Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-06 / 154. szám

1990. OKTÓBER 6. 5 Mutasd a lábad, megmondom, mi bajod! fehér ágy árulkodik arról, hogy ide betegek jönnek.- És ön hogyan adta termé­szetgyógyászatra a fejét? Ez mostanában jött divatba. Előtte mivel foglalkozott?- Debrecenben, a gyógyfürdő­baj van. A masszázs javítjaavér- és nyirokkeringést, elviszi a hor­mont, a vitamint, a tápanyagot, az oxigént a megfelelő helyre. Sok betegség éppen abból adó­dik, hogy nem jó a keringés, és a szervek nincsenek megfelelően Az ember minden szervének van zónája a talpon Bevallom, amikor először megláttam a karcagi ház falán a táblát: "Bődi Lászlóné termé­szetgyógyász" - egy kicsit fur­csán éreztem magam. Hallottam persze a termé­szetgyógyászatról, olvastam is róla, mégis; így, táblára kiírva meghökkentő volt olvasni: ter­mészetgyógyász. Nem szoktuk meg, hogy ez a két fogalom - természet és gyógyulás - össze is tartozhat, egymás mellett is sze­repelhet. Úgy nőttünk fel, hogy ha azt mondtuk: betegség - azt feleltük rá: orvos és gyógyszer. Elmondom én, mi baja van... Mi is hát az a termé­szetgyógyászat?- A gyógyszer nélküli gyógyí­tást nevezzük így - tessékel be a fehérköpenyes Bődi Lászlóné a "gyógyító helyiségbe”, ahol egy ben dolgoztam. Eredeti szak­mám szerint szülésznő vagyok. Amikor a gyógyfürdőben vol­tam, adódott egy lehetőség, hogy elvégezzem ezt a tanfolyamot. Érdekelt, hát nekivágtam. És úgy láttam, hogy az ismereteim gyakorlati alkalmazásában van fantázia.- Milyen betegségekkel kere­sik fel önt?- A legkülönbözőbb bajokkal. Allergiával, csökkent hallással, gerincbántalmakkal, nőgyógyá- szatiproblémákkal.- És hogyan történik a gyógyí­tás?- Nem kérdezem meg a beteg baját, hanem kérem az egyik lá­bát. Megnézem a talpát, és felso­rolom, hogy milyen bajai van­nak. Sokszor még olyat is emlí­tek, amiről az illető nem tudott, mert eddig nem okozott panaszt. A talpról ugyanis meg lehet álla­pítani a betegségeket. Az ember talpán minden szervének van úgynevezett zónája. Az étrend is lényeges- Ezután következik a masz- százs...- Azt a zónát masszírozom, amelyiknek megfelelő szervvel ellátva vérrel, tápanyaggal, hor­monnal stb.- A masszázzsal be is fejeződik a természetgyógyászat?- Ki kell egészíteni étrenddel, életmóddal. Sokan helytelenül táplálkoznak, rengeteg disznó­húst esznek például. Nem azt mondom, hogy le­gyenek vegetáriánusok, de vissza kell szorítani a sertéshús fogyasztását, helyette baromfit enni. Javaslom a szója beiktatá­sát az étrendbe, gyógyteákat ajánlok, heti egy gyümölcs­vagy zöldségnapot, ez ugyanis méregteleníti a szervezetet. Az élvezeti cikkeket (alkohol, kávé, cigi) mellőzni kell. Az étrendet a pácienssel közösen alakítjuk ki, beszéljük meg, mindig az adott betegségnek megfelelően. Egy kúra általában háromszor öt na­pig tart. Ha valaki hosszan tartó kezelésre szorul, megtanítom a házastársát a masszírozásra, hi­szen egy hosszú kúra nagyon sokba kerülne. Minél régebbi egy betegség, annál nehezebben gyógyul. És az orvosok?- Van-e olyan beteg, akit el­küld, akit nem vállal?- Nemrégen volt egy nyolc­éves cukorbeteg kislány. Őt az ingadozó cukorszintje miatt nem tudtam vállalni.- Van-e olyan sikere, amelyre büszke?