Új Néplap, 1990. november (1. évfolyam, 175-200. szám)

1990-11-16 / 188. szám

Néplap 1990. NOVEMBER 16. Az Új Néplap Túrkevén Légből kapott sátán árnyéka lebegett a város felett A rendőrség szerint se kell rettegnie se szülőnek, se gyereknek Nem sokáig kellett kérdezős­ködnöm az ügyben, hogy mos­tanság éppen milyen téma tarto­zik az azt beszélik a városban kategóriába Túrkevén. Járókelők az utcán, az idejüket nagyfröccs vagy korsó sör mellett elütök a bisztróban, és az ismerőseim az általam felkeresett cégeknél mind arról beszéltek, hogy a sá­tánizmus fenyegető árnyéka le­beg a nagykun város felett. Szü­lőket, gyerekeket tartanak rette­gésben a hírek, amiknek a halla­tán bizony magam is elborzad­tam. Beszélték - a hét elején volt ez kedden -, hogy nem kevesen van­nak ám már Túrkevén a sátán hívei. Tudnak olyan lányról is - a nevéről persze nem -, aki a barát­nőjét kérte meg, hogy hasítsa fel a karját, hadd ihasson a saját vé­réből. Fenyegetőztek is a sátán­hívek - hallottam szerte a város-' ban. Levelet küldtek például az egyik óvodába, amiben kilátásba helyezték, hogy az ott gondozott gyerekek közül szemelték ki szil­veszteri áldozatukat. Allítólg szőke hajú, kék szemű gyerekek­nek szólt a halálos fenyegetés. Jártam a szóban forgó óvodá­ban. A vezető óvónő megnyugta­tott: semmiféle levelet nem kap­tak. Annyit tud ő is, mint én. A szülőktől meg a gyerekektől, merthogy sajnos a gyerekszáj is hamar felkapja a borzalmas híre­ket. A város szélén lévő óvodába egyébként is minden gyerekért mindennap jönnek a szülők vagy a nagyszülők. Nincs miért ag­gódni. Jártam három fodrászüz­letben is megtudakolni, igaz-e a hír, miszerint egymás után feste­tik át a rettegő szülők barnára, feketére meg vörösre szőke gyer­mekeik haját. Hallották a fodrá­szok is, miért pont ők ne hallottak volna a sátáni hírekről, de e mi­atti hajfestés ára még egyikük be­vételét se gyarapította. Vér helyett rúzzsal festett szívek Városszerte többen is határo­zottan állították egy családról, hogy a lakásra kaptát fenyegető levelet, amely szerint a sátán-hí­vek első áldozata a szőke kislá­nyuk lesz. Elmentem a kapott címre, valóban olyan nevű család lakik ott, de nem kaptak semmi­lyen levelet. Egyébként kisfiúk van. Amíg mindezt megtudtam az édesanyától, figyeltem, hogy többször idegesen a szőke hajába túrt. Kék szemének riadtságát látva nagyon megbántam, hogy mindenről beszéltem neki, amit addig a sátánizmus állítólagos terjedéséről a városban megtud­tam. Rövid beszélgetés után nagy megkönnyebbüléssel álltam fel az asztaltól a városi rendőrőrsön. Kaszanyi András hadnagy, őrs­parancsnok hál’ istennek nem tu­dott véres szenzációról számot adni, se annak bekövetkezésétől való, rettegésre okot adó infor­mációval szolgálni. Az tény, mint elmondta, hogy a mindenkit el- borzasztó hírek annyira elterjed­tek a városban, és a félelem emi­att olyannyira elharapódzott, hogy a bűnügyi osztály segítsé­gét kellett kérnie a Mezőtúri Vá­rosi Rendőrkapitányságtól. Ép­pen az ottjártam előtti napon meg is hallgattak vagy harminc sze­mélyt, szülőket és gyerekeket. A rendőrségi vizsgálat megál­lapította, hogy csak légből kapott sátán árnyéka lebegett a város fe­lett. Egy rendőrségi beavatkozást is igénylő, hétvégi incidens lehe­tett az alapja a riasztó híreknek. Mivel a szórakozni járó fiatalok az utóbbi időben nagyon eldur­vultak a városban - rendszeressé váltak a verekedések, a szék- és asztaltörések, a függönyletépé- sek - a kultúrház