Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-31 / 174. szám
1990. OKTOBER 31. Néplap 5 Az elmúlt héten ünnepelte 200. születésnapját a hivatásos magyar színjátszás. Az évforduló „kötelezően” rótta feladatul a televízió számára is a megemlékezést, hisz az intézmény ezer szállal kötődik a színházakhoz, a színész a képernyőn is főszereplő, már csak ennek okán is. Két műsorral is tisztelgett televíziónk a jeles jubileumnak: a kultúra magazinja, a Stúdió ’90 teljes műsorát szentelte az ügynek, a születésnap estéjén pedig, október 25-én játékos köszöntővel rukkolt ki a tévé, örvendetes módon elkerülvén a kényszerű ünneplés vérte- len sémáit, a protokolláris szürkeséget. Színházköszöntő A két program valójában szervesen illeszkedik egymáshoz; hisz azzal, hogy a Stúdió a határainkon túl élő-működő magyar teátrumok sorsáról, jelenéről és jövőjéről adott képet, kifejezte azt a fontos gondolatot, hogy az egyetemes magyar színházművészetnek elidegeníthetetlen, elszakíthatatlan része minden olyan színház, amelyben magyar nyelven játszanak. Legyen az Beregszászon, Kolozsvárott, Újvidéken vagy egyebütt. Annál is inkább, mert már a gyökerek is odáig nyúlnak. Hallhattuk, a Hamlet, Shakespeare remeke magyarul először Kolozsvárott szólalt meg, s az első magyar társulat megszületésekor, vele szinte egy időben Erdélyben is.út- jára indult a teátristák lelkes, magyar csapata. Jó ötlet volt tehát az évforduló alkalmából kicsit körülnézni az említett városok színházainak háza táján, megismerkedni napjainkban is heroikusnak mondható küzdelmükkel, harcukkal a megmaradásért. Mert baj, gond jócskán akad. Kárpátalján, örömünkre, a fejlődés gondjai szorítanak: kevés a színész, kevés a rendező. Bár Kijev- ben mintegy 15 fiatal képzése folyik, oroszul és ukránul. A kérdés: vajon nem volna-e lehetséges számukra magyar nyelvű továbbképzés, például ösztöndíjas formában, Budapesten? De elkelne néhány művészeti „vendégmunkás” is, derült ki a beregszászi színház igazgatójának szavaiból. A látogatás alkalmából egyébként ízelítőt kaptunk egyik előadásukból vett jelenettel a színház művészi törekvéseiből is, miként igyekeznek a közönség kegyeibe férkőzni. Azt már keserűen vehettük tudomásul, hogy e lelkes gárda hívó szavát, segélykérő hangját, amellyel az anyaországhoz fordultak, eddig senki nem hallotta meg, jóllehet immárom egy éve hangzott el. Másfajta bajok, mondhatni veszélyek fenyegetik a kolozsváriakat, itt az elvándorlás tizedeli meg a társulatot, s a félelem bénítja az új helyzetben történő kibontakozást. Cselényi László - ő készítette a riportot - egyébként itt ásott legmélyebbre, itt mozgott igazán otthonosan (nem csoda, hisz maga is erdélyi), s a megszólaltatott színészek, a működő főiskola rendező- és színészlanárai őszintén tárták fel küzdelmes életük nyomasztó gondjait. Bizony, itt is elkelne az anyaország segítsége! Nem sok derűre adott okot, amit az újvidékiekről és a szabadkaiakról tudtunk meg; azokról, akikkel Szolnoknak néhány esztendeje még biztató kapcsolata volt, vendégelőadások, rendezők vendégsége jellemezte a kialakult jó viszonyt. Sajnos válságos idők köszöntöttek a magyar nyelvnek ezekre a fontos őrhelyeire. Igen, őrhelyeire, mert a színház itr is, akár másutt, túl a határokon: a kisebbségi lét oxigénje táplálja a nemzetiségi tudatot, élteti az anyanyelvet - életbevágó szükséglet. Miként az volt 1790-ben is, a kezdetek kezdetén, amikor Budán megalakult a magyar nyelvű színház, illetve társulat, s ezzel jelentős szószékhez jutott az anyanyelv. Őket idézte, az úttörőket, Kelemen Lászlóék cselekedetét a csütörtök esti hangulatos köszöntő. Ahogy említettem már, nem holmi illedelmes méltósággal és kimért tisztelettel, hanem játékos derűvel, ötletesen, jó értelemben vett komédiá- zással történt a megemlékezés. Csak példaként, milyen mulatságos volt Tordy Géza „mutatványa”, aki egy monológot szólaltatott meg kétféle módon, először komolyan, majd azután sült csirkét falatozva, teli szájjal. Mintegy illusztrálván az örökös játékosság lehetőségeit és természetesen a varázsát. Szigethy Gábor, a színház- történet kitűnő szakembere jó eszmei hátteret adott, így megismerhettük a színház világának 200 év előtti állapotát, korabeli dokumentumok szemléletes bemutatásával is. Annyit azonban halkan megjegyeznék, hogy nem minden játékos ötlet szerzett akkora örömet a nézőnek, mint amekkora élvezetet jelenthetett a játékban részt vevő színészeknek, akik láthatóan igen jól szórakoztak, a stiláris finomságokon is hahotázva, míg mi, nézők, csupán asszisztálhattunk jókedvükhöz, nem tudván igazán érzékelni és értékelni a belterjesnek minősülő szakmai humor minden árnyalatát. Nem élsz a halálodig A színház lelke a színész, a játék igazi alanya a játékos - ezt a közhelynek számító igazságot láthattuk igazolva egy fájdalmasan szomorú tárgyú tévéfilmben, amelynek főszerepét Andorai Péter játszotta felüdítően. A Császár István írta, Dömölky János rendezte tévéfilm - most hétfőn este láthattuk - a színészi játék valóságos parádéja volt. Andorai oly pontosan, hitelesen, meggyőzően és lebilincselően állította elénk az intellektuális, művészi és emberi válságba jutott muzsikust, aki oly mélyre zuhant, ahonnan szinte már reménytelen a visszatérés; oly rokonszenvesen formált meg egy szánalmasan ellenszenves alakot, hogy ezáltal lelkünket átfűtő élménnyé vált az egyébként kissé bonyolult szerkezetű alkotás. Vele egy elrontott élet romjain bandukoltunk, botorkáltunk, barangoltunk szívszorongva végigjártuk a lélek bugyrait, s minél többet tudtunk meg e művészember zátonyra futott életéből, annál inkább erősebbé vált a felismerés: az igazi ok nem az alkohol, az már csak következmény: a megtartó emberség hiánya az, ami ide vezetett, a süllyedésnek erre a mély fokára. Andorai játékában az a mélységesen humánus, hogy ragyogóan tudja érzékeltetni ezt a gondolatot. Az ittasság állapotában kimondott szavakból, szavaiból, amelyek groteszken önkritikusak és így igazak, ott érezni az elvesztett emberi melegség utáni, mérhetetlen vágyakozást, és azt is, hogy bizony csak akkor boldogulhat az ember, mindegy, hogy művész vagy egyéb mestersége van, ha teljes szívvel, őszintén képes vállalni önmagát. „Mindig hozzád akartam jönni” - mondja újra megtalált kedvesének -, „de nem eléggé” - tehát nem teljesen, csak fél- ig-meddig. Ez pedig a tudatos, öntudatos, sőt önkritikus élethez kevés. A Nem élsz halálodig - számomra - az emberi tisztaság és őszinteség utáni vágy kifejezése egy alkoholistává züllött művész lehangoló képében - tengernyi szomorúság, de a derű szivárványaival. Valkó Mihály Hruscsov egykori szovjet vezető - mint ismeretes, Sztálin halála után, 1953-ban lett az SZKP főtitkára, s a hatalomból 1964- ben puccsal távolította el Brezs- nyev - magnószalagra mondta emlékezését. Az így kiadott könyv, mint kiderült, nem teljes. Néhány epizódot ugyanis kivágott a család. A Time című amerikai magazin ezeket szerezte meg. Részleteink ebből valók. 1939. augusztusának egyik reggelén vadászni voltam Voro- silovval. Utána egyenesen Sztálinhoz mentem, vadkacsát vittem neki. Sztálin jókedvű volt. Elmondta, hogy Ribbentrop (a német külügyminiszter) az országaink közti barátsági és megnemtámadási szerződés tervezetével érkezett. Sztálin eufórikus hangulatban volt. „Hitler be akar húzni bennünket, de túljárunk az eszén” - mondta. Tényszerűen közölte, hogy az okmány megnyitotta az utat Észtország, Lettország, Litvánia, Besszarábia és Finnország felé. Ezeknek az országoknak a sorsa a kezünkben van. a paktummal biztosíthatjuk mindazokat a területeket, amelyeket akarunk, Németország nem lép közbe. Ellenségünk puskacsövével néztünk farkasszemet. Hitler pedig most lehetőséget adott, hogy kitérjünk előle. Ezzel indokolható, hogy aláírtuk a szerződést. Mindazonáltal nagyon nehéz lépést tettünk. Mi, kommunisták, antifasiszták, akik világnézetünkben is szemben álltunk Hitlerrel, egy csapásra a szövetségesei lettünk. Sztálin azt hitte, időt nyerünk. Igaz, a szerződés nem ment meg egy német támadástól, csak éppen lehetővé tette, hogy lélegzethez jussunk. Emlékszem, azon a napon, amikor Ribbentroppal aláírta a szerződést, Sztálin valami olyasmit mondott, hogy: „Most, legalábbis egy időre, sikerült becsapnunk Hitlert.” Ebből kiderült, hogy tudta: a háború elkerülhetetlen. Amikor aztán Hitler 1940-ben villám támadást hajtott végre Franciaország ellen, világossá vált, hogy takarékoskodik az erőivel, kétségtelen, hogy a nyugati háború a főpróbája annak, ami keleten is be fog következni. Sztálin rendkílvül ideges lett. Rendes körülmények között is az volt a szokása, hogy le-fel járkált az üléseken. Ezúttal azonban valósággal rohangált, s eközben kocsis módjára káromkodott. Szidta a franciákat és az angolokat. Hogyan engedhették meg Hitlernek, hogy így lerohanja őket? Moost a Szovjetunió következik, ezt pontosan tudta. Aki egy kicsit is ért a politikához, ne higgye, hogy elkészület- lenül ért bennünket a meglepetésszerűen végrehajtott támadás. Sztálint némely lakájai azonban - amiért nem készített fel bennünket megfelelően - mind a mai napig azzal mentegetik, hogy Hitler becsapott bennünket azzal, hogy megszegte a paktumot. Emlékszem, a háború kezdetén Sztálinnál jártam a főparancsnokságon. Akkor már csont és bőr volt. Azt kérdezte, hogy mennek a dolgok. „Rosszul” - feleltem. - „Nincsenek fegyvereink.” Sztálin vontatottan, halkan válaszolt. „Mindenki azt mondja, hogy milyen okosak az oroszok. Most megnézheted, milyen okosak vagyunk.” Más alkalommal, ugyancsak a háború kezdetén azt mondta: „Lenin államot hagyott ránk, mi meg leszartuk.” Kétségbeesése abból is látszik, hogy a háború alatt titokban megpróbált közeledni Hitlerhez. Azt hiszem, 1942-ben történt. Sztálin olyan megállapodást szeretett volna, miszerint a németek megtarthatnák az Ukrajnában, Belorussziában, sőt az orosz föderáció egyes területein megszállt részeket. Egy emberünket Bulgáriába küldte, hogy tájékoztassa a német összekötőt arról, hogy a Szovjetunió hajlandó területi engedményeket tenni. Hitler válaszra sem méltatta. Nyilván úgy látta, hogy a Szovjetunió napjai meg vannak számlálva, és ilyen helyzetben miért kezdett volna tárgyalásokat, amikor gyakorlatilag úgyis minden az övé volt már. Ilyen emlékeim vannak róla a háborúból. Persze, a győzelem után úgy pöffeszkedett, mint egy kakas. (Folytatjuk) A második világháború áldozatainak állítanak emlékművet Jászjákó- halmán, az iskola előtti téren, a volt szovjet emlékmű helyén. Lakossági kezdeményezésre Czuk Ferenc festőművész tervei alapján é közreműködésével a Jászsági Építőipari Szövetkezet és helyi Gamesz kivitelezésében készül az emlékmű, melyet november 3- án délelőtt 10 órakor avatnak fel. A márvány és bronz kompozíció elkészülte után majd - a Honismereti szakkör gyűjtése alapján -141 áldozat nevét őrzi. Fotó: K.