Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-04 / 152. szám

2 1990. OKTÓBER 4. Helmut Kohl üzenete a világ kormányaihoz: „Németföldről csak békés lépések indulnak ki a jövőben " Németország újra egységes (Folytatás az 1. oldalról) Az ország kormánya készen áll arra, hogy az érintett partne­rekkel megvitassa a volt NDK- val kötött nemzetközi szerződé­sek további sorsát, legyen az megerősítés, módosítás vagy ha­tályon kívül helyezés - mondta. A német kormányfő hitet tett az egységes német állam NA- TO-tagsága mellett. Hozzátette azonban, hogy a kelet-nyugati viszony fejlődésének függvé­nyében a NATO-nak is tovább kell lépnie, s át kell alakulnia „egy átfogó európai biztonsági struktúra pillérévé”.- Németország lemond a nuk­leáris, biológiai és vegyi fegyve­rekről, és kötelezettséget vállal az atomsorompó szerződés be­tartására - nyilvánította ki. - Egyúttal kész haderőit az ENSZ rendelkezésére bocsátani a béke megőrzése és helyreállítása ér­dekében. II. János Pál pápa szerdán az általános kihallgatáson örömé­nek adott kifejezést a német egyesülés kapcsán. Reméli, hogy „az európai népek és orszá­gok a kölcsönös megértés meg­kezdett útját folytatják a jövőben is, bizalommal teli egymás mel­lett élésben”. A pápa üzenetet intézett Ri­chard von Weizsäcker államfő­höz.- „A német egység és önren­delkezés megvalósulásának ün­nepélyes pillanatában áldásomat és jókívánságaimat küldöm a né­met népnek, és az állam vezető­inek, akik állandó erőfeszítése­ket tettek a szabadság békés el­érésére. Meggyőződésem, hogy a német nép nagy szellemi örök­sége, a humanitárius és keresz­tény értékek kellően érvényre jutnak és fejlődnek az új keret­ben, s hogy a német nép békében és együttműködve él majd együtt a népek közösségével” - hangoztatja egyebek között a távirat. A szerdai nyilvános kihallga­* * * táson nagy számban jelentek meg németek. A pápa hozzájuk szólva emlékeztetett rá, hogy „a Közép-Kelet-Európa országai­ban lezajlott gyökeres politikai és társadalmi változások, és a szellem szabadságát elnyomó totalitárius ideológiák meghala­dása tették lehetővé Németor­szág egyesülését is a teljes ön- rendelkezés alapján.” Biztos benne, hogy az új Németország eleget fog tenni a rá háruló köte­lezettségeknek Európa békés és biztos jövője érdekében - tette hozzá az egyházfő. Jegyzék az ENSZ-hez Magyarország az utóbbi évtizedekben - a Varsói Szerződés többi tagállamához hasonlóan - tiltakozó nyilatkozatokat kül­dött számos többoldalú nemzetközi szerződés letéteményese­ihez, amiatt, hogy azok hatályát Nyugat-Berlinre is kiterjesz­tette. A Magyar Köztársaság ENSZ-képviselete jegyzéket jutta­tott el az ENSZ főtitkárához, mint a legtöbb ilyen szerződés letéteményeséhez, amelyben - miközben örömmel nyugtázza, hogy október 3-án létrejött az egységes német állam - hivata­losan visszavonja Magyarország összes, a fent említett érte­lemben korábbi nyilatkozatát. Ez a magyar lépés október 3-án lépett érvénybe. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a későbbiek­ben hasonló értelmű jegyzéket intéz más letéteményesekhez is. (MTI) Maradona Pesten is győzött Már kedden megkezdődtek a külünböző nemzetözi kupák első fordulóinak visszavágói. Az UEFA - ban érdekelt MTK VM az FC Lu­zern otthonában 2-1-re kikapott, s búcsút is vett egyben a folytatástól. Szerdán a még "álló" magyarok vívták meg harcukat a második for­duló előtt. Másik UEFA csapatunk a Ferencvá­ros, Zalaegerszegen fogadta az Antwerpen együttesét és A BEK-ben az U.Dózsa a Maradonával felál­ló SSC Napoli ellen lépett pályára a Megyeri úton, és 2:0-ra kikapott, és kiesett A PMSC - Manchester United KEK találkozó 0:1-el ért véget ami egyben az angolok tovább­jutását jelentette. Mégis volt zsidózás a Parlamentben? Manipulált felvételt játszott le a kedd esti tv-hiradó első és harmadik kiadása annak bizonyítására: a Parla­mentben "Hordót a szónoknak!" közbekiáltás hangzott el, nem pedig az, hogy "Hordót a zsidó(k)nak!". Mint emlékezetes, parlamenti vizsgálat kezdődött annak nyomán, hogy a Kurír szeptember 24-i számá­ban "Mondjon le a képviselő!" címmel cikk jelent meg. Az írás szerint az