Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-21 / 167. szám
1990. OKTÓBER 21. Néplap A Nyugattal versenyzőink a keleti piacon is KITE-tájékoztató és gépbemutató Cserkeszölön Nemcsak stílusos volt, praktikusnak is bizonyult, hogy a tegnap délelőtt Cserkeszőlőn, egy magánkertészetben megtartott szakmai tájékoztatójához az egyik éppen üresen álló fóliasátrat rendezte be „tanácskozóteremnek” a Kukorica- és Iparinövény-termelési Együttműködés. Meg-megeredt ugyanis közben az eső, amíg a szép számban megjelent magánvállalkozók és nagyüzemi kertészeti szakemberek meghallgatták a tájékoztatót arról, hogyan és mivel kílenleg is ennek a szférának áll a rendelkezésére a legtöbb preferencia a hitellehetőségek, a kamatfeltételek és az adózás terén. A jelenlegi mezőgazdasági beruházási, fejlesztési hitellehetőségek közül az egyesülés a hét kereskedelmi bankon keresztül igénybe vehető világbanki hitelt javasolja leendő partnereinek. Az OKHB- val együttműködve segítséget is ajánl annak felvételéhez, kihasználásához. A magánszféra szempontjából A házigazda magánkertész virágállománya szolgáltatott példát: mit tud a Namir-Nadir mikroöntöző-berendezés. vánja elősegíteni a KITE 1991-ben a beruházásokat, fejlesztéseket a zöldség-,gyümölcstermesztésben. Mint elhangzott, az egyesülés azokra a várható szervezeti és tulajdonforma-változásokra felkészülve dolgozta ki koncepcióját, amelyek a máris megkésett, de remélhetőleg a társasági törvényhez végül majd jól igazodó szövetkezeti és földtörvény megjelenése után bekövetkezhetnek. A KITE szakemberei úgy vélik, hogy a fejlesztéseket, a beruházásokat a jövőben a magánbefektetőkre, vagy azoknak akár az új szövetkezeti keretek között megalakuló társulásaira kell alapozni. Bár a kezdők szigorú hitelgarancia feltételei miatt sok vállalkozás meghiúsul, jelényeges két változásról is hallhattak a cserkeszőlői tájékoztató résztvevői. Egyik, hogy amíg korábban a világbanki hitel felvételének alapfeltétele volt az exportáru- alap bővítése, ezentúl nem feltétlenül kell a beruházóknak ilyen többletvállalást tenniük. A másik változás az, hogy most már nemcsak nemzetközi versenytárgyalást nyert technikák vásárolhatók a világbanki hitel segítségével. Háromszázezer dollárnak megfelelő forintértékig három különböző cégnek a kérelmező által megjelölt - a KITE segítségével is beszerezhető - árajánlatából a bank önállóan dönt, hogy minek a vásárlására engedélyezi a hitelt. így akár hazai (technikához is hozzájuthatnak most már világbanki hitelkonstrukcióban a termelők. A KITE vállalja a pályázatok elkészítését, a gépek, berendezések beszerzését, valamim azok szerviz- és alkatrészellátását. Ahhoz, hogy a nagyüzemi szervezeti keretek között vállalkozók is hozzájuthassanak a világbanki hitelhez, egyszerű beruházási - közkereseti vagy betéti - társaságok létrehozását javasolják például a vállalkozásba adott kertészeteket művelőknek, vagy a szőlőt-gyü- mölcsöt részes művelésben gondozóknak. A fő szempont a termelés minőségi színvonalának emelése. Megszívlelendők a fejlesztésre vállalkozó termelők részéről az exportszerkezetünkben prognosztizálható változások. Jövőre az országnak olyan terhekkel kell számolnia, amelyek ellensúlyozására feltétlenül szükség lesz hús- és gabonaexportra. Csakhogy a „dolláros” keleti piacon is szemben találjuk majd magunkat a nyugat-európai versenytársakkal. Legalább olyan fontossá válhat például a megmaradás a szovjet piacon, mint a térnyerés a tőkés exportban. Mindkettőnek elengedhetetlen feltétele viszont a bármilyen piacon való minőség, az egyenletes és pontos szállítás.. Az utóbbiak elképzelhetetlenek öntözésfejlesztési beruházások nélkül. A KITE is elsősorban az ehhez szükséges technika beszerzéséhez ajánlja a világbanki hitelt. Annál is inkább, mert januártól a jelenleg még nem szektorsemleges állami támogatást is igénybe vehetik hozzá a magánvállalkozók, illetve azok társaságai is. Ezenkívül kis kategóriájú John Deere traktorok és olyan, a termés minőségére közvetlen hatást gyakorló technikák világbanki hitellel történő beszerzéséhez nyújt még segítséget a KITE, mint például a palántázó-, vető- és növényvédő gépek. Mindezekből gyakorlati bemutatót is tartottak a tájékoztató után a helyszínen. A KITE által gyártott és forgalmazott csepegtető és esőztető mik- roöntöző-berendezéseknek aligha is találhattak volna jobb reklámot, mint a házigazda fóliasátraiban díszlő paradicsom- és gerberaállo- mány. Bővülő szolgáltatás Karcagon Betéti társaság gyepvetőmag termesztésére Betéti társasággá