É. Rádió Szolnoki Stúdió 15.00- 17.00: Rádió Szolnok! Kereskedelmi adás. Zene, hír, reklám (tel: 44-618) Szerkesztő: Varga Ferenc 17.00- 18.30: Alföldi Magazin. Szerkesztő: Szőke György (tel: 41-133) A tartalomból: Hírek -17.15: Zenés percek. Muzsikáló tájak - 17.30: Alföldi Krónika. Hírek, tudósítások, riportok. Takarékossági világnap - Eladó üzem - Új öntözőrendszer Tiszaalpáron - A Magyar Köz- gazdasági Társaság küldöttközgyűlése - 18.00-18.30: Szóváltás - közben: Zeneturmix - Az aszálykár 100 millió Kossuth 8.05: Hangszemle - 8.20: Eco-mix. Gazdasági negyedóra - 8.50: Külpolitikai Figyelő - 9.05-11.00: Napközben (Élő) - 11.10: Népdalkörök énekelnek -11.31: Világostól Világosig - 12.00: Déli Krónika - 12.30: Ki nyer ma? - 12.45: Törvénykönyv- 13.05: Klasszikusok délidőben - 14.05: Ötágú síp - 14.35: A London Stúdió Orchestra filmzenét játszik - 15.05: Metronóm - 16.00: Délutáni Krónika - 16.15: Magatartásformák - 17.05: Poggyász - 17.30: A Debreceni Református Kántus Énekkara magyar zsoltárokat énekel - URH-n: 17.00: Közvetítés a Magyaror- szág-Ciprus labdarúgó EB selejtező mérkőzésről - Középhullámon: 18.00: Esti Krónika - 18.30: Ráadás - 19.05: András Béla: Erdélyi lakodalmas dalok - 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk -19.30 Hol volt, hol nem volt... - 19.35: Sportvilág - 19.50: Gong - 20.05: A külpolitikai rovat műsora- 20.35: Vujicsics Tihamér népzenei feldolgozásaiból - 21.05: Szellemóra - 22.00: Késő Esti Krónika - 22.30: Szellemtörténetek - 23.05: Nagy mesterek - világhírű előadóművészek Petőfi 8.05: Rivaldafényben: Mátrai Zsuzsa, Toldy Mária és Payer András - 9.03: Öt szál gyertya - 10.05: Slágerfilmek - filmsláge- rek - 10.50: Hajszálgyökerek (ism.) - 11.03: Sárga tengeralattjáró - 11.42: Ki kopog? - 12.00: Verbunkosok, nóták csolya - 22.00: Ökölvívás - 23.00: Labdarúgás - 24.00: Forma-1 Portugál nagydíj - 1.00: Eurosport-hírek -1.30: Műsorzárás Super 13.03: A tegnap slágereiből - 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés - 14.00: Akár hifi, akár nem... Szórakoztató irodalmi magazin- 15.05: Zenerulett (Élő) - 17.00-19.00: RádióMa - benne: 17.30: Helycsere - 17.50: A-B/CD - 18.20: Kis-Gordiusz - 19.03: Kölyökrádió - 19.30: Pop-regiszter- 20.00: Gordiusz - 21.03: Zenés kívánság- műsor - 22.07: Fekete angyalok. Horváth Péter hangjátéka - 23.03: Sporthíradó - 23.10: A dzsessz világa Bartók 8.25: Próza - 9.10: Névtelen hősök - 10.05: Magyar írás (ism.) - J.0.50: Bemutatjuk új kóruslemezünket - 11.20: Két klasszikus trió -12.05: Zenekari muzsika - 13.00: Nevek ürügyén - 14.00: IX. Nemzetközi Esztergomi Gitárfesztivál - 1989. - 14.59: Ljudmila Semcsuk és Vlagyimir At- lantov operaáriákat énekel -15.28: A XVI- II. Siklósi Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivál hangversenyei - 16.05: Új kompakt lemezeinkből - 16.53: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) - 18.00: Szlovák nyelvű nemzetiségi műsor -18.20: Román nyelvű nemzetiségi műsor - 18.40: Szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor - 19.05: Német nyelvű nemzetiségi műsor - 19.25: XX. századi operákból - 20.05: Kapcsoljuk a Budapest Kongresszusi Központot (Élő) - 22.45: Hangszerszólók - 23.11: A Kontroll Csoport és utódzenekarai játszanak - 0.10- 2.00: Holland Fesztivál, 1989. Televízió 1. műsor: 8.18: Műsorismertetés - 8.20: Tévétoma nyugdíjasoknak - 8.25: Képújság - 8.30: ZOOM. Your English Magazin - 9.00: U. K. Today. Angol nyelvlecke - 9.15: A pilóta. Amerikai tévéfilm (ism.) -10.50: Stúdió ’90 - 11.50: Képújság - 11.55: Menedzser Magazin. Különkiadás - 16.00: Képújság - 16.10: Déli videoújság - 16.20: Hírek szlovák nyelven - 16.25: Népzene zenekarra - 16.30: Műsorajánlat - 16.35: Szám-adás. Gazdasági negyedóra - 16.50: Kórház a város szélén. Csehszlovák film (ism.) -17.50: Magyarország-Ciprus Euró- pa-bajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzés - 19.50: Esti mese - 20.00: Híradó - 20.30: Reklám - 20.35: Akkor is szeretlek. Angol tévéfilm - 21.45: Reklám - 21.50: Szemtől szemben - 22.40: Videovilág. Bomba nők- 23.20: Híradó 3. - 23.40: ZDF-híradó 2. műsor: TV 2 Berkes Zsuzsával és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság - 17.15: TV 2 - 17.45: Kérdezz! Felelek - 18.00: TV 2 - 18.25: Gyerekeknek! Kacparek. Lengyel kisfilm- sorozat - 19.00: Ekkehard. NSZK-magyar tévéfilmsorozat VI/1. rész - 19.49: TV 2 - Benne: Hat Ász - 20.15: Pele köszöntése 50. születésnapján - 20.30: Brazília-Világ- válogatott labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Milánóból - 21.15; Híradó 2. - 22.20: TV 2 - 22.25: Hangversenyek a Veszprémi Petőfi Színházban. Régi zene estje - 22.50: Napzárta Újvidék 16.10: Műsorismertetés - magyarul - 16.15: Tv-napló - magyarul - 16.25: Fenntartott idő - 16.55: Műsorismertetés - 17.00: Tv-napló - 17.20: A félelem ölelésében - 17.45: A Madonna diszkóklubban -18.15: Objektív Tv - román nyelvű műsor- 18.45: Művészeti műsor - románul - 19.15: Rajzfilm - 19.25: Reklám - 19.30: Tv-napló - magyarul - 19.55: Reklám - 20.00: Dokumentműsor - 20.30: Tv-kerek- asztal - 22.00: Tv-napló - 22.20: Művészeti műsor - 22.50: Műsorzárás Eurosport 6.00: Körkép - 6.30: A pénzügyi világ hírei - 7.00: D. J. Kat-show - 9.30: Eurobic- 10.00: Műkorcsolya - 11.00: Kosárlabda- 12.00: Tenisz - 19.30: Eurosport-hírek - 20.00: Nemzetközi sport - 21.00: Műkor7.00: Pirkadat - 9.10: Egyveleg -17.00: Élő videoshow - 18.30: Kék éj - 19.30: Nemzetközi hírek -19.45: Időlánc - 20.00: Belföldi tudósítások - 20.30: Ázsia - 21.00: Szovjetunió - 22.00: Nemzetközi hírek - 22.15: Belföldi tudósítások - 23.45: Üzleti hét - 0.15: Nemzetközi hírek - 0.30: Kék éj- 1.30: Időlánc SAT 1 6.00: Jó reggelt a SAT 1 -gyei! - 8.35: Szomszédok - 9.05: Szerelemhajó - 9.50: Teletipp-10.05: Teleüzlet -10.30: Jönnek az oroszok -12.15: Szerencsekerék- 13.00: Telebörze - 14.05: Szél fúj a földeken - 14.30: Teletipp -14.40: Szerelemhajó (am. sor.) Tisztelet -15.30: Kérem a következőt (am. sor.> Egyenlőséget mindenkinek - 15.55: Teleüzlet - 16.05: Örült Vadnyugat (am. westemsor.) - 17.10: Szomszédok (ausztrál sor.) Új életkedv -17.35: Teletipp- 17.45: Műsorismertetés - 17.50: A majmok bolygója (am. sor.) Embervadászat - 18.45: Híradó, időjárás -19.05: Szerencse- kerék - 20.00: Mike Hammer (am. krimisor.) Kirándulás Brooklynba - 21.00: Rififi Amszterdamban (olasz-spanyol thriller) - 22.40: Éljen a forradalom! (olasz-spanyol western) - 0.15: Mike Hammer (ism.) - 1.05: Műsorismertetés RTL Plus 6.05: Gazdag és szép - 6.30: Halló, Európa -jó reggelt, Németország! - 8.35: Te- lebutik - 9.10: A Springfield-sztori -10.00: Ketten egy ötlettel (am. sor.) Divatbemutató - 11 .00: Játssz velünk! - 11.10: Telebu- tik - 11.35: Rizikó - 12.05: Forró nyeremény - 12.35: Rendőrségi beszámoló (am. sor.) Az ifjúsági osztályon -13.00: Gazdag és szép - 13.25: Kalifornia klán - 14.10: A Springfield-sztori - 14.55: A hatalom ára (am. sor.) Sötét üzletek - 15.43: Nettó - 15.55: CHIP’S (am. sor.) Forró kerekek - 16.45: Rizikó - 17.15: Forró nyeremény - 18.00: Kalifornia klán -18.45: Híradó, időjárás- 19.10: Kastély a Wörther-tónál (sor.) Két csibész szabadságon - 20.10: Luxemb- rug-Németország EB-selejtező mérkőzés - 22.15: Tévétükör -23.00: New York-i kapcsolat (olasz thriller) - 1.00: A főnök -1.45: Aerobic-> A tévé képernyője előtt Hruscsov titkai (1.) Egy vendég Berlinből