Országgyűlés szeptember 18-i ülésén "Hordót a zsidó(k)nak!" közbekiáltás hangzott el Töl- gyessy Péter interpellációja közben. A Kurír szerkesztőségében az újságíróknak levetí­tették az ülésnek a televizó belső láncán rögzített ere­deti felvételét, valamint a keddi Híradó első és harma­dik kiadásában bemutatott képsorokat. Míg az eredeti felvétel tanúsága szerint az inkriminált közbekiáltás az ülést vezető Vörös Vince "Csendet kérek!" felszólítása után hangzott el, addig a Híradó megvágott felvétele szerint az ominózus mondat az elnök "...tessék folytatni az interpellációt!" felszólítása után következett. Az eredeti felvételről a "Hordót a zsidó(k)nak!" közbeki­áltás valóban kihallható. Göncz Árpád nyilatkozata "Véget kell vetni a véres, gyilkos vitának" Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke független értel­miségiek hozzá intézett nyílt le­velére reagálva szerdán nyilat­kozatot adott a sajtó képviselői­nek a Parlamentben. Mint isme­retes, 100 magyar értelmiségi a kereszténység és a magyarság szellemében tiltakozott az ellen, hogy: „bárki bárkit önkényes - „faji ’ ’, felekezeti stb. - szempon­tok szerint a nyilvánosság előtt ki akaijon rekeszteni az ország egyenrangú állampolgárai kö­zül”. Kérték a Magyar Köztár­saság elnökét, nyilvánítsa ki, hogy ez az ország több csonkí­tást már nem tud elviselni, és tűrhetetlen, hogy ezt most itthon kíséreljék meg. Göncz Árpád elöljáróban le­szögezte, hogy a levél végkövet­keztetéseivel teljes mértékben egyetért, majd a többi között el­mondta: Az aláírók olyan emberek, akik az életükkel tettek tanúbi­zonyságot arra, hogy magyarok és a magyarság ügyét maguké­nak érzik, felelősen gondolkod­nak róla. Nem az antiszemitiz­mus ellen szeretnék most szólni, mert én az egész ügyet többnek érzem. Öngyilkos jelentőségű­nek tartom ezt a vitát és szimp­tomatikusnak a magyarságra nézve. Ez egy véres, gyilkos vi­ta, amely azzal fenyeget, hogy a Magyar írószövetséget szétrob­bantja, a magyar értelmiséget megosztja. Ezt a luxust nem en­gedhetjük meg magunknak. A legnagyobb bajnak azt tar­tom, hogy amin a vita megindult az körülhatárolhatatlan valami, egy fantomkérdés. A magyarság és a keresz­ténység önmagában is nehezen definiálható. Azt, hogy valaki magyar-e, nem az határozza meg, hogy nem az, hanem, hogy vállalja-e a sorsot. Én tettei, cselekedetei alapján ítélnék meg valakit, határoznám meg, hogy magyar vagy nem magyar, s nem azon az alapon, hogy honnan jött, milyen szár­mazású. Mint ahogy a keresz­ténységet is pozitív tartalmúnak érzem és nem kirekesztőnek: a keresztény nem az aki nem zsi­dó, hanem az, aki magáévá teszi és éli a kereszténység követelé­seit, akiben társadalmi szolidari­tás van, aki együtt tud érezni má­sokkal, aki közelállónak érzi ma­gához az elesetteket, aki rá tud érezni a más fájdalmára. Mond­hatnám azt is, hogy keresztény az, akiben él a személytelen, az emberiség iránti szeretet és a személyes, egyén iránti szeretet is. Mind a kettő pozitív tartalmú meghatározás, egyik sem kire­kesztő. S ezért érzem a vitát na­gyon veszélyesnek, mert ezekkel a fogalmakkal kirekeszt. A másik, amiért szimptomati­kusnak és nagyon-nagyon ve­szélyesnek érzem ezt a vitát az, hogy körülvesznek bennünket a társadalom és mindennapjaink égető, keserves gondjai. Azok a keserves gondok, amelyeket tisztáznunk kellene, és megoldá­sukról kellene építő szellemű vi­tát folytatnunk. Például a szociá­lis kérdésekre gondolok, arra, hogy egyik-másik etnikainak ér­zett kérdés milyen mértékben szociális indíttatású, és miként lehet megoldani. Ezek a problé­mák nagyon elmélyült és felelős elemzést követelnének. Ezeknek az elemzéseknek is az volna a céljuk, hogy megoldjuk: hogyan lehet a magyarság hálójából, a magyarság szeretetéből vagy gondoskodásából kiesett rétege­ket magunkba ölelnünk ismét, és nem azt, hogy miként kéne vala­kivel vagy valakikkel a magyar­ság számát csökkenteni. Öngyilkos, önpusztító, bom­lasztó, roncsoló vita tehát ez, amelynek véget kell szakíta­nunk. Nemcsak ennek, hanem a szellemiségnek is, amelyik haj­landó ilyen vitát indítani. Senki­ről rossz szándékot nem tétele­zek fel. Sokkal inkább