Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-25 / 169. szám
1990. OKTÓBER 25. Néplap 7 Az Új Néplap Jászberényben Október elején kezdetét vette a SEMI! Ez kivételesen nem semmi, hanem egy program - méghozzá a Savas Esó Mérése Iskolákban - nevének a rövidítése. A Tanítóképző Főiskolán, csatlakozva az országos akcióhoz, „kétkörös” vizsgálati programot fogunk megvalósítani. Az alapmérés, a „külső kör” roppant egyszerű (ezt végzik majd diákkör tagjai fognak végezni. A profi mérőhelyeken szokásos elektrokémiai módszerekkel 0,01 pH-egység pontossággal fogjuk követni a savasság változását, és megpróbáljuk azt is kikot, amelyet azóta a sokkal megszokottabb toronygomb helyett államiságunk szimbóluma, a Szent korona ékesít. Most azonban a 34 évvel ezelőtt történtekre emlékeztet a toronyról, pontosabban annak megsemmisítéséről lopva készült fénykép. A már akkor is mindent megörökíteni szerető ifjú fotós az egyik mellékutcából kapta lencsevégre az 1956. november 4-én a várost elfoglaló orosz páncélosok által lelőtt tornyot. A késő éjszakáig messze tanyákra ellátszóan égő torony, majd annak elporladása kegyetlenül jelezte a forradalom vérbe fojtását és elvesztését. A tragikus esemény arra ihlette a város műemlékeit féltő, óvó Sáros András festőművészt, hogy megörökítse a rombolás eredményét. A gimnázium rajztermének ablakából naponta látta, majd komor, szürke tónusú képeken örökítette meg a megcsonkított építményt. Ezek a festmények természetesen soha nem szerepeltek kiállításokon, így több mint időszerű, hogy valamelyik tárlatrendező intézmény vagy szervezet vállalkozzon erre. Több tanulsága van annak is, hogy csak másfél évtizedes huzavona után került sor a torony helyreállítására. A hívőknek kétszer kellett gyűjtést indítaniuk, s nem rajtuk múlott, hogy törekvésük csak másodszorra hozott eredményt. Az is hátráltatta a megoldást, hogy - jóllehet magas szintű megállapodás biztosította az efajta károk helyreállításának fedezetét - a helyi hatalom akkoriban nem szorgalmazta a központi alap elnyerését. Az a tény, hogy az 1968-69- ben újjáépített torony vaskosabb lett, mint az eredeti, az már leginkább Sáros tanár urat és néhány műértő lokálpatriótát bosszantót Az iparosok székházéra bizony ráfér a felújítás! Kívül-belül egy a ránt repedezett, lassan életveszélyessé válik. Milyen az új kepviselo-testület? A választási tudósításokból tudjuk, hogy 21 tagja pártszínekben, 6 pedig nem ilyen minőségben lett képviselő. Ennek előrebocsátásával először is érdemes elemezni, hogy mennyiben más, mint a sok tekintetben összehasonlíthatatlan elődje, a tanács? - Az 1985-től 1990. őszéig működött tanácsnak 51 tagja volt, amelyben viszont megkülönböztetett szerep jutott a 11 tagú végrehajtó bizottságnak. Ez a szűkebb grémium egészen más minőséget képviselt, hiszen közülük hatan végeztek egyetemet vagy főiskolát, míg a tanácstestületből mindössze tizennyolcán rendelkeztek diplomával. A tanács tagjai közül négyen voltak 30 éven aluliak, a folyamatos hatalomgyakorlásban közreműködő vb-ben viszont már csak egy tag tartozott ehhez a korosztályhoz. Mennyiben tér el ettől a képviselő-testület? Létezik-e a kettő között némi folyamatosság? - Első áttekintésre alig látszik valami kapcsolat a két testület között, hiszen mindössze négy tanácstagot választottak meg képviselőnek. Annak viszont van - és lehet - több-kevesebb jelentősége, hogy az utóbbiakból három a vb-nek is tagja volt. A képviselő-testület összetételét elemezve feltűnő a magasabb végzettségűek túlsúlya, hiszen huszonegyen rendelkeznek valamilyen diplomával. Közülük legtöbben (8) műszaki jellegű oklevelet szerereztek, őket követik az orvosok (6), és még a tanárok (3) is alkotnak egy kisebb csoportot. Az orvosok fele-fele arányban dolgoznak a humán- és az állatgyógyászat területén. Rajtuk kívül még egy tanár és egy mérnök rendelkezik doktori címmel. A sokféle gazdasági probléma előtt álló önkormányzat szempontjából ugyancsak problematikus, hogy csak egy közgazdasági végzettségű lett képviselő. Az is feltűnő, hogy a jogászok közül csak egyetlen joghallgató jutott mandátumhoz. Mindezt némileg ellensúlyozza, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül többen töltenek be vezetői-menedzseri posztokat, és hozzájuk hasonló arányban vannak iparosok és vállalkozók a testületben. Az utóbbiak és a két szakmunkás jelenléte egyben azt is jelzi, hogy ez a fontos és nagyszámú réteg sem maradt képviselet nélkül. A köztudatban úgy él, hogy az idei választások során a középkorú, 40 körüli férfiak kerültek előtérbe. Nos, ez a testület is meglehetősen „férfias”, hiszen mindössze ketten képviselik a gyengébb nemet. Kevésbé van összhangban az országos adatokkal az életkori megoszlás, hiszen például a tagok egyharmada elmúlt 50 éves, sőt közülük négyen már az 55-öt is betöltötték. Velük szemben hárman sorolhatók az úgynevezett Fidesz-korosz- tályba, s ugyanennyien vannak, akik most még harmincasnak mondhatják magukat. Azt azonban, hogy ebben a testületben a megfontoltság, a higgadtság vagy éppen a lendületesség lesz-e a mérvadó, az csak a következő hónapokban és években mutatkozik meg. Ezekre a tulajdonságokra nyilvánvalóan nagy szükség lesz, mert a képviselő-testületnek nagyon sokféle érdeket kell érvényesítenie, szelektálnia, rangsorolnia és egyeztetnie. Ennek egyik példája a területi érdekképviselet, amely a 14 egyéni választókerületben megválasztott képviselő számára egyértelmű, hiszen rájuk elsősorban azért szavaztak választóik, hogy az ott felmerülő gondok megoldását segítsék elő. A pártlistákon szereplők számára ez fel sem vetődik, vagy egészen másként merül fel a kérdés. Mindezt tovább színezi az a tény, hogy közülük hatan kerületekben is elindultak, de nem ők, hanem mások futottak be. Összességében úgy tűnik, hgy ezek a pártokon kívüli tényezők legalább olyan fontos szerepet játszanak majd az önkormányzat működőképessége szempontjából, mint azok, amelyeket manapság gyakrabban emlegetnek. Pethő László Szeretnék helyreállítani az iparosok becsületét Sokféle elképzelés foglalkoztatja az újra ipartestületi keretekben szerveződő jászberényi és környékbeli iparosokat. Az átalakulás hatására megváltozott a tagság összetétele. A KlOSZ-nál számon tartott 930 tagból eddig 520-an jelentkeztek át az ipartestületbe. A látszólag nagymérvű csökkenés többféle tényezővel magyarázható. A korábban ide tartozó jászárokszállási iparosok a továbbiakban önállóan tevékenykednek. Mások éltek azzal a lehetőséggel, hogy immár nem kötelező a szervezeti tagság, így a legszerényebb jövedelműek közül többen is csatlakoztak az új testülethez. Reményt keltő viszont, hogy 21 új iparos jelentkezett ipartestületi tagnak. A megújulás igazi jele azonban az, hogy ez év őszén 45 olyan ipari tanuló van, akit kisiparos szerződtetett. Ehhez kapcsolódik az az elgondolásuk, miszerint az ipartestület a jövőben sokkal aktívabban szeretne részt venni a tanulók felkészítésében. Ebben nagy segítséget jelenthet az a Német Ipari Kamara által kilátásba helyezett, anyagiakban is megnyilvánuló támogatás, amely tizenöt szakmában biztosítana kedvezőbb és hatékonyabb felkészítési lehetőséget. Ebben a keretben külföldön való tanulásra, tapasztalatcserékre és tanul- mányutakra is sor kerülne. Az újjáválasztott vezetőség korrekt partneri viszonyt szeretne kialakítani a városi és a környékbeli önkormányzatokkal. Feltételezésük szerint immár kölcsönös érdekek fűződnek az iparosok számbeli és anyagi gyarapodásához. Meglátásuk szerint jó lenne, ha a hivatalos és a nemhivatalos közvélemény nem tekintené bűnnek a vagyonosodást, hiszen az tisztességes adófizetést eredményez. Abban is reménykednek, hogy az önkormányzat olyan feltételeket fog teremteni az adózásban és a hatósági szabályozásban, hogy sem a jászberényi, sem a környékbeli iparosok nem kényszerülnek majd arra, hogy a megyehatáron túl rendezzék be műhelyeiket és nyissanak üzleteket. Az átszervezés nyomán rendezésre várnak az ipartestületek vagyoni kérdései. A mintegy 4,2 milliárdos KlOSZ-vagyont központosították, ami a továbbiakban tarthatatlan. A jászberényi ipartestület - bizonyos kérdésekben a megyei szövetséggel együttműködve - arra törekszik, hogy minél nagyobb részt szerezzen vissza magának ebből a tetemes összegből. Várhatóan akár tízmilliós nagyságrendű vagyonrész is juthat a szervezetnek. Ennek hozadékából szeretnék igazi otthonná tenni székházukat, de banki formában forgatni is akarják ezt az összeget. Teszik mindezt annak