Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-13 / 211. szám

2 1990. DECEMBER 13. Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) tásával az állam hangsúlyozottan csak részben orvosolná az egy­házakkal szemben elkövetett va­gyoni sérelmeket; teljes jóváté­telre nyilvánvalóan nincs lehető­ség - hangoztatta a szóvivő. Döntés született arról is: az in­tézkedéseket oly módon kell végrehajtani, hogy azoknak leg­alább jövőre ne legyen semmi­lyen költségvetési vonzata. Ezért olyan ingatlanokat vesznek „el­őbbre”, amelyekhez az önkor­mányzatok - a tulajdon jelenlegi kezelői - maguk is térítésmente­sen jutottak. így aztán az egyhá­zak is ingyenesen kaphatnák vissza. A törvényjavaslat egyéb­ként a visszaigényelt ingat­lanokra máris elidegenítési tilal­mat vezetne be. A törvényjavaslat ugyanakkor lehetővé tenné azt is, hogy az igénylő egyház esetleg cserein­gatlanokat kapjon egykori tulaj­dona helyett. Ezt a Zárolt Állami Vagyont Kezelő Intézet „kezé­ben” lévő javakból, például az egykori munkásőr-ingat­­lanokból lehet fedezni. Emellett pénzbeni kártérítés is elképzel­hető. . Az MTI kérdésére a szóvivő elmondta, hogy az előzetes fel­mérések szerint eddig országo­san 800 ingatlant igényeltek vissza. Az igényléseket a Műve­lődési és Közoktatási Minisztéri­um kebelén belül létrehozott egyeztető bizottság gyűjti össze. A végső szót azonban a kormány mondja ki az igénylistáról. Fon­tos tudnivaló az is, hogy a repri­vatizációs intézkedések nem vo­natkoznak az egyházak egykori földbirtokaira. Egyéb napirendi pontokat tár­gyalva a kormány felhatalmazta a nemzetközi gazdasági kapcso­latok miniszterét, hogy az Érde­kegyeztető Tanács által már elfo­gadott terveknek megfelelően li­beralizálja a motorbenzin és egyéb kőolajszármazékok beho­zatalát, forgalmazását, árképzé­sét. Ezzel szabad árformába ke­rül a motorbenzin és a gázolaj. A kormány a művelődési mi­niszter kérelmére 180 millió fo­rintos póttámogatást hagyott jó­vá az idei évre az önkormányza­tok kezelésébe került iskolák és kulturális intézmények fenntar­tási költségeinek fedezésére. Végül döntés született arról, hogy a kormányülések haté­konyságának növelése érdeké­ben a tárcák közigazgatási állam­titkárai minden ülés előtt előze­tes egyeztetést tartanak. Ezen megvitatják a kormány ülése elé kerülő előterjesztéseket, s mint­egy „előszűrőként” megpróbál­nak konszenzust kialakítani a vi­tatott kérdésekben. (MTI) Példa a privatizációra (Folytatás az 1. oldalról) leg a rosszul dolgozó, és ezért szerény jövedelmet elérő gaz­dálkodókra egyaránt vonatko­zik. Nem indokolt tehát az amú­­gyis csekély kedvezményt to­vább fenntartani. Ugyanakkor megszüntetésével többlet-adó­bevétel keletkezik, így lehetővé válik az induló magánvállalko­zások támogatása. A képviselő javaslata szerint a kezdő magán­­vállalkozás nyereségadója az el­ső évben csupán 10, azt követő­en három éven át 20 százalékos lenne, a nyereség nagyságától függetlenül. A törvény pontosan körülhatárolná a magánvállalko­zás fogalmát. A Pénzügy­minisztérium jelenlévő képvise­lője Sugár Dezső, államtitkár­helyettes elismerte ugyan, hogy (Folytatás az 1. oldalról) szlávok tartózkodtak, amikor éj­jel két óra tájban tömegvereke­dés tört ki, majd olyannyira el­szabadultak az indulatok, hogy a verekedés gyilkossággal és ko­moly sérülésekkel végződött. Szerdán dr. Tóth Lajos ezre­des, a Csongrád megyei Rendőr­főkapitányság megbízott vezető­je, valamint a bűncselekmény részleteit felderítő munkatársai tájékoztattak a nyomozásról. Mint elhangzott: 71 olyan tanút hallgattak ki, akik vállalták a büntető eljárásban való részvé­telt, számtalan szembesítést haj­tottak végre, s ezek után három kötetben, 664 oldalon dolgozták fel a bűnügyet. A nyomozás megállapítása szerint az óriási zűrzavarban a 32 éves Vojnic Zelic Vladislav ju­goszláv állampolgárt, szabadkai lakost több arab diák üldözte. Egy szűk helyen utolérték, két arab diák lefogta és egy harma­dik késsel szíven szúrta. A szúrás halálos volt. A helyszínre kihí­vott rendőrök három arab fiatalt vettek őrizetbe. A Csongrád megyei Rendőr­főkapitányság megállapítása szerint a Watam Ayman Subhi nevű arab diák alaposan gyanú­sítható emberölés bűntettével, valamint életveszélyt okozó testi sértés bűntettével. Egyik társa: Mohamed Khader Shahin Said kétrendbeli súlyos testi sértés bűntettével gyanúsítható. Ilyen vádemelési javaslattal adták át ügyüket az ügyészségnek. Erde­a mostani kedvezmény nem kí­vánt folyamatot is elindított, ám a tervezett módosítás - mint mondotta - eltérő adózási feltéte­leket teremtene, ezért azzal nem értett egyet. A bizottság tagjai végül szoros - 11:10 szavazati arányban - elfogadták Palotás Já­nos módosító indítványát, amely a képviselő szerint az első gya­korlati példája a privatizációt ösztönző törvényi segítségnek. Elvetette viszont a bizottság Palotás János egy másik módo­sítójavaslatát, amely a gyorsított amortizációra vonatkozott. Ugyanígy nem támogatták a bi­zottság tagjai a környezetkímélő termékek előállítását végző szer­vezetek adókedvezményét. A bizottság csütörtökön foly­tatja munkáját. (MTI) mes megjegyezni, hogy a tömeg­­verekedés kirobbanásának köz­vetlen konkrét okát mindezideig nem sikerült tisztázni. Tej a csatornába (Folytatás az 1. oldalról) újságíró és fotóriporter jelenlété­ben, a magával hozott kannából tejet öntött a csatornába. Mint mondotta, a gazdaszövet­ség képviseletében ilyen módon is a kormány agrárpolitikája ellen kívánt tiltakozni, s ezen belül is külön hangsúllyal akarta ráirányí­tani a figyelmet a hazai tejterme­lés válságára. Hajagos Antal tiltakozó iratot adott át a jelenlévő újságíróknak, amelyben sérelmezi, hogy a kor­mány késlekedik meghozni a ma­gántermelés életben tartásához, illetve fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket. A „jegyzékben” szó van arról, hogy súlyos hiba az állami támogatás csökkentése és megengedhetetlen a régi termelé­si szerkezet konzerválása. A gaz­daszövetség sürgeti, hogy a föld­művelésügyi miniszter lépjen szorosabb kapcsolatba az érdek­­képviseletekkel, kérje ki azok vé­leményét is az agrárgazdaság vál­ságának kezeléséről. (MTI) (MTI) GYORS HITELRE van szüksége? Finanszírozási gondjaival forduljon a Szolnoki Építőipari és Kereskedelmi Vállalat SZOTÉV Pénzintézeti Szervezetéhez Rövid lejáratú forgóeszköz-hiteleket közvetítünk, megtakarítások befektetését vállaljuk megbízás alapján. Címünk: 5000 Szolnok, József A. u. 36. Telefon: 56/31-956; 34-911/37 mell. Ügyintéző: Darázs Imréné *42814/1* 664 oldalas bűnügy Másfél órás eszmecsere Kunhegyesen „Foghíjasabb a parlament, mint én 57 évesen...” s Uj Néplap-fórum: Kérdezzen velünk! Kedden délután mintegy ötven érdeklődő ült Kunhegyesen a városháza nagytermében, amikor elkezdődött az Új Néplap-fó­rum. A házigazda Szelekovszky István polgármester volt. Szele­­kovszky István 1942. október 5-én született Sajóvelezden. Mező­­gazdasági főiskolát végzett, majd Karcagra