Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-22 / 193. szám

2 1990. NOVEMBER 22 Az új Európa egy nagy, demokratikus konfíkleráció lesz (Folytatás az 1. oldalról) cois Mitterrand elnökölt. Nagy taps követte azt a bejelentését, hogy az értekezlet résztvevői egyhangúlag fogadták el a chartát és az azt kiegészítő dokumentumot. Az aláírás után mondott beszédében Mitterrand méltatta az új dokumentumot, majd rámutatott: a 34 résztvevő államot mostantól közös világfelfogás és értékrend jellemzi, a demokrácia, az emberi jogok immár nem csupán üres szavak, hanem tartalommal telítődnek. Szólt a jövővel kapcsolatos aggodalmakról, és megállapította: „Min­dent megteszünk a fennálló feszültségek csökkentése érdekében”. Mitterrand ezúttal is kiemelten szólt a nemzeti kisebbségek prob­lémáiról. A társadalomnak türelmet, a kormányoknak pedig bölcses­séget kell tanúsítania e problémák rendezése során. A türelmetlenség­re nem szabad másként válaszolni, csak higgadt, diplomatikus módon - hangoztatta. Felhívta a figyelmet az irrendentizmus veszélyére, és leszögezte: a vigasztaló szép szavak nem csillapítják az emberek nyugtalanságát, aggodalmait. Szinte valamennyi résztvevő szólt az új Európáról, arról a nagy, demokratikus konföderációról, amelyet célul tűzünk ki magunk elé - mondotta a francia elnök, aki megelégedéssel állapította meg, hogy a különböző országok elképzeléseiben sok a közös vonás. Mitterrand végül köszönetét mondott a tanácskozás minden részt­vevőjének, és azzal búcsúzott a 34 ország állam- és kormányfőjétől, hogy 1992 tavaszán Helsinkiben találkoznak újra. ____________ft _________;_____ s P árizsi Charta az Uj Európáért „A szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért. Kijelentjük, hogy mostantól fogva kapcsolataink a kölcsönös tiszteletre és az együttműködésre alapozód­nak” - ezzel a megállapítással kezdődik a „Párizsi Charta az Új Európáért”. A charta a helsinki zárónyi­latkozatban foglalt elvek érvé­nyének megtartása mellett az új korszakra fogalmazza meg az európai biztonság és együttmű­ködés elveit és gyakorlati teen­dőit, rendelkezik az ehhez szük­séges új intézmények létreho­zásáról. A mai korszak jellem­zéseként a terjedelmes doku­mentum abból indul ki, hogy Európában immár „megvalósul a szilárd elkötelezettség az em­berijogokon és az alapvető sza- badságjokon alapuló demokrá­cia mellett, s valamennyi ország számára megteremtődik a gaz­dasági szabadságból és a társa­dalmi igazságosságból eredő felvirágzás és az egyenlő biz­tonság”. Az emberi jogok, a demokrá­cia és a jogállamiság kérdései­vel foglalkozó fejezet a demok­ráciát tekinti az európai nemze­teket kormányzó egyetlen rend­szernek. Ismét állást foglal az emberi jogok védelme mellett (amelyet a kormányok elsőren­dű feladatának tekint), csakúgy, mint a szabad és tisztességes választások útján kifejezésre juttatott népakarat tiszteletben tartása mellett. Az általános em­beri jogok megfogalmázásán túl külön leszögezi, hogy „a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvez, és a nemzeti kisebbségekhez tarto­zó személyeknek joguk van szabad«! kifejezni, megőrizni és fejleszteni ezt az identitást, megkülönböztetéstől mente­sen, és a törvény előtti teljes egyenlőség alapján”. A gazdasági szabadsággal és felelősséggel foglalkozó feje­zetben a harmincnégy állam egyebek között leszögezi: - Fontos, és mindegyikük érde­kében álló azoknak az erőfeszí­téseknek sikere, amelyeket a pi­acgazdaságra áttérni szándéko­zó országok tesznek. „Ez képessé tesz bennünket arra, hogy osztozhassunk a bol­dogulás magasabb fokában, ami közös célkitűzésünk. E cél­ból együttműködünk” - írják a dokumentumban. Az államok közötti