. A testület felmentette dr. Mihályi Istvánt a vb-titkári teendők alól, aki december 14-től Jászapáti város jegyzője. A városi szeméttelep már évek­kel ezelőtt megtelt, emiatt a környé­ken elviselhetetlen állapotok van­nak. A szomszédos Szélmalom utca lakói már arra készülnek, hogy egy­szerűen lezárják az odavezető utat. A leendő szeméttelep azonban két lakó miatt nem üzemeltethető be. A házakat a tanács kisajátította, a pénzt már régen kifizette. Mivel nem hajlandók kiköltözni, ezért az önkormányzat sürgősen bírósági beavatkozást szavazott meg, ami valószínűleg kilakoltatással fog végződni. 3 NAPIG! 1946-ban a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium diákjaiból megalakult a Tisza Táncegyüt­tes. Az alapító táncosok között olvashatjuk többek között Tímár Sándor, Sajti Sándor, Várhelyi Lajos nevét, akikből az utóbbi évtizedek hazai néptáncmozgal­mának kiemelkedő személyisé­gei, koreográfusai lettek, de raj­tuk kívül még számos hivatásos táncost nevelt a „Tisza”. Az együttes 1948-ban az első országos néptáncversenyen, Gyulán mutatkozott be a szak­mai nyilvánosság előtt, méghoz­zá fergeteges sikerrel. A Tisza szinte állandó vendége azóta is a jelentősebb hazai és külföldi néptáncfesztiváloknak, s immár több évtizede házigazdája Vár­helyi Lajos kezdeményezésére a már hagyományossá vált szolno­ki országos néptáncfesztiválnak, amelynek több alkalommal is nyertese volt. Az aranydiplomás együttes többször is megkapta a Kiváló címet, és számos külföldi siker is koronázta már a táncosok munkáját. A Tisza fennállása óta bejárta szinte a fél világot, töb­bek között Finnországban, a Szovjetunióban, Németország­ban, Lengyelországban, Francia­­országban, Spanyolországban, Jugoszláviában, Japánban is vol­tak. Mindenhová újra meghívták az együttest, sok országban a te­levízió is közvetítette műsoru­kat. Mint minden művészeti cso­portnál, a Tisza életében is ki­emelkedő sikerek és hullámvöl­gyek váltakoztak. Mindig voltak azonban olyan táncosok, művé­szeti vezetők, akik átsegítették az együttest a mélypontokon. Milyen „szakaszban” van most a Tisza? Mire készül az együttes, mik a jövő tervei? Töb­bek között ezekről kérdeztem Mihályi Gábort, az együttes új művészeti vezetőjét. A fiatal ko­reográfus egyébként a nagy rivá­lis, a Jászsági Népi Együttes tán­cosaként kezdte a pályáját, ahon­nan az Állami Népi Együtteshez vitt az útja. Az előző szolnoki fesztiválon kötött közelebbi is­meretséget a Tiszával, s akkori művészeti vezetőjével, Erdélyi Tiborral. Azóta koreográfiát is írt az együttesnek.- Jó ideje vágytam már arra, hogy kipróbálhassam magam művészeti vezetőként is. Nagyon örültem, amikor idén októberben a Tisza meghívott, hogy vegyem át az együttest a leköszönő Erdé­lyi Tibortól - mondja. - Figye­lemmel kísértem a Tiszát akkor is, amikor a Jászsági Népi Együt­tesben táncoltam. Valóban volt (van?) rivalizáció a két csoport között, de ez természetes és hasz­nos dolog. A Tiszáról egyébként mindig jó véleményem volt, s azt mondom, ha csak fele olyan si­kerrel tudom vezetni az együt­test, mint az elődöm, akkor már nem eredménytelen a közös munkánk. S hogy milyen most a Tisza? Alkalmas arra, hogy sike­res legyen. Gondunk persze akad szép számmal. A művészeti munka szempontjából a legna­gyobb probléma az, hogy túl fia­talok a táncosok. Tizenöt-tizen­hat éves gyerekek életkori saját­ságaikból adódóan nem tudnak igazán felnőtt férfi módon előad­ni egy táncot. Kevés a fellépési lehetőség - idén mindössze har­minc körüli az előadásszám -, nincs elég színpadi rutinjuk a táncosoknak. Ä felnőtt nép­tánccsoportban a 18-30 év közöt­ti kor az ideális. Ez a korosztály azonban ritka kivétellel nem tud heti 3-4 alkalommal órákat ál­dozni a néptáncra, mert egye­temre jár vagy pénzt keres, gye­rekeket nevel, s a munkahely sem nézi jó szemmel a fellépé­sekre, vendégszereplésekre kért fizetés nélküli szabadságot.- Hány táncosa van jelenleg a Tiszának?- Összesen negyvenöt. Mint­egy hetven százalékuk 18 év alatti középiskolás. Jönnének persze többen is, de az iskolai elfoglaltságaik, a sok tanulás mi­att sokan kénytelenek lemondani a táncolásról, jóllehet ma már több általános iskolában is „ne­velnek” táncosokat.- Mit szeretne változtatni a jö­vőben?