Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-05 / 153. szám
1990. OKTÓBER 5. 3 A jó vízgazdólkodású réti földön az aszály ellenére kedvező termést takarítottak be napraforgóból a tiszabői Petőfi Tsz-ben. A hektárankénti 28 mázsás átlagtermés (duplája az elmúlt évinek) révén hatmilliós bevételhez jut a szövetkezet a napraforgóból. Ezzel az előzetes számítások szerint nem lesznek veszteségesek, sőt majdnem egymilliós nyereség is várható zárszámadáskor. Képünkön a tisztításhoz készítik elő a beszállított napraforgót. Fotó: Mészáros János A szolnoki Agronett Kft. a környezetvédelemért Munkára fogták a baktériumokat "Reméljük nem fogják használni fegyverüket" Kinek igen, kinek nem Nehéz helyzetben a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) Jóllehet, már korábban is léteztek hasonló megoldások, ám azok nem voltak annyira hatékonyak, mint az Agronett által kifejlesztett módszer. Tulajdonképpen arról van szó, hogy sikerült izolálniuk olyan baktérium törzseket, amelyek bontják a nehéz szénhidrogén származékokat. S ha ezeket megfelelő életkörülmények közé juttatják, akkor képesek arra, hogy a nagyüzemek kocsimosóinál képződött olajos iszapokat és vizeket megtisztítsák, mondhatnánk úgy is, hogy munkára fogják a baktériumokat. Hisz, amikor a szóban forgó baktériumtörzsek kapcsolatba lépnek a szénhidrogén származékokkal, a testük felépítéséhez szükséges mennyiséget azokból kivonják. S teszik mindezt elég gyorsan, mert három hónap alatt a fellelhető szénhidrogének 80-90 százalékát beépítik saját testükbe. Az eljárás lényege, hogy az összegyűlt olajos iszapot, sarat, vizet egy trágyaalapra pakolják, arra pedig rálocsolják a baktériumtörzseket tartalmazó folyadékot és tetszőleges magasságig ismételhető a sorrend. Negyedév múltán az ily módon keletkezett trágya újból felhasználható a talajok tápanyag utánpótlására. Ami egyáltalán nem lényegtelen, hogy ez a technológiai eljárás jelenleg hazánkban a legolcsóbb. Ugyanis az adott nagyüzem gépparkjának nagyságától függően, mindössze 250-400 forintot visz el tonnánként az ártalmatlanítás költsége. Ez döntő szempont, mivel a gazdálkodó egységeknek mindenképpen gondoskodniuk kell az olajos iszapok előkezeléséről, tárolásáról és ártalmatlanításáról - ugyanis törvény van rá -, mert ha nem teszik meg, akkor büntetést kell fizetniük. Az pedig ugye nem old meg semmit, legfeljebb csak konzervál egy rossz és tarthatatlan állapotot. Ezért is tűnik figyelemreméltónak az Agronett Kft. Oilkomp nevű technológiai eljárása, mivel hosszú távon megoldja ezt a problémát és olyan áron, amit még meg bírnak fizetni a szerencsétlen helyzetben lévő mező- gazdasági nagyüzemek. Bizonyára így gondolják a gazdálkodók is, hisz alig pár hónap elteltével már az ország különböző részein több mint száz termelő- szövetkezet alkalmazza ezt az eljárást. Bizonytalanság a gabonatőzsdén Érződik az importról szóló hírek hatása (Folytatás az 1. oldalról) Ennek ellenére novemberre és decemberre további 2-300 forinttal emelkedtek az árak. Ugyanakkor a kereslet az előbbi heteknél alacsonyabb volt, inkább egyedi. Kisvolumenű megrendeléseket igyekeztek teljesíteni. A távolabbi határidőkre jellemző magas árszint (május 12.500 forint/tonna) érezhetően fellendítette a spekulációs tevékenységet, májusban 400 forintos limitár emelkedés volt. Lényegesen nyugodtabbnak bizonyult a búzapiac, ahol decemberi határidőben 7.800-7.900 forint/tonna szinten jelentősebb mértékű kínálat bukkant fel. Itt 7.800 forint/tonna szinten 100 tonnára született üzlet. Távolabbi határidőben különösebb érdeklődés nem volt. Stabilizálódni látszik az azonnali búzapiac, ahol gyér érdeklődés mellett 7.000 - 7.600 forint/tonna szinten kínáltak 750- 1000 tonnás mennyiségeket. Ezen