Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-08 / 181. szám
L990. NOVEMBER 8. 3 A megelőzés lehet a cél Érdekvédelmi tanácsokat helyben! A „blokád” tanulságait már minden oldalról elemezték az arra illetékesek, így számunkra nem maradt más, mint megállapítani: témánk szempontjából egy olyan katalizátorról van szó, amely sokáig még a kiindulópontot jelenti. A „blokád” sokféle tanulsággal szolgált, ki-ki pártállása szerint fogalmazhatja meg ezeket. Egy dolgot azonban senki sem vitathat: az apatikus állapotnak vége, amely még a legutóbbi választásokat is kísérte, mindenkit rádöbbentett arra, hogy csak cselekvő módon lehet kilábalni az egyre mélyülő válságból. A cselekvés felkészülést, önszerveződést, partnerséget jelent, azért, hogy minden váratlan, várható eseményre a jogállamiság keretein belül tudjunk válaszolni. Mert ki kell mondani, az elmúlt válságra nem így válaszoltunk. Nem voltak tapasztalataink, nem volt mechanizmusunk a válság kezelésére, s így óhatatlanul oda jutottunk, ahová. Nem is juthattunk volna máshová. A hármas tagolódás itt is követhető Országos szinten levonták már a tanulságokat, legalábbis ez derül ki a sajtóból. Kevesebb szó esett a helyi következtetések megfogalmazásáról, pedig ezek legalább olyan fontosak, mint az országosak. A válság ugyanis,- konkrét formáit tekintve, helyben eszkalálódik. Budapesten, Szolnokon, Jászberényben, Újszászon, Kétpón és másutt. így a válaszok egy részét nemcsak „fent’ ’, hanem az egyes települések, önkormányzatok szintjén is meg kell fogalmazni. A válasz sokféle lehet. Kiindulópontja legfőképpen az, hogy olyan mechanizmusokat célszerű kialakítani, amelyek lehetővé teszik a krízishelyzétek kirobbanásának elkerülését. Az Országos Érdekegyeztető Tanács az önkormányzatok számára kiindulópont lehet. Magyarul, annak mintájára célszerű megszervezni a helyi, önkormányzati érdekegyeztető tanácsot, bár itt nem a név a fontos. A dolog persze nem ilyen egyszerű. A kérdés az: kit, kiket, milyen szervezeteket tekintsünk olyannak, amelyek valós érdekeket képviselnek. A hármas tagolódás itt is követhető. Az egyik oldalon ülhetnek az önkormányzatot képviselők, a másik oldalon a munkavállalók, a harmadik oldalon a munkáltatók. A települések életében azonban fontos szereppel bírnak, bírhatnak a jövőben a fenti struktúrába nem kényszeríthető szervezetek. A városvédőktől kezdve, az egyes rétegek speciális igényeit kielégítő szervezeteken túl, egészen az egyházakat képviselőkig. S akkor még mindig nehéz meghatározni, hogy egy-egy településen ki képviselje a válságok legfőbb szenvedő alanyainak megszemélyesítőit, a munkanélkülieket. Feltehetőleg az önkormányzatoknak kell ezt felvállalni, mert nincs más, ez viszont némi szerepzavart feltételez, de ez másutt is előfordulhat. Kihagyásuk törvénybe ütközik A helyi érdekegyeztetés fórumait azért is nehéz megszervezni, mert az egyértelmű szereplők, oldalak helyzete sem tisztázott ezen a szinten. Vegyük csak a megyéket. A munkáltatók oldaláról a Gazdasági Kamarának s másoknak is vannak szervezetei. A települések szintjén még nem ennyire kialakult a helyzet, sok helyütt nem is célszerű a szerveződéseket tovább bontani. Mert amíg például az említett kamarának lehetnek városi szervezetei, sőt ez kívánatos is, addig a kistelepüléseken már kevesebb értelme van. A szakszervezetek oldaláról talán még bonyolultabb a helyzet. Az MSZOSZ-on belül az ágazati szakszervezetek a dominánsak. Ezeket megyei, települési szinten egy asztal mellé ültetni ma még igen nehéz feladatnak tűnik. S akkor még nem beszéltünk az alternatív munka- vállalói érdekvédelmi szervezetekről. Az ma már egyértelmű, hogy közöttük különbséget nem lehet tenni. Minden egyes szervezetet partnernek kell tekinteni, amennyiben valós érdekeket képvisel. Ezen most csak annyit értek, hogy mögöttük