Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-04 / 152. szám
1 10 1990. OKTÓBER 4. Beszélgetés Fekete Gyula íróval Megraboljuk a jövőt? Dízelmotor üzemi szimulátor Az ország demográfiai helyzete sokakat aggaszt, hiszen a népesség fogyása megállíthatatlannak látszik. Fekete Gyula író évek óta minden lehetséges eszközzel e jelenségre figyelmeztet.- Ön súlyos szavakat használ, a jövő megrablásáról beszél. Ilyen tragikus lenne a helyzet?- Még annál is súlyosabb. És az a legborzasztóbb, hogy oda se figyel a társadalom, de azok sem, akiknek pedig a dolguk lenne - mondja indulatosan a népszerű író. - Részleteken lehet vitatkozni, ám az tény: mi lettünk a világ leggyorsabban vénülő népe! Egy ilyen társadalom nem törődik a jövővel, csak a jelen, a ma érdekli. Ami nálunk folyik, nem más, mint a jövő felélése, a jövő meg- rablása. E jelenségre már korábban felfigyelt a nagyvilág. A Weltwoche című lap évekkel ezelőtt ezt írta: „A 10,7 millióra rúgó magyarság beletörődik a fokozatos kipusztulásba. Meglehet, hogy a gyászos 2200 esztendő körül, legalábbis ez tűnik ki a budapestiek statisztikájából, ki fogja lehelni a lelkét az utolsó magyar is, és sivár, paprikamentes világot fog maga után hagyni.” Félek, ebben nincsen túlzás! El kellene gondolkodni végre azon is, mi az oka elvénülésünk- nek.- Véleménye szerint mikor kezdődtek a bajok?- Harminchárom évvel ezelőtt váltott át fogyásra az utánpótlás, s azóta állandóan csökken a népesség. És nem volt olyan kormány, amely ezzel szembenézett volna. A jövedelemadó-rendszer pedig csak fokozta a „népirtást”.- Éz a nép gyerekszeretetéről volt híres. Mi lehet az oka annak, hogy ma egyáltalán nincs becsülete a nagycsaládnak és a több gyermeket vállaló szülőnek?- Nézze, olyan drasztikusan, olyan ordenáré módon büntette az állam, a politika a gyermeket vállalókat, sajnos ezt teszi ma is, hogy az nem marad következmény nélkül. A hatvanas évektől kezdődően azt sulykolták az emberekbe, és elsősorban a fiatalokba, hogy annál magasabb az élet- színvonal - minél kisebb a család. Ráadásul az elmúlt évtizedekben az anyaság teljes rangfosztása is megtörtént, a politika a dolgozó nő mítoszát erőltette. A kapucédulát osztogató kisegítőnek is nagyobb megbecsülés járt, mint a gyermekeit nevelő anyának. Ezer jel utalt és utal ma is arra, hogy ez a társadalom egyáltalán nem gyermekszerető.- És ebben szándékosságot tételez fel?- Mindenképpen, hiszen a politika szándéka nyomon követhető. 1958-ban adták ki a Születésszabályozás című könyvet, ebben egyebek közt azt taglalják, hogy milyen jól élhet az, akinek nincs gyereke! Tanulmányok jelentek meg arról, mennyivel jobban járt az ország, hogy százezrek küretre mentek. így ugyanis keveseb munkanap esett ki, mintha világra hozták volna azt a sok gyereket. Szomorú, de ez volt a hivatalos álláspont. Igenis koncepciózusán szorgalmazta a hatalom, hogy minél kevesebb magyar állampolgár szülessen, így akarták emelni az életszínvonalat. A mai utódok meg számolgathatják, mekkora veszteséget okozott ez a rettenetes politika.- Milyen kiutat lát ebből a helyzetből?