Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)
1990-11-19 / 190. szám
ban készülődtek a találkozóra. Kezdés után gyorsan kiderült, mind a rendkívül sáros pálya, mind a gyengekezü, határozatlan játékvezető a vendégek stílusának kedvez inkább. A kemény, helyenként kíméletlen test-test elleni küzdelem, az állandó ívelgetés azt eredményezte, hogy a hazaiak alig kerültek helyzetbe, s ha mégis, a veterán Farkas biztos kézzel hárított. Egy szerencsétlen mozdulat nyomán mégis előnnyel térhettek pihenőre az Apáti játékosai. A második félidőben sokkal nyíltabb lett az összecsapás, a szászberkieknek gólt kellett szerezni ahhoz, hogy célkitűzéseiknek megfelelően „pontosan” térhessenek haza. Egy gyönyörű ívelés meghozta az egyenlítést, sőt a kiállítás miatt még a győzelem reménye is felcsillant Bezzegék előtt. Ezzel azonban nem tudtak élni. Jászapáti fogcsikorgatva, erejét megfeszítve küzdött, hajtott, és az utolsó pillanatban egy jól eltalált lövéssel otthon tartotta a két pontot a pankráció- ba illő esések mérkőzésén. Az iramra, a küzdelemre egy szavuk sem lehet a nézőknek. Bár a színvonal nem emelkedett a közepes felé, mégis élvezetes, drámai csatának lehettek tanúi. Szabó Lajos: - Köszönöm a játékosoknak, hogy a nehéz körülmények között is lelkesen küzdöttek, és a maguk javára fordították a veszni látszó mérkőzést. Laki Imre: - Saját magunkat okolhatjuk a vereségért, hiszen a második félidőben emberelőnyünk volt. Jók: Tajti, Zsemberi, Tóth I., ill. Bezzeg, Alföldi. Ifi: Jászapáti-Szászberek: 4-0. Az oldalt készítette: Géléi József. Fotó: Mészáros János sorra hagyta maga mögött a védőket, húsz méterről óriási lövést zúdított Tajti kapujára, de pechjére bombája elsüvített a léc mellett. 57. perc: A mindent egy lapra feltevő szászberkiek megszerezték a hőn áhított egyenlítő találatot. Bezzeg húszméteres szabadrúgását Tajti még bravúrral hárítani tudta, de Alföldi ívelésével szemben már ő is tehetetlennek bizonyult, 1-1. 62. perc: Németh A. a jobb oldali szögletzászlótól laposan középre gurított, így Németh Z. már csak Farkassal állt szemben, a vezető gólt mégsem tudta megszerezni. 65. perc: Utassi a tizenegyes pontnál forgolódott, az érkező Csőke elé tálalt, aki azonban tiszta helyzetben Farkas kezébe emelt. ' 68. perc: Vágó szándékosan fejbe dobta az előtte álló Vasas Zs.-t, ezért a játékvezető kiállította. 71. perc: Csőke átjátszotta őrzőjét, váratlanul lövésre szánta el magát, amibe a kapu is beleremegett, de gól mégsem született. A közelmúltban alig hallhattunk, olvashattunk valamit Jászapáti sportjáról, esetleges sikereiről, pedig az elmúlt évtizedekben igencsak híresek voltak versenyzőik megyeszerte. Nem is olyan régen még sokan tapsolhattak a JÓSZ- SZE vízipólósainak, úszóinak, a nemzeti bajnokságban szereplő labdarúgóknak, a birkózóknak, vagy az asztaliteni- szezöknek. Ha ezt mind számba vesz- szük, szinte el sem lehet hinni, mára alig maradt versenyképes szakosztálya a városnak. Igaz, amikor a „csúcson’ ’-------■ ■■ I K,y.< u, cxynuiei, renaKivut staoil utánpótlásra, sikereket halmozó gimnáziumi és általános iskolai sportéletre támaszkodhatott. Ez azonban a múlté. A jelenlegi két alapfokú tanintézetben, a két szakmunkásképzőben - egy mezőgazda- sági és egy ipari - valamint a gimnáziumban nincs igazán szervezett diáksport. A DSE-k, DSK-k, amelyek egy pár éve még nagy népszerűségnek örvendtek, nagyrészt megszűntek, így a tanulók a kötelező testnevelési órákon kívül szinte alig mozognak. Ez alól talán csak Pető Béla tanár úr országjáró diákjai és a tájfutók kivételek, számuk azonban elenyésző a diáksereghez képest. Az indok persze megvan, miszerint a helyi diáksport-egyesületek nem érték el céljukat a tömegesítés, mozgósítás terén, s ezért oszlottak fel. Török Sándor - a sportegyesület elnöke és a város polgármestere - szerint azonban máshol kellene keresni a „tétlenség” okát. Egyrészt mindenféle kapcsolat megszűnt a városi sportklub és az iskolák körött - z kíUÖubÖZÖ íobonók híre sem jut el a gyerekekhez -, másrészt hiányoznak (?) azok a rátermett nevelők, akik sokat tehetnének az iskolai sportélet újbóli felvirágoztatásáért. Bízom benne, e pár sort olvasva a pedagógusoknak nem az jut majd eszükbe, megint piszkálódni akar velük valaki, hanem bebizonyítják: nem szabad leírni ilyen könnyen a sulisportot. Annak lenne igazán értelme! 1990. NOVEMBER 19. Néplap Győztesek n * ,i ■ fi ..V Jászapáti, 300 n. V.: Dévai (Heves m.) Jászapáti: Tajti-Csőke, Vágó, Ádám (Tóth B.), Zsemberi-Blés, Tóth I., Kálé-Németh Z., Utassi (Holló), Németh A. (Kimák). Edző: Szabó Lajos Szászberek: Farkas-Kovács, Varró, Donkó, Tóth L.-Burda, Magony, Alföldi, Bezzeg-Nagy Z. (Gara), Vasas L. (Vasas Zs.). Edző: Laki Imre November közepét megcáfolva kellemesnek nevezhető időben készülődött a sorsdöntő összecsapásra a két együttes. Szabó Lajos: - Az utolsó hazai mérkőzésen győzelemmel szeretnénk kárpótolni közönségünket őszi csúfos szereplésünk miatt. A sáros pálya a vendégeknek kedvez, de remélem a fiúk kihasználják a szárazabb területeket, és itthon tartják a két pontot. Laki Imre: - Szeretnénk egy pontot hazavinni. Félek, nehogy a hazaiak balszerencsés sorozata pont ellenünk szakadjon meg. A ránk jellemző biztonsági játékot próbáljuk most is nyújtani. 1. perc: A kezdés után azonnal helyzetbe kerültek a vendégek. Alföldi szögletét Bezzeg az ötös sarkáról csúsztatta a hosszú sarok felé, Tajti bravúrral hárított. 3. perc: Bezzeg a félpályáról indulva sorra cselezte ki a bizonytalankodó véKifelé a kútból Jászapáti-Szászberek 2-1 (1-0) dőket, ám kecsegtető helyzetből csúnyán fölé lőtt. 16. perc: ülés érintés nélküli szöglete a felső lécen csattant, Farkas ezúttal elaludt. 25. perc: Németh A. rövid beívelését csak továbbütni bírta a szászberkiek portása, s az érkező Németh Z. két lépésről, erőből a felső lécre bombázott. A kipattanót Utassi azonnal kapura passzolta, a léc ezúttal is hárított. 31. perc: Zsemberi a félpályáról ívelt a vendégek tizenhatosára, Németh Z. előrevetődve alig fejelt a bal felső sarok mellé. 34. perc: Kálé beadását Utassi Németh A. elé adta, ő kicselezte Farkast is, de kisodródott, így odalett a helyzet 36. perc: ülés szabadrúgása Burdán irányt változtatott, becsapta a kapust, a labda a bal alsó sarokban kötött ki, 1-0. Tigrisbukfenc Sulisport Szabó Lajos: - A második félidőben a biztonságos védekezést helyezzük előtérbe, de nem mondunk le a további gólokról. Ehhez azonban a középpályásoknak gyorsabban kell felzárkózniuk a támadásokhoz. Még egy találatra mindenféleképpen szükségünk van a győzelemhez. Laki Imre: - Védelmi vonalunkat egy kicsit előbbre toljuk, hiszen gólt kell szereznünk ahhoz, hogy célunkat elérjük. 55. perc: A legveszélyesebb vendégtámadó, Bezzeg a félpályáról indulva 89. perc: Kimák lapos beadását Kálé kapura pörgette, Farkas még bravúrral kiütötte, de a késlekedő védőket megelőzve Csőke kilőtte a jobb alsó sarkot, 2-1. Ha valaki egy hónappal ezelőtt azt állítja, hogy az utolsó hazai mérkőzésén Jászapáti kiesési rangadót játszik Szászberek ellen, nyilván sokan megmosolyogták volna. Az elmúlt öt hétben azonban nagyot fordult a világ, Illés Petiék csapata a pofozógép szerepét töltötte be, a biztató kezdés után óriási zuhanás következett. Ennek megfelelően most vagy soha hangulatMúltidéző Jászapáti kertes, későbbiekben tanyás település, kuriális jellegű parasztházakkal, tanyáin tüzesólakkal. Nevének második tagja (-apáti) a terület birtokosára utal, „az apát tulajdona”, az „apáté" jelentésben. Tanyai állattartása, jelentős kézműipara (takács, szűcs, szűrszabó, kélfestő, ács, kerékgyártó, csizmadia, kovács) egykoron a dél-hevesi síkságot is ellátta áruival. Viseletét a jászsági főkötő és suba, díszes hímzésű ködmön jellemezte. Szokásaik közül a betlehemezés, a cibere- szűrés, a lakodalmi alakoskodás, a disznótori kánt álás, a polgári gazda-, munkás , iparosköri bálok, színielőadások és búcsúk emelkedtek ki. Hitvilágukban elevenen élt a garabonciás és boszorkányhit. Erős jász öntudatukat az elterjedt Lehel-monda is erősítette. Lakói közül Bugyi Kati, Borda Margit, Gonda Béla gyógyítók, Kutyusa Kovács veszettorvos más falvakban is ismertek voltak. Cigánylakossága nagyszámú. Jászapáti első említése 1391-ben történik. Későbbiekben a török iga alatt nem pusztult el, bizonyíték erre, hogy valamennyi akkori összeírásban sxrepelt. Az 1700-as évek elején egy bíró, három tanácsbeli, három tizedes, egy borbíró, egy hadnagy, egy molnár, két sirató, egy kőműves és ezenkívül öt tehénpásztor, egy gulyás és egy juhász volt községi szolgálatban. Plébániáját 1712-ben építették, majd a század közepén jelenlegi templomának alapjait kezdték lerakni. A felszentelésére 1859- ben került sor. Apáti 1746-ban városi rangot kapott, s ezzel vásártartási jogát is megszerezte. Társadalmának alapvető szerkezete 1766-ban átalakult. Leggazdagabb lakosa Rusvai István bíró 33 ökörrel, 43 tehénnel, 20 lóval, 140 birkával. A XIX. század elején községi mozgolódás indult a tanácsi tisztviselők ellen, Tajti István és Máté vezetésével. Végül a tanács és a nótárius bizonyult erősebbnek, aminek következtében az egyik Tajti jásznemesi jogát is elveszítette. Jászapáti Szolnok megye megalakulásakor - 1876-ban - elveszítette városi rangját, s ezt csaknem két éve, 1989. január elsején szerezte vissza. Fellendülés következik? Minden bizonnyal sokan vizsgálják mostanában az önkormányzati választások eredményét sportos" szemüveggel. Most én is ezt teszem. Egyrészt azért, mert Jászapátin biztató eredmény született ezen a téren, másrészt, mert a város sportját talán soha nem tapasztalt hanyatlás jellemzi. Fura kettöség tárul elém. A városi sportegyesület anyagi gondjai veszélyek hordozója. Szerencsére a szakosztályokat nem hagyták cserbe a versenyzők, az edzők, a vezetők. Az iskolai sport visszaesése azonban elszomorító, figyelmeztető is egyben, mert köztudottan az alapokat időben kell lerakni, ezek elmaradása beláthatatlan következményekkel járhat. Pedig a városban megfelelő számú tornaterem, sportpálya áll rendelkezésre, mozogni vágyó fiatalok és felnőttek is vannak. Ami mégis derűre ad okot, az önkormányzati választásokon Jászapátiban diadalmaskodott a sport. Török Sándor úr, a sportegyesület elnöke lett a polgármester, Szabó Lajos a labdarúgók edzője pedig egyesületi jelöltjeként került a képviselői testületbe. Ez utóbbi a megyében, sőt az országban is keveseknek sikerült. Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy a város tizenöt fős vezető testületébe az asztaliteniszezök edzője. Lencse József is bekerült, reménykedhetünk, kedvező döntések születnek majd a sport támogatása terén. Megvan a vezetés
