Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-23 / 194. szám
2 * 1990. NOVEMBER 23. Gazdasági témák a kormány napirendjén A kormány csütörtöki rendes ülésén megvitatta a költségvetés kidolgozásának ütemezését, a tervezetet végleges formájában a vállalt határidőre, december 1- jéig terjesztik az Országgyűlés elé. Az előkészítés részeként a kormány vasárnap újabb rendkívüli ülést tart, amelynek napirendjén főként a költségvetés kérdései szerepelnek. A jövő hét szerdáján - újabb egyeztetés után - kerül a parlament elé a kormány költségvetési javaslata - közölte újságírókkal a kormány csütörtöki ülésének szünetében László Balázs szóvivő. Elmondta, hogy a mostani ülésen kizárólag gazdaságpolitikai kérdések szerepeltek napirenden. A kormány foglalkozott a Társadalombiztosítási Alap jövő évi költségvetési tervezetével. Kidolgozott bizonyos javaslatokat, amelyeket pénteken az Érdekegyeztető Tanács elé terjeszt. A kormány az egyeztetés eredményének megfelelően foglal majd véglegesen állást, illetve terjeszti törvényjavaslat formájában azt az Országgyűlés elé. László Balázs szólt arról is, hogy a gazdasági kabinet ad hoc bizottságot alakít az érdekelt tárcák és a Magyar Nemzeti Bank szakértő képviselőiből tézisek kidolgozására, a termőföldtulajdonnal és általában a tulajdonlással, a szövetkezeti tulajdonnal és a kártalanítással összefüggő kérdésekben. Ezeket mintegy tíz nap múlva vitatja meg a kormány, ajánlásait azt követően foglalja törvényjavaslatba. A NATO főtitkára Magyarországon (Folytatás az 1. oldalról) vánja ápolni. Ami a magyar felet illeti, a tárgyalásokon megerősítették: Magyarország szövetségi kötelékek nélkül, önállóan keresi a N ATO-hoz fűződő kapcsolatok építésének módjait. (Herman János külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére közölte, hogy a mostani megbeszélésen nem került szóba Magyar- ország és a NATO kapcsolatainak intézményesítése.) XXX A NATO célja egy olyan Európa megteremtése, ahol a katonai agresszió, illetve az azzal való fenyegetés fizikailag lehetetlenné, politikailag pedig értelmetlenné válik - ezzel a mottóval tartotta meg a délutáni órákban nagy érdeklődéssel kísért beszédét Manfred Wömer az Ország- gyűlés külügyi és honvédelmi bizottságának meghívott vendégei előtt. Manfred Wömer meleg szavakkal emlékezett meg arról, hogy e történelmi változásokban Magyarország kulcsfontosságú szerepet játszott, nemcsak magát szabadította fel, hanem másoknak is segítséget nyújtott a szabadság elnyeréséhez. A változások élharcosa lévén nem meglepő, hogy Magyarország mindig is az Európához történő visszatérés élvonalába tartozott. így elsőként létesített kapcsolatot a NATO-val és annak parlamenti tetületével, az Észak-atlanti Közgyűléssel; elsőként közelített a tényleges tagság szándákával az Európai Közösség felé, valamint a közép- és kelet-európai országok közül elsőként lett az Európa Tanács teljes jogú tagja. A NATO főtitkára rámutatott: az a dinamizmus, amelyet a magyar kormány mutat a nyugati országokkal létesítendő kapcsolatai alakításában, illetve a külföldi beruházások ösztönzésében, kedvező előjele a végső sikernek. Mi több, a Nyugat eddigi lépései is azt jelzik, hogy Magyarország számíthat a nyugati országok politikai támogatására és kézzelfogható segítségére. Ennek kapcsán hangoztatta: „Nagyon egyszerű üzenettel jöttem ma Magyarországra - baráti kezet nyújtunk önöknek. Szeretnénk együttműködni önökkel. A konfrontáció ideje véget ért. A múlt ellenségeskedését és bizal.