- Alapvető változtatásokra van szükség, hiszen helyzetünk katasztrofális: az utóbbi kilenc évben például 262 ezerrel fogyott a lakosság. Ez a veszteség tizenhárom Moháccsal és két Don-ka- nyarral felér! Feltétlenül meg kell szüntetni a jelenlegi jövedelemelosztás képtelenségét. Nem szabad büntetni a gyermekes családokat, éppen azokat, akik a jövőt dajkálják, az adórendszer mégis ezt teszi. Fontosnak tartom az anyaság becsületének helyreállítását, segíthet ebben a főhivatású anyaság elismerése. Önmagában azonban egy intézkedés kevés, több oldalról kell a megoldást keresni. De minél e- lőbb, nehogy késő legyen! Gyerkó Katalin Társbérlet a tengerben A francia fejlesztésű Sicomod dízelmotor üzemi szimulátor. A belső égésű, jó hatásfokú dízelmotorokat nemcsak járművek meghajtására, de más célokra, például energiafejlesztésre is használják. Egy francia vállalat nemrégiben olyan dízelmotor üzemi szimulátort fejlesztett ki, amely kiválóan alkalmas a dízel erőgépek kezelésének, hibaelhárításának oktatására. A szimulátor hathengeres, négyütemű dízelmotorként üzemel. A szimulátorral különféle üzemzavarokat lehet utánozni, és a tanulóknak a berendezés megmutatja a hibaelhárítás megoldásait is. A szimulátor fontos alkotóeleme a képernyő, amelyen grafikus ábrák formájában jeleníti meg a dízelmotor elemeit és üzemelésének sémáját. A szimulátor hangjelekkel is utánozza az indítás alatt álló és üzemelő motor hangjait. A tanuló a szimulátoron elhelyezett billentyűk segítségével előhívhatja a képernyőre a dízelmotor különböző részeit, például az indítási sorrendet, és ha az indításnál egyetlen elem kihagy, például zárva maradt egy szelep, vagy az akkumulátor feltöltése elégtelen, úgy a szimulátor azonnal jelez, és a motor képletesen be sem indul. A szimulátor monitora mellett foglal helyet az oktató, aki a billentyűk beütésével különböző zónákat tud kiválasztani, a motort indítja, leállítja, szabályozza a töltést, az atmoszférikus jellemzőket, a légnyomást, a hőmérsékletet és a motor által kifejtett munkának megfelelő sebességet, és a motor üzemében különböző hibákat képes létrehozni. Ezeknek a hibáknak az elhárítása az oktatás fő célja. A tanuló a dízelmotor üzemi nyomását, üzemanyagszintjét, az elektromos feszültséget tudja ellenőrizni menet közben a szimulátoron. A szimulátor négy, asztal modulra szerelt szekrényből áll, műszerekkel, kijelzőkkel, utasító táblákkal. A billentyűzetes monitor külön modult képez a rendszerben. A szimulátor az üzemelés eredményeit grafikus jelek és hangok formájában közvetíti. Egy külön hangelőállító részleg utánozza a motorhangokat. Egy másik egységen grafikus jelek formájában elevenednek meg a dízelmotor fontos áramkörei, egyszerre áttekinthető kijelzés formájában. E. I. Képes technikatörténet (1.) Alkímia A XVI. századból származó eszközökkel berendezett alkimista laboratórium a prágai Národni Technické Múzeumban. Tudomány, áltudomány? E- lőbb gyakorlati céljai voltak: az alkímia különféle anyagok előállításával foglalkozott, később misztikus célok szolgálatába állt. Segítségével próbálták megtalálni a „bölcsek kövét’ ’, amivel aranyat lehetett volna előálítani. Valódi célját sohasem érte el, mégis segítségével sok fontos vegyi anyagot fedeztek fel, így például a foszfort, vagy azok az alkimisták, akiket Erős Ágost szász választófejedelem bezárt laboratóriumokba, hogy számára aranyat állítsanak elő, aranyat ugyan nem, de gyönyörű porcelántárgyakat készítettek, melyek ma is láthatók a drezdai Zwin- gerben. Az alkímia nagy ellenfele volt a reneszánsz, amely áramlat a XVI. századtól kezdve figyelmét a természet felé irányította. Ellentmondásos volt ez a kor, keveredett benne a tudás a babonával. Egyik legérdekesebb képviselője Paracelsus (1493-1541) svájci orvos volt, akit éppen úgy a modem vegytan előfutárának tekinthettünk, mint olyannak, aki alkimista tévtanaival akadályozta a tudomány fejlődését. K. A. A korallzátonyok a Föld legnagyobb kiterjedésű, élőlény alkotta képződményei. A geológiai időszámítás évmillióival mérve még