Új Néplap, 1990. december (1. évfolyam, 201-224. szám)

1990-12-12 / 210. szám

Néplap 1990. DECEMBER 12. SZDSZ-„csípések” Demokrácia, óh! A helyhatósági választások után elindulhattunk egy olyan úton, ami a demokráciához vezet. Izgalommal vártuk az elsó ön­­kormányzati képviselő-testületi ülést, ahol többek között megsza­vazták a polgármester fizetését - 32.500,- Ft-ot -, amit kicsit soknak tartottunk, de egye fene, lehet, hogy nem is állunk olyan rosszul, csak mi eddig nem tudtuk. A má­sodik ülés már izgalmasabb volt, mert oda be sem engedtek. (Ga­­meszvezetőnek, pénzügyi és ad­minisztrációs szakembereknek, a kultúrház igazgatójának, fűtőjé­nek kötöttek útilaput a talpa alá, nem a legdemokratikusabb mó­don.) Egyetértettünk a polgármester­rel, mert mégis hogy néz az ki, hogy ezekkel a szakemberekkel nyíltan vitatkozzon. (Esetleg téved valamiben, és oda a tekintély.) A következő önkormányzati ülés egyik fele zárt, a másik nyílt volt. Megválasztották a jegyzőt (pályá­zott a vb-titkámő is, de neki semmi esélye sem volt, mert mégis csak régi ember és sokat tud, csak za­varná a polgármestert az új de­mokrácia kialakításában). Ezzel is egyetértettünk! Megválasztották az új jegyzőt, de ő a megválasztása utáni ötödik napon bejelentette, hogy nem kí­vánja betölteni a posztot. Puff-ne­­ki! - ez kicsit megzavarta polgár­­mesterünket, de semmi baj. Elsőre minden nem sikerülhet! Kiírtak egy új pályázatot, és rövidesen minden robog tovább, igaz, addig nem lesz működési szabályzat, de egye fene, az élet nem állhat meg, dolgozni kell. A következő feladat a könyvtár átadása volt. Aki átvet­te, az igazán szakembernek mond­ható, látnoki képességű ember: Marik Mihály iskolaigazgató, aki kis falunkban országos hírű iskolát tudott csinálni, paradicsomi álla­potokkal, arborétummal, mini ál­latkerttel, játékrendszerrel, stb. Igaz, nem szereti, ha a gyerekek szünetben szaladgálnak a füvön, mert kitapossák, és a játékrend­szert se használhatják, mert be­hordják a homokot a tanterembe. Igaza van! Rend a lelke minden­nek! Szünetben sétálgassanak, el­mélkedjenek a járdán a diákok. Igaza van! Mi elfogadjuk a könyvtár átvételét, mert ilyen em­bernek, aki az utóbbi két évben majdnem kétmillió forintot hozott az iskolának, egy könyvtár átvéte­le semmi. A következő ülésen - úgy hal­lottuk - Törőcsik Mihály győz­ködte a képviselőket, mennyire jó volna kis falunkban egy veszélyes­­hulladék-lerakó telepet megépíte­ni. Ezzel a falu ajándékba kapna 50 millió forintot. HURRA! Ha bele­gondolunk, mi mindent tudna a polgármesterünk ebből megvaló­sítani! Aki kételkedik, nézze meg a temetőt! Potom 7 millió forintba került. Hogy nincs átadva? Nem kell aggódni. Megértheti minden­ki, nincs harang, pedig temetőbe egy harang úgy kell, mint az isko­lai mini állatkertben egy gácsér. Mert ha a három vadkacsa nem tud szaporodni, félő, hogy kimúlik az állatkert. Hallani olyan hangokat, hogy nagyon veszélyes a hulladék, kü­lönböző bőrbetegségeket okozhat, rákkeltő hatása lehet, közel a Ti­sza, olaj- és sörgyár. Ezek mind olyan aggályok, amik nem meg-Válasz dr. Törőcsik Mihály levelére Tisztelt Törőcsik Mihály úr! Az „Új Néplap” 1990. december 5-i számában Ön írt egy levelet Bog­nár Ferenchez, tiszavárkonyi pol­gármesterhez. E levél a község la­kói között igen változatos érzelme­ket váltott ki. Éppen ezért, mint a tiszavárko­nyi képviselő-testület tagjai - csat­lakozva hozzánk a községünkben működő pártok is -, szükségét érezzük, hogy az Ön levelét meg­válaszoljuk. 1. Tiszavárkonyban senki sem akadályozza a polgármester mun­káját és a falu fejlődésének lehető­ségét. Éppen e fejlődés érdekében utasítottuk el testületileg az Ön ál­tal oly ékesszólóan ajánlott veszé­­lyeshulladék-tároló és -égető fel­építésének lehetőségét. Nem hisszük, hogy e mű megépítése után lenne olyan ember, aki szíve­sen lakna itt gyermekeivel, vagy venne itt telket, házat. 