- matlanságát el kell temetni. Együtt kell dolgoznunk. Csak ilyen módon építhetjük fel a Közös Európai Házat, vagy az Európai Konföderációt, vagy az Új Európai Rendet - bárhogyan nevezzék is”. (MTI) Szövetkez(né)nek az önkormányzatok Kilenc város polgármesterei és alpolgármesterei tanácskoztak tegnap Szolnokon. Szegednek, Nyíregyházának, Békéscsabának, Kecskemétnek, Debrecennek, Hódmezővásárhelynek, Egernek, Miskolcnak és Szolnoknak - bár az ország más-más táján találhatók - vannak közös érdekeik, hasonló gondjaik. A tegnapi találkozó előkészítette egy érdekvédelmi szövetség létrehozását. Az 50 ezer lakosnál több lelket számláló alföldi és észak-magyarországi városok képviselői először megismerkedtek egymás gondjaival. Közös tapasztalat, hogy az önkormányzatok küszködnek a szabályozás bizonytalanságával, a költségvetés tervezhetetlenségével. Még mindig nem bizonyos, hogy milyen bevételeik és kiadásaik lesznek. A tegnapi tanácskozáson megállapodtak arról, hogy érdekvédelmi szervezetet hoznak létre. Településtípusonként és nem területi elv szerint szervezkednek, tehát azok a városok vesznek benne részt, ahol több mint 50 ezer ember él. E városok érdekeit a szervezetnek más települések vagy a központi hatalom érdekeivel is ütköztetni kell. Arról is döntöttek, hogy nem regionális, hanem országos szervezetet kívánnak létrehozni. Egy hónapon belül Kecskeméten hívják össze a hasonló városok polgármestereit. Itt már a dunántúliak is képviseltetik magukat. Ekkor döntik el, hogy más településtípussal (kisvárosok, községek) egy szervezetben akamak-e lenni, vagy önálló szervezetként működjék a szövetség. Azt azonban mindenképpen el akarják kerülni, hogy a különböző településtípusok (nagyváros, kisváros, falu) szembeállíthatok legyenek. E szervezet megalakulásáig érdekeiket a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint a Nagyvárosi és Fővárosi Kerületi Polgármesterek Konzultatív Tanácsa képviseli. * A jászberényi Déryné Művelődési Központban tegnap délelőtt 11 órakor kezdődött az 50 ezer lélekszám alatti kis- és középvárosok polgármestereinek találkozója, hogy létrehozzák önkormányzataik szövetségét. A gondolat a múlt héten vetődött fel Budapesten, a polgár- mesterek országos találkozóján, ahol már a falvak és a (megyei jogú) nagyvárosok bejelentefték a saját speciális érdekeiknek megfelelő szövetség alakítását. A példát követve kisvárosok is hasonló szövetség létrehozása mellett döntöttek. Azóta már kétszer találkoztak a polgármesterek (Budapesten és Székesfehérvárott), és 31 polgármester felhívást tett közzé a 144, ötvenezernél kisebb lélekszámú város önkormányzatainak csatlakozására. Az alakuló ülésen 33-an jelentek meg, a távol maradók közül 50 település jelezte belépési szándékát. Az idő rövidsége miatt ugyan a jelen lévő polgármesterek közül csak 15-en hozták az önkormányzatuk jóváhagyó döntését, a tanácskozás azonban így is eredménnyel járt. A jelen lévők megtárgyalták a szövetség alapszabályának tervezetét, majd elfogadása után a szövetség ünnepélyesen kinyilvánították megalakulását. A kisvárosi önkormányzatok országos érdekszövetségének székhelye (a további döntésig) Jászberény, de az ügyviteli teendőket Budapesten látják el. Ehhez Budaörs irodákat (a szükséges berendezéssel) ajánlott fel. Megállapodtak abban, hogy települési lakosonként 2 forint lesz a tagdíj, és a következő közgyűlésig, melyet január első hetében Budaörsön tartanak, egy 7 tagú ideiglenes választmány intézi a teendőket. Lottószámok: 1,4,6, 79,83 SIMA ELLENŐRZÉSNEK INDULT (Folytatás az 1. oldalról) kísérelt meg egémtat nyerni a dá- ciás taxis, aki eszeveszett iramban, cikázva, a forgalommal szemben „közlekedett”. Végül állampolgári segítséggel sikerült megállítani, és ekkor kiderült a rohanás oka: az autó gázzal üzemelt, ráadásul a műszakija is lejárt. A rendőrök a rendszámtáblát azonnal levették, és a vezető ellen eljárást indítottak. Egyébként az ellenőrzésben - ugyancsak a buszpályaudvarnál - még egy gázüzemű taxiról vették le a rendszámot, akinek vezetője azonban „úri módon” beismerte ezt. Veszített... ta AZ MSZOSZ TANÁCSA SZERINT Aránytalanul nagyok a lakosság terhei A kormány hároméves programja a három nagy jövedelemtulajdonos - az államháztartás, a vállalatok és vállalkozások, a lakosság - közül aránytalanul nagy terheket ró a lakosságra, miközben a program a várható társadalmi hatásokkal csak igen elnagyoltan, konkrétumok megfogalmazása nélkül foglalkozik - mondta Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a Szövetségi Tanács csütörtöki ülésén. Hangsúlyozta, hogy ez annál is nagyobb probléma, mivel már a jövő évtől súlyos társadalmi feszültségek keletkezhetnek a drasztikusan csökkenő reálbérek, a növekvő munkanélküliség, a családok nehezülő élet- körülményei miatt. Nagy Sándor kifejtette a szak- szervezetek azon véleményét, hogy ez a kormányprogram is kísértetiesen hasonlít abban a vonatkozásban az előző kormányprogramokhoz, miszerint az első évben lényegesen megnöveli a lakosság terheit, áldozatait, a második évtől fokozatos javulást ígér, és a harmadik évtől felvillantja a kibontakozás lehetőségét. A konkrét számok ismeretében azonban valószínűsíthető, hogy a bérből-fizetésből élők helyzete lényegesen súlyosbodni fog a következő időszakban. Nagy Sándor hangoztatta, hogy a kormányprogramnak a tulajdonviszonyok átalakítására vonatkozó részében csak nagyon kismértékben tükröződik vissza a szakszervezetek álláspontja, pedig a megvalósuló és felgyorsuló privatizáció során tisztázni kellene azt is, hogy a munkavállalókat milyen jogok védik a privatizáció megvalósulása után, illetve érdekvédelmi szervezeteik milyen jogosítványokat kapnak. Az MSZOSZ elnöke úgy összegezte a kormányprogramot, hogy az jövőre a belföldi fogyasztás, felhasználás jelentős szűkítéséhez vezet, miközben a reálbérek jelentős mértékben csökkennek, s lényegesen megnövekszik a munkanélküliség és az infláció mértéke is. A szövetségi tanács állást foglalt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvénytervezetről. A tanács leszögezte, hogy mindenképpen szükség van ilyen foglalkoztatási törvényre, ez a törvénytervezet azonban csupán keretjellegű, a foglalkoztatáspolitikához szükséges eszközöket részletesen külön jogszabályokban kell rögzíteni. A szakszervezetek a törvénytervezet szellemének fő mondanivalójával egyetértenek, nem fogadhatják el azonban a munkanélküliséget tartós élethelyzetnek. Ezért alapvető feladatnak tartják a tartós munkanélküliség elkerülését. Az államnak tehát olyan gazdaság- politikát kell folytatnia, amelyben az új munkahelyek folyamatos és tömeges megjelenése a munkanélkülivé vált rétegek jövőbeni foglalkoztatását lehetővé teszi. (MTI) Egyelőre drága a külföldi ajánlat Nyolcosztályos gimnázium Törökszentmiklóson Szerdán késő esti órákba nyúló ülést tartott Törökszentmiklós ön- kormányzata. A testület nyilvános tanácskozásán ezúttal már a város életére kiható kérdéssel is foglalkoztak a képviselők. A helyi Bercsényi Mikós Gimnázium tantestülete ugyanis kéréssel fordult a városi önkormányzathoz. A középfokú oktatási intézmény pedagógusai úgy határoztak, hogy a jövő tanévtől bevezetik a nyolcosztályos gimnáziumi képzési formát. Mindez azonban korántsem pedagógiai elhatározás kérdése. A minisztérium csak abban az esetben támogatja az országos szinten is figyelemre méltó újító szándékot, ha a helyi önkormányzat anyagi felelősséget vállal a feltételek előteremtésében és folyamatos biztosításában. A képviselők hosszas vita és mérlegelés után úgy határoztak, bár ma még nem ismeretes kellő pontossággal az oktatási célra szánt állami támogatás helyi mértéke, hogy a város költségvetéséből megelőlegezik a nyolcosztályos gimnázium beindításának költségeit. Törökszentmiklós önkormányzata ezzel a döntéssel - a jelen lévő érdeklődők legalábbis úgy vélekedtek - jelesre vizsgázott. A tanácskozás ezen túl is várakozással töltötte el a megjelenteket. Ezen az ülésen döntött a testület az alpolgármesterek személyéről. Az eredményes testületi szavazáson Törökszentmiklós alpolgármesterévé választották Mészáros Jánost és Sánta Albertet. A város alpolgármesterei letették hivatali esküjüket. (Folytatás az 1. oldalról) megyei lakáskínálati, -keresleti helyzet. A Dél-Norvégiában működő KONSMO gyár képviselői elmondták, hogy bár szívesen értékesítenének Magyarországon színvonalas egyedi családi és-lakó- házakat is, egyelőre elsősorban tömb- és sorlakás-építkezéshez ajánlanak előregyártott, faszerke-- zetes elemeket. A megyei építőipari szervezetek arról tájékoztatták az ajánlattevőket, hogy a magyar vásárlók - elsősorban tradicionális okokból - általában idegenkednek a faszerkezetes megoldásoktól. A norvég elemek felhasználásának így csak akkor lehet reális lehetősége, ha azok árban is versenyképesek a hagyományos építőanyagokkal, kivitelezési módokkal a most már nálunk is piaci alapokon működő lakásépítésben. No és természetesen ez az árbeli versenyképesség végigkíséri a lakásberuházást, egészen a vásárlókig. A Norvég Export Tanács képviselőitől megtudták a jelenlévők, hogy náluk működik egy államilag támogatott és működtetett exporthitel. Tíz százalékos kamat mellett finanszírozható lenne azzal a KONSMO által exportált építőelemek magyarországi felhasználása. A hosszú távú finanszírozáshoz - merthogy megállapodás szerinti 10-15 vagy 20 éves lejáratban gondolkoznak - a Magyar Nemzeti Bankot ismeri el partnernek a Norvég Export Tanács. A hitelkonstrukciót úgy képzelik el, hogy az MNB helyi kereskedelmi bankok között osztaná szét az igény szerinti norvég koronahitelt, azok kihelyeznék a kivitelezésre vállalkozóknak, majd szintén hosszú lejáratú hiteltörlesztések formájában bekasszíroznák a lakásvásárlásra szerződőktől. Ez utóbbival kapcsolatban persze kormányszintű döntés, pontosabban kormányközi megállapodás szükségeltetik - ebben maradva tértek át a konferencia résztvevői az árkérdésekre. Mint kiderült, egy 80 négyzetméteres lakás a norvég faszerkezetes elemek felhasználásával - szállítási s vámköltségeket is kalkulálva - 40-50 ezer forintba kerülne négyzetméterenként. Ami az ezzel szemben álló hazai fizetőképes keresletet illeti: a Szotév képviselőinek tájékoztatása szerint a cége által ugyancsak előregyártott elemekből készített, négyzetméterenkénti 25 ezer forint lakásokra is nehezen akad vevő. A SZÁÉV képviselői szerint is versenyképtelen a norvég ajánlat a magyar vidéken, talán még a fővárosban is, hiszen a vállalat is négyzetméterenkénti 25-28 ezer forintos készlakások eladásával küszködik. Jóllehet, a kerekasztal-konfe- rencia a meghívó szerint üzletkötési céllal szerveződött, arra tegnap Szolnokon nem adódott reális lehetőség. A résztvevők norvég részről azért azzal álltak fel az asztaltól, hogy folytatás következik. Mindenekelőtt igyekeznek mielőbb kormányszinten tisztázni a finanszírozási lehetőségeket. Megpróbálnak árban közelíteni a magyar fizetőképes kereslethez, és kialakítani egy olyan faszerkezetes lakásépítési modellt, amelyben fele-fele arányt képviselne a norvég épületelem-export és a magyar kivitelezés. Ez utóbbit kétségtelenül elősegítheti az a tapasztalatcsere, amelyre a kerekasztal- konferencia után kerítettek sort a norvég szakemberek a Szotévnél és a SZÁÉV-nél. T.F. Új építési lehetőségek Szolnok központjában A szolnoki belváros jelenlegi arculatának kialakítása a hatvanas 'évek elején a nagy fővárosi tervezőiroda, a Lakóterv tervei alapján kezdődött meg. Ezek szerint létesült az MSZMP székháza, az áruházak, a megyei művelődési ház, a Pelikán Szálló és az irodaépületek. E tervekben megtestesült koncepció a korabeli politikai, társadalmi és gazdasági helyzethez igazodott, központilag elhatározott és finanszírozott létesítményeket feltételezett, éppen ezért vált mára a terv elavulttá, anyagilag megvalósíthatatlanná. A Profil Rt. és a Forma Kisszövetkezet szolnoki irodájának közös vállakózásában most elkészült, módosított városközpont-rendezési tervek célja, hogy a Baross út, a Ságvári körút, Ady Endre út és a Sallai utca által határolt területet az építkezések számára felszabadítsa. Erre meglehetősen nagy szükség van, hiszen az átalakuló gazdaság, az egyre szaporodó vállalkozások központi fekvésű, megfelelő infrastruktúrával ellátott létesítményeket igényelnek. A belváros említett részén nagy a beépíthető szabad terület, és a jövőben átadásra kerülő épületek működtetéséhez nélkülözhetetlen ivóvíz, földgáz és közlekedési kapcsolat rendelkezésre áll. Nehézséget csak az elektromos energia biztosítása jelent, ezért az ellátóvezetékek szállító kapacitásának bővítése elengedhetetlen.Az elképzelések szerint a városközpont e területén elsősorban kereskedelmi, szolgáltató és üzleti tevékenységgel foglalkozó bel-, illetve külföldi érdekeltségű vállalatok, intézmények épületei létesülhetnének. Az Ady Endre út és az SZTK épülete között a tőkeerősebb építtetők többszintes székházai, ;í Pelikán Szálló és a Centrum Áruház mellett vezető gyalogút mentén pedig a magán- vállalkozók létesítményegységeit befogadó kereskedő-, illetve szolgáltatóházak kaphatnának helyet. Több éve súlyos gond a parkolás a belvárosban, ezért a tervben két autóalkatrész-kereskedéssel, szervizzel és üzemanyagtöltő állomással ellátott, többszintes garázs is helyet kaphat. Persze mindez még csak tervezőasztalon létezik. Ahhoz, hogy az elképzelések valóra váljanak, a közvélemény bevonásával az önkormányzat jóváhagyására van szükség. L.Z.