is, az áfész-étte- rem is beszüntette a diszkót. Az e miatt a helyüket nem találó helybeli és a diszkómegszünte­tésről nem tudó, szomszéd város­ból érkezett fiatalok - vagy egy tucatnyian - felöntöttek a garatra. Ittasan összeverődtek a város központjában, és duhajkodtak. A rendőrök által bekísért fiata­lok rúzzsal szíveket rajzoltak az arcukra, kipirosították a fülcim­pájukat, és fül- és szemtanúk sze­rint azt kiabálták: mi a sátán hívei vagyunk. Meg, hogy még ma éj­jel egy gyerek vérét isszuk. A rendőrség megállapítása szerint tehát nincs okuk a rettegésre se szülőknek, se gyerekeknek, mert részeg fiatalok nagyon rosszul elsült hősködéséről van szó csu­pán. Nincsenek fenyegető leve­lek, se karjukat felhasogató, ön­nön vérükre szomjazó leányok. Vannak viszont tanulságai a történteknek. Az például, amit az őrsparancsnok mondott. Az ugyanis, hogy sok kívánnivalót hagy még maga után az igazság­szolgáltatásunk. Hogyan is lenne elriasztó, visszatartó hatása a rendőri intézkedésnek, a bírósági vizsgálatnak, ha például éppen a napokban kerül csak sor egy, még karácsonykor történt garáz­daságnak? Másik tanulság, amit én gondolok: lám, micsoda kárt tehetnek felnőtt és gyermek lel­kekben a kificamodott ízléssel készített, borzalmakkal teli mo­zi- és videofilmek egy, a szóbe­szédnek hitelt adni, rémhíreket terjeszteni hajlamos kisváros­ban. Még ha olyanban is, ame­lyik történetesen olyan nagysá­gokat adott a világ igazi filmmű­vészetének, mint a Korda fivé­rek. A Cent/Centnél is kevesebb lesz a „percent” A szövődé pedig siker­ágazat volt Részvénytársasággá alakul a kisszövetkezet Már korábban is megkondult a gazdasági elle­hetetlenüléssel fenyegető vészharang a népművé­szeti és háziipari jellegű szövetkezetek egy része felett, és a szovjet exportlehetőségek csökkenése, az alapanyagárak drasztikus emelkedése csak erő­sítette a vészjeleket. A százhuszonnégy dolgo-zót foglalkoztató túrkevei Cent/Cent Házi­ipari Kisszövetkezet is javarészt a több lábon állás­nak köszönheti a talpon maradását, és hogy az október végéig elért 58 és fél milliós teljesítés alapján várhatóan produkálni tudja a tavalyihoz hasonlóra tervezett árbevételt. A női, férfi és gyermek felsőruházati termékek varrásától a polietilén tasakok és zacskók gyártá­sán keresztül az alumíniumcsónak készítéséig sok mindennel foglalkozó kisszövetkezetben idén a szövődé számított a sikerágazatnak. A Népi Ipar- művészeti Tanács által elfogadott, a háztartási és lakástextíliák szövésénél alkalmazott új mintáik találkoztak a vásárlók ízlésével. Ennek köszönhe­tően a részleg egész évi árbevételi tervét már év közben teljesítette, sőt október végére majd 30 százalékkal meg is haladta. Mindennek ellenére szövetkezeti szintű nyereséget csak harmadannyit tud realizálni a Cent/Cent, mint tavaly. Részben, mert az alapanyagár-emeléseket nem minden eset­ben tudták érvényesíteni termékeik árában, rész­ben pedig, mert az év nagyobb részében uzsoraka­matú üzemviteli hitelekkel tudtak csak létezni. Ezt elkerülendő a jövőben - mármint, hogy ne bankhi­telekkel kelljen biztosítani a likviditást, finanszí­rozni a fejlesztéseket, hanem külső tőke bevonásá­ra is lehetőség legyen - 1991 elején rész­vénytársasággá alakul a kisszövetkezet. Rész­vényesekké válnak majd a korábbi vagyonnevesí­tés révén, együttesen mintegy 11 millió forint ér­tékű vagyonjegyhez, illetve üzletrészjegyhez ju­tott tagok és alkalmazottak. Akiknek bizony nem mindegy, hogyan alakul a cég eredménye, hiszen attól függ a „percent”, a vagyonrészre jutó oszta­lék mértéke. Ezenkívül az új szervezetbe ha külföldi tőkét kívánnak bevonni, nem kell harmadik cégként ve­gyes vállalatot alakítani a határon túli partnerrel, mert .a részvényvásárlással tagja lehet a társaság­nak. Jelenleg egyébként olasz céggel konfekcio­nált termékek közös gyártásáról, ugyancsak olasz és egy német érdeklődővel használt autó és alkat­rész forgalmazásáról tárgyal a túrkevei kisszövet­kezet. Novemberi eső • •• // ' • jovo évi aranyat ér Csendesedik a határ, „zajos” gyűlések várhatók Szegő László 28 évi téeszelnökség után visszavonul Úgy tűnik, törleszteni igyek­szik adósságát a természet, esős­re fordult végre az időjárás. Ahogy Szegő László téeszelnök- től hallom, van is mit pótolnia a kevi határban.- A sokévi átlagnál 150 milli­méterrel kevesebb eső esett a te- nyészidőben a térségben. Most is aranyat ér persze, jövő évi ara­nyat, de júliusban jött volna iga­zán jól az a 70 millimétemyi csa­padék, ami most tíz nap alatt le­hullott. Akkor nem két és fél ton­Sátánja, sátán­hívei, mint bebi­zonyosodott, nin­csenek Túrkevé- nek. Van viszont - s ez legalább annyira beszédté­ma a városban - mumusa: a mun­kanélküliség. Tény, hogy eddig százhúsz túrkevei illetőségű sze­mély kérelmét bí­rálta el a Mezőtúri Egyfajta önvédelmet is elvár az önkormányzat megválni a közeljövőben. Sem erről, sem arról, hogy az esetlegesen megnövekvő mun­kanélküliség kezelésére milyen anyagi esz­közei lesznek az önkormányzatnak, nem ren­delkezünk még elég információval.- Elképzelései azért bizonyára vannak a polgármesternek a probléma ellensúlyozásá­ra. Munkanélküliségről, a polgármesterrel Munkaerő-szolgálati Iroda, és jelenleg negy­venkét nő és huszonnyolc férfi kapja a mun­kanélküli segélyt. A város polgármestere, Németh István szerint nem is annyira e miatt van a levegőben a dolog.- Úgy érzékelem, hogy - mint az országban mindenütt - a mi városunkban is az úgyneve­zett rejtett munkanélküliség miatti bizonyta­lanság aggasztja a polgárokat. Világért se bocsátkoznék jóslatokba, hogy egy-két cég mennyi ideig tud magával cipelni vattaembe­reket, hogy a termékeik iránti kereslet visz- szaesése, vagy a bürokratikus adminisztráció leépítése miatt hol, mennyi dolgozótól kell- Várhatóan a női munkaerő-nélküliség fog erőteljesebben nőni. A városban a klasszikus lakossági szolgáltatási szférát tu­dom elképzelni, mint új munkahelyteremtési lehetőséget. Férfi-, női szabóra, házi boltokat üzemeltető magánkereskedőre és talán még fodrászra is többre lenne szükség Túrkevén. El tudom képzelni, hogy az erre vállalkozók­nak az önkormányzat kamatmentes hitellel segítene beszerezni a szerszámokat, berende­zéseket, kialakítani a műhelyt vagy üzlethe­lyiséget. Természetesen meghatározott idejű szolgáltatásvégzéshez kötnénk a hitelnyúj­tást. Persze egyfajta önvédelmet is elvár az A kevi téesztagok többsége jövőre is közös földről akar betaka­rítani cukorrépát. nás átlagtermést takarítottunk volna be a 400 hektárnyi száraz művelésű kukoricaterületről. A cukorrépatermésünk se lett vol­na hektáronként 10 tormával ke­vesebb a mi szövetkezetünkben megszokottnál.- Az öntözés haszna Túrkevén is az idén mutatkozott meg iga­zán, ugye?- Tulajdonképpen annak is kö­szönhetjük, hogy nem rendült meg a pénzügyi helyzetünk. A 2400 hektáron lineár alatt ter­mesztett kukorica 10 tonnás ter­mést adott hektáronként. Éppen az aszályos évjárat miatt jó pén­zért el tudtunk adni 12 és fél ezer tonnát a termésből, ez ellensú­lyozta némileg a szárazság okoz­ta kieséseket, meg termelési rá­fordítások növekedését.- Van-e még elvégzetlen őszi munka, amit visszavet az eső?- A még talpon álló ezer hek­tárnyi kukorica betakarítását nem veszélyezteti, a 680 hektár cukorrépának pedig már csak az egynegyedét érte a földben. Ott érte már viszont szerencsére mind az őszi kalászosok magját, kevés híján ezer hektáron az ár­páét, 3800 hektáron a búzáét. Szépen sorolnak a vetések, jól fejlett állománnyal megyünk majd a télnek, ami a jövő évi önkormányzat, például a kisgyereküket ne­velő, otthon tartózkodó nőktől. Kisebb me­zőgazdasági vállalkozásokra gondolok, zöldségtermesztésre, állattartásra például.- Gondolom, ez az önellátáson, a jövede­lem kiegészítésén túl a város ellátását is javí­taná. A férfi munkanélküliek számára milyen lehetőségek adódhatnak Túrkevén a jövő­ben?- Csak új munkahelyek telepítésével lesz­nek levezethetők a feszültségek. Olyan me­zőgazdasági és élelmiszer-ipari kisüzemek létrehozásával, mint például a lisztőrlő ma­lom, a vágóhíd, az olajütő, a takar­mánykeverő, vagy mondjuk a serfőzde. Ezekre a gyorsan és aránylag nem túl nagy költséggel megvalósítható beruházásokra akár részvénytársaságot, kft.-t is alakíthatnak helybeli cégek és vállalkozók. Már vannak ajánlattevők, akiket a kölcsönös lehetőségek megbeszélésére szeretnénk mielőbb össze­hozni a városban, ilyen kisüzemek létrehozá­sában fantáziát látó vállalatvezetőkkel, vál­lalkozókkal. Az oldalt írta és fényképezte: Temesközy Ferenc termés szempontjából már bizta­tó.- A kevi határ is elcsendesedik tehát hamarosan. Úgy hallom vi­szont, hogy jó értelemben véve, zajos munkahelyi gyűlések kez­dődnek hamarosan a téeszben.- Minden bizonnyal sok vita előzi meg a december elejére ter­vezett közgyűlésünket. Olyan fontos témákban kell ugyanis döntenie a tagságnak, mint a szö­vetkezet hogyan továbbja és a teljes tisztújítás, vezetőségvál­tás. A nyár végén kérdőíveken nyilatkoztattuk a tagságot, ho­gyan képzelik el a jövőt. A het­ven százalékuk továbbra is a szö­vetkezeti keretekben gondolko­dik, de annak korszerűbb, ma­gántulajdonon alapuló változa­tában. Ezért vitatnak meg példá­ul olyan közgyűlés elé kerülő ja­vaslatokat a munkahelyeken, mint például a téeszben már ko­rábban létrehozott belső vállal­kozások önállóságának további növelése. Vagy például a 300 milliós közös vagyonhányadnak a nevesítése mintegy máfél ezer téesztag részére. Vagyonjegy formájában, kizárólag az eltöl­tött tagsági viszony alapján.- Huszonnyolc éve bírja a tag­ság bizalmát, ennyi ideje tölti be egyvégtében a téeszelnöki posz­tot. Milyen esélyekkel készül az úgy tudom többes jelöléssel tör­ténő vezetőségválasztásra?- Nem készülök, de nem azért, mert bármi jelét is tapasztaltam volna annak, hogy kevesebb bi­zalommal lennének irántam a ta­gok vagy a vezetőtársaim. Úgy gondolom, szükség van már a szövetkezet élére egy fiatalabb, dinamikusabb vezetőre. Én már leginkább csak 17 és fél ezer hektárbann tudok gondolkodni. Semmiképpen nem lenne jó, ha az én szövetkezeti múlt iránti el­kötelezettségem, vagy a dolgok nosztalgikus megítélése esetleg fékezné az olyan szükségszerű változtatásokat, mint például a tagság ama 30 százalékának az esetleges kiválással, újabb vál­lalkozásba kezdéssel kapcsola­tos elképzelései. Két évem lenne még a nyugdíjig, élek a lehető­séggel, hogy előbb visszavonul­hatok.

Next

/
Thumbnails
Contents