2. Mivel a képviselő-testület el­utasítása után a falugyűlés is egy­ségesen elutasította a polgármester úr által felvázolt tároló és égető felépítését, a képviselők megerő­sítve érzik magukat döntésük he­lyességében. 3. Nem értjük, hogy az Ön által és pártja vezetői által (Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt) írt levél milyen célt akart elérni. Párt­jának vezetői egyébként sem is­merhetik a várkonyi problémákat. Ha a falu lakosainak indulatait akarták felkorbácsolni, ez sikerült. De nem olyan irányban, ahogy ezt Önök gondolták. Ne kezdjen sem Ön, sem pártja országos méretű ki­vizsgálást községünkben, mert eh­hez a falu lakossága nem ad jogot Önnek. Véleményünk szerint azért, mert érzik - helyesen -, hogy semmi beleszólása nincs önkor­mányzatunk munkájába. 4. Miután Ön sajnos kissé hirte­len - talán a csalódás miatt - eltá­vozott falugyűlésünkről, polgár­­mesterünk is kinyilvánította, hogy sem községünkben, sem a környé­kén ne épüljön fel ilyen ipari léte­sítmény. Mivel a polgármester, a képviselők és a falu lakóinak egye­zik a véleménye, így semmilyen ellenségeskedésről nem lehet szó. Esetleg akkor, ha ezt valaki mes­terségesen felszítja. Ezt a munkát Ön sikeresen megkezdte. 5. Úgy érezzük, hogy képviselő­testületünk és a lakosok rendelkez­nek annyi szellemi tőkével, hogy alkalmasak vagyunk önálló mun­kára. A jelenleg előttünk álló ne­hézségek (nehéz gazdasági hely­zet, szűk pénzügyi lehetőségek) el­lenére is úgy dolgozunk, hogy vá­lasztóink bizalmát megőrizzük a jövőben is. Szeretnénk függetlenül, minden zavaró tényező nélkül, polgármes­terünk munkáját segítve, kölcsö­nös bizalommal ellátni munkánkat úgy, hogy az itt lakó emberek érez­zék, mi mellettük, értük vagyunk. Ehhez a felelősségteljes munkához azonban nyugalom kell, befolyás­mentesség. Ezt előre is-köszönjük Önnek: Tiszavárkony kilenctagú önkor­mányzati képviselő-testülete, va­lamint a községben működő pár­tok: FKgP, MSZMP, MSZDP, SZDSZ alapozottak. Öt-tíz-tizenöt év múl­va lehet baj, de az még soká lesz. A nyugodt induláshoz kellenek a megfelelő személyi és tárgyi felté­telek. Hogy milyen áron? Nem tel­jesen mindegy? Szabadon, mi vá­lasztottunk! EZ A DEMOKRÁCIA, VAGY VALAMI MÁS? SZDSZ Rákócziújfalu Antall József beszédéről S Érthetett belőle mindenki Kihez szólt az Antall-beszéd? Ezt a kérdést tették fel a napok­ban nem is kevesen, és a kérdést többnyire megválaszolatlanul hagyják. Pedig a válasz egyetlen szó csupán: mindenkihez! Ezen belül pedig elsősorban azokhoz, akik eddig még nem érzékelték eléggé, vagy nem vették komo­lyan a gazdaság alacsony színvo-Az új Néplap politikai vitafóruma A kongresszus Szolnokon lesz Változások a Nemzeti Paraszt­párt (Magyar Néppárt) országos vezetésében Az új országos alelnökök: dr. Törőcsik Mihály Dobszai Károly Benedikti Sámuel A Nemzeti Parasztpárt (Magyar Néppárt) országos elnöksége ki­bővített ülést tartott, melyen ele­mezte és megvitatta a párt belső helyzetét, valamint új tisztségvise­lőket választott. Az elnökség megállapította, hogy bár a párt az önkormányzati választásokon erősödött (9 polgár­­mesterük van), korántsem elége­dett tevékenységével. A párt cse­lekvőképességét erősíteni kell, és meg kell nevesíteni a politikai tes­tület összes felelősét, kiépítve az intézményes csoportját, amelynek tagjai, mint operatív szakértők végzik feladataikat. Az elnökség három alelnököt választott: dr. Törőcsik Mihály, Dobszai Károly és Benedikti Sá­muel személyében. Az alelnökök felelősök a pártépítésért és az új pártprogram kidolgozásáért. Meg­alakították a Program Bizottságot és olyan Munka Bizottságot hoz­tak