Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-04 / 152. szám

14 1990. OKTÓBER 4. Erkel-fa a vérfürdőben. 1861-ben a fa lombja alatt alkotta a Bánk bán cí­mű dalművét A várfürdő egy része. Gyula ősszel Simon Ferenc szolnoki szobrászművész Fiú madárral cí­mű alkotása ugyancsak a fürdő parkjában található. A TRV gyulai üzemigazgatóságának építőbrigádja építette ezt az egyedi Áfész-üdülőt.. - nzs ­Az iskolaudvar a diákoké — avagy pusztába kiáltott szülői figyelmeztetés Egy aggódó szülő telefonált a napokban: arról értesített bennün­ket, hogy a szolnoki Rákóczi Álta­lános Iskola mellett egy műhely van, s oda az intézmény udvarán keresztül járnak az autók. Veszé­lyeztetik a gyerekek testi épségét, s benzingőzzel telítik az amúgy sem tiszta szolnoki levegőt. Bizonyára elsős kisgyermeke van - gondoltam, hiszen a műhely már legalább másfél évtizede ott van. Mégpedig az Alsófokú Oktatá­si Intézmények Gazdasági Szerve­zete - ismertebb nevén a „gamesz” javítóműhelye. Tévedtem, a tele­fonáló anyukának két gyermeke is a Rákóczi iskolába jár. S hogy miért csak most kért segítséget a veszély- helyzet elhárításához? Az iskolá­ban, szülői értekezleteken már többször is szóvá tették, de nem tör­tént semmi.- Ez valóban így van - mondja Mátyás Mária, az iskola igazgató­nője, aki két éve vezeti az intéz­ményt - Minden évben kifogásolják általában az első osztá­lyosok szülei a műhely jelenlétét- Egyáltalán hogyan került az is­kolaudvarra a műhely?- Az az épület, amelyből a javí­tóműhelyt elhelyezték, a technika- termünk volt Akkor jóval keve­sebb tanuló járt az iskolánkba, mint most. Nélkülözni tudtuk azokat a helyiségeket Az évek során soha egyetlen baleset sem történt. Ezzel együtt azonban jómagam is szeren­csétlen megoldásnak tartom, hogy a műhelynek az iskolaudvaron ke­resztül van a bejárata. Eleinte úgy tűnt hogy ez csak átmeneti megol­dás lesz, hiszen miután növekedett a tanulók létszáma, arról volt szó, hogy bővül az iskola. Ebből azon­ban semmi sem lett anyagiak híján, így bizony most elég szűkösen va­gyunk annak ellenére is, hogy a Bercsényi út sarkán lévő óvodaé­pületet megkaptuk. Most újra szük­ségünk lenne a műhely helyiségei­re is. A 365 diák tizenhat csoport­ban tanul, s van kilenc napközis csoport. Az eredményes idegeny­nyelv-oktatás érdekében kisebb lét­számú csoportokra kell bontani az osztályokat Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy az iskoláknak szükségük van a gamesz-műhely- ben dolgozók munkájára is, hiszen nem lenne pénz más vállalatokkal elvégeztetni a szükséges javításo­kat S természetesen a műhelynek is lenni kell valahol. Mindez így igaz. De ki érti azt, hogy tizenöt év alatt - hiszen az első osztályosok szülei minden évben felhívták a figyelmet a veszélyhely­zetre - mégsem történt semmi. Azaz csak annyit kellett volna tenni, hogy kialakítanak a műhelynek egy má­sik bejáratot Az iskolaudvar arra való, hogy .kiéljék” az óraközi szünetekben mozgásigényüket a gyerekek. Szaladgáljanak, rohan­gáljanak, felfrissítsék vérkeringésü­ket, agyukat a következő 45 perc „megpróbáltatásaira”. Szerencse, hogy eddig nem történt baj. Fájdal­mas lenne, ha csak valamilyen bal­eset után találnának megoldást az ügyben érintettek. Tál Gizella Itt a piros! Hol a piros?! Üres tárcák, zokogó emberek Úgy gondolom, az olyan szolno­ki, aki még soha nem fordult meg az ; bonyi út végén lévő használt- cikk-piacon - közkedvelt nevén „a lengyel piacon” - ritkább, mint a fe­hér holló. Csütörtökönként szom­batonként egy közepes nagyságú községnyi ember tolong, lökdöső­dik, s vásárol a különböző nemzeti­ségű eladók portékáiból. Ám a forgatagon kívül más érde­kesség is akad bőven. Sűrűn látha­tunk káromkodó, szitkozódó, sőt síró férfiakat asszonyokat akiknek egy-két perc alatt sikerült elveszíte­niük a piacra szánt pénzüket az ízig- vérig vásári, lóvá tevő játékon, az „itt a piros, hol a piros’ ’-on. A Szolnokon kialakult áldatlan helyzetről beszélgettünk dr. Kapai Sándor rendőr alezredessel, a Szol­noki Városi Rendőrkapitányság bű­nügyi osztályának vezetőjével, és Pap Ferenc rendőr törzsőrmesterrel, a kérdés egyik szakavatott ismerőjé­vel.- Ennek a játéknak egyik előfel­tétele a nagy tömeg - mondotta Ka­pai Sándor. - Nem egyedi jelenség, találkozunk vele búcsúkban, vásá­rokon is. Minél nagyobb a tömeg, annál jobban el lehet vegyülni, és könnyebb játékra kapható embere­ket találni. Szolnokon ez év elején kezdték nagyobb arányban folytatni ezt a játékot, párhuzamosan azzal, hogy ezen időszakban kezdett egyre több ember járni a használtcikk-pi- acra. Tapasztalataink szerint egy­szerre hat-nyolc banda folytatja üzelmeit, egymást közt felosztva a „vadászterületet”. Egy-egy társa­sághoz minimálisan hárman-négyen tartoznak, egy játszik, mellette egy­két „beetető” dolgozik, és legalább egyvalaki figyel, ő a felderítő. A fel­derítő jelez, ha egyenruhás rendőrök vagy általuk már ismert civil nyo­mozójelenik meg a területen.- Az én munkám elsősorban az alkalmi lopások felderítése - veszi át a szót Pap Ferenc -, s mivel az elkö­vetések nagy többsége a használt­cikk-piacon történik, így igen sokat megfordulok ott. Eközben termé­szetesen megpróbáljuk visszaszorí­tani ezt a „szerencsejátékot”. Amíg nem ismertek, addig viszonylag könnyű dolgom volt, én is odaáll- tam a bámészkodók közé, figyeltem a használatos „technikát”. Azonban - néhány intézkedésem után már is­mernek, és azonnal riadóztatják az egész társaságot, ha megjelenek. Remek hírlánc működik az egyes bandák között is. A legtöbb ismert személy nagykáíai, gyáli és buda­pesti illetőségű, zömmel cigány.- Ez annál is inkább könnyebb, mert állandó figurák vannak jelen, érdekes azonban, hogy szolnoki il­letőségű elkövetőkről nem tudunk. Valószínű, hogy a szolnokiak más településekre járnak át játszani - összegzi a tapasztalatokat dr. Kapai Sándor.- Tulajdonképpen mi a módszer, a játék lényege?- Két nagy csoportra osztható az elkövetési mód; az egyik esetben lé­nyegben szerencsejátékról van szó, a másik módszernél azonban esélye sincs a nyerésre az embereknek. Ál­talános szabály, hogy a játékos mel­lett beetető emberek dolgoznak, akik nagy hanggal, látványosan ját­szanak, s persze „nyernek” is. Lás­sa a polgár, milyen könnyen lehet pénzt szerezni! Ilyenkor a játékos is szándékosan úgy játszik, hogy lát­ható lehessen, mi a nyerő tipp. Ha pedig valaki beugrik, nincs megál­lás.- Esetenként - ha látják, hogy a „bepalizott” embernél sok pénz van - hagyják, hogy egyszer-kétszer nyerjen, utána pedig a szenvedély úgyis elragadja, s végül a játékos­hoz vándorol a sértett összes pénze, sőt sok esetben aranytárgyai is. Egyébként hosszú praxisom alatt nem találkoztam olyannal, aki tény­legesen nyert volna ezen a játékon - állítja Kapai Sándor.- Az egyik módszer - ahol van vi­szonylagos nyerési esély - az, ami­kor három gumikoronggal játszanak melyek egyikére alul pi­ros pontot ragasztanak. Itt végül is a megfigyelési képesség játszik szere­pet, bár ezek a játácosok ördögi ügyességgel rakják ide-oda a koron­gokat, így előbb-utóbb már nem le­het követni a ponttal ellátott korong helyzetét Ezzel ellentétben semmi esély nincs, ha szivacsgolyót és gyufaskatulyát használnak. A skatu­lyákat preparálják oldalait meg­nyomkodják így miközben a szivacsalapon tologatják a dobozo­kat, aközben a kis szivacsgolyót ki­sodorják a skatulya alól, amit a két ujjuk közé csípnek Ilyenkor - mi­közben a beetetett ember ádázul fi­gyeli a dobozokat - a dobozok alatt már semmi nincs. A kis szivacsgo­lyót csak akkor csúsztatják vissza a doboz alá, amikor már a bee teteit ember veszített, s megmutatják, „hol található” a golyó. Láttam már olyat is, hogy negyedbe hajtogatott újságon folyik a játflc, és egy pilla­natnyi figyelmetlenséget kihasznál­va az újságot tengelye körül hirtelen megfordítják, így az egyik oldalról a másik oldalra kőül az a doboz, amelyik alatt a golyó van. Ezt per­sze kevés ember jelenlétében lehet csak megcsinálni. » A rendőrség folytat-e eljárást az elkövetőkkel szemben, s pontosan mi a minősítése ennek a cselek­ménynek?- Igen, a 17/1968. Korm. sz. ren­delet 30. paragrafus (1) bekezdésé­ben meghatározott „tiltott szeren­csejáték” szabálysértéséről van szó. Hetente átlag két-három sze­méllyel szemben indítunk szabály­sértési eljárást Korábban lehetőség volt arra is, hogy rendőrhatósági kényszerintézkedés nyomán az el­követőket kitiltsuk Szolnok terüle­téről. Természetesen elkobozzuk az elkövetőknél feltalálható pénzt is, de ez igen kevés, általában 6-10 ezer forint körüli összeg, mert igye­keznek hamar leadni a befolyt pénzt a külső embereknek. Bizo­nyítási nehézséget okoz, hogy a ta­núként szóba jöhető sértettek is el­követik a tiltott szerencsejáték sza­bálysértést, így inkább nem tesznek feljelentést- Mennyit lehet keresni ezen a já­tékon egy nap?- Erre csak becsléseink vannak, egy banda egy délelőtt kb. 60 és 100 ezer forint közötti összeget szed össze a szolnoki használ te ikk- piacon.- Mi lehet a megoldás?- Egyedül csak az állampolgáro­kon múlik, hogy megszűnjék ez a „pénzszerzési fonás”, hiszen ha nem állnak le játszani, magától elhal ez a játék. Különben sem tudom megérteni az embereket, akik ezek­kel a játékosokkal egyáltalán szóba állnak, mert döntő többségük higié­niai, öltözködési szempontból na­gyon rossz benyomást kelt - vallja Pap Ferenc.- Bence ­A Budrió ABC, ahová az áruk többségét a Kunság Füszért szállítja. A gyulai vár.

Next

/
Thumbnails
Contents