a napon összesen tíz üzlet született, 2.240 tonna termék cserélt gazdát, valamivel több mint 22 millió forint értékben. A Budapesti Árutőzsde vezetősége bejelentette, hogy október 6- án rendkívüli közgyűlést tart; melyen az utóbbi időszak erőteljesen megnövekedett forgalma által kiváltott technikai és elszámolási változtatások kerülnek napirendre. Azzal mindenki tisztában van, hogy a költségvetés igen nehéz helyzetben van. Pontosabban a kormány akkor, amikor a költségvetési intézmények finanszírozásáról van szó. Lett légyen az dologi, vagy bérjellegű kiadás. Fejlesztésekről már ne is beszéljünk, hiszen arra mostanában a legritkább esetben kerül sor. Ezért is lehet érdekes, hogy a költségvetés által finanszírozott intézmények közül ki jut ilyenolyan juttatáshoz, ki nem, ki küszködik napi problémákkal, ki kap ígéretet helyzete javítására, kitől vonják el a megtakarításokat, kitől nem, mikor vállalja fel a kormányzat a nem tőle függő döntéseket, mikor nem és miért. Az ilyen kérdéseket lehet sorolni, ki-ki újságolvasás közben keresheti ezeket az összefüggéseket. Mi is ezt tesszük most. Akiknek nem Kezdjük azokkal, akik igen nehéz helyzetben vannak és még nincs ígéretük Sem arra, hogy ebben az évben javuljon a helyzetük. Ilyenek többek között az iskolák, amelyek egy részénél nincs biztosítva a szükséges tanszer, fűtőanyag, stb. Az iskolák anyagilag a tanácsoktól függnek. Nos, a tanácsok pénztárcája is igen lapos, nincs is tervbe véve, hogy az idén itt változás lesz. Ha lesz is, erről az újságokban nem esik szó. Arról viszont igen, hogy néhány megyei földhivatal napi fizetéssel bajlódik. A Fejér és Zala megyei hivatal például, ha nem kap gyorssegélyt, kénytelen bezárni. A többi is, beleértve a fővárosi földhivatalt, csak ideig-óráig tud működni a jelenlegi keretekből. Pótkeretet még nem kaptak, s ez azért is érdekes, mert éppen ez a hivatal foglalkozik a telekügyekkel, amely a privatizációhoz is kapcsolódik. Zám Mária, helyettes államtitkár a saját kormányára panaszkodik, amikor hangsúlyozza, hogy szociálpolitikai célokra nem sikerült a volt munkásőr-, szovjet laktanyákat megszerezni, mert a kormány úgy döntött, hogy ezeket versenytárgyalásra kell vinni. Ott pedig egy kormányhivatalnak nincs esélye. A témánál maradva megtudtuk, hogy a fővárosi tanács (!) ott tart, hogy nem tudja finanszírozni átmeneti szállásait, mert az előirányzott összeg elfogyott. Külön téma a tudomány, a felsőoktatás támogatása. A felső- oktatást megmozgató sztrájk mindenki előtt világossá tette az ottani feszültségeket. Az MDF, még ellenzékben, ígéretet tett arra, hogy a helyzet itt lényegesen változik. Nos, ez valóban változott, csak nem abban az irányban, ahogy ígérték. Félreértés ne essék, én nem elsősorban a nem teljesítést rovom fel, miként más esetekben sem, sokkal inkább a teljesíthetetlen ígéreteket. Mert arról nem csak ez a kormány tehet, hogy ezeket az ígéreteket nem tudja teljesíteni. S ha már sztrájkról van szó, essék szó a bányászokról is, ahol szintúgy nem igyekezett a kormány ígéreteit határidőre teljesíteni. Ez a terület annyiban tartozik témánkhoz, hogy ez sem tud kilábalni magától kormányzati intézkedés nélkül. A tudomány sincs jó helyzetben. A pénz ott is kevés, miként eddig is, s a kilátások sem jók. Venetianer Pál épp a minap nyilatkozott az egyik újságnak erről. Eszerint, amikor az előző kormány csökkentette a költségvetés kiadásait, az ígéretek szintjén persze, kivételt tettek a tudomány, az oktatás, az egészségügy területével. Majd így folytatta: "Az Antall- kormány elvonási terveiben nem mi vagyunk a kivételezettek, hanem a honvédelem és a rendőrség." így most már mi is léphetünk tovább, mert éppen ezt szerettük volna mi is aláhúzni. Akiknek igen A