létre, akik kidolgozzák a párt új szervezeti szabályzatát és prog­ramját. Tagtoborzó kampányterv készült, melyben azt a célt jelölték meg, hogy valamennyi megyében és lehetőleg minden településen legyenek tagszervezetek. Elfogad­ták a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei elnökség Agrárprogram-ter­vezetét, mely a párt Agrárprog­ramját képezi. Az elnökség határozatot hozott, hogy 1991 március-áprilisában összehívja a párt kongresszusát, melyet Szolnokon tart meg. A kongresszus elé teijeszti új programját, új működési szabály­zatát, és javaslatot tesz az új nagy­választmányra, elnökségre. A Magyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt Országos Elnöksége naláról és veszteségeiről, a sok nagyvállalat életképtelenségéről szóló tudósításokat. Ma már mindenki tudja, hogy 21 milliárd dollár adósságunk van, de ennek valódi nagyságrendjét, a gazda­ságra gyakorolt iszonyatos béní­tó hatását már jóval kevesebben képesek igazán felmérni. Azok az emberek, akik túl­munkában, szabadidejük nagy részét feláldozva dolgoznak, alig érnek rá arra, hogy közgaz­dasági vonatkozású kérdésekben is kellőképpen tájékozódjanak. Nem mindenki tudja például azt, hogy ha ezt az adósságtömeget szétosztanánk az ország lakossá­ga között, egy főre 130 ezer fo­rintjutna, ami egy négytagú csa­ládnál 520 ezer forintot jelent. Ezt pedig így vagy úgy, de mindenképpen nekünk kell kifi­zetni. A nyugat nem olyan bőke­zű, hogy akár a felét is elenged­né. Azt sem mindenki tudja, hogy a kölcsön után fizetendő kamat bőven elegendő lenne a költségvetési hiány pótlására, a következő évben. A beszéd célja tehát szerintem az volt, hogy azok számára tegye világossá az ország nehéz gazda­sági körülményeit, akik nem ér­zékelik a magyar ipar óriási el­maradottságát, vagy ha vala­mennyire érzékelik is, azt képze­lik, hogy ezt az elmaradást rövid idő alatt be lehet pótolni. A beszéd mondanivalója pedig hasonlattal élve a következő: ha egy hajó viharba kerül és az el­süllyedés veszélye fenyegeti, ak­kor nem a kapitány szidalmazá­sával kell foglalkozni, hanem összefogva azon munkálkodni, hogy a hajó mihamarabb kikerül­jön a viharzónából. Ezt most már az ellenzéki pár­tok is tisztán látják és ebben a szellemben nyilatkoznak, meg kell tehát értenie mindenkinek. A bajok orvoslására oly sok vé­lemény elhangzik. Szakértők és kevésbé szakértők nyilatkoznak a rádióban, sajtóban. Bőven ol­vashatunk arról, hogy mi miért nem jó, meg arról is, mit hogyan kellene csinálni. Illetékesek és nem illetékesek vitatkoznak. Természetesen mindenkinek a saját véleménye az egyetlen iga­zi célravezető elgondolás. Szak­lapokban elismert közgazdászok javaslatait is megismerhetjük az ország gazdaságának rendbeté­telére vonatkozóan. Ám ezek a vélemények is több-kevesebb vonatkozásban, olykor pedig gyökeresen eltér­nek egymástól. Ki mondja meg tehát, hogy végül is melyik a cél­ravezető, amikor egy átmeneti időszakban az alapvető közgaz­dasági törvényszerűségek sem a megszokott természetes irányba hatnak? Minden eltérő módszert nem lehet kipróbálni, mert az idő kerekét újra meg újra nem lehet visszaforgatni. Egy dolog azonban bizonyos, nyugodtabban néznénk a jövő elé, ha legalább egy olyan politi­kus vagy közgazdász lenne, aki az általa javasolt módszerre ga­ranciát is vállalna oly módon, hogy felajánlaná jövedelmének 50 százalékát élete végéig, amennyiben kidolgozott kon­cepciója rövid időn belül nem biztosítana egy minimális fejlő­dést a gazdaságban és életszín­vonalban. Ám én azt hiszem, ilyen vállalkozóra aligha számít­hatunk. Pedig ha csak egy, legalább egyetlen egy ilyen személy akadna széles e hazában, akkor vidámabb hangulatban léphet­nénk át szilveszter éjszakáján az új esztendő küszöbét. Papp László Szolnok