baráti kapcsolatokról szólva az alá­írók megújítják azt a fogadal­mukat, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége el­len, megerősítik kötelezettsé­güket, hogy a felmerülő vitákat békés eszközökkel rendezik. E célból mechanizmust hoznak létre a konfliktusok megelőzé­sére és megoldásra. „Európa megosztottságának megszűnésével új minőség el­érésére törekedünk biztonsági kapcsolatainkban” - szögezik le az aláírók, kijelentve: együtt­működnek az egymás közötti bizalom és biztonság erősítésé­ben, a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés megvalósításában. „Olyan Európát akarunk, amely a béke forrása, nyitott a más országokkal való párbeszéd és együttműködés iránt, üdvözli a kölcsönös cseréket, és részt vesz a jövő kihívásaira adandó közös válaszok keresésében” hangoztatja a charta. A biztonsági kérdésekkel foglalkozó rész üdvözli a hu­szonkét (NATO és VSZ) állam .leszerelési megállapodását. A dokumentum megelégedéssel szól Németország egységének megvalósulásáról, állást foglal az európai államok egysége, az együttműködés kibővítése mel­lett. Leszögezi: a biztonsági fo­lyamat alapvető jellemzője és az eredmények alapja az, hogy abban az észak-amerikai és az európai államok együttesen vesznek részt. Egyúttal megál­lapítja azt is, hogy a konferen­cián részt vevő országok készek bármely, akár valamennyi ál­lammal összefogva közös erő­feszítéseket tenni az alapvető emberi értékek egészének meg­őrzésére és fejlesztésére. Külön főfejezet a Párizsi Chartában a jövőre vonatkozó iránymutatások összegezése. Ennek első része az úgyneve­zett emberi dimenzióra, az em­beri jogok és az alapvető sza­badságjogok tiszteletben tartá­sára és érvényesítésére vonat­kozik, és ismét részletesen szól a nemzeti kisebbségekről. „Megerősítjük mély meggyő­ződésünket, hogy a népeink kö­zötti baráti kapcsolatok, a béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia megköveteli, hogy a nemzeti kisebbségek et­nikai, kulturális, nyelvi és val­lási identitása védelmet élvez­zen, és megteremtődjenek a fel­tételek identitásuk kiteljesedé­séhez. Kijelentjük, hogy a nem­zeti kisebbségekkel kapcsola­tos kérdéseket csak demokrati­kus politikai keretekben lehet kielégítően megoldani. Elis- merjük továbbá, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó szemé­lyek demokratikus jogait - mint az egyetemes emberi jogok ré­szét - teljes mértékben tisztelet­ben kell tartani” - szögezik le az aláírók. A nemzeti kisebbségek- jobb védelmével összefüggő kérdésekről szakértői találko­zót hívnak össze Genfben, 1991 júliusának elejére. A dokumentum egyúttal alá­húzza, hogy az aláírók harcolni fognak a faji és az etnikai gyű­lölet, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és az egyének megkülönböztetésének vala­mennyi formája, a vallási és ideológiai alapon történő üldö­zés ellen. A Párizsi Charta egyik leg­fontosabb része a katonai biz­tonság terén megvalósítandó közös erőfeszítésekről szól. Előirányozza a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekről megtartott tárgyalások folytatá­sát, azzal, hogy azoknak legké­sőbb a biztonsági konferencia 1992-ben Helsinkiben megtar­tandó utótalálkozójáig be kell fejeződniük. Hasonlóképpen erre az időre kívánják befejezni a hagyományos fegyveres erők­ről folytatott tárgyalásokat a hu- szonkettek között. A megfelelő előkészítést követően a helsinki utótalálkozó irányozza elő az új, valamennyi részt vevő állam számára nyitott leszerelési, biz­tonság- és bizalomerősítési tár­gyalások megkezdését. A har­mincnégy ország állást foglal a vegyi fegyverek eltiltása és a „Nyitott égbolt” kezdeménye­zés megvalósítása mellett. A charta felhív a demokrati­kus intézmények és a részt vevő államok függetlenségének, szu­verén egyenlőségének, területi épségének védelmére. Elítél minden olyan jogellenes csele­kedetet, amely külső nyomást, kényszert vagy felforgatást tetesít meg, bűncselekménynek minősít minden terrorista akci­ót, módszert és gyakorlatot. Az aláíró államok közötti vi­ták rendezésére a harmincné­gyek a nemzetközi joggal ösz- szefüggésben megfelelő me­chanizmusokat hoznak létre. „Vállaljuk, hogy az e területen folyó együttműködés új formá­inak kialakítására törekszünk, különös tekintettel a viták bé­kés rendezése harmadik fél kö­telező érvényű bevonását ma­gában foglaló módszereinek ki­alakítására” - hangoztatják a chartában. Részletesen foglalkozik a dokumentum a gazdasági együttműködés feladataival, ál­lást foglal a piacgazdaság mel­lett, leszögezve, hogy továbbra is támogatni kell azokat az or­szágokat, amelyek most vannak az áttérés átmeneti időszaká­ban. Méltatja a charta az Euró­pai Közösségek fontos szerepét a földrész politikai és gazdasági szerepében. Külön foglalkozik a környezetvédelem feladatai­val és a kulturális együttműkö­dés fejlesztésével is. A charta kifejezi az aláírók együttműködési készségét a Földközi-tenger térségének or­szágaival, leszögezi aggodal­mukat a továbbra is fennmaradó feszültségek miatt, és kedvező feltételek megteremtését ígéri a térség országaival kialakítandó kapcsolatok megteremtéséhez. A charta harmadik főfejezete az európai biztonsági és együtt­működési folyamat új struktú­ráit és intézményeit határozza meg. A konzultációk állandóvá tétele céljából rendszeresíti a különböző szintű találkozókat, és ezek adminisztratív támoga­tására titkárságot hoz létre Prá­gában.- Az államfők ezentúl a kon­ferencia utótalálkozói alkalmá­ból jönnek össze rendszeresen. Az első ilyen összejövetelre te­hát 1992-ben kerül sor. Helsin­kiben.- A külügyminiszterek rend­szeresen és évente legalább egyszer összeülnek (külügymi­niszteri tanács): ez lesz a politi­kai konzultációk központi fóru­ma. Az újonnan alapított tanács első találkozóját Berlinben tart­ják meg.- A vezető tisztségviselők bi­zottsága készíti elő a tanács ta­lálkozóit, és gondoskodik az ott született döntések végrehajtá­sáról, áttekinti az időszerű kér­déseket, ajánlásokat tehet a ta­nácsnak. A harmincnégy ország úgy­nevezett utótalálkozóit ezentúl kétévenként rendezik meg. A részt vevő államok itt vonják meg az elmúlt időszak mérle­gét, áttekintik kötelezettségeik végrehajtását, és megvizsgálják a további lépéseket. Rendkívüli jelentős fejle­mény az, hogy a harmincnégy ország - bécsi székhellyel - konfliktusmegelőző központot hoz létre, azért, hogy segítse a tanácsot a konfliktusok kocká­zatának csökkentésében. Varsói székhellyel jön létre az aláírók új közös intézményeként a sza­bad választási iroda, amelynek feladata a részt vevő államok­ban megtartott választásokkal kapcsolatos kontaktusok és az információcsere megkönnyíté­se. A charta javasolja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyű­lésének létrehozását, hogy a biztonsági folyamatba nagyobb mértékben bevonják a parla­menteket. Mekkora terhet bír még el a lakosság? (Folytatás az 1. oldalról) kormányzatokat: szembeállítaná a testületeket a helyi lakosság­gal. Eke Károly úgy vélte továb­bá, hogy semmiféle újabb terhet nem lehet már a lakosságra róni a fizetések rendezése nélkül. Ezért azt indítványozta, hogy ne foglalkozzanak e törvényterve­zettel addig, amíg a kormány nem terjesztette a bizottság elé fizetésrendezési koncepcióját. A vitában többen is hiányol­ták, hogy a Pénzügy­minisztérium nem végzett fel­mérést arra vonatkozóan: kiket milyen mértékben sújtanának a helyi adók, amelynek minimális összege a becslések szerint több mint 26 milliárd forintot tenne ki. Mind népszerűbb az értékpapír (Folytatás az 1. oldalról) ebben az esztendőben adtak ki először. Ugyancsak duplájára növeke­dett a devizabetétek állománya, s jelenleg már megközelíti a 60 milliárd forintot. A növekménye január óta 25,3 milliárd forint. A változó - jelenleg 24,5 szá­zalékos - kamatozású hitelállo­mány az OTP-nél október 31-én meghaladta a 49 milliárd forin­tot, ez 20,4 milliárd forinttal több, mint az év elején volt. Közép- és rövid lejáratú köl­csönöket 15,6 milliárd forint ér­tékben folyósított az OTP, s az év eleje óta ez az összeg 1,8 milli- árddal nagyobb, mint az előző esztendő azonos időszakában. (MTI) EK-kölcsön Magyarországnak Az újabb 260 millió ECU-ről decemberben döntenek Várhatóan decemberben megszü­letik a döntés az Európai Közösség részéről a Magyarországnak meg­ítélt 870 millió ECU értékű kölcsön második részletének folyósításáról - mondotta Hárshegyi Frigyes, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhelyettese szerdán az MTI munkatársának. Az Európai Közösség gazdasági és pénzügyminiszterei a napokban befejeződött ülésükön még nem dön­töttek erről a kérdésről, de elhatároz­ták, hogy legközelebb december 3- án tűzik napirendre az ügyet. A Közös Piac idén áprilisban kezdte meg a 870 mUlió ECU értékű kölcsön folyósítását Magyarország­nak, a gazdasági átalakulás támoga­tására, a szerkezetváltásra, a piac- gazdaság kiépítésére. A megállapo­dás szerint a kölcsönt három részlet­ben folyósítják. Az első, 350 millió ECU-t tartal­mazó részlethez hazánk már hozzá­jutott Az eredeti elképzelés szerint jövő év áprilisában kerülne sor a má­sodik, 260 millió ECU értékű részlet kifizetésére. Mivel Magyarország« a KGST-kereskedelem összeomlása, a keleti kereskedelemben a rubelről dollárra történő átállás következté­ben jelentős veszteség éri a jövő esz­tendőben, ezért a Közös Piac illeté­kesei úgy kívánnak segíteni, hogy a tervezett hitelnyújtást gyorsítják. (MTI) 40 ezren kapnak kárpótlási járadékot” A Kárpótlási Hivatalhoz eddig beérkezett mintegy 200 ezer kérelem közül 170 ezer jogos igény volt Eb­ből 40 ezret már az idén elintéztek, azaz a kérelmezők megkapták azt a hatósági bizonyítványt, amelynek alapján számukra a járadékot folyó­sítani lehet - közölte szerdán a Parla­mentben Kiss Gyula tárca nélküli miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen a volt politikai elítéltek re­habilitációjával kapcsolatos teendők kerültek napirendre. A Kárpótlási Hivatalhoz az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek és személyes szabad­ságukban korlátozott személyek ad­hatják be kárpótlási igényüket. A tá­jékoztatón elhangzott, hogy az 1938 és 1945 közötti időszak történelmi felülvizsgálata még folyamatban van, így az ebben az időben üldözést szenvedettek most még nem kérhet­nek kárpótlást. Akik a jelenleg ha­tályban lévő jogszabályok alapján kárpótlásra jogosultak, december 1- jétől jelentkezhetnek a Hivatalban. Az érintettek a Kürt utca 6. szám alatti irodában nyújthatják be kérvé- nyüket. (MTI) Nesze nekünk! A napokban jutott el szerkesztőségünkhöz a marosvásárhelyi napilapnak, a Népújságnak egy viszonylag friss (november 17-i) száma. Ebben figyeltünk fel egy írásra, amely nem más, mint egy román lapban megjelent cikk fordítása egy kis szerkesztői beve­zetővel. A bevezetőt mellőzzük, a lap, melyből a marosvásárhe­lyiek átvették, nem érdekes, a szerző neve említésre sem méltó. Az írás - véleményünk szerint - önmagáért beszél. Kommentár nélkül közöljük. Egyrészt azért, mert az írást tulajdonképpen a „magyarországi magyaroknak” címezték. Másrészt azért, hogy élethűen figyelmeztessünk, miként készülődnek odaát „megün­nepelni” december elsejét, Erdély először Romániához csatolá­sának évfordulóját Némi segítséget a román nyelvben járatlan olvasók kedvéért itt előrebocsátunk: a maghiar szó a magyar román megfelelője, a talking, az angolul annyit tesz: beszélgetés; lói Istenem ajaj Iste- nem-nek román fonetika szerinti, nyilván pejoratív használata; nem véletlenül írtak Geza-t Géza helyett, hanem egyszerűen nem hajlan­dók kitenni az ékezeteket (különben vagy Domokos Gézára, vagy Szőcs Gézára gondol a szerző, ők az RMDSZ vezetői); a „pe utca lor” félig románul, félig magyarul írva lényegében az ők utcáját jelenti; a „ciocolom” a magyar csókolom szó leírása a román fone­tika szerint, ottani használata pejoratív értelmezésre is lehetőséget ad. MAGHIAR TALKING Attila utódainak Tiszán túli országát sztrájkok remegtetik? Európa legstabilabb országa zsákutcába jutott? Ki hitte vol­na? RMDSZ-ünk nyugtalan, mert nem kapta meg zárt boríték­ban a budapesti kormányzattól a következő lépés tervét, akit - úgy tűnik - a Balatonban lubickolva lepett meg a sztrájkok sora. Jól van, hagyjátok csak, hogy az „úgymond” párt abban az or­szágban, amelyre vágyakozva néztek, hogy csorog a nyálatok, lassú tűzön pörkölődjön, nem tudva, merre is induljon. Adjatok ti is életjelt, vagy gondoljátok, hogy ez Isten verése, és most féltek? Budapest hosszú keze, mely a bukaresti 33-as líceumig elér, remegni kezd? Éppen most, amikor Erdély összes iskoláiból elűztétek a román tanítókat, a kultúrházakra is ráerőszakolva a Maghiar Talking és lói Istenem együttesek diszkózenéjét? Te- sig? (Tessék?) Nincs időtök, egyéb bajotok van? Az összes romániai Istvánokat és Ferenze- ket kinek hagytátok? Olyan ta­nácstalanok szegénykék. Már az utazást sem kívánják, mióta Ret­tenthetetlen Pedro és társai átku­tatják csomagtartóikat, amikor csárdásléptekkel munkalátoga­tásra jönnek. Vagy elfogyott a fehér krétá­tok, amelyikkel keresztet rajzol­tatok a románok kapuira? Fene nagy vihar zúdult a Pusztára... Ne féljetek, zsiványok, a baráta­itok ugrottak, hogy segítsenek nektek. Vagy mi fogunk tányé­rozni itt, hogy segélyt küldjünk, ha nem egyéb, pár tartály ben­zint... Gondja lesz rá Gezanak; így vagy úgy, csak megkapjátok. Ne vágjatok már olyan „Mohács 1526” pofát, mert hamarosan ér­keznek a segélyszállítmányok. Legyen csöpp türelmetek, a ka­lóz Suto András szavaival élve, aki a Maros menti csatákban ve­szítette el a fél szemét. Addig is szaladjatok le Várad­ra, a Centrum Áruházba, ame­lyet még Crisulnak is neveznek, és vásároljatok ezt-azt, mert ne­héz idők jönnek. De vigyázza­tok, ne találkozzatok a „CVT brigádjaival és sírásóival”, mert a nyakatokra tekerik a bozgor zászlót, és gallért szabnak nek­tek azokból a könyvekből, ame­lyeket nálunk teijesztetek. És még ott van a Vatra is, amely „melegen” vár benneteket, mert jön a tél. Ezek nem felejtették el, hogy ’83-84-ben a szengyörgyi Mihai vajda szobrára bombát dobtatok, és elkapnak, ha vélet­lenül betévedtek „pe utca lor”. De minden madarat a füttye árul el... Mindjár’ itt van december 1., és ne adj Isten, hogy valaki közü letek megmoccanjon. Van nekünk pásztorunk a .Jcéselő bá- ránykák” számára is itt. Az or­szág földjét kiosztjuk a parasz­toknak, hogy régi szokás szerint megdolgozzák, úgy, hogy a ti, hegy és víz nélküli országotok gusásai jobb, ha szegre akasztják étvágyukat, és letesznek arról, hogy szembeszálljanak a pa­raszti düh vei, mert az kaszát, ka­pát ragad, és az ősi hazátokig, Ázsiáig kerget benneteket. Úgy tudjátok meg. Végül fogadjátok részvétün­ket a beállt helyzet miatt, vala­mint szokásos .Jókívánságain­kat” is. Ciocolom!

Next

/
Thumbnails
Contents