kivételezettség az említett két szervezeten kívül az igazságügyi minisztériumra is vonatkozik, hiszen ott nemrég volt fizetésemelés. Miként ez elhangzott a rendőrség és a honvédség esetében is. A honvédség többszörösen is a kivételezettek körébe tartozik. Nem vonták el az önvédelmi fegyvereket a hadsereg tagjaitól, bár az eredeti belügyminiszteri titkos utasítás ezt is tartalmazta. Kiszivárogtattak olyan elképzeléseket, amely a hadsereg költségvetését volt hivatott emelni. Nem cáfolták az NDK-beli tankvásárlás lehetőségét sem. Ismét le kell szögezni valamit. Én nem sajnálom a 25 százalékos béremelést a hadseregtől, már csak azért sem, mert ez az összeg minden valószínűség szerint nem a költségvetési pluszból származik. Az összeg abból származhat, hogy a tervezettnél többen szereltek le a tisztek közül, és a sorkatonák létszáma is erőteljesen apadt. A kormány saját döntéseként kezelt egy honvédségi belügyet. Igaz, el is vonhatta volna, de ezt nem tette. Azért is tartom jogosnak a béremelést, mert a közhiedelemmel ellentétben a hadsereg tagjainak jövedelmi helyzete nem túl rózsás, más hasonló végzettségűekkel összehasonlítva. Elég csak utalni arra, hogy mellékállást nem vállalhatnak. A tények láttán Az ember óhatatlanu gyanakszik. Az MDF választási lapja ezt csak megerősíti. Az első oldalon a Búcsú a fegyverektől című cikk utolsó mondata azokhoz szól, akik megtagadták a pisztolyok beszolgáltatását. Mint írják "reméljük, hogy a pisztolyukhoz ragaszkodók nem fogják használni fegyverüket". A harmadik oldalon felsorolják azokat a tényezőket, amelyeket eddig tett a kormány. A hatodik pontban írják, hogy "Határozott lépéseket tett a közbiztonság és a nemzet- biztonság javítása érdekében, többek között... a szolgálatot teljesítő rendőrök fizetésének és munkakörülményeinek megjavításával." A honvédségről hasonló szellemben írtak. Itt két kérdés tolul elő az ember fejében. A kormány fél? Netán nekünk kell a kormánytól félni? Én, mint állampolgár a hadseregtől eddig sem féltem, ezután sem fogok. Nincs rá okom. S ezért még csak "udvarolni" sem fogok nekik. Sokkal veszélyesebbnek tartom a nem kedvezményezett területeken felhalmozódó feszültségeket. Azok valóban robbanhatnak. Lehet, hogy ettől fél a kormány? Füle István Lakótelepi misszió Plébánia a negyediken Az emberek jórésze néz, de nem lát. Vagy néznek, de amit látnak, az nem az ami; nem egészen az; egyáltalán nem az. Mintha figyelmünket, értelmünket és lelkünket függöny takarná. Egyikőn- két átlátszó fátyol, másikunkét sötét drapéria. Ha félrehúznánk, vagy leszakítanánk, nemcsak néznénk, de élveznénk is a műalkotásokat: muzsikává szépülne a hangzavarnak tűnő zene, bölcs beszéddé állnának össze a korábban érthetetlen szavak. Életünk tartalmasabbá válna. Jaczkó György görög katolikus lelkész hasonló, ám nehezebb módon próbál világosságot teremteni; a hit erejével szeretne rést vágni egy olyan akadályon, melyen túl egy teljesebb élet ígérete várja a nyitott szívű halandókat.-,A vallási ismeretekkel sajnos hadilábon állnak az emberek - kezdi az alapoknál. - Az európai szellemiséghez hozzátartozik, hogy tudjuk, mit jelent katolikusnak lenni. Kevés szó hangzik el arról is, hogy milyen meghatározó szerepe volt régen a vallásnak. Sokaknak fogalmuk sincs, hogy megkeresz- telték-e őket, még körvonalaiban sem ismerik a szentírást. A Biblia olvasása, tanulmányozása tudásunkat gyarapítja, s ha tanítását magunkévá tesszük, akkor látjuk és értjük csak igazán azt benne, amit nézünk és olvasunk. Életünk teljesebb lesz, mert a dolgok új, eddig rejtett oldalát tekinthetjük meg. A penészleki születésű fiatalember alig egy hónapja költözött feleségével és három leányával Szolnokra, az Orosz György út 34. szám alá. A megyeszékhely