A megyei közgyűlés elé Tiszta képet a vagyonról! Mint ismeretes, a megyei ön­­kormányzati testület - a megyei közgyűlés - előkészítésére meg­választott bizottság 1990. no­vember 29-én tartotta első ülését. Az ülésen jelen voltak a még ügyvivőként működő Megyei Tanács V. B., a pártok és a sajtó képviselői. Az előkészítő ülés során a bizottság egyik tagja kér­te a V. B. titkárát, hogy elkerü­lendő a közgyűlés kész helyzet elé állítását - tegye meg a követ­kezőket:- a V. B. bocsássa a testület rendelkezésére a jelenlegi va­gyonmérleget. (A megyei tanács többmilliárdos vagyont kezelt, az átadás-átvétel aktusának az alakuló önkormányzat gazdálko­dási körébe kerülő vagyon téte­les átadására is ki kellene terjed­ni!)- közölje azon személyek név­sorát, akik a megyei tanácsot képviselik a vállalatok különbö­ző testületéiben (mint pl. VT), hogy szükség esetén információt kérhessen tőlük az előkészítő bi­zottság.- a V. B. közölje e vállalatok vezetőivel, a megyei Cégbíró­sággal és a Vagyonügynökség­gel, hogy a megyei közgyűlés megalakulásáig a jelenlegi álla­potok befagyasztását kezdemé­nyezi.- a Vállalati Tanács ülésének összehívása a Megyei Tanács ál­tal alapított AKKU FÉR vállalat­nál, ahol a dolgozók tiltakozása ellenére kft.-alapítás folyik. A fenti indítványokat dr. Bo­­zsó Péter vb-titkár (egyben a Va­­gyonellenőrző Bizottság elnöke) elutasította azzal az indokkal, hogy nem tartoznak az előkészí­tő bizottság hatáskörébe. Az in­dítványozó ezek után választó­­körzetének országgyűlési képvi­selőjéhez fordult segítségért, aki a Belügyminisztérium közigaz­gatási államtitkárának állásfog­lalását kérte. Az állásfoglalás tartalmi kivo­nata a következő:- Az előkészítő bizottságnak és a megyei tanács vezetésének szorosan együttműködve kell te­vékenykednie.- Az indítványban szereplő ké­rések közül a vagyonmérleg ren­delkezésre bocsátását, a VT-ta­­gok nevének közlését és az AK­KUFER Vállalat VT összehívá­sát teljesíthetőnek lehet minősí­teni.- A jelenlegi állapotok befa­gyasztásának kezdeményezését, illetve a Cégbíróság és a megyei vagyonellenőrző bizottság infor­málását illetően az állásfoglalás nem ad irányelvet. A két utóbbi szervnek „jogszabályokat kell érvényesíteni a V. B. bárminemű kérésétől függetlenül.”- A megyei V. B. apparátusá­ban rendelkezésre állnak külön­böző kimutatások arról a va­gyonról, amely az önkormányza­ti törvény alapján az önkormány­zat tulajdonába kerül. Ezt a va­gyont - igény esetén - a közgyű­lés elnöke vagy más megbízottak leltárszerűen is átvehetik, tekint­ve, hogy a megyei tanácsi szer­vezet jogutódja a közgyűlés.- „A megyei vagyonátadó bi­zottságokról szóló 63/1990. X. 4. Korm. rendelet 6. paragrafus (2) bekezdése előírja, hogy a vb-tit­­kár által létrehozott munkacso­port mérje fel az önkormányzati tulajdonba kerülő vagyont. Olyan helyzetbe kell hozni a bi­zottságot, hogy dönteni tudjon abban a vagyoni körben, amely­ben a megyei önkormányzat va­gyonjogi értelemben jogutóddá válik.” „Célszerű, ha a Közgyű­lés is számba veszi, mely vagyo­nok várományosa.” A fenti állásfoglalásból és az idézett törvény szelleméből egyaránt az következik, hogy a közgyűlésen elhangzott indítvá­nyok erkölcsileg és politikailag is megalapozottak, ha külön jog­szabály nem is rendelkezik fe­lőlük. A megyei közgyűlésnek, de a megye lakosságának is elsőren­dű érdeke, hogy a vagyoni kérdé­sekben mielőbb tisztán lássunk. Az önkormányzati törvény hiá­nyosságai (a gazdálkodás terén) kellő jóindulattal és politikai bölcsességgel áthidalhatók a kezdeti szakaszban. Ezért tartot­tuk szükségesnek, hogy a fenti kérdéskört a nyilvánosság elé tárjuk. Magyar Demokrata Fórum Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Választmánya NYÍLT TÉR

Next

/
Thumbnails
Contents