Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-01 / 149. szám

1990. OKTÓBER 1. 9 35. perc: Még találatuknak örültek a földváriak, mikor Hábensusz a 16-os bal oldali sarkáról végezhetett el szabadrú­gást. Lövését Líbor kapus lábbal akarta hárítani, de a labda egy fűcsonión meg­pattanva a jobb alsó sarokban kötött ki, 1-1. Óriási potyagól! Líbor: - Kevesen álltak a sorfalban, hiába kiabáltam. Hábensusz megtalálta azt a helyet, ahová nem érhettem oda. 40. perc: Szántai szögletét a csereként beállt Dömök felhőfejessel juttatta a há­lóba, 2-1. A félidőben érdekes módon mind a két öltözőben hasonló hangulat uralko­dott. Földesi J.: - Nagyon gyengén játszunk. Kevés a mozgás, ezért hiányoznak a kényszerítők, sokat cipeljük a labdát. Szorosabban kell embert fognunk és bát­rabban kell kapura lőnünk. Váraljai J.: - Két pontrúgásból iskolás gólokat kaptunk. Nyíltabban fogunk ját­szani, ezért Dutkon előrébb jön egy sor­ral. 47. perc: Drávucz Dutkonnal szem­ben szabálytalankodott, aki azonnal tör­lesztett. A jogos kiállítás elmaradt! 73. perc: Szántait a 16-oson belül Herkó I. lerántotta, a jogos büntetőt azonban a játékvezető nem adta meg. 91. perc: Már mindenki a hármas síp­szót várta, mikor óriási ziccerben hibá­zott a Tisza Cipő. Három hazai támadó két védővel állt szemben, de csak egy szögletet tudtak kiharcolni. A beívelés veszélytelen volt. Küzdelmes, de gyenge színvonalú mérkőzést hozott a rangadó. Az esély­telenebb tiszaföldváriak az első félórá­ban nyugodtan adogattak, míg a ha­zaiak körülményesen, sok hibával szőtték támadásaikat A ritka vendég­Városi sportegyesület lesz? A Tisza Cipőgyárnak nagy hagyo­mányokkal rendelkező, egykor szebb napokat megélt sportegyesülete,ma már csak a labdarúgó szakosztályt mondhatja magáénak. Igaz a sakk, az asztalitenisz és a természetjárók baráti köre is berkeiken belül működik, de rendkívül szerény körülmények között, abszolút tömegsport szinten. A gyár egyre kevésbé tudja fenntartani a cso­dálatos létesítményeket így nem meg­lepő, hogy felvetődött a városi SE lét­rehozásának gondolata. Ha a tervek megvalósulnának, a három nagy ipar- vállalat - a Tisza Cipő, a Sörgyár, a Növényolajgyár - és a tanács közösen tartaná el az új klubot. Újra szeretnék feltámasztani a martfűi kézilabdát, at­létikát - hajdanán innen indult világ­csúcstartó futónk, Tábori László is -, sőt az uszoda befedése után úszószak­osztályt hoznának létre. Szükség is len­ne ezekre a népszerű sportágakra, hi­szen a város lakosságának átlagéletko­ra mindössze 35 év - ebből ezemégy- száz 14 év alatti - , s nekik még igé­nyük van a rendszeres testmozgásra, versenysportra. Jól bizonyítja, hogy valami megmozdult a Szolnok környé­ki kisvárosban, testnevelés tagozatos általános iskolájuk van, ahol remekül szervezett DSE működik. Reméljük, a most felállítandó pol­gármesteri hivatal, sok egyéb bokros tennivalója mellett, felkarolja és támo­gatja a mindössze egyéves városi múlt­ra visszatekintő Martfű sportéletét. Hová tűntek a régi szép idők? kontrák Balogh révén rendre gól­veszélyt hoztak, a jogosan megszer­zett vezetésüket azonban csak pil­lanatokig tudták megőrizni. A fél­idő hajrájában a “Úszásoknak” egy szép fejesgóllal még előnyre is si­került szert tenni­ük. A második 45 percben sem sokat változott az össz­kép. A focistákból hiányzott a tűz, a mindenáron való győzn takarás, ezért unalmas labdaterelgetés folyt a gyepen. A közönség nem sok örömét lelte ezúttal a két szomszéd vár békés játszadozásában. Földesi János: - Az idény leggyen­gébb meccsét produkáltuk. Futni futunk, de nem haladunk. Néhány játékosom ál­lóképessége enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után. Váraljai János: - Nem játszottunk alárendelt szerepet, de két elemi gólt kaptunk, s ez eldöntötte a találkozót. Jók: Oláh, Szántai, ill. Gál, Szikóra. Ifi: Tisza Cipő SE-Tiszaföldvár 2-0. A mérkőzést követően 11-es rúgó versenyt rendeztek. Huszonnégyen je­lentkeztek a kieséses rendszerben zajló viadalra. A győzelmet Faikas Árpád - 15 évig volt a martfűi kék-fehérek kézi­labda kapusa - szerezte meg, aki ezzel egy 2000 forintos vásárlási utalványt nyert.______________________________ Az oldalt készítette: Géléi József. Fotó: Mészáros János A jövő héten a Kunszentmárton-Kisújszállás talál­kozóra látogatnak el lapunk munkatársai. ban hazai környezetben az I. Tisza Cipő Kupán hét indulójukból hatan felállhat- tak a dobogó valamelyik fokára. Nem a véletlen műve ez a remek sze­replés, hiszen egész évben nagyon ke­mény munka folyik a szakosztályban. Tavaly Tiszakécskén, most nyáron Bog- lárlellén voltak a legjobbak az edzőtá­borban. A városi és a cipőgyári vezetés minden anyagi és erkölcsi támogatást megad számukra a megfelelő működés­hez. Martfű, 300 n. V.: Csipái (Békés m.) Tisza Cipő: Mayer-Drávuc/., Dávid, Hábensusz, Sípos-Vári (Fésűs), Szán­tai, Oláh-Palcsó (Dömök, Láda), Ró­zsa, Békési. Edző: Földesi János. Tiszaföldvár: Líbor-Pataki, Herkó L, Gácsin, Herkó Z. (Kollár)-Hegedüs, Gál, Szikora, Dutkon-Balogh, Kecskés (Kovács). Edző: Váraljai János. Ragyogó napsütésben, ideális labda­rúgó időbén került sor a két “szomszéd vár”, Martfű és Tiszaföldvár csapatainak ütközetére. Mint minden hasonló össze­csapás - az együttesek táblázaton elfog­lalt helyétől függetlenül - rangadó, hi­szen bármilyen eredmény elképzelhető. Földesi János (Tisza C.): - Hárome­sélyes ugyan a találkozó, én mégis két­gólos győzelmünket várom. A vendégek legjobbját, Baloghot Hábensusz árnyék­ként fogja követni. Váraljai János (TISE): - A tavasszal húsz év után nyertünk itt újra, most azonban a döntetlennel is elégedett len­nék. A védelmünk nagyon “gólképes”, nekik kellene összeszedniük magukat. 3. perc: Balogh szlalomozott át a vé­dők sorfalán, Hábensusz végső kétség- beesésében hátulról buktatta. A megítélt szabadrúgást Dutkon alig lőtte fölé. 6. perc: Szántai a védők fölött a kiug­ró Békési elé emelt, akinek éles beadásá­ról Rózsa centiméterekkel maradt csak le. 13. perc: Szántai a teljesen üresen ál­ló Hábensusz elé tálalt, aki 30 méterről lövésre szánta el magát, a vendégek ka­pusának kapaszkodnia kellett, hogy hárí­tani tudjon. 14. perc: Vári egy lövőcsel után az alapvonalról váratlanul kapura csavart, Líbor ujjheggyel tolta léc fölé a labdát. 16. perc: Kimaradt az első igazi gól­helyzet. Herkó I. rosszul passzolt a saját kapuja előterében, Palcsó azonban a ka­pus kezébe ívelt. 20. perc: A helyzeteket számlálva egyenlítettek a vendégek. Balogh fakép­nél hagyta őrzőjét, de nemcsak a kifutó Mayer, hanem a kapu fölé is emelt. 33. perc: Szikora elcsípett egy átadást a martfűi térfél közepén, Baloghot szök­tette, aki előbb Dávidot, majd Mayert is becsapva, megszerezte a TISE vezető gólját,0-1. <\ Egy sportot szerető fogorvos - dr. Szolga Ferenc - 1987 elején a fejébe vet­te, karate-szakosztályt alakít Martfűn. A tervezgetés után a tettek mezejére lépett, megkereste shihan Furkó Kálmánt, a ka­rate hazai atyját, segítsen ennek megva­lósításában. A mester Szemánné Papp Éva személyében edzőt biztosított a ki­alakulóban lévő, lelkes csoportnak, akik a rendkívül szigorú szabályokkal rendel­kező küzdősport első foglalkozását há­rom éve meg is tartották. Kezdetben mindössze húsz fiatal öltö­zött át, de ez a szám folyamatosan gyara­podott, s ma már több mint hetvenen vannak a Cipőipari Szakközépiskola tor­natermében tartandó heti három edzésen. A fekete öves főnököt dicséri, hogy egyedül tartja rendben a csoportot, ami a létszámot tekintve nem lehet könnyű, szakmai hozzáértését pedig tíz sárga öves versenyzője bizonyítja. 1989-ben szerepeltek először karateversenyen a martfűi fiatalok, Várpalotán a tizenhá­rom éves Stefanovics József ezüst-, Báli Szilvia bronzérmet nyert. Idén március­Fehérbe öltözve

Next

/
Thumbnails
Contents