Nyíl utcai, úgynevezett Partos kápolnájában 1989.szeptember 10-től tart szentmiséket. Korábban azzal a kéréssel fordultak a görög katolikus hívők a hajdúdorogi püspökhöz, hogy jelöljön ki egy papot, aki itt is lakik. Többen hozzátették: örülnének, ha a Széchenyi városrészen lenne az otthona. Mi is a negyedik emeleti "papiakban" beszélgettünk. A majd’ háromszázezer lelket számláló görög katolikus felekezet lelkipásztoraként először a hajdúbihari Bedő községben működött, majd a fővárosba került. Szolnok olyan sorsforduló számára, mely hosszú távra meghatározza a megye egyetlen görög katolikus papjának és családja sorsának további alakulását. Csak a legjobbakat tudja mondani fogadtatásáról. Különösen sok segítséget kapott a városi tanács elnökétől. A lakótelep piros iskolájában októberben kezdődtek el a szentmisék. Vasárnaponként már negyed kilenctől várja az érdeklődőket, akik kilencig egy rövid hitoktatást hallgathatnak meg. Ezt követi az istentisztelet. Nem titkolt vágya Jaczkó Györgynek, hogy öt-tíz év múlva már templomban tarthassa a szertartásokat, és parókiáján fogadhassa a hozzá fordulókat. Addig egy alagsori helyiség is megtenné, ahol egy klubot rendezhetnének be. Különösen az idősebb vagy a mozgás- sérült embereknek jelent nehézséget, hogy ide, a negyedik emeletre kell felkapaszkodniuk. Lakása egyben iroda is. Ami a szolgálati hely megválasztását illeti, egybeesett a tisztelendő úr és a hívők elképzelése. A pap igazi missziós munkát vállalt. Az itt lakó lelkeket - nem mintha máshol jobb lenne a helyzet - szó szerint és képletesen betonfalak választják el egymástól. A téríteni, vigaszt nyújtani akaró lelkésznek itt is számolnia kell a nehézségekkel. Nem kell a dzsungelbe, vagy a pusztába mennie. A panelerdők embertpróbáló kellemetlenségeket tartogatnak. Tüskés természeteket, harcias bennszülötteket, a magány csapdáit. Feleségével együtt úgy érezték: itt van a legnagyobb szükség egy lelki támaszt nyújtó központra.- Szeretnénk egy közösséget kialakítani, melyben az emberek a krisztusi szeretettől áthatva fordulnának a másikhoz - gondolkodik hangosan Jaczkó György. - A közösséghez tartozás igénye csak belülről fakadhat. Fontos célunk, hogy legalább a felekezetűnkhöz tartozók támogassák egymást. Abban kellene segítséget nyújtani társainknak, hogy a másikban megtanulják tisztelni az embert. Isten a saját képmására teremtett minket, legmélyebb lényegünket tekintve egyformák vagyunk.- Mozgásban lévő társadalmunkban nem lesz könnyű teljesíteni egy ilyen küldetést - vetem közbe.- Egy közösség kialakulása nem a politikai helyzettől függ - válaszol nyomban. - Érre igénynek kell lenni. Hangsúlyozom: nem a megváltoztatás az első legfontosabb feladat - erre inkább a politikusok hivatkoznak többek között a választások kapcsán is -, hanem az igény megteremtése, a vágy felébresztése az után, hogy magunktól változzunk meg. Ha mindezekről hallgatunk, akkor nem történik semmi. Életüket tették erre a feladatra. Tízhúsz év kemény munka áll előttük. Majd csak akkor kapnak valamiféle visszaigazolást. Tisztában vannak vele, idő kell ahhoz is, míg megszokják, megismerik őket. A kapcsolatépítés szempontjából különösen lényeges, hogy a pap nős, és gyermekei is vannak. "Lám, olyan mint mi!" Kedélyes természetű jó társalgó. Fiatal, mint a görög katolikusok zöme. Lakásuk ajtaja mindig nyitva áll azok előtt, akik úgy érzik - felekezetre tekintet nélkül -, megpróbáltatásaik terhén csak pap képes enyhíteni.- Állóképesebbek lehetnénk, ha szellemünkben lenne egy természetes edzettség - vallja. - Ehhez ad erőt a hit. Bizakodó. Másképp látja a szeretet, a hit felvillanását - legyen bármilyen ha- lovány is -, mint többségünk. Nem nagy a sötétség, s a fény erősödik. Szurmay Zoltán