ezek az időtlennek tűnő, hatalmas méretű zátonyok is rövid életűek. Létük erősen függ a globális éghajlatváltozásoktól, a tengerszint és a tengervíz hőmérsékletének alakulásától. A zátonyépítő koraitok csak igen sekély, legfeljebb 50-60 méter mélységű, 25 foknál nem hidegebb, tehát főként trópusi vizekben életképesek, de igen érzékenyek a víz sótartalmának változásaira is. Ha e feltételek közül valamelyik is megváltozik, a zátony pusztulni kezd, s előbb- utóbb kőzet, korallmészkő lesz belőle. Az idők folyamán eredeti keletkezési helyükről akár több ezer méteres magasságba is felemelkedhetnek a hegységképződések során. A rendkívül kicsiny skálán mozgó tűrőképesség elsősorban egy különös együttélés, szimbió- zus következménye. A zátonyépítő korallok testszövetében ugyanis egysejtű, önálló életre képtelen algák, zooxanthellák tenyésznek, amelyek meghatározó jelentőségűek a korallok életében. Mindenekelőtt lehetővé teszik, hogy a sok kicsiny korallpo- lip olyan sajátos mészvázszerke- zetet építsen, amely együttesen ellen tud állni a zátonyt ostromló hullámoknak, így az építmény méretben is fejlődhet. Ugyancsak nagyon fontos, hogy az algák fotoszintézisük révén - minthogy oxigént bocsátanak ki - megkönnyítik a korallok légzését. Ugyancsak az algák segítik hozzá a korallokat ahhoz, hogy környezetükből szervetlen tápanyagokat, például nitrogént is fel tudjanak venni. Erre a nem szimbiota korallok képtelenek. Az algák számára az együttélés legalább ennyire életbevágó. A létfenntartásukhoz szükséges tápanyagok koncentrációja Közismert, hogy a teve jól tűri az éhséget és a szomjúságot, de hogy ennek mi az oka, azt már kevesen tudják. A teve például bizonyos körülmények között képes a kilélegzett levegő pára- tartalmának nagy részét visszatartani és hasznosítani, különösen éjszaka képes erre. Orrüregének belső felszínét számos teker- vény és redő gazdagítja, e nedves nyálkahártya felszíne érintkezik a kilélegzett levegővel, s annak csekély páratartalmát is visszaugyanis nagyon kicsi a tengervízben - a trópusi, meleg tengerek különösen szegények e téren -, a korallok testszövete viszont igen gazdag tápanyagokban. tartja. Az orr nyálkahártyája vérerekben gazdag, olyannyira, hogy a teve testhőmérséklete hőségben több fokkal is megnövekedhet. Az agy velőt azonban ettől meg kell védenie - erre szolgál napközben az orrnyálkahártya, amely egyben szabályozza a víz- háztartást is, megakadályozva a felesleges izzadást, s a testhőmérsékletet és a vízveszteséget egyensúlyban tartja. Képünk: Egy még növekedésben levő korallpolip, amelynek áttetsző testszövetén jól látszanak a pontszerű zooxanthella-al- gák. A gyors skorpió A homoki skorpió lábain lévő érzékszőrök nagyon érzékenyek a homokos talaj legkisebb rezgéseire is, így pontosan meg tudja határozni a prédarovar helyzetét, méretét, mozgásirányát. Az irányt például a szerint határozza meg az állat, hogy két ellenkező oldali lába közül melyik érzékeli előbb a rezgést. Már 0,2 ezred- másodperc időkülönbséget is érzékelni képes, ami igen gyors információfeldolgozást feltételez. Víztakarékos tevék 1000 km = 1217 martini 100 liter benzinnel egy autó több mint 1000 kilométert megtesz, gyártmányától függően. Ha ezt a benzinmennyiséget kémiai nyersanyaggá alakítjuk, 21 poliészter férfiinget, 6 műanyag szeméttartályt, 160 méter műanyag vízvezetékcsövet, 21 pulóvert, 4 sörösládát vagy 200 harisnyanadrágot készíthetünk belőle. 100 liter benzinből gyártott etilénből annyi alkoholt lehet előállítani, amennyi 1217 martini keveréséhez elegendő. A TUDOMÁNY VILÁGA j