alakult át az év első felében a karcagi székhelyű Alföldi Gyepvetőmag Termelési Rendszer Gazdasági Társaság. Az új társasági forma lehetővé teszi a rendszeren belüli önálló vállalkozást, a tagok a befektetett tőkéjük után reális tőkehozadék-visszatérítéshez juthatnak, a jobb vállalkozás reményében a tőkéjüket akár ki is vonhatják és más üzletekbe fektethetik be. Ez a forma tehát ösztönzést ad, kényszerít az eredményes gazdálkodásra. Ezzel a lépéssel a taggazdaságok alkalmazkodni igyekeznek az új gazdasági körülményekhez a magtermelésben, ugyanis az utóbbi években visszaesés tapasztalható. Ennek kézzelfogható magyarázata a gyepgazdálkodás támogatásának visszavonása, a mezőgazdaságot fokozottan sújtó agrárolló, nem kevésbé a kedvezőtlen piaci viszonyok alakulása. Sajnálatos, hogy - az alacsony árak miatt - az export-cél- termeltetés sem hozott elfogadható eredményt. A rendszer munkáját nehezíti az üzemek bizonytalansága és bomlási folyamata. A gazdaságok többsége a jövőt nem látja, K fi(T AT » SEAEMMBMae S perspektívátlanság van az üzemekben, ezért hosszabb távra nem terveznek. Pedig a szarvasi OKI által nemesített és államilag minősített fajtákra épül a takarmányfüvek, parkfüvek és lucernamagvak többsége. Ez tizenhét, államilag elismert olyan fő fajtát jelent, amelyek 15 ország fajtaösszehasonlító kísérleteiben is igen jó eredménnyel szerepelnek. A betéti társaságra alapozva a rendszer további célja a hazai igények kielégítése, az export- árualapok megtermelése. Versenyhelyzettel is számolnak, mivel hasonló vetőmagvak termelésében a szombathelyi Vetőmag Kft. is részt vesz. Az európaiság egyszersmind környezetkultúrát is jelent, nálunk viszont a parkkultúra alacsony színvonalú. A karcagiak változtatni óhajtanának, illetve szeretnének ezen az állapoton. Szolgáltatásaik körét a jövőben bővítik, szélesítik. A nagyüzemeket, kisgazdaságokat minőségi vetőmaggal látják el, szaktanácsadást nyújtanak, rendelésre megtervezik a park- és gyeptelepítéseket, közreadják az új kutatási eredményeket, növényvédelmi eljárásokat. nwmívf'j Á CSAK EGY HÓNAPIG! \ Kizárólag fából készült, import bútorok (szekrénysorok, étkezőgarnitúrák, komódok, íróasztalok) kiállítása és értékesítése Szolnok, Széchenyi városrészben, a Bartók Béla úti lakótelep első lakásában .*38086/ 1* Ólomlábakon az önállóság felé felé Hallgatom az üzemvezetőt, s ahogy belemelegszünk a beszélgetésbe, szavai nyomán szépen kikerekedik egy spontán, gyengén, tétován induló, ám idővel mind élesebben, mind markánsabban lábra kapó önállósulási törekvés története. Gyárfás István, a szolnoki Akkufer Akkumulátor és Fémipari Vállalat szászberki akkumulátorgyártó üzemének megbízott vezetője nem rejti véka alá ezzel kapcsolatos véleményét. Menteni a menthetőt?- Valamikor a hatvanas évek közepe táján - meséli -, amikor a szászberki gépállomást felszámolták, akkoriban költözött ide a szolnoki Vasipari Vállalat akkumulátorbontó és -javító részlege. Eleinte dinamikusan fejlődött, és évről évre jobb eredményeket ért el. Jó tíz esztendje pedig már a technikai-technológiai fejlesztés is napirendre került. Új szerelőcsarnok épült, elkészült a szennyvíztisztító, nyugati technológiákat vásároltunk, s ez az üzem lett a cég legerősebb egysége. így van ez ma is, hisz a vállalati nyereség szinte teljes egészében, az árbevételnek pedig több mint a fele itt jön össze. Ami pedig az önállósulási törekvéseinket illeti: nem mai keletű dologról van szó, évek óta ezt akarjuk. Ám vagy az idő nem kedvezett, vagy a körülmények nem voltak éppen a legszerencsésebbek. Jóllehet, a nagyvállalatot is próbálták időközben, átszervezni, de hiába. Ez a cég, ma már jól látható, hogy elérte a csúcsot, s ebben a formában tovább nem életképes. Hiszen öt üzeme közül négy veszteséges, csak mi vagyunk nyereségesek. így aztán hiába akarunk mi a magunk lábára állni, szinte biztos vagyok benne, hogy a vállalati tanács nem fogja ezt a törekvésünket méltányolni. Már csak azért sem, mert nem attól az üzemüktől akarnak megszabadulni, amelyik a legjobban dolgozik, hisz akkor be is csukhatják a kapukat. Persze, az igaz, hogy a vállalat vezetése belátta, hogy a mostani felállásban nem működhet tovább a cég. Ezért aztán megpróbálják menteni a menthetőt, s most az üzemekből egyszemélyes kft.-két akarnak létrehozni. És pontosan ez volt a döntő, mi több, az utolsó lökés ahhoz, hogy elhatározzuk: mi teljesen önállóak szeretnénk lenni. Az egyszemélyes kft.-k megalakítása ugyanis véleményünk szerint nem jelent mást, mint a jelenlegi állapotