Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-08 / 155. szám
1990. OKTÓBER 8. 9 ggéplap A hét folyamán megtörtént az első edzőváltás a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokságban. A biztató kezdés után látványosan visszaesett KuTE elnöksége úgy döntött, hogy az eddigi játékos-edző, Szarvak Lajos helyett egy, a kispadról irányító szakvezető vegye kézbe a marsall botot. Az új mester • B.Tóth András - hajdanán az NB Ill-ban már dolgozott a klubnál. B.Tóth András (KuTE): - Sajnos, az eddigi edzéslátogatottság minimális volt, így nem váratlan a visszaesés. A csapat erőnléte gyenge, ezért tartok a számomra ismeretlen, ám eddig meglepő eredményeket produkáló Kisújszállástól. Ettől függetlenül átszervezett tartalékos gárdámtól egygólos győzelmet várok. Kádár József (Kisújszállás): - Azt ját- szuk, amit tudunk. Ha ez a döntetlenhez lesz csak elég, akkor sem fakadok sírva. 9. perc: S.Nagy remek labdát adott a lyukra fiitó Hídvéginek, aki félfordulatból azonnal tüzelt, de Szarvák az utolsó pillanatban bele tudott lépni a lövésbe, így az elkerülte a hazaiak kapuját. 13. perc: Pálinkás - Valkai - Határ volt a labda útja, a szélső egy lövőcsel után élesen középre játszott, Molnár spárgázva mentett a berobbanó Király elől. 25. perc: Pálinkás a félpályánál szerelte Hajdút, két védőn átcselezte magát, majd a gólhelyzetben kiugró Valkai elé tálalt, akit őrzője, Tóth L. mintaszerű becsúszással akadályozott meg a gólszerzésben. 32. perc: Király megelőzve szerelte Sotust, Valkaihoz passzolt, ő becsapta a rátámadó Molnárt, 16 méterről bődüle- tes lövést eresztett meg, a labda a felső lécet súrolva hagyta el a játékteret. 39. perc: Pálinkás 20 méteres bombáját Varga majdnem saját hálójába bokszolta. 58. perc: Még a vezetésnek örültek a vendégek, mikor Valkai ellopott egy labdát a kisúji térfél közepén, az alapvonalig verekedte magát, mindenki beadást várt tőle, ehelyett szemtelenül a rövidsarkot célozta meg, sikerrel, 1-1. 67. perc: Egyre inkább kidomborodott a két csapat erőnléte közötti különbség. S.Nagy a felezővonalról a balszélen robogó Kincset futtatta, laposan belőtt labdáját Király a kimozduló Gá- csi mellett saját kapujába passzolta, 1 -2. (Öngól.) 80. perc: Még egyszer felcsillant az egyenlítés reménye. Egy beívelt szabadrúgást Molnár pontosan Fekecs elé fejelt, aki kapásból lőtt, a felső léc mentett. 85. perc: Valkai elvesztette uralmát idegei felett, mikor a labda a közelben sem volt, szándékosan belerúgott őrzőjébe. A jól helyezkedő játékvezető azonnal kiállította a magáról megfeledkezett középcsatárt. A kunszentmártoniak fokozott bizonyítási vággyal vetették magukat a küzdelembe. Vendégeik a biztonságos védekezésre helyezték a fő hangsúlyt, saját térfelükre visszhúzódva próbálták megőrizni hálójukat a góltól. A két ellentétes játékfelfogásból egy küzdelmes, közepes színvonalú mérkőzés kerekedett. A hazaiak mezőnyfölénye meddőnek bizonyult, ritkán tudtak gólhelyzetet kialakítani Varga kapuja előtt. Gyors csatáraik révén ugyanakkor a kisújszállásiak kontrái rendre magukban hordozták a találat lehetőségét. A második játékrészben tulajdonképpen az történt, amit mindkét edző várt, illetve remélt. A KuTE elfáradt a saját maga által diktált tempótól, s ez eldöntötte a találkozó sorsát. Két védelmi kihagyásukat könyörtelenül kihasználták az újoncok, megérdemelt győzelmet arattak a Körös partján. Az őszi idény felénél egyre inkább észre kell venni, az "újonc" Kisújszállás nem ijedt meg a magasabb osztálytól, bátran felvállalja a versenyt rutinosabb ellenfeleivel. Ha állandósítani tudja formáját, még sok kellemes percet szerezhet lelkes szurkolóinak. B.Tóth András: - Fegyelmezetlen játékunkkal saját magunkat vertük meg. Erőnkből ennyire tellett. Kádár József: - A csapat újra megmutatta erejét. Erővel és idegekkel jobban bírtuk. Jók:Kovács, Balia, Bartucz ill. Kincs, S.Nagy, Sotus Ifi: KuTE-Kisújszállás 0-1 Az oldalt készítette Géléi József, Kocsis Erika. Fotó: Mészáros János Mindkét csapat elégedetten vonult szünetben az öltözőkbe. A hazaiak a félidő nagy részében uralták a játékot, míg a vendégek masszív védelmük teljesítményét dicsérték. B.Tóth A.: - Egyenlő erők küzdelméből az kerül ki győztesen, aki hamarább megtalálja a másik gyengéjét. Változtatunk a felálláson. Ha kell, Szarvák is előrébb húzódhat. Kádár J.: - Mivel embert fognak, próbáljuk meg szétfutni őket. Erővel sokkal jobban bírjuk. Az utolsó 20 percben fog eldőlni a találkozó. 55. perc: A KuTE támadott, s bánta. S.Nagyot csak szabálytalanul tudta szerelni Kovács az alapvonal és a 16-os találkozásánál. Kolics ívelte be a szabadrúgást, és a rosszul helyezkedő védők gyűrűjéből Kincs felhőfejessel juttatta a labdát a kunszenti kapuba, 0-1. Örömmámorban a kisúji tábor KuTE: Gácsi-Hürkecz, Szarvák, Bállá, Kovács-Pálinkás, Bartucz, Varga (Tóth M.)-Határ (Lovas), Valkai, Király (Fekecs). Edző: B.Tóth András Kisújszállás: Varga-Sotus, Molnár, Hajdú, Szántó (Lajtos)-Kállai, S.Nagy, Tóth L., Kolics (Horváth)-Hídvégi, Kincs. Edző: Kádár József Elkésett becsúszás Az archívumból Ki hinné, hogy Kunszentmárton olimpiai bajnok sportolóval dicsekedhetett)? Pedig így van. Igaz, még 1928- ban történt az amszterdami olimpián, hogy az egész világon Dany Babaként ismert kunszenti tőrvívó lány nyakába akasztották az aranyérmet. Ó volt a magyar női tőrvívás első bajnoka. Ebben az időben - a Törekvés és a KTE összeolvadása után - már a mai KuTE néven "futott" az egyesület mind a tizennégy szakosztályával együtt. A helybéliek legtöbbször azt emlegetik fel, hogy hajdanán vízilabda, birkózó és hat pályát egymás mellé sorakoztató tenisz-szakosztály is működött. Szívesen emlékeznek arra, hogy focistáik három esztendeig az NB I-ben rúgták a bőrt - igaz, még az ötvenes években -, de mellettük a kézilabdások is az élvonalban játszottak. Hogy mára mi maradt a tizennégy sportágból? A KuTE egy éve már csak a focistákkal foglalkozik. Mindezt anyagi megszorításból teszi. Tavaly kénytelenek voltak megszüntetni mind a kajak-kenu, mind kézilabda szakosztályukat. Pontosabban nem megszüntették, hanem más kezébe adták a "tulajdonjogot". A kajakosokat, hajóegységeikkel együtt a Deák Ferenc Üti Általános Iskola vette át, edzőjük Vincze Béla vezetésével, a kézilabdások pedig a Körösmenti Mgtsz "tulajdonába” kerültek. Ott sem jártak sok szerencsével, hiszen a jövőben működtetésük feltétele nem biztosított. Hétvégén tartják a helyhatósági választások második fordulóját, ahol á sportért élők közül ketten is a jelöltek listáján szerepelnek. Talán a jövővel kapcsolatban vasárnap minden eldől? Az elmúlt 750 év... Kunszentmártonról - Mortunfalva néven - 1212-15-ben tesznek először említést a feljegyzések. Ebben az időben még nem lakták kunok a települést, hiszen ők csak 1260-ban költöztek be. 1535. május 5-én Ferdinánd király, az akkor már mai nevén szereplő községet a Radich-Bosyth család hűtlensége (hiszen János király pártiak voltak) miatt Vásárhelyi Györgynek és nejének adományozta. 1557 novemberében ismét új család tulajdonába került Kunszentmárton. A király Pejkes Péter és Székely Márton helyi nemeseknek juttatta a falut. Még ugyanebben az évben a megyei gyűlés Gyula várához csatolta a legnagyobb kun községként nyilvántartott települést, többszáz lakosával együtt. A török megszállás alól 1693-ban szabadultak fel. 1709-ben lakói rövid időre kénytelenek voltak elmenekülni a portyázó labanc-rác rablócsapatok elől, majd tíz évvel később Jászapátiból áttelepültekkel egészítették ki a megcsappant lakosságot. Derűre ború, a XVIII.sz. közepén pestisjárvány gátolta fejlődésüket. Az 1807-ben - a Földvári család birtokában - mezővárossá lett település egy részét 1823-ban tűzvész pusztította el. 1873. január 1-től 1897. július 1 -ig rendezett tanácsú város volt, majd visszaalakult nagyközséggé. Sportmúltjáról 1882-ből talált feljegyzések maradtak ránk, miszerint Csolnakázó és Korcsolyázó Egylet kezdte meg működését. 1986-tól ismét városi rangot kapott a tízezer lakosú Kunszentmárton. Ki volt itt az újonc? Kunszentmártoni TE-Kisújszállás 1-2 (0-0) így festett a dísztribün A kispadokkal szembeni tribünön már az első gól után parázs hangulatot teremtettek a kisúji szurkolók. Nyilván futballistáik sorozatos sikereinek, s a kellemes időnek (is) köszönhetően külön szurkolói busszal érkeztek a mérkőzésre. Átköltött - természetesen csapatukat éltető - dalokat nótázva, rigmusokat zengedezve buzdították kedvenceiket. A gyorsan egymást követő, számukra nem mindig kedvező események, s az egyenlítő gól után sem lankadt lelkesedésük. Még vagy negyedóra volt hátra a meccsből - ekkor már 2-1-re csapatuk vezetett -, de már percenként néztek órájukra, reménykedve, hogy megússzák egyenlítő gól nélkül. Az utolsó néhány percben visszhangot utánozva, "idő"-t harsogva próbálták befolyásolni a játékvezetőt. Minden bizonnyal némileg sikerült is nekik, hiszen a sípmester röviddel a 90 perc lejárta előtt véget vetett a csatának. Befolyásolás ide, időnként csúnyácskára sikeredett bekiabálások oda, ezen a délutánon jó érzés volt közöttük lenni. Kunszentmárton, 400 n. V.: Agócs. Ez is kimaradt