valóságos emberek legyenek, s az ő megbízásuk alapján cselekedjenek. A munkavállalók szervezeteinél először is a legitimációs vitát kell lezárni. Én egy kicsit fordítva érzékelem a problémát az általános megközelítéseknél. így nem az MSZOSZ-ba tömörült szervezetek legitimációjáról beszélek, mert azt vagy megadja a saját tagsága, vagy nem. Helyettük ezt senki sem teheti meg. Ha viszont ezt megadta a tagság, senki sem kérdőjelezheti meg. Még a kormány sem, amely hosszú időn keresztül megpróbálta ezt megtenni. Az eredmény az lett, a blokád következtében is, hogy a kormány ellenkezésével erősítette az MSZOSZ pozícióit önmaga átalakításában. A szolnoki tapasztalatok inkább a munkástanácsok s más „alternatívok” legitimációs problémáit hozták felszínre. Tudomásul kell venni, őket sem lehet kikerülni a döntések meghozatalakor. S most nem is hangsúlyozom azt, hogy ez törvénybe is ütközik. Az önkormányzatok oldaláról sem túl egyszerű a dolog. Sok kérdés vetődik fel itt is. A képviselő-testület egy-egy embere, vagy a hivatal embere vegyen részt a tanács munkájában? A megoldást valószínűleg az élet fogja diktálni. Ez pedig a polgár- mester személyét tolja előtérbe. De szerepe lehet ezen az oldalon a rendőrség, a kormányhivatalok megyei, városi képviselőinek és másoknak is. A tanács megszervezése a fenti problémák ellenére is sürgős feladat. Nemcsak azért, mert nehéz helyzetben vagyunk, s erre válaszokat kell keresni, amit csak többségi alapon lehet megtenni. Sürgős azért is, mert mint jeleztük, a „blokád” idején sok „törvénysértés”-sel találkoztunk. Sokan közhatalmi funkciókat gyakoroltak anélkül, hogy erre az alkotmány szerint bárminemű jogosítványuk lett volna. Egy újabb krízishelyzetben viszont mindenkinek tudnia kell a feladatát. A polgármesternek csakúgy, mint az esetleges tüntetések minden egyes résztvevőinek. S ha mindenki tudja a dolgát, a tüntetések nern fenyegetnek eszkalációval. S ez nem kevés. Füle István Gyümölcsöző kapcsolatok Szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma és társaik A földtulajdonviszonyok néminemű megváltozásának ígérete a felszabdalt táblák egy részének helyén virágzó kertgazdálkodást sejtet az országban. Mert bizonyára sokan lesznek olyanok is, akik vállalkozó szellemüktől fűtve ásót, kapát ragadnak, s földjüket gyümölcsfákkal ültetik tele. Október vége, november eleje igazi dömping a fásításban. Sokan ilyenkor veszik fontolóra, hogy elültessék azt a cseresznyevagy körtefát, amin unokáik gyakorolják majdan a fáramászást... Rákóczifalván, a faiskola helyi lerakata előtt is megszaporodtak a fácskáért megálló autók. Süveges Zsigmondtól, a faiskola vezetőjétől arról érdeklődtem, hogy a mögöttünk álló cifra esztendő milyen hatással volt a munkájukra, hogyan hatott bevételeikre. Az ő munkájuk gyümölcse ugyanis most érik be igazán. Mintegy 110 fajtát állítanak elő, a kínálatban jószerivel az összes „törzses” gyümölcs szerepel, almától a dión át a naspolyáig.- Helyzetünk sokat nehezedett az elmúlt időszakban - mondta a szakember. - Megcsappantak a nagyüzemi megrendelések, részben az aszály nyomán jelentkező elszegényedés, részben a bizonytalanság miatt. Hosszú éveken át stabil NDK-piacunk is összeomlott. Emiatt százezer oltvány maradt a nyakunkon. Az aszály közvetlen hatásai itt alig-alig érződtek, ugyanis ma a szaporítóanyag-termesztés gyakorlatilag csak öntözés mellett biztonságos. A nagyüzemi partnerek helyébe a magántőkével működtetett, .szakcsoportos telepítések léptek. Nagyságrendileg nem növekedett az idén sem a kiskertek felhasználása. A forgalmazás hálózata nagy hangsúlyt fektet a megbízhatóságra. Öt-hatéveS kísérletsorozat előzi meg a fajták elismerését és „rögzítését”. Egyre inkább fontossá válik a kontroll szerepe, a sokféle, láncreakció-szerűen pusztító vírusbetegség jelenléte miatt. Mindazonáltal