- Egy nyirokrákos daganatos gyereket is hoztak hozzám. Ami­kor jött, tele volt a nyaka daga­natokkal. Most ezek visszahú­zódtak. Persze a gyereket közben kór­házban is kezelik, és azt se lehet tudni, hogy ez az állapot végle­ges vagy átmeneti. Fölkeresett egy asszony, akinek már toló­széket helyeztek kilátásba. Az­tán úgy följavult, hogy amikor a lánya szült, ment hozzá mosni, főzni, takarítani.- Az orvosok nem tartják önt kuruzslónak?- Van olyan is, aki kiegészítő kezelésnek ajánlja a páciensé­nek, de olyan is, aki szerint nem használ. Volt már olyan hölgy is, akit kezelt egy orvos, aztán itt, ná­lam jött rendbe. Pedig nem hitt benne, csak hét-nyolc kezelés után, amikor kezdett javulni. Paulina Éva Fotó: Tarpai Zoltán Messzikert, ahogyan az idős környék­beliek nevezik a települést, nem Tisza- szentimre, nem Tomajmonostora, de még csak nem is Kunmadaras. Egykoron a szentimreiek és a madarasiak szőlőskertje volt: hosszan elnyúló tőkesorokkal, a he­pehupás homokdombok alá bújt borospin­cékkel. A pincék mellé azután fokozato­san istállók, ólak épültek, majd házak is. Ma minden bizonnyal a megye legszebb fekvésű falvai közé tartozik. Pár utca az egész: az egyikben szinte egymás kezét fogják a házak, majd a kanyar után kuko­ricaszárakat kócol a szél. Távolabb, a dombtetőn egy épület ablakszemei vi­gyázzák a környéket, de látható olyan utca is, amelyik eleje magaslatra épült, és a vége úgy fut a lapályba, akár őszi esők után az apró csermelyek. Mondják, a nevét onnan kapta, hogy messzire, órai járásra fekszik Szentimrétől meg Madarastól is. Pár százan lakják A falu ma 350 lelket számlál, és Új- szentgyörgynek hívják. Noha közigazga­tásilag Tiszaszentimréhez tartozott, tarto­zik, azért a helyzet megközelítőleg sem ennyire egyszerű. így például a település orvosa, dr. Koczok Sándor, a tomajmo- nostori tanács megbízásából rendelt, ren­del hetente kétszer. Mindennek talán az is lehet az oka, hogy a doktor úr korábban Tomajon lakott, bár azóta annyit változott a helyzete, hogy Szentimrén épített, ott él. Onnan jár ki hetente kétszer.- Ma délelőtt is húsz panaszos keresett fel, és általában ennyi az ide betérő kedden is meg csütörtökön is. Errefelé is vezetnek az ízületi megbetegedések, bár azt is mondhatom, hogy az itteni emberek még viszonylag egészségesek.- Korábban volt saját orvosa a falunak?- Soha, hiszen ehhez három és félszáz lélek kevés. A rendelések az utóbbi időben úgy mó­dosultak, hogy helyben gyógyszert is áru­lunk. Most például mintegy százhatvan- félét tartunk a faliszekrényben. Ahogy mondottam, a doktor úr Tomaj- hoz tartozik, az óvoda viszont Tiszaszent­imréhez. Tavaly, a két társközség szétvá­lása után következett be a változás, mond­ja Spisák Mihályné, aki szaknyelven fo­galmazva egységvezető-helyettes óvónő.- Legújabban Tiszaszentimrén az Álta­lános Művelődési Központ a gazdánk, és jelenleg tizennyolc óvodásunk van. A lét­szám fele helybeli, a többi apróságot pedig az állami gazdaság szentimrei kerületéből hordja hozzánk a busz. Osztatlan a cso­port, azaz háromtól hat évig többféle élet­korú kicsi megtalálható nálunk. Valamikor az óvoda helyén összevont alsó tagozatos iskola volt, a megboldogult, de ma is általános köztiszteletnek örvendő Lörincz András tanító úr idejében. A kör­zetesítések elsietett kényszere óta itt meg­szűnt az iskola, és a gyerekek máshová járnak. Ha valaki azt gondolná, termé­szetesen Szentimrére, hiszen az óvoda is oda tartozik, alaposan téved. A nebulók döntő többsége a tomajmonostori iskola tanulója. Ugyanis ott annyira alacsonyak voltak az osztálylétszámok, hogy termé­szetesnek tűnt: az újszentgyörgyi hat-ti- zennégy évesek az ottani intézmény diák­ságát gyarapítsák. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egyetlen bolt a Tiszafüred és Vidéke Áfészhez tartozik. Lódi Sándorné boltve­zető-helyettes ezzel kezdi a mondókáját.- Ha lehet, azt is tessék beírni, hogy már ötödször törnek fel bennünket záróra után. Legutóbb szeptember 10-re virradó éjsza­ka vittek el egy csomó cigarettát, italt, ruhaneműt. Én leírom, hátha olvassák a rablók is, és megfogadják: ezentúl csak a nyitva tartás idején tesznek tisztelgő látogatást. És ami nem mellékes: fizetnek is a kosarakba ra­kott árukért. Mindezeken kívül talán nem ártana olyasféle rácsokat, zárakat felsze­relni erre az éjszaka is közkedvelt épület­re, amelyeknek már a kinézete is olyan, hogy bolygatásuktól az első szemrevétele­zés után elmegy a tartós éjszakai álmatlan­ságban szenvedők kedve. Egyébként újabb ABC-üzlet épül a faluban, de ez már maszek lesz, és ha minden igaz, a jövő évtől fogadja a vásárlókat. Egyszóval a kereskedelemben Újszentgyörgyön is el­kezdődött, jobban mondva hamarosan el­kezdődik a konkurencia, ami jó dolog. Segítség bármikor Az is jó, hogy az apró településnek van egy mindenese Vízi István szemé­lyében, akit falugondnoknak hívnak. Az óvodával átellenben egy apró, puritánul berendezett irodával is rendelkezik. Ta­valy október 15-e óta tölti be a tisztet .- Tulajdonképpen mi a feladata?- Lehetőleg minden jogos kérésben se­gíteni a helybelieket. Legyen szó adófize­tésről, bármilyen irat beszerzéséről - én ezt mind elintézem, ha az illető nem akar utaz­ni Szentimrére. Azután például az is a munkámhoz tartozik, hogy ha valaki éj­szaka rosszul lesz, gépkocsival elviszem az orvoshoz.- Csalási perpatvarokba beleavatko­zik?- Isten ments! Nem erre szól a megbíza­tásom, meg szerencsére nem veszekedős, hanem dolgos emberek laknak itt. Tényleg így igaz, és ez jó. Az viszont már nem, hogy a választások úgy sikerül­tek: a kilenc tagú tiszaszentimrei helyha­tósági testületbe egyetlen Újszentgyör­gyön lakó személy sem került. Pedig a huszonegy jelölt között kettő ebből a falu­ból is akadt, bár végül pár szavazattal el­maradva a tizedik és a tizenegyedik helyet szerezte meg. Márpedig csak az első ki­lenc jutott a testületbe. BátoriImréné bolt­vezető így indokolja az egészet:- A teljességhez hozzátartozik, hogy korábban másik két személy indult volna Szentgyörgyről a választáson, de az egyik visszalépett, a másik pedig késett egy na­pot. Egy szó mint száz, közben rohant az idő, és újabb jelölteket kellett keresni. A keresés eredményeképpen Lovász Gyula és VíziIstvánné személyében vélték megtalálni az itteni képviselőket. Kettőjük közül Vízinével tudtunk néhány szót vál­tani.- Azt szeretném, ha leírná, hogy nem Szentimrén múlott, hogy ma nincs tagja a testületben ennek a falunak. Ugyanis itt nálunk kevesen mentek el szavazni. Én például háromszor több voksot kaptam Ti- szaszentimréről, mint a szülőfalumból. Nem furcsa? Szentimrén népszerűbb- Talán ott dolgozik?- Igen, az iskolában, de hát itt születtem, élek. Jellemző, hogy a 242 igen közül itt 65-öt kaptam.- Úgy is minősíthetném, nem lett próféta a saját hazájában?- így is lehetne mondani, bár az is igaz, én már későn iratkozhattam fel a jelöltek közé. Ez lett belőle, így sikerült, most aztán kikerültünk az önkormányzatból. Bizonyára több összetevője is van en­nek. Talán lehetett volna másokat indítani, meglehet a választási törvény sem tökéle­tes, hiszen aligha ad feleletet arra, mikép­pen fordulhat elő, hogy egy kétezer-egy- néhányszáz lakosú települést kilenc em­ber képvisel, egy 350 lelkes, hozzá tartozó falut pedig egyetlen egy sem. Érzi min­dennek a furcsaságát Beleznay Sándor, Tiszaszentimre újonnan választott polgár- mestere is, aki sportnyelven fogalmazva utcahosszal lett első, hiszen kétszer annyi szavazatot kapott, mint az utána követke­ző. Noha tősgyökeres szentimrei, az új- szentgyörgyiek is szinte teljes egyöntetű­séggel rászavaztak.- Még fel sem ocsúdtunk teljesen a vá­lasztások után, azt sem tudjuk, miből gaz­dálkodunk majd, amikor újabb furcsaság derült ki. Tulajdonképpen ez a roppant dolgos falu a teljes önállóságot is megér­demelné, hiszen Dunántúlon egy 350 lel­kes település már saját vezetéssel rendel­kezik. Igen ám, de úgy alakult a története, hogy az intézményrendszere szinte telje­sen hiányzik. Ez érthető, elvégre soha nem volt önálló falu, és a nagy kiugrást: az útépítést, a villanyhálózat fejlesztését a hatvanas évek végén, a hetvenes eszten­dők elején érte el, amikor a lelkes Lőrincz pedagógus házaspár vitte a falu ügyeit. Most úgy érzem, hogy nincs olyan ember ott, akit mindenki egyöntetűen elfogadna.- Ráadásul hiába volt érvényes a vá­lasztás, párját ritkító helyzetbe kerültek.- Tény, de ha már így sikerült, valamit tennünk kell. Igaz, az önkormányzat ki­lenc szentimrei emberből áll, de közülük az egyik Újszentgyörgy felelőse lesz. Már csak azért is, hogy ott a földje, ott gazdál­kodik. Azután azt is tervezzük, az ügyin­tézői testületből valaki rendszeresen foga­dóórákat tart, és ott, helyben igyekszik elintézni a kérelmeket. Mindezeken kívül a kinn lakó falugondnoknak bizonyos ese­tekben különleges szerepe, döntési joga lesz. Azt ne kérdezze, hogy milyenekben, mert ezt még ki kell dolgoznunk. Végeze­tül, de nem utolsósorban két munkatár­sunk is Újszentgyörgyön él: az egyik dip­lomás, a másik középfokú végzettségű. Számítunk az ő segítségükre, észrevétele­ikre is. Segíteni az életüket Vitathatatlan: nincs könnyű helyzetben a szentimrei önkormányzat, ha azt akarja, hogy ne érje vád a 350 újszentgyörgyi részéről. Mert tennivaló akad bőven: hogy mást ne említsek, félig kész a ravatalozó. Hogy az élőkről is essék szó: feltétlenül kellene egy tápbolt. Azután meg kell szer­vezni a felvásárlást, az értékesítést, hiszen ebben a faluban zöldség- és gyü­mölcstermeléssel, állattenyésztéssel fog­lalkozik szinte minden hadra fogható csa­lád. Úgy gondolom, hogy egy a lényeg: ezt a tevékenységet miképpen tudja, fogja segíteni az önkormányzat. Ha eredménye­sen, aligha feszegetik az újszentgyörgyiek a képviselet hiányát. Ha viszont a segítés döcög, akkor bizonyára szóbeszéd tárgya lesz: ennek bizonyára az az oka, hogy egy fia szentgyörgyi sincs a testületben... D. Szabó Miklós i MESSZIKERTNEK NEM LETT KÉPVISELŐJE

Next

/
Thumbnails
Contents