azt gon­dolom, hogy amit mondott, azt - indokolt vagy indokolatlan - ér­zelmi indulatában nem gondolta végig, nem fogalmazta meg pon­tosan. Egy vita alaptétele, hogy a vita tárgyát képező kérdést tel­jesen pontosan, definiálhatóan fogalmazzuk meg, mert akkor definiálható választ lehet rá adni. Ha ez nem történik meg, akkor a válasz parttalanná válik, érzel­meket kavar, és az érzelmek - amúgy is indulatoktól túlhabzó életünkben túl nagy visszhangot keltenek, hullámokat vernek. Göncz Árpád végezetül újsá­gírói kérdésre válaszolva kifej­tette: Magyarországon szólás- és sajtószabadság van, így nekem is - mint magyar állampolgárnak, sőt első számú magyar állampol­gárnak nem elkülönítve egymás­tól e kettőt - jogom van a magam véleményét hallatni, és szeret­ném, hogy jószándékomat senki se vonja kétségbe. Felháborodás a kisgazdák között Miként vélekednek az Alkotmánybíróság döntéséről Az Alkotmánybíróság keddi döntésével alkotmányellenes­nek minősítette a földtörvényter­vezetet. A nagy visszhangot ki­váltott állásfoglalás egyben a Független Kisgazdapárt prog­ramja legfontosabb elemének a föld reprivatizációjának a gya­korlati megvalósítását tiltja meg. Gúth Sándor az FKgP Szolnok megyei szervezetének szervező- titkárát arról kérdeztük, miként vélekednek az alkotmánybíró­ság döntéséről.- Rendkívül lesújtó a tagság véleménye. A határozatnak az az eleme a legsérelmesebb szá­munkra, amely a téeszek földtu­lajdonát jogosan szerzett tulaj­donnak tünteti fel - jegyzi meg Gúth Sándor. - Kérdem én: Mi­ként lehet jogos tulajdona a ter­melőszövetkezeteknek egy olyan földterület, amit "önkéntes felajánlással" ütlegekkel, bör­tönnel vettek el? Sehogy. A föld azoknak a jogos tulajdona, akiké korábban volt és akik most visszakövetelik. Az ellenzék húzta, halasztotta a földtörvény­tervezet parlamenti vitáját. Ko­rábban úgy volt, hogy szeptem­berben tűzik az országgyűlés na­pirendjére. Aztán módosították körülbelül októberre módosítot­ták az időpontot. Erre megszüle­tik most az Alkotmánybíróság állásfoglalása, érthetetlen mó­don elébe vágva a törvényjavas­lat parlamenti megmérettetésé­nek. Joggal kérdezik tagjaink: nem szándékosan történt-e mindez így?- Az ellenzék tevékenységét sejti a döntés mögött. Nem kép­zelhető el, hogy a kormánykoa­líció más pártja torpedózta meg ily módon a tervezetet? A kor­mánykoalíció ebben a kérdésben közös állásponton volt. Nem voltak nézeteltéréseink. Szep­tember 6-án 3 helyen módosítot­tuk eredeti elképzeléseinket. Ezt elfogadta a kormánykoalíció.- Hogyan reagáltak a döntésre a Szolnok megyei kisgazdák?- Kikérjük tagjaink vélemé­nyét, hogy megtudjuk, szüksé­gesnek tartják-e egy az FKgP or­szágos központjának címzett le­vél megfogalmazását, melyben arra kérnénk a vezetőséget, hogy határozottan foglaljon állást az alkotmánybíróság döntésével szemben. Itt had jegyezzem meg: az Alkotmánybíróság tag­jai között valószínű egyetlen olyan személy sincs, akit érinte­ne a földkérdés. Ha lenne ilyen, akkor bizonyára nem így döntöt­tek volna. Könnyű á máséval gazdálkodni. A földtörvény tervezet elutasí­tása nem indíthat-e el egy kilé­pési hullámot a pártban?- Feltételezhető, hogy aki nem csak kizárólag a történelmi kis­gazdapárt eszméi miatt lépeti közénk, hanem a föld utáni vágy hozta táborunkba, azok a döntés miatt elfordulhatnak tőlünk. sz. z. Megyei földművelésügyi hivatalokat hoz létre az FM Megyei földművelésügyi hi- vatafokat hoz létre a Földműve­lésügyi Minisztérium az év vé­géig - jelentette be a minisztéri­um szerdán tartott sajtótájékoz­tatóján dr. Borbély Gyula, a jog­ügyi főosztály vezetője, aki a megyei mezőgazdasági szaki­gazgatás intézményrendszeré­nek újjászervezésével kapcsola­tos minisztériumi elképzeléseket ismertette. Elmondotta: az önálló hivata­lok átveszik a tanácsoktól az ágazattal kapcsolatos feladato­kat, így például az állategészség­ügyi, a növényegészségügyi, a talajvédelmi és az erdőfelügye­leti munkát. Ezek a részlegek a hivatalokon belül szintén bizo­nyos önállóságot kapnak azáltal is, hogy a munkájukhoz szüksé­ges anyagiakkal maguk gazdál­kodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents