Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-20 / 191. szám

2 1990. NOVEMBER 20. Árban a vevő és az eladó alkuja a törvény CSUCSMEGNYITO PÁRIZSBAN Szerződés a hagyományos fegyverekről (Folytatás az 1. oldalról) dosító indítványok bizottsági tárgyalásakor általános tapasz­talat, hogy ezekről a kormány­nak nincs álláspontja, szakértői csak saját, személyes vélemé­nyüket ismertethetik. Ugyancsak gyorsan lezárult a bíróságokról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvények módosítását szolgáló törvényja­vaslat általános vitája. A két tör­vényjavaslat részletes vitájára a későbbiekben, a módosító indít­ványok bizottsági tárgyalása után tér vissza a plénum. Az Országgyűlés harmadik napirendi pontként megkezdte a bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásá­ról szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját. A jogszabályjavaslat előteijesztője, lsépy Tamás igaz­ságügyi politikai államtitkár hangoztatta: a jogállamiság ki­alakulásának, az állampolgári jo­gok érvényesülésének, a demok­ráciának nélkülözhetetlen felté­tele az önálló bírói hatalom ki­alakítása, illetve az ehhez szük­séges, jól működő bírói szerve­zet megteremtése. Ezzel szem­ben napjainkra Magyarországon az ítélkezés feltételrendszere oly mértékben romlott, hogy az már nemcsak az ítéletek megszületé­sének gyorsaságát, hanem szín­vonalát és törvényességét is ve­szélyezteti, súlyosabb esetekben egyenesen lehetetlenné teszi. A bírósági dolgozók nap mint nap Herman János, a Magyar Külügyminisztérium szóvivője hétfőn este nyilatkozat közlését kérte a Magyar Távirati Irodá­tól. Ennek legfontosabb részle­teit közöljük: „Szokai Imre helyettes állam­titkár romániai látogatásának célja a júliusban Budapesten tar­tott kétoldalú konzultáció folyta­tása volt. Magával vitte a magyar köztársasági elnök Iliescu elnök­höz intézett szóbeli üzenetét is. A konzultáció során jegyző­könyvet kívántunk elfogadni azokról a kérdésekről, amelyeket akár az egyik, akár a másik fél fontosnak tart a kapcsolatok nor­malizálása érdekében. E konkrét és tárgyszerű leltár elkészültével különféle szakértői tárgyalások kezdődhettek volna az adott problémákról. A román fél kez­detben egyetértett ezzel, később azonban elfogadhatatlannak tar­totta, hogy a jegyzőkönyben az általa nem kívánatosnak ítélt kér­dések is szerepeljenek...” „...A jegyzőkönyvet azért nem lehe­Tizenhat 13 plusz 1-es A Sportfogadási és Lottóigazgató­ság tájékoztatása szerint a totó 46. já­tékhetére 7.314.574 darab szelvény ér­kezett be. A nyereményalap: 39.103.715 forint. Ebből a jutalom 3.554.883 forint. A nyeremények: 13 plusz egy találatos szelvény 16 darab, nyereményük egyenként 519.013 forint, 13 találatos szelvény 9 darab, nye­reményük egyenként 341.269 forint, 12 találatos szelvény 646 darab, nyereményük egyenként 8.805 forint, 11 találatos szelvény 7.686 darab, nyereményük egyenként 740 forint, 10 találatos szelvény 58.448 darab, nyereményük egyenként 146 forint. szembetalálkoznak azzal, hogy volt kollégáik lényegesen kisebb felelősséggel, aránytalanul job­ban fizető jogászi állásokat tölte­nek be. Ma már szinte állandó­sult, hogy a bírói állások több mint 10 százaléka betöltetlen. Az általános vitában felszóla­ló képviselők pártállástól függet­lenül egyetértettek a törvényja­vaslat kiemelkedő jelentőségé­vel, hangoztatták annak szüksé­gességét, hogy a bíróságok és ügyészségek megtartsák legjobb szakembereiket, ami független­ségük egyik legfontosabb záloga is egyben. Ugyanakkor számos módosító javaslat is elhangzott, így például többen kérték, hogy a fizetéseket meghatározó nó­menklatúrákban ne számszerűen rögzítsék a fizetési plafonokat, hanem százalékos arányt hatá­rozzanak meg, miáltal elkerülhe­tővé válik, hogy az infláció nyo­mán évente a parlament elé hoz­zák a fizetések áttekintését. A részletes vitát a beérkezett mó­dosító indítványok áttekintése után folytatják le. A délutáni szünet után meg­született az Országgyűlés első törvényjavaslattal összefüggő döntése: 199 egyetértő, 1 ellenző és 87 tartózkodó szavazattal el­fogadta az árak megállapításáról szóló magas szintű jogszabályt. Az árak megállapításáról szó­ló törvény lényege, hogy kijelöl­je a kormányzati beavatakozás kereteit. Az árszabályozásnak tett véglegesíteni, mert a román fél elzárkózott attól, hogy abban bármilyen formában rögzítsük a Magyarországon tartózkodó ro­mániai menekültek kérdését. A magyar javaslatokra úgy reagált, hogy nincsenek romániai mene­kültek, s a menekültkérdés, mint olyan, Románia számára nem is létezik...” Emlékeztetnék arra, hogy az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlése másfél hónapja határo­zatban szólította fel a román kor­mányt olyan demokratikus belső feltételek létrehozására, amelyek lehetővé tennék, hogy román ál­lampolgárok tömegei ne kény­szerüljenek hazájuk elhagyására. A bukaresti konzultáción a ro­mán fél még attól a durva vádtól sem riadt vissza, hogy a magyar kormány nem önként vállalt szerződéses kötelezettségei és humanitárius elvei alapján, ha­nem úgymond a dollársegély re­ményében nyújt segítséget a kül­földről Magyarországra mene­külőknek. (Folytatás az 1. oldalról) szüntetésével a poroszlói halá­szoknak más munka után kell nézniük, a halászcsárdákat és a halboltot pedig máshonnan kell ellátniuk. A horgászok és a halászok ér- dekellentétének feloldására a MOHOSZ a közelmúltban azt ajánlotta, hogy a huszonegy po­roszlói halász közül tíznek mun­kát ad. A tsz üzleteinek ellátását is vállalta a horgászszövetség. ugyanis a piacgazdaság elveire kell épülnie. Ez pedig azt jelenti, hogy az árat az ügyletben részt vevő felek - az eladó és a vevő - megállapodása alapján kell ki­alakítani, lehetőleg állami be­avatkozás nélkül, mert az korlá­tozza a verseny szabadságát. Bi­zonyos mértékű közvetlen álla­mi beavatkozásra azonban mégis szükség lehet, de ez csak akkor nem sérti a piacgazdaság műkö­dését, ha szűk körben tehető meg, feltételeit pedig törvényben szabályozzák. A törvény egyéb­ként mellékletben tételesen fel­sorolja a hatósági áras termékek és a szolgáltatások körét, továb­bá azt, hogy ki jogosult ezen árak megállapítására. A rövid és zökkenőmentes ha­tározathozatal után új előterjesz­tés, az adózás rendjéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását kezdte meg a parlament. Rabár Ferenc pénzügyminiszter ismertetőjé­nek mindjárt a kezdetén sietett leszögezni: nem új adóbevezeté­séről, újabb elvonásról van szó, csupán arról, hogy egységes tör­vényben szabályozzák az adó­zók és az adóhatóság jogviszo­nyát. A törvényhozókra kedden ne­héz feladat vár: az árak megálla­pításáról szóló törvényt és több tucat módosító indítványt figye­lembe véve kell határoznia a tisz­tességtelen piaci magatartás ti­lalmáról szóló előterjesztésről. (MTI) „A tárgyalásokon a román fél a romániai magyarsággal kap­csolatos minden kérdést kizáró­lagos belügyének tekintett, s még azt is tagadta, hogy a nem­zeti kisebbségeknek bármilyen szerepe lehet a két ország kap­csolataiban. Hangot adott azon álláspontjának is, hogy a kétol­dalú együttműködés akadályoz­ná a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi erőfe­szítéseket.” „A magyar Külügyminisztéri­um igen nagy erőfeszítéseket tett és tesz a magyar-román kapcso­latok rendezése lehetőségeinek felkutatására. Nem kívánja azon­ban feladni sem a magyar nem­zeti érdekeket, sem Magyaror­szágnak az EBEE-folyamatban vállalt, s más nemzetközi jogi kötelezettségeit. Nem tartunk ezért lehetségesnek elvtelen kompromisszumokat, s abban sem lehetünk partnerek, hogy bármilyen érdekből a külvilág számára a megegyezés látszatát keltsük.” Van tehát reális esély a mindkét fél számára elfogadható kompro­misszumra. Bonyolítja azonban a helyze­tet, hogy a Tisza-tó birtoklása, használata, hasznosítása koránt­sem csak a horgászok és a halá­szok ügye. Több nagy múltú, a Tisza jobb és bal partján fekvő település önkormányzata is bele kíván szólni a tó használatába, illetve részt kéme a horgászat, vadászat, turizmus bevételeiből. (Folytatás az 1. oldalról) követően önfeláldozóan harcol­tak az ott elfogadott alapelvek, az emberi jogok érvényesülésé­ért. „Közép és Kelet-Európábán új demokráciák születtek, véget vetve az évtizedes elnyomásnak, ismét felfedezve, hogy a szabad­ság veleszületett joguk” - mon­dotta, kijelentve: „a Szovjet­unióban is jó talajra találnak a szabadság és a demokrácia mag- vai”. Az oly sokáig ellenségeske­désbe fagyott kontinens forra­dalmi változáson ment át - húzta alá Bush, méltatva a hagyomá­nyos fegyverzetről most megkö­tött megállapodás jelentőségét. Ugyanakkor leszögezte: aho­gyan a politikai megosztottság fokozatosan eltűnik Európában, új feszültségforrások jelentkez­nek. „Vannak viták a nemzetek között, nem tartják tiszteletben a nemzetiségek jogait, az emberi jogokat” - mutatott rá az ameri­kai elnök, az új veszélyek között említve a gazdasági problémákat is. „Annak vagyunk tanúi, hogy egyes országokban újjáéled bi­zonyos fokú antiszemitizmus és a faji, vallási türelmetlenség. A bigottságnak és a gyűlölködés­nek nincs helye civilizált nemze­teknél” - mondotta nagy nyoma- tékkal. Bush beszédében már progra­mot is javasolt a biztonsági fo­lyamat következő szakaszára, egyebek között aláhúzva, hogy megfelelő fórumot kell teremte­ni a nemzetiségi viták rendezé­sére. A párizsi csúcstalálkozó olyan új korszak kezdetét jelzi, amely­ben az emberi értékek válnak a haladás elsőrendű kritériumává ­(Folytatás az I. oldalról) Gond az egész jogszerűségé­vel van. Erre hívta fel a Fidesz Zöld Frakciója a figyelmet a Ma­gyar Nemzet november 16-i szá­mában. A nemzetközi Vörös Könyv által védett mongolfarkas-köly- kökre ugyanis a Washingtoni Egyezmény értelmében, mely­hez Mongólia nem, hazánk azonban csatlakozott, tilos az ál­latkereskedelmet kiterjeszteni. Az egyezményt tehát nemcsak a kft., hanem az illetékes tárcák is megszegték. Borsodi László, a Spec iái Coop Kft. ügyvezető igazgatója szerint ők semmilyen törvényte­lenséget nem követtek el, hiszen a Földművelésügyi, az Iparügy- és Kereskedelmi, valamint a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumtól besze­rezték a behozatali engedélyt. Igaz, ez utóbbitól csak ideiglene­sét kaptak, de nem is csoda, véli az igazgató, hiszen a négy éve kihirdetett jogszabálynak máig sem jelent meg a végrehajtási utasítása. Az pedig érthető, hogy Mongólia nem csatlakozott az egyezményhez, mert náluk ezek a farkasok dúvadaknak számíta­nak. Nem tett a kft. egyebet, mint hangoztatta Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke felszólalásá­ban.- Egy éve még sokan kétel­kedtek a kitűzött cél elérésének, az új világrend kialakításának esélyeiben, de az azóta lezajlott átalakulások, a demokrácia és a jogállamiság térnyerése, az új tu­lajdonviszonyok térhódítása a Szovjetunióban és Kelet-Euró- pában meggyőzhette a korábban kételkedőket is. A Szovjetunió - mondta Gorbacsov - már soha sem lesz olyan, amilyen volt: megnyíltunk a világ felé, az pe­dig megnyílt mifelénk. A szovjet elnök ezután méltat­ta a szovjet-amerikai kapcsola­tokban bekövetkezett áttörést. Hangsúlyozta, hogy a két hata­lom immár nem ellenségként, hanem partnerként tekint egy­másra, átérezve a világ békéjéért és biztonságáért viselt felelős­séget. Az államközi kapcsolato­kat korábban hátráltató ideoló­giai gátak leomlása után mindin­kább a bizalom nyer teret. Az elnök bejelentette: még ez év végéig döntés születik a Var­sói Szerződés átalakításáról. - Mostantól - hangsúlyozta Gor­bacsov - bármilyen agresszió esetén a Szovjetunió és az Egye­sült Államok egyazon oldalon áll: az agresszorral szemben. Ki­jelentette: a világszervezetnek és Biztonsági Tanácsának végre olyannak kell lennie, amilyen­nek létrehozói megálmodták. Végül határozottan leszögezte: „az ENSZ akaratát mindenkor eltökélten végrehajtjuk”. Két, történelmi jelentőségű dokumentumot írtak alá a két, egy lehetőséget megszagolva, vágóhídi melléktermékek hasz­nosításával kívánt valutabevé­telhez jutni. Borsodi László a Fi­desz akciója mögött politikai szándékot lát, mert a farkasköly­kök szépen nevelkednek, néme­lyikük már eléri a 40-50 kilo­grammot. A jövő év februárjá- ban-márciusában pedig szeret­nék a kifejlett példányokat euró­pai vadasparkoknak eladni, mert szó sincs prémtenyésztésről, le- vadásztatásról. A Fidesz aggályát erősíti azonban a környezetvédelmi mi­nisztérium osztályvezetőjének nyilatkozata: Dr. Kalotás Zsolt szerint ugyanis a Washingtoni Egyezmény értelmében a farkas­kölykök egyáltalán nem jöhettek volna be az országba, s a minisz­térium a tapogatózó érdeklődés­re az engedélytől el is zárkózott: Mivel pedig a tiltó határozatot is kiadhatták volna, az apró jószá­gok már Ferihegyen voltak - a hosszú úttól kimerültén, lerom­lott állapotban. Mérlegelve, hogy az azonnali visszautat nem bírják ki (és a mongolok egyébként sem fogad­ják vissza), ideiglenes karantén­engedélyt adtak a Speciál Kft.- nek. A kényszerből született pa­pírral szégte meg azután a vállal­korábban egymással szemben álló katonai tömbhöz tartozó-or­szágok vezetői hétfőn délelőtt Párizsban. Az európai hagyomá­nyos fegyveres erőkről szóló szerződés a Bécsben folytatott haderő-csökkentési tárgyalások eredményeit rögzíti, az úgyneve­zett 22-ek nyilatkozatában pedig a két tömb államai „baráti job­bot” nyújtanak egymásnak. A szerződés mennyiségi kor­látozásai a két országcsoport számára egyenlő mennyiségeket szabnak a hadrendben tartható különböző fegyverfajtákból. Eszerint az érintett államok negyven hónapon belül már csak 20-20 ezer harckocsit, 30-30 ezer páncélos járművet, 20-20 ezer tüzérségi eszközt, 6800- 6800 harci repülőgépet és 1000- 1000 harci helikoptert tarthatnak hadrendben. A szerződés jelen­tősen csökkenti a támadó fegy­verzeteket, és megszünteti majd a Szovjetunió európai hagyomá­nyos fegyveres erőinek túlsú­lyát. A megállapodás értelmében Magyarország 835 harckocsit, 1700 páncélozott harcjárművet, 840 tüzérségi eszközt, 180 harci repülőgépet és 108 támadó heli­koptert tarthat rendszerben. így mód nyílik a szárazföldi fegy­verzet lényeges csökkentésére és egy kisebb, de korszerűbb, vé­delmi jellegű hadsereg kialakítá­sára - összhangban a magyar kormány biztonságpolitikai el­képzeléseivel. A fegyveres erőkről szóló szerződést és a közös nyilatkoza­tot a két tömbhöz tartozó 22 or­szág küldöttségvezetői és kül­ügyminiszterei írták alá. Magyar részről Antall József és Je­szenszky Géza. kozó a nemzetközi egyezményt, és vitte az országot is kényelmet­len helyzetbe. Időközben a vég­leges tiltó határozat megszüle­tett, mely szerint a cég köteles saját költségén a jámborrá szelí­dült fenevadakat az országból el­szállítani, vagy, hogy a jogsza­bály megkerülésére precedenst ne teremtsenek, megsemmisíte­ni. Ez utóbbi döntés aligha szol­gálhatja a kipusztulófélben lé­vők védelmét, éppen ezért a mi- nisztérium a Washingtoni Egyezmény titkársága közbenjá­rását kérte az ártatlan kölykök érdekében. Jó néhányuk valószí­nűleg így is csak lábtörlőként szolgál (a tenyészállatok kéthar­mada ugyanis kan, vérfrissítésre pedig úgynevezett alfajkevere­dés miatt nem alkalmasak), de a többiek otthonra találhatnának vadasparkokban, termé­szetvédelmi területeken. A haszon közös lett volna, a veszteségen is, legalábbis egy részén, közösen osztoznak a vál­lalkozók, mert az már bizonyos, hogy legjobb esetben ez az egy szállítmány nevelkedhet fel Já- noshidán. Az ordasok helyén ez­után legfeljebb nyulat vagy bá­rányt tarthat a téesz. L.P. Hatos lottó: 7,19,23, 38, 41, 43; a pótszám: 42 „A romániai magyarság helyzete kizárólagosan belügy” Nyilatkozat a magyar-román megbeszélésekről Megszűnik a halászat a Tisza-tavon? VÉDETT ÁLLATOKBÓL LÁBTÖRLŐ Farkasverembe esett a jánoshidai téesz

Next

/
Thumbnails
Contents