- A hetvenes évek elején indult táncházi mozgalomból sajnála­tos módon kimaradt a Tisza. Ezt mindenképpen sürgősen pótolni kell. Az új koreográfiák mellett újra kell tanítani az együttesnek a hagyományos táncházi számo­kat. Ez máris elkezdődött, meg­győződhettem róla a próbán az egykori Komarov-teremben, a Tisza „főhadiszállásán”. Az együttes történetéhez tartozik még az is, hogy hosszú ideig a Ságvári Endre Megyei Művelő­dési Központ volt a házigazdája, majd 1980-tól, amikor is felavat­ták az új megyei művelődési központot, érthetően „odament” a Tisza is. A csupa üveg ház azonban igazából nem volt meg­felelő otthona az együttesnek, nehéz volt egyeztetni a próbákat, hiszen az új létesítményben már sokkal több szakkör, tanfolyam, stb. működött, s növekedett a kü­lönböző előadások száma is a színházteremben. Az egykori Komarov-termet - ahova pár éve költözött az együt­tes -, mára sikerült úgy kialakíta­ni, hogy a próbakörülmények megfelelnek a jó színvonalú munkához. Az persze más kér­dés, hogy meddig, hiszen az egy­ház szeretné visszakapni az épü­letet, mint egykori tulajdonát. Emellett a bizonytalanság mel­lett aggasztják az együttest anya­gi gondok is. Mint azt Takács Gábor, az MMIK táncművészeti előadója, a Tisza amolyan min­denese elmondta: csizmát, cipőt négy éve nem vásároltak, a kosz­tümtárat tavaly részlegesen ja­pán barátaik segítségével sike­rült felújítani, reklámozásra, tiszteletdíjra alig-alig telik. (Folytatás a holnapi lap 4. olda­lán) Tál Gizella Közlemény Import tisztított ruhák vására december 17,18,19-én, 9-17 órá­­ig a szolnoki MÁV Csomóponti Művelődési Házban (a BÁV és a vasútállomás között). Kabátok, zakók, női ruhák 180.­­R-os, szoknyák, pólók, blúzok, nadrá­gok 75.- R-os egységáron! I MEGÉRI BETÉRNI! *42742/1* S 99 A Lehel Hűtőgépgyár az alábbi tájékoztatást adja a Jászberény ha­tárában lévő veszélyeshulladék­­„vadlerakók” felszámolása érde­kében végzett eddigi tevékenysé­géről: A vadlerakók felkutatása, azo­nosítása a Környezetvédelmi Szol­gáltató Szakvállalat vállalkozásé-Szemét” -vadlerakók a.;:- vív in'': r.fe w 3? ~ if '■ 'l. t m Ái 'ni S§ m A y.é m "Vn>" u ÍÁ J'ÍW'P ‘t, ,/l SZERENCSÉSNEK MÉG SZEBB LESZ A KARÁCSONYA” Áfész nyilvános tombolasorsolás december 15-én, délelőtt 11 órakor Szolnokon, a Skála „Tiszavidék” Áruházban Főnyeremény: Samsung színes televízió Samsung videorekorderrel Minden érdeklődőt szeretettel várunk a nyilvános sorsoláson. *42871/1* <x> Afész A Viüj "iß % w p m % íÁ? v .v* V'ii, ©J)> Ű't, Í'V, mV* í'ti, ban 1990. szeptember 10-én meg­kezdődött. A feltárási munkák, a laborató­riumi vizsgálatok eredményei alapján megállapítást nyert a hul­ladékok térbeli elhelyezkedése. A szennyezett terület körbehatárolá­sa megtörtént. A szennyezett, illetve az azzal határos földön termesztett növény­minták analízise határérték feletti szennyeződést nem mutatott ki a növényekben. A környező tanyák kútjaiban ipari szennyeződésre utaló elemek nem mutathatók ki. A talajvízben a szennyeződés azonban már jelen van, terjedése viszont lassú, mivel változó mély­ségben vékony agyagrétegek talál­hatók, és a talajvíz a feltárt terüle­teken a hulladék alan általában 2-4 méterre helyezkedik el. A solti tanyánál a talajvizet szennyezése alapján szennyvíznek minősítette a vizsgálat. Ennek el­lenőrzésére 4 darab talajfigyelő kút kiépítésére intézkedés történt. A többi tanya környékén a talajvi­zek gyengén szennyezettek. Az ivóvízbázis jelenleg nincs veszélyeztetve, a vízföldtani, kör­nyezetföldtani szakvélemény alapján a talajvízből a szennyezés 85 év alatt érné el az ivóvízbázist adó réteget. A talajvizsgálatok kiértékelései azt mutatják, hogy semleges kö­zegben - ami a természetes állapot - csak egy esetben nagyobb a talaj toxikus fémtartalma a megenge­dettnél. Savas eső hatására azon­ban már mutatkoznának megenge­dettnél nagyobb kioldódások. A festékekre utaló mintákban fele­fele arányban vannak az aromás szénhidrogénre utaló komponen­sek határérték felett, illetve alatt. Az itt nyilvánosságra hozott vizsgálati eredmények ismereté­ben 1990. december 6-án feladat­egyeztető tárgyalásra került sor a Lehel Hűtőgépgyárban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium, a Közép-ti­­szavidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség, a megyei Köjál, a váro­si polgármesteri hivatal, a feltárást végző szakvállalat illetékeseinek, valamint a város országgyűlési képviselőjének részvételével. A tárgyaláson megállapodás született, hogy az említett két mi­nisztérium külföldi szakértő bizto­sításával segítséget nyújt a Lehel Hűtőgépgyárnak a vadlerakók fel­számolásához, valamint arról, hogy az ártalmatlanítási terv alap­ján, a szakértői vélemény ismere­tében - ennek időigényessége mi­att - 1991. harmadik negyedévben születik döntés a felszámolás mi­kéntjéről és ütemezéséről. A Lehel Hűtőgépgyár 1991. év­ben ténylegesen megkezdi a vad­lerakók ártalmatlanítását, a fenti döntésben meghatározott üteme­zés szerint. A vállalat a továbbiakban is fo­lyamatosan tájékoztatja ez ügyben a város lakosságát. Lehel Hűtőgépgyár

Next

/
Thumbnails
Contents