érdekében, hogy az iparosság visszakapja azt a szerepet, amit évtizedekkel ezelőtt játszott a város és a környék lakosságának foglalkoztatásában és ellátásában. minden részt vevő iskolában). Egy laboratóriumi mértékkel is tiszta edényben fogjuk fel a csapadékmintát, és a savasság mértékét jellemző pH-értéket egy speciális, Merck-gyártmányú indikátorpapírral határozzuk meg, 0,2-0,5 egységnyi pontossággal. Az indikátor abban tér el a megszokott pH-papíroktól, hogy a festék kémiai kötéssel kapcsolódik a papír anyagához, így az egyennsúlyi állapot eléréséhez szükséges 3-5 órás áztatás során nem oldódik ki belőle. (Sőt, megfelelő kezelés után elvileg akárhányszor felhasználható.) A főiskola műszerezettsége azonban ennél sokkal alaposabb vizsgálatokat is lehetővé tesz, amit a természetismereti tudományos kutatni, hogy mitől savas a herényi eső, milyen a szulfát-nitrát arány. A programban való részvételtől oktatóként is sokat várok. A leendő tanítóknak a korszerű környezetvédelmi kultúra terjesztése is feladatuk lesz. Aki aktívan részt vesz a környezetet jellemző mennyiségek igényes mérésében, attól várható, hogy a környezetvédelemnek is cselekvő részesévé kíván válni. Emellett hozzászokik, hogy véleményét kísérleti tényekre alapozza, amelyeket - bizonyos korlátokkal - maga is meg tud mérni. így meg tudja ítélni az igaz, a téves, vagy az esetleg eltorzított információkat. Dr. Wirth Lajos A város jelképértékű római katolikus templomának létezéséről 1332-ből van írásos bizonyíték. A Nagy boldogasszony templomnak is nevezett épület 1802-ben kapott új toronysisaPalkó Tibor sikerei Palkó Tibor: Reszkettem tőle c. alkotása. A főiskola Nagykátáról átjáró tanárát, az Alkotárs tagját kiállításainak állandó résztvevőjeként ismeri a tárlatlátogató közönség. A fiatal festőművész - több társával egyetemben - az utóbbi hónapokban Ausztriában és Németországban mutatta be alkotásait. Tárlataikat Gerhard Eggermann műgyűjtő, osztrák gyáros menedzselte. Első kiállításukra a műgyűjtő postneu- sidlei kastélyában került sor, amely igazi társadalmi esemény volt. Erre utal, hogy a megnyitón Alois Mock osztrák külügyminiszter és a magyar nagykövet is megjelent. Ausztria után a neves nyugatnémet galériás augsburgi bemutató- termében szerepelt az anyag, majd Salzburgban, Grazban és Bécsben rendeztek belőle tárlatot. Műveik az ottani közönség számára ugyanolyan megdöbbenést okoztak, mint nálunk. A nyugatnémet szaksajtó elismerően írt a fiatal magyar művészek alkotásairól. Palkó Tibor nagyformátumú képeinek erős szimbolikával megfogalmazott költőisé- gét, sajátos látásmódját és színdinamikáj át emelték ki. A külföldi bemutatkozás mindenképpen nagy lehetőséget jelentett a fiatal művész számára. Megragadta őt az a profizmus, amellyel útjukat menedzselték, s úgy érzékelte, hogy a közönség tehetőssége hozzájárul az ízlés alakulásához. A tárlatok sikerét az is jelzi, hogy Palkó Tibor képeit 3500-3900 márkára értékelték. Az érdeklődés azt mutatta, hogy közülük nem egy valószínűleg osztrák és nyugatnémet műgyűjtők tulajdonába kerül. A fiatal művész nyári és kora őszi bemutatkozása nemzetközi érdeklődést keltett, újabban Kanadából és Izraelből érdeklődtek, s ő társaival együtt készül ezekre a tárlatokra. Az élénkülő nemzetközi kapcsolatok hatására más tervek is foglalkoztatják. Osztrák és német pályatársai szívesen vennék, ha a korábbi nyári alkotótáborok nemzetközi találkozóvá válnának. Ha kellő szponzori segítséget kapnak, akkor 1991-ben már ilyen alapon szerveződik majd az alkotók együttléte, amelynek a Tanítóképző Főiskola ad teret. Az egyszerű mérési elv és vizsgálati módszerek ellenére nyugodtan nevezhetjük méréshálózatnak azt a száznál több középiskolát és néhány vidéki felsőoktatási intézményt, amely gyakorlatilag az ország egész területét lefedi, így a jövő év közepéig tartó vizsgálatok minden eddiginnél hívebben fogják tükrözni az országos helyzetet. A csapadékvíz „semlegességi pontja” a benne oldott széndioxid miatt pH=5,6-nél van, az ennél alacsonyabb érték savas esőt jelent. Magyarországon a 3,8- 4,8 közötti tartományba esik a csapadék nagyobb hányadának a pH-értéke. Számunkra fontos kérdés, hogy mi a helyzet Jászberényben? A torony Savas eső szép csendesen csepereg