nehéz „bedobni”, a köztudatba átvinni remek képességű, új fajtákat, a nemesítés „csodagyerekeit”. Szeszélyes a kereslet, óvatosak a termelők. Akár évekre elfelejtenek, majd újra egekbe magasztalnak egyes változatokat. A „slágerlista’ ’ élvonala néha látszólag értelmetlenül alakul... íme, Süveges úr és a szakma kedvencei, az „újszülöttek”: almatermelő körökben már ismertnek számítanak a Jonagold és Idared prototípusok. Az előbbinek a csengése is utal rá, hogy az ősi Jonathan és Gold ízek keverednek össze benne. Úgymond, se nem édes, se nem savas! Az Idared ugyancsak a Jonathán bőtermő változata, de ellentétben azzal, remekül tárolható. Sőt, bizonyos utóérlelődés- re van szüksége, s így december- re(!) válik ízletessé, fogyaszthatóvá. Éppen ezért a kistermelők körében számíthat igazi sikerekre. A cseresznyék közül két „hölgy”, a Linda és Katalin a slágergyanúsak. Mindkettő magyar megfelelője előbbi jól csengő nevű német fajtáknak. így a Linda a közkedvelt Germersdor- fi ízére és megjelenésére emlékeztet, de jóval biztonságosabban, többet terem, és kevésbé repedezik. A Katalin a kesernyés Hedelfingeni cseresznye utóda. Bőtermő, kevésbé szeszélyes „leányzó”, s főleg hűtőipari feldolgozásra ajánlják. A meggyfajták közt a favoritjelölt a Debreceni bőtermő, amely ön- termékeny, nem úgy, mint a már bevált Pándi, s közelít is annak közkedvelt minőségéhez. Őszibarackból huszonöt fajtát állítanak elő Rákóczifalván. Ezek közül sikerre számíthat három szuperkorai változat: a Starkrest, Maykrest és a Springkrest. Az úgynevezett nektarin-fajták (kertésznyelven kopasz barackok) egyre keresettebbé válnak. Ezeket az igényeket elégítik ki a határainkon túlról érkezett Red June, Flavortop és Independence. De nemcsak őszibarackból és a felsoroltakból megnyugtató a választék, hanem dióból, szilvából, körtéből és kajsziból is korlátlan fajtakínálat várja itt és a kirendeltségeken a vásárlót. Gyakorlatilag a faiskola nem ismer kielégíthetetlen igényeket. Fontos, ha nem a legfontosabb szempont, amit szándékosan is hagytam a végére, az idei árkalkuláció. Több, csemetét terjesztő és forgalmazó ült tárgyalóasztalhoz, és közösen döntöttek úgy, hogy mindössze 10 százalékkal emelik áraikat. Meg is kérdeztem beszélgetőpartneremet, hogyan ítéli meg, sok vagy kevés az a 100-150 forint, amit elkérnek egy-egy oltványért?- Most mindössze harminc százaléka a telepítési költségeknek magának a fának az ára. S mivel két-három kiló gyümölcs értékéért kap gyümölcsöt termő fát a vevő, ez nem lehet sok! técsi Fotó: Tarpai Megnyílt Szolnokon A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület megyei irodája Cél: a bűncselekmények áldozatainak segítése Kedden Budapesten, az V. kerület, Balassi Bálint út 27. szám alatt megnyitották a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület irodáját. Az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón Kővári András ügyvezető elnök elmondta, hogy céljuk kettős. Ugyanis a bűncselekmények áldozatainak segítése mellett a bűnmegelőzés hatéko- nyabbá válását remélik az egyesülettől. Budapest mellett jelenleg két - Baranya és Jász-Nagykun- Szolnok - megyében indult meg a munka. Megyénk irodavezetője, Zsiga József nyugalmazott rendőr őrnagy kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy 1991. január 2-ig Jankovics Zoltán rendőr ezredes, megyei főkapitány hozzájárulásával a megyei rendőr-főkapitányság épületében (Szolnok, Baross út 39.) fogadja a hozzá fordulókat. Azt követően pedig a helyi önkormányzat és a különböző szervezetek segítségét kérik az iroda- helyiség és a működés feltételeinek biztosítása érdekében. Újszászon tavaly új utcát nyitottak. A Sólyom úton 90 telket alakítottak ki, és megkezdődött a családi házak építése. Egyúttal, a lakosság hozzájárulásával, a tanács szervezésében készül a gázvezeték is.
