Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-22 / 193. szám
2 1990. NOVEMBER 22 Az új Európa egy nagy, demokratikus konfíkleráció lesz (Folytatás az 1. oldalról) cois Mitterrand elnökölt. Nagy taps követte azt a bejelentését, hogy az értekezlet résztvevői egyhangúlag fogadták el a chartát és az azt kiegészítő dokumentumot. Az aláírás után mondott beszédében Mitterrand méltatta az új dokumentumot, majd rámutatott: a 34 résztvevő államot mostantól közös világfelfogás és értékrend jellemzi, a demokrácia, az emberi jogok immár nem csupán üres szavak, hanem tartalommal telítődnek. Szólt a jövővel kapcsolatos aggodalmakról, és megállapította: „Mindent megteszünk a fennálló feszültségek csökkentése érdekében”. Mitterrand ezúttal is kiemelten szólt a nemzeti kisebbségek problémáiról. A társadalomnak türelmet, a kormányoknak pedig bölcsességet kell tanúsítania e problémák rendezése során. A türelmetlenségre nem szabad másként válaszolni, csak higgadt, diplomatikus módon - hangoztatta. Felhívta a figyelmet az irrendentizmus veszélyére, és leszögezte: a vigasztaló szép szavak nem csillapítják az emberek nyugtalanságát, aggodalmait. Szinte valamennyi résztvevő szólt az új Európáról, arról a nagy, demokratikus konföderációról, amelyet célul tűzünk ki magunk elé - mondotta a francia elnök, aki megelégedéssel állapította meg, hogy a különböző országok elképzeléseiben sok a közös vonás. Mitterrand végül köszönetét mondott a tanácskozás minden résztvevőjének, és azzal búcsúzott a 34 ország állam- és kormányfőjétől, hogy 1992 tavaszán Helsinkiben találkoznak újra. ____________ft _________;_____ s P árizsi Charta az Uj Európáért „A szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért. Kijelentjük, hogy mostantól fogva kapcsolataink a kölcsönös tiszteletre és az együttműködésre alapozódnak” - ezzel a megállapítással kezdődik a „Párizsi Charta az Új Európáért”. A charta a helsinki zárónyilatkozatban foglalt elvek érvényének megtartása mellett az új korszakra fogalmazza meg az európai biztonság és együttműködés elveit és gyakorlati teendőit, rendelkezik az ehhez szükséges új intézmények létrehozásáról. A mai korszak jellemzéseként a terjedelmes dokumentum abból indul ki, hogy Európában immár „megvalósul a szilárd elkötelezettség az emberijogokon és az alapvető sza- badságjokon alapuló demokrácia mellett, s valamennyi ország számára megteremtődik a gazdasági szabadságból és a társadalmi igazságosságból eredő felvirágzás és az egyenlő biztonság”. Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság kérdéseivel foglalkozó fejezet a demokráciát tekinti az európai nemzeteket kormányzó egyetlen rendszernek. Ismét állást foglal az emberi jogok védelme mellett (amelyet a kormányok elsőrendű feladatának tekint), csakúgy, mint a szabad és tisztességes választások útján kifejezésre juttatott népakarat tiszteletben tartása mellett. Az általános emberi jogok megfogalmázásán túl külön leszögezi, hogy „a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvez, és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van szabad«! kifejezni, megőrizni és fejleszteni ezt az identitást, megkülönböztetéstől mentesen, és a törvény előtti teljes egyenlőség alapján”. A gazdasági szabadsággal és felelősséggel foglalkozó fejezetben a harmincnégy állam egyebek között leszögezi: - Fontos, és mindegyikük érdekében álló azoknak az erőfeszítéseknek sikere, amelyeket a piacgazdaságra áttérni szándékozó országok tesznek. „Ez képessé tesz bennünket arra, hogy osztozhassunk a boldogulás magasabb fokában, ami közös célkitűzésünk. E célból együttműködünk” - írják a dokumentumban. Az államok közötti baráti kapcsolatokról szólva az aláírók megújítják azt a fogadalmukat, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, megerősítik kötelezettségüket, hogy a felmerülő vitákat békés eszközökkel rendezik. E célból mechanizmust hoznak létre a konfliktusok megelőzésére és megoldásra. „Európa megosztottságának megszűnésével új minőség elérésére törekedünk biztonsági kapcsolatainkban” - szögezik le az aláírók, kijelentve: együttműködnek az egymás közötti bizalom és biztonság erősítésében, a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés megvalósításában. „Olyan Európát akarunk, amely a béke forrása, nyitott a más országokkal való párbeszéd és együttműködés iránt, üdvözli a kölcsönös cseréket, és részt vesz a jövő kihívásaira adandó közös válaszok keresésében” hangoztatja a charta. A biztonsági kérdésekkel foglalkozó rész üdvözli a huszonkét (NATO és VSZ) állam .leszerelési megállapodását. A dokumentum megelégedéssel szól Németország egységének megvalósulásáról, állást foglal az európai államok egysége, az együttműködés kibővítése mellett. Leszögezi: a biztonsági folyamat alapvető jellemzője és az eredmények alapja az, hogy abban az észak-amerikai és az európai államok együttesen vesznek részt. Egyúttal megállapítja azt is, hogy a konferencián részt vevő országok készek bármely, akár valamennyi állammal összefogva közös erőfeszítéseket tenni az alapvető emberi értékek egészének megőrzésére és fejlesztésére. Külön főfejezet a Párizsi Chartában a jövőre vonatkozó iránymutatások összegezése. Ennek első része az úgynevezett emberi dimenzióra, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására és érvényesítésére vonatkozik, és ismét részletesen szól a nemzeti kisebbségekről. „Megerősítjük mély meggyőződésünket, hogy a népeink közötti baráti kapcsolatok, a béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia megköveteli, hogy a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvezzen, és megteremtődjenek a feltételek identitásuk kiteljesedéséhez. Kijelentjük, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket csak demokratikus politikai keretekben lehet kielégítően megoldani. Elis- merjük továbbá, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek demokratikus jogait - mint az egyetemes emberi jogok részét - teljes mértékben tiszteletben kell tartani” - szögezik le az aláírók. A nemzeti kisebbségek- jobb védelmével összefüggő kérdésekről szakértői találkozót hívnak össze Genfben, 1991 júliusának elejére. A dokumentum egyúttal aláhúzza, hogy az aláírók harcolni fognak a faji és az etnikai gyűlölet, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és az egyének megkülönböztetésének valamennyi formája, a vallási és ideológiai alapon történő üldözés ellen. A Párizsi Charta egyik legfontosabb része a katonai biztonság terén megvalósítandó közös erőfeszítésekről szól. Előirányozza a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről megtartott tárgyalások folytatását, azzal, hogy azoknak legkésőbb a biztonsági konferencia 1992-ben Helsinkiben megtartandó utótalálkozójáig be kell fejeződniük. Hasonlóképpen erre az időre kívánják befejezni a hagyományos fegyveres erőkről folytatott tárgyalásokat a hu- szonkettek között. A megfelelő előkészítést követően a helsinki utótalálkozó irányozza elő az új, valamennyi részt vevő állam számára nyitott leszerelési, biztonság- és bizalomerősítési tárgyalások megkezdését. A harmincnégy ország állást foglal a vegyi fegyverek eltiltása és a „Nyitott égbolt” kezdeményezés megvalósítása mellett. A charta felhív a demokratikus intézmények és a részt vevő államok függetlenségének, szuverén egyenlőségének, területi épségének védelmére. Elítél minden olyan jogellenes cselekedetet, amely külső nyomást, kényszert vagy felforgatást tetesít meg, bűncselekménynek minősít minden terrorista akciót, módszert és gyakorlatot. Az aláíró államok közötti viták rendezésére a harmincnégyek a nemzetközi joggal ösz- szefüggésben megfelelő mechanizmusokat hoznak létre. „Vállaljuk, hogy az e területen folyó együttműködés új formáinak kialakítására törekszünk, különös tekintettel a viták békés rendezése harmadik fél kötelező érvényű bevonását magában foglaló módszereinek kialakítására” - hangoztatják a chartában. Részletesen foglalkozik a dokumentum a gazdasági együttműködés feladataival, állást foglal a piacgazdaság mellett, leszögezve, hogy továbbra is támogatni kell azokat az országokat, amelyek most vannak az áttérés átmeneti időszakában. Méltatja a charta az Európai Közösségek fontos szerepét a földrész politikai és gazdasági szerepében. Külön foglalkozik a környezetvédelem feladataival és a kulturális együttműködés fejlesztésével is. A charta kifejezi az aláírók együttműködési készségét a Földközi-tenger térségének országaival, leszögezi aggodalmukat a továbbra is fennmaradó feszültségek miatt, és kedvező feltételek megteremtését ígéri a térség országaival kialakítandó kapcsolatok megteremtéséhez. A charta harmadik főfejezete az európai biztonsági és együttműködési folyamat új struktúráit és intézményeit határozza meg. A konzultációk állandóvá tétele céljából rendszeresíti a különböző szintű találkozókat, és ezek adminisztratív támogatására titkárságot hoz létre Prágában.- Az államfők ezentúl a konferencia utótalálkozói alkalmából jönnek össze rendszeresen. Az első ilyen összejövetelre tehát 1992-ben kerül sor. Helsinkiben.- A külügyminiszterek rendszeresen és évente legalább egyszer összeülnek (külügyminiszteri tanács): ez lesz a politikai konzultációk központi fóruma. Az újonnan alapított tanács első találkozóját Berlinben tartják meg.- A vezető tisztségviselők bizottsága készíti elő a tanács találkozóit, és gondoskodik az ott született döntések végrehajtásáról, áttekinti az időszerű kérdéseket, ajánlásokat tehet a tanácsnak. A harmincnégy ország úgynevezett utótalálkozóit ezentúl kétévenként rendezik meg. A részt vevő államok itt vonják meg az elmúlt időszak mérlegét, áttekintik kötelezettségeik végrehajtását, és megvizsgálják a további lépéseket. Rendkívüli jelentős fejlemény az, hogy a harmincnégy ország - bécsi székhellyel - konfliktusmegelőző központot hoz létre, azért, hogy segítse a tanácsot a konfliktusok kockázatának csökkentésében. Varsói székhellyel jön létre az aláírók új közös intézményeként a szabad választási iroda, amelynek feladata a részt vevő államokban megtartott választásokkal kapcsolatos kontaktusok és az információcsere megkönnyítése. A charta javasolja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyűlésének létrehozását, hogy a biztonsági folyamatba nagyobb mértékben bevonják a parlamenteket. Mekkora terhet bír még el a lakosság? (Folytatás az 1. oldalról) kormányzatokat: szembeállítaná a testületeket a helyi lakossággal. Eke Károly úgy vélte továbbá, hogy semmiféle újabb terhet nem lehet már a lakosságra róni a fizetések rendezése nélkül. Ezért azt indítványozta, hogy ne foglalkozzanak e törvénytervezettel addig, amíg a kormány nem terjesztette a bizottság elé fizetésrendezési koncepcióját. A vitában többen is hiányolták, hogy a Pénzügyminisztérium nem végzett felmérést arra vonatkozóan: kiket milyen mértékben sújtanának a helyi adók, amelynek minimális összege a becslések szerint több mint 26 milliárd forintot tenne ki. Mind népszerűbb az értékpapír (Folytatás az 1. oldalról) ebben az esztendőben adtak ki először. Ugyancsak duplájára növekedett a devizabetétek állománya, s jelenleg már megközelíti a 60 milliárd forintot. A növekménye január óta 25,3 milliárd forint. A változó - jelenleg 24,5 százalékos - kamatozású hitelállomány az OTP-nél október 31-én meghaladta a 49 milliárd forintot, ez 20,4 milliárd forinttal több, mint az év elején volt. Közép- és rövid lejáratú kölcsönöket 15,6 milliárd forint értékben folyósított az OTP, s az év eleje óta ez az összeg 1,8 milli- árddal nagyobb, mint az előző esztendő azonos időszakában. (MTI) EK-kölcsön Magyarországnak Az újabb 260 millió ECU-ről decemberben döntenek Várhatóan decemberben megszületik a döntés az Európai Közösség részéről a Magyarországnak megítélt 870 millió ECU értékű kölcsön második részletének folyósításáról - mondotta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese szerdán az MTI munkatársának. Az Európai Közösség gazdasági és pénzügyminiszterei a napokban befejeződött ülésükön még nem döntöttek erről a kérdésről, de elhatározták, hogy legközelebb december 3- án tűzik napirendre az ügyet. A Közös Piac idén áprilisban kezdte meg a 870 mUlió ECU értékű kölcsön folyósítását Magyarországnak, a gazdasági átalakulás támogatására, a szerkezetváltásra, a piac- gazdaság kiépítésére. A megállapodás szerint a kölcsönt három részletben folyósítják. Az első, 350 millió ECU-t tartalmazó részlethez hazánk már hozzájutott Az eredeti elképzelés szerint jövő év áprilisában kerülne sor a második, 260 millió ECU értékű részlet kifizetésére. Mivel Magyarország« a KGST-kereskedelem összeomlása, a keleti kereskedelemben a rubelről dollárra történő átállás következtében jelentős veszteség éri a jövő esztendőben, ezért a Közös Piac illetékesei úgy kívánnak segíteni, hogy a tervezett hitelnyújtást gyorsítják. (MTI) 40 ezren kapnak kárpótlási járadékot” A Kárpótlási Hivatalhoz eddig beérkezett mintegy 200 ezer kérelem közül 170 ezer jogos igény volt Ebből 40 ezret már az idén elintéztek, azaz a kérelmezők megkapták azt a hatósági bizonyítványt, amelynek alapján számukra a járadékot folyósítani lehet - közölte szerdán a Parlamentben Kiss Gyula tárca nélküli miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen a volt politikai elítéltek rehabilitációjával kapcsolatos teendők kerültek napirendre. A Kárpótlási Hivatalhoz az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek és személyes szabadságukban korlátozott személyek adhatják be kárpótlási igényüket. A tájékoztatón elhangzott, hogy az 1938 és 1945 közötti időszak történelmi felülvizsgálata még folyamatban van, így az ebben az időben üldözést szenvedettek most még nem kérhetnek kárpótlást. Akik a jelenleg hatályban lévő jogszabályok alapján kárpótlásra jogosultak, december 1- jétől jelentkezhetnek a Hivatalban. Az érintettek a Kürt utca 6. szám alatti irodában nyújthatják be kérvé- nyüket. (MTI) Nesze nekünk! A napokban jutott el szerkesztőségünkhöz a marosvásárhelyi napilapnak, a Népújságnak egy viszonylag friss (november 17-i) száma. Ebben figyeltünk fel egy írásra, amely nem más, mint egy román lapban megjelent cikk fordítása egy kis szerkesztői bevezetővel. A bevezetőt mellőzzük, a lap, melyből a marosvásárhelyiek átvették, nem érdekes, a szerző neve említésre sem méltó. Az írás - véleményünk szerint - önmagáért beszél. Kommentár nélkül közöljük. Egyrészt azért, mert az írást tulajdonképpen a „magyarországi magyaroknak” címezték. Másrészt azért, hogy élethűen figyelmeztessünk, miként készülődnek odaát „megünnepelni” december elsejét, Erdély először Romániához csatolásának évfordulóját Némi segítséget a román nyelvben járatlan olvasók kedvéért itt előrebocsátunk: a maghiar szó a magyar román megfelelője, a talking, az angolul annyit tesz: beszélgetés; lói Istenem ajaj Iste- nem-nek román fonetika szerinti, nyilván pejoratív használata; nem véletlenül írtak Geza-t Géza helyett, hanem egyszerűen nem hajlandók kitenni az ékezeteket (különben vagy Domokos Gézára, vagy Szőcs Gézára gondol a szerző, ők az RMDSZ vezetői); a „pe utca lor” félig románul, félig magyarul írva lényegében az ők utcáját jelenti; a „ciocolom” a magyar csókolom szó leírása a román fonetika szerint, ottani használata pejoratív értelmezésre is lehetőséget ad. MAGHIAR TALKING Attila utódainak Tiszán túli országát sztrájkok remegtetik? Európa legstabilabb országa zsákutcába jutott? Ki hitte volna? RMDSZ-ünk nyugtalan, mert nem kapta meg zárt borítékban a budapesti kormányzattól a következő lépés tervét, akit - úgy tűnik - a Balatonban lubickolva lepett meg a sztrájkok sora. Jól van, hagyjátok csak, hogy az „úgymond” párt abban az országban, amelyre vágyakozva néztek, hogy csorog a nyálatok, lassú tűzön pörkölődjön, nem tudva, merre is induljon. Adjatok ti is életjelt, vagy gondoljátok, hogy ez Isten verése, és most féltek? Budapest hosszú keze, mely a bukaresti 33-as líceumig elér, remegni kezd? Éppen most, amikor Erdély összes iskoláiból elűztétek a román tanítókat, a kultúrházakra is ráerőszakolva a Maghiar Talking és lói Istenem együttesek diszkózenéjét? Te- sig? (Tessék?) Nincs időtök, egyéb bajotok van? Az összes romániai Istvánokat és Ferenze- ket kinek hagytátok? Olyan tanácstalanok szegénykék. Már az utazást sem kívánják, mióta Rettenthetetlen Pedro és társai átkutatják csomagtartóikat, amikor csárdásléptekkel munkalátogatásra jönnek. Vagy elfogyott a fehér krétátok, amelyikkel keresztet rajzoltatok a románok kapuira? Fene nagy vihar zúdult a Pusztára... Ne féljetek, zsiványok, a barátaitok ugrottak, hogy segítsenek nektek. Vagy mi fogunk tányérozni itt, hogy segélyt küldjünk, ha nem egyéb, pár tartály benzint... Gondja lesz rá Gezanak; így vagy úgy, csak megkapjátok. Ne vágjatok már olyan „Mohács 1526” pofát, mert hamarosan érkeznek a segélyszállítmányok. Legyen csöpp türelmetek, a kalóz Suto András szavaival élve, aki a Maros menti csatákban veszítette el a fél szemét. Addig is szaladjatok le Váradra, a Centrum Áruházba, amelyet még Crisulnak is neveznek, és vásároljatok ezt-azt, mert nehéz idők jönnek. De vigyázzatok, ne találkozzatok a „CVT brigádjaival és sírásóival”, mert a nyakatokra tekerik a bozgor zászlót, és gallért szabnak nektek azokból a könyvekből, amelyeket nálunk teijesztetek. És még ott van a Vatra is, amely „melegen” vár benneteket, mert jön a tél. Ezek nem felejtették el, hogy ’83-84-ben a szengyörgyi Mihai vajda szobrára bombát dobtatok, és elkapnak, ha véletlenül betévedtek „pe utca lor”. De minden madarat a füttye árul el... Mindjár’ itt van december 1., és ne adj Isten, hogy valaki közü letek megmoccanjon. Van nekünk pásztorunk a .Jcéselő bá- ránykák” számára is itt. Az ország földjét kiosztjuk a parasztoknak, hogy régi szokás szerint megdolgozzák, úgy, hogy a ti, hegy és víz nélküli országotok gusásai jobb, ha szegre akasztják étvágyukat, és letesznek arról, hogy szembeszálljanak a paraszti düh vei, mert az kaszát, kapát ragad, és az ősi hazátokig, Ázsiáig kerget benneteket. Úgy tudjátok meg. Végül fogadjátok részvétünket a beállt helyzet miatt, valamint szokásos .Jókívánságainkat” is. Ciocolom!