került. Tíz esztendeje költözött Kunhegyesre, ahol 1988 novemberéig a Kunság Népe Tsz egyik főágazatvezetője. Ekkor megbízott tanácselnök lett, majd ősszel őt választották a város polgármesterének. Nős, a felesége téeszben dolgozik, a lányuk pedig az agrártudományi egyetem harmadéves hallgatója. Először a polgármester rövi­den tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy az 1991-es esztendő jóval izgalmasabbnak tűnik a mostani évnél. Elvégre még ma sem tudják, hogy milyen va­gyonnal rendelkeznek, nem be­szélve a gumiként nyúló földtör­vény hiányáról. Hatan mentek el Kitért arra is, hogy a városhá­za nem szabadult meg a jó szak­emberektől, hiszen rájuk tovább­ra is szükség van. Eddig a testü­letből hatan távoztak, és az eset­leges további változások minő­ségi cserék lesznek. Véleménye szerint a községeknek, a váro­soknak, a falvaknak regionális érdekekre lehet szövetkezniük, de az önkormányzatokat vétek lenne szétaprózni, hiszen ezek a kormánnyal, a központi hata­lommal szemben egyféle ellen­őrzést képeznek. Ezután a kérdések következ­tek. Már korábban, írásban ér­deklődtek arról, miképpen ala­kul a cigánykérdés a városban? A válaszból kiderült: szerencsé­re itt ilyen kérdés nincsen, noha bizonyos feszültségeket okoz, hogy az előző rendszer gondjaik közül elsősorban azt vállalta fel, hogy segélyezte őket. Napjaink­ra ennél jóval több szükséges, hiszen közülük nem egynek el­helyezkedési lehetőséget, mun­kát kell találni. Kovács Sándor szóvá tette, hogy az ő rokkantsági nyugdíja ötezer forint, miközben a hona­tyák ennek a sokszorosát kere­sik, és a tévé közvetítései során mégis sokszor látja, hogy: „..foghíjasabb a parlament, mint én 57 évesen.” Ugyanő megje­gyezte: a pártoknak a költségve­tésből még állítólag 700 millió­juk van. Ezt méltatlannak tartja, mert szerinte a tagdíjakból és nem az emberek pénzéből kelle­ne politizálni. O harminc évet dolgozott ezért a havi ötezerért, amiből ketten élnek a ballagásra készülő nagyfiával, miután élete párját eltemette. Kisebb vita ke­rekedett a felvetésekből: adó­dott, aki szerint nem biztos, hogy a távollévők valamennyien lóg­nak, hiszen közülük sokan dol­goznak a bizottságokban is, amelyek tevékenysége koránt sincs ennyire szem előtt. A pár­toknak szánt központi pénzt azonban a jelenlévők igazságta­lannak tartották, mondván erre már akadt példa korábban is, és äa&l&MBiräfnKm • \ •£W& ^wMaíissSSgxS^ Szelekovszky István, a polgár­mester jó lenne változtatni ezen. Ha má­sért nem, azokért a százezrekért, hovatovább milliókért, akik a létminimum határán, esetleg alatta élnek. Dr. Horváth Lajos két kérdést is feltett. Először arról érdeklő­dött, hogy a vidéki emberek ren­geteg kiadását a vízre, az utakra, a szennyvízhálózatra - mindez a városokban természetesnek tű­nik - leírhatják-e az adóból? A másik felvetése a tejfölöslegre vonatkozott, amiből Kunhegye­sen is akad bőven. Az eddigi gya­korlat ugyanis az, hogy elviszik, feldolgozzák, majd visszahoz­zák. A válaszok rövidek voltak: az itteni emberek temérdek, a környezetet óvó, védő, szépítő kiadását helyi, minimális adó­ként még akkor is elismerik, ha országosan nem ez lesz a gya­korlat. Egyúttal szó van egy helyi tejfeldolgozó létesítéséről, il­letve arról, hogy jövőre az is­kolákat tejadagolókkal szere­lik fel, amelyek révén a diákok olcsóbban jutnak a tápláló reggelihez. Juhász Lászlóné a volt munkásőr bázis sorsáról kérdezett. Eddig kanadai, spa­nyol, olasz érdeklődők akadtak, és a létesítmény sorsa minden bizonnyal a december 21-i árve­résen dől el. Jákó Sándor szóvá tette, hogy hiába fizettek a jó vízért, két év óta a Beloiannisz út körül a víz sokszor ihatatlan. A felelet sze­rint a vízmű technológiája való­színűleg jövőre változik, és az­után várható javulás. Dr. Jakab Zoltán szerint nevetséges, hogy kis hazánkban még ma sincs ál­talánosságban elterjedve olyan technika, amellyel az ivóvíz ízét elviselhetőbbé, alkalmasabbá le­hetne tenni. Adódik betege, aki nem is iszik ebből a vízből, mon­dotta. Bollók Emil esperes nem ér­tett egyet azzal, hogy a honvéd­ség nem is kevés összegért új ruhákat, zászlókat kap. Szerinte ezt a pénzt máshol is fel lehetne használni, hiszen élnek szemér­mes szegények is, akik inkább elhallgatják nincstelenségüket, mintsem kérjenek. Egyúttal vá­laszolt arra a kérdésre is, hogy miért máshonnan érkezett, de itt dolgozó embereket választottak többet az önkormányzatba, mint helybelit. Szerinte egyszerű a fe­lelet: bennük valószínű jobban bíztak. / Ápolják a múlt értékeit Szó esett arról is, hogy a ku­nok bizony sokszor vezetőelle­nesek. Ennek sok oka lehet, és a polgármester válaszából kide­rült: szeretnék elérni azt, hogy végre jó érzés legyen Kunhegye­sen élni. Nem parancsszóra, ha­nem érzelmi azonosulással szót érteni egyre több emberrel. En­nek már most több apró jele érez­hető. Lakossági kérésre vissza­vásárolták a szélmalmot, azután az Ilosvai-hagyatékot is szeret­nék felkutatni, ha lehet, egyre többet vásárolni belőle. Jövőre, május derekán a világháború kunhegyesi áldozatainak az em­lékműve is elkészül. Mindeze­ken túl összegyűjtik a település volt híres embereit, hajdani köl­tőit, kiemelkedő gazdálkodóit. Egyszóval szeretnék felkutatni a múlt időtálló személyeit, emlé­keit, ezzel is erősíteni a lokálpat­riotizmust, a lakóhely szeretetét. Remélik, mindezek eredménye­képpen csökken a távolság a la­kosság és a vezetés között. Nem beszélve arról, hogy igen jó fel­készültségű képviselőtestület ad hangot az itt élő, közel tízezer ember érdekeinek. Erre a kérdés­re Mester János is válaszolt, aki szerint ellentét abból is keletkez­hetett, mert néhány helyi vezető úgy érezte: a település épült kö­réjük, és nem fordítva. Elvégre a centralizmus ezeknek az embe­reknek azt is jelentette, hogy egyszerre kellett megfelelni a helyi, meg a járási, a városi, eset­leg a megyei igényeknek - ami lehetetlen. A jó hangulatú összejövetel mintegy kétórás eszmecsere után fejeződött be. De csak a nagyteremben, mert jó magyar szokás szerint a folyosón még szűkebb, baráti csoportokban egy ideig folytatódott a diskur­zus. HIRDESSEN A FÉNYÚJSÁGBAN! 1990. DECEMBER 17-TÓL r / r Ftgffigggt M SS ff n S ffl WSQQv. X9 §&. 1 11 1 wwwv. vtw XX vyw w 35 88 yXv, jv vv XX __ IP8** W 8 S H & *8 «88888 i l§j i működik Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ homlokzatán 1 perc = 130 karakter 1 betű = 70x35 cm Hirdetési díjak napszaktól függően, percenként: I. 40 —Ft + ÁFA II. 32,—Ft + ÁFA III. 28 — Ft + ÁFA 1 hétnél hosszabb időszakra 30%-ig terjedő KEDVEZMÉNY Másnapi megjelenés: 60% felárral 3 napon belüli megjelenés 40% felárral (Decemberben sürgősségi felárat nem számítunkl) HIRDETÉSFELVÉTEL és részletes felvilágosítás munkanapokon személyesen: Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban 13.00—17.00 óráig Cím: 5000 Szolnok, Hild tér 1. Pf.: 195 Telefon: 44-133 • Telex: 23-657 D.Szabó Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents