Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-08 / 155. szám

Néplap 1990. OKTÓBER 8. (Folytatás az 1. oldalról) virágokkal rótták le kegyeletü­ket. A megemlékezés a Himnusz hangjaival ért véget. A Szabad Demokraták Szö­vetsége városi ügyvivői testüle­tének szervezésében este 18 órá­ra gyülekeztek a meghívott szer­vezetek közül az SZDSZ, a Fi­desz, a Kisgazdapárt és az MSZP helyi vezetői és tagjai a Damja- nich-emlékműnél. A résztvevők kezében gyertyák világítottak. A bensőséges esti ünnepségen Din­ka Tibor a Kisgazdapárt képvise­letében emlékeztetett arra, hogy történelmünk során az ország felemelkedését nem egyszer nagy visszaesés követte. Olyan­' -ír Az MDF és a Kisgazdapárt koszorúja a szolnoki délelőtti ünnep­ségen. Este gyertyák fénye mellett tartottak megemlékezést az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP és a Kisgazdapárt tagjai és szimpatizánsai. kor, amikor már a szabadság ka­pujában álltunk. Nagy lehetősé­gek vannak előttünk. Tartsunk össze, mert van mit veszítenünk. Ezt követően König László, az SZDSZ városi ügyvivője mond­ta el beszédét. A szónok aláhúz­ta: nem egyforma zászlókat tar­tanak az emlékezők, és mások elveink, nézeteink is, ezért kell elismernünk és tolerálnunk a köztünk levő különbségeket, és erősíteni azokat az elemeket, melyekben egyetértés alakult ki. Végezetül a résztvevők eléne­kelték a Himnuszt, s a vértanúk emléke előtt tisztelegve elhe­lyezték gyertyáikat és virágjai­kat a szobor talapzatán. A tiszta levegőjű Szolnokért Közleményt juttatott el hozzánk az MDF szolnoki szervezetének környezetvédelmi csoportja. Ebben örömüket fejezik ki, hogy a vállalatok és a lakosság oly nagy lelkesedéssel kíván részt venni a város fásításában, és hogy a lapunkban megjelent felhívás hatására sokan jelezték igényüket fa és cseije iránt. A csoport igyekezett minden igényt levélben vagy telefonon visszajelezni. Továbbá tájé­koztatnak minden érdekeltet, hogy a fákat és a cserjéket várhatóan november második hetében fogják szétosztani az alcsiszigeti kerté- szetből. Az időpontot az Új Néplapban közük. ___________________ B anditizmus pedig létezik! És nemcsak a köztörvé­nyes, hanem sajnos a politikai banditizmus is kezdi felütni a fe­jét szőkébb pátriánkban. Már a tavaszi választási forduló idején világossá vált, hogy híján va­gyunk a demokrácia gyakorlásá­hoz nélkülözhetetlen tisztes po­litikai kultúrának, különben a versengő pártok közül egyesek nem ragasztották volna le egy­más plakátjait, s az utcai vagy inkább útszéli „rajzművészek” nem követtek volna el oly ot­romba műveleteket ellenfeleik fotóin, mint amilyenekkel Szol­nokon is találkozhattunk. Aztán volt (és van) burkolt gyalázko- dás, nyílt rágalmazás, szándékos keresztbeszervezés és szinte minden olyan furmányos műve­let, amellyel egyesek ártani gon­dolnak másoknak, pusztán azért, mert azok a másik oldalon áll­nak! Hiába, az elmúlt esztendők­ben keveset forgolódtunk példá­ul az olaszoknál vagy Franciaor­szágban, ahol a választási küzde­lemben, noha a tét nem kisebb, mint nálunk, elemi követelmény a szabályok betartása és az ellen­fél megbecsülése. Mert ott már tudják a pártok és a polgárok is, hogy különben ők sem várhatják el a megbecsülést! Sajnos, a mostani helyhatósá­gi választások kampánya sem mentes a garázdaság, a rágalma­zás és a szándékos hitelrontás tényét messze kimerítő „csí­nyektől”. De most még ráadásul el is durvult, egyes jelöltek sze­mélyének lejáratására irányulva. Mondom ezt azért, mert a ke­zembe került egy elképesztően mocskolódó, Tószegen ismeret­len tettesek által terjesztett röp­lap, amelynek tartalma mellett jó érzésű ember nem mehet el szó nélkül. Az évtizedek óta férjével Tó­szegen élő és gyógyító Urbán Mária főorvos is indult polgár­mesterjelöltként a helyi válasz­tásokon. Bemutatkozó program- lapját a törvényes lehetőségek­nek megfelelően eljuttatta a tó­szegi választópolgárokhoz. Go­nosz kezek azonban belerondí­tottak. Felismerhetetlenné tették arcképét, s olyan mondatokat gépeltek rá, melyeket csak a legelvetemültebb szándék szül­hetett! S ezt terjesztették, nem csekély számban, a faluban, sú­lyos rágalmakkal illetve a jelöl­tet. Joggal merül fel az em­berben: hol élünk tulajdonképp pen? Mert ha ezek a romboló módszerek változatlanul „virá­gozhatnak” és pusztíthatnak ná­lunk, akkor nagyon sokára fo­gunk Európába jutni. Ott ugyan­is nagyon nem szeretik a bandi­tizmus semmilyen válfaját. Vagy az elkövetők annyira ostobák, hogy még a kút és a korsó ősi tanulságát sem ismerik? Aján­lom: sürgősen olvassák el a Szó­lások könyvét, s főként tanulja­nak tisztességet! L. Gy. A Lottóunió Kft. közlése sze­rint az Ausztria lottó 40. heti eredményei a következők: le­adott szelvény összesen 2 712 389 darab, ez 102 040 988 schil­ling Ausztria lottó fogadási díjat jelent. A teljes Ausztria lottó nye­reményösszeg 61 752 873 schil­ling, ebből a hatosra 26 038 527 schilling jut. Az e heti nyerőszá­mok a következők: 5,6,29,31,32,43 Pótszám: 38 A teljes joker fogadási díj 22 510 442 schilling. Ez az első nye­rőosztály ajoker5 753 615 schil- linggel való dotációját jelenti. Jokerszám: 156437 (MTI) Irak megnyitotta a határt Hová állnának az arab katonák fegyveres konfliktus idején? Irak a hét végén megnyitotta a határt Kuvait és Szaúd-Arábia között. A távozás lehetőségével több száz kuvaiti állampolgár élt. Hamarosan bezárják az Euró­pai Közösségekhez tartozó álla­mok többségének Kuvaitban működő nagykövetségét - közöl­te vasárnap a holland rádiónak adott nyilatkozatában Hans van den Broek holland külügymi­niszter. Egy héttel korábban a belga külügyminiszter jósolta az említett követségek gyors bezá­rását. Nagy-Britannia kuvaiti követségéről a hét végén két dip­lomata utazott Bagdadba, a kép­viseleten csak két ember maradt. A távozók azonban az iraki fővá­ros elhagyására már nem kaptak engedélyt. Befejezte szaúd-arábiai tár­gyalásait Kaifu Tosiki japán mi­niszterelnök, és Dzsiddából Ománba érkezett. Az ázsiai ál­lam kormányfője a szaúdi ural­kodón kívül Abdullah herceggel és az arab ország olajipari, ipari és pénzügyminiszterével talál­kozott, akikkel a két ország gaz­dasági együttműködéséről tár­gyalt. Mohamed Dzsihad vezérőr­nagy, a PFSZ egyik katonai ve­zetője a Reuter brit hírügy­nökségnek adott vasárnapi nyi­latkozatában annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy az Irak ellen felsorakozott nemzet­közi haderőben részt vevő arab csapatok az iraki hadsereg olda­lára állnak, ha az Egyesült Álla­mok megtámadná az arab orszá­got. Szaúd-Arábiában a kuvaiti határ közelében arab - egyipto­mi, Szíriái és marokkói - csapa­tokat vonultattak fel, az amerikai katonák jóval mögöttük állomá­soznak. Litvániai lengyelek Nemzeti autonóm terület létre­hozásáról döntöttek szombaton megtartott kongresszusokon Lit­vánia lengyel nemzetiségű tör­vényhozói és tanácsi képviselői. A döntés értelmében a lengyel autonóm területet a litván fővá­ros, Vilnius térségében hozzák létre, és a Litván Köztársaság ré­szét fogja képezni. A Szovjetunióból való kiválást szorgalmazó litván kormány, amely a leghatározottabban elle­nezte a lengyelek autonómiára vonatkozó törekvéseit, egyelőre nem foglalt állást a szombati dön­tés kapcsán. Litvániában 250 000, az össz­lakosság 8 százalékát kitevő len­gyel nemzetiségű lakos él. Külügyminiszterek az unióról Az Európai Közösségek kül­ügyminiszterei a Velence mel­letti Asolóban tartott kötetlen megbeszélésükön tegnap az Öböl-válsággal kapcsolatos fej­leményeket vitatták meg. Előző nap a közösség terve­zett politikai uniójára vonatkozó tervezet szerepelt napirenden, s ezen belül a közös bizton­ságpolitika kialakításának lehe­tősége. Mind Franciaország, mind Németország elfogadta azt az olasz javaslatot, hogy a (ki­lenc tagú) Nyugat-európai Unió fokozatosan olvadjon be a kö­zösségbe, átadva hatásköreit, és így biztonságpolitikai vetülettel ruházva fel az Európai Közössé­geket. A külügyminiszterek elhatá­rozták továbbá, hogy a közösség rendezi a kapcsolatait néhány olyan országgal, amellyel a vi­szony különböző okok miatt megszakadt az elmúlt években, így Kínával, amellyel a Tienan- men téri események óta szakad­tak meg a kapcsolatok, továbbá Iránnal, Szíriával és Vietnam­mal. Szóba került, hogy talán eljött az ideje a Dél-Afrika elleni ke­reskedelmi tilalmak feloldásá­nak is, miután a kormányzat ha­tározott lépéseket tett a faji elkü­lönítő jogrendszer felszámolá­sára. Döntés azonban nem szüle- tett erről. (MTI) ______________ A z Izvesztyija a magyar választásokról A magyar választók politikai kiábrándultságának jeleként és a kormánykoalíciónak címzett sa­játos bírálatként értékelte a ma­gyarországi helyhatósági válasz­tások eredményeit az Izvesztyi­ja. A tekintélyes szovjet napilap vasárnapi budapesti tudósításá­ban kiemelte a független jelöltek és a volt tanácselnökök sikerét, illetve az ellenzék, azon belül is a Fidesz előretörését. Az alacsony részvételi arány kapcsán az Izvesztyija idézte azokat a magyar véleményeket, amelyek szerint a választás ko­moly figyelmeztetés valamennyi pártnak, de mindenekelőtt a kor­mánykoalíciónak. A tényszerű választási ered­ményeket ismertetve az Izvesz­tyija külön is felhívta a figyelmet az SZDSZ és a Fidesz előretöré­sére. Utóbbit a szovjet újság úgy jellemzi, mint amely párt „külö­nösen keményen áll ellent a kor­mánykoalíció pártjainak a parla­mentben”; (MTI) A szlovákiai magyarok a magyar nemzet részét alkotják Marian Calfa interjúja az Üj Szóban A szlovákiai magyarok a ma­gyar nemzet részét alkotják. Szlovákiában élnek, de ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy elma­gyarosított szlovákokról lenne szó - állapította meg Marian Cal­fa csehszlovák szövetségi mi­niszterelnök az Új Szó című, po­zsonyi magyar nyelvű napilap szombati számában megjelent interjújában. Calfa úgy vélekedett, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása­kor alapjában véve az érvényes nemzetközi egyezményeket kell figyelembe venni. A csehszlovák minisztereinök - paradox módon - „a csehszlovák specifikumok nagy ellenfelének” nevezte ön­magát. Ezen azt értette, hogy or­szága most tér vissza az általáno­san elfogadott, nemzetközileg bevett, kipróbált és igazolt mód­szerekhez a gazdaság területén, és - vélte Calfa - ugyanezt kell tennie a politikai életben is. Ma­rian Calfa szerint „mély alázat­tal” el kell fogadni a bevált elve­ket. Személyes véleményeként hozzátette: „egy bizonyos idő­szak” Csehszlovákiában is el fog telni, amíg létrejön az a fajta de­mokrácia, amit más országokban az évszázadok igazoltak. A szö­vetségi miniszterelnök hangsú­lyozta: vonatkozik ez a nemzeti­ség kapcsolatokra is. A nemzetiségi problematika szélesebb összefüggésekben tör­ténő elhelyezését Marian Calfa nem csupán azzal igyekezett alá­támasztani, hogy a nemzetközi normák fontosságát hangsúlyoz­ta, hanem azzal is, hogy kijelen­tette: „Szlovákia számára jobb lenne, ha az őt érintő nemzetiségi problémákat Csehszlovákia és Magyarország között, államközi szinten oldaná meg”. Ezzel Cal­fa világosan állást foglalt amel­lett, hogy a szlovákiai magyarok sorsát illetően vannak olyan kér­dések, amelyek nem tekinthetők Szlovákia legszűkebb belügyé- nek, hanem a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, illetve a Magyar Köztársaság kormánya közötti megegyezést igénylik. Ez az álláspont nyilvánvalóan ki­váltja majd azon szlovák körök heves támadásait - az egyébként szlovák - Marian Calfa ellen, amely körök eddig is a dél-szlo­vákiai szlovákok „elmagyarosí- tására” irányuló törekvésekben vélték fölfedezni a problémák gyökereit. Külön szólt Calfa az interjú­ban a tervezett szlovákiai nyelv- törvényről. Szerinte az lenne a legjobb, ha ilyen törvényt egyál­talán nem kellene hozni, hiszen külföldi példa is nagyon kevés akad rá. Jelenleg azonban Szlo­vákiában olyan a helyzet, hogy a nyelvtörvényt nyilvánvalóan el fogják fogadni - mondta Marian Calfa csehszlovák kormányfő az Új Szónak adott nyilatkozatá­ban. (MTI) Arafat Bagdad után ismét Ammanban A PFSZ vezetője szerint a külföldi csapatok közel-keleti jelenléte indokolja, hogy az Öböl menti válságot nemzetkö­zi gyámkodással rendezzék. Jasszer Arafat, aki szombat este Bagdadból visszautazott Am- manba, újságíróknak derűlátóan nyilatkozott a rendezés esélyeit illetően - különösen azok után a tárgyalások után, amelyeket Jevgenyij Primakovval, Mihail Gorbacsov szovjet államfő poli­tikai tanácsadójával folytatott. Primakov, aki Szaddám Hú­széin elnökkel és más iraki ve­zetőkkel tartott tágyalásai után szombaton utazott haza Moszk­vába, előzőleg szintén azt mondta, hogy immár kevéssé borúlátó a politikai megoldás te­kintetében. A szovjet elnöki kül­dött a hét végén háromszor talál­kozott a palesztin vezetővel - egyszer Ammanban és két ízben Bagdadban. A két politikus közül azonban egyik sem fejtette ki újkeletű optimizmusának az okát. Jevgenyij Primakov a jelek szerint eredményt ért el az Irak­ban visszatartott több mint öt­ezer szovjet állampolgár haza­engedésének ügyében. Bagdadi szovjet forrás szerint meg­egyeztek hazautazásuk időrend­jében. Jasszer Arafat, aki Amman­ban újabb megbeszélésekre ké­szül Husszein jordániai király- lyal, idézett nyilatkozatában új­ból a közel-keleti térség válsá­gai összekapcsolásának fontos­ságát hangsúlyozta. Megemlékezés a vértanúkról Az Ausztria lottó nyerőszámai

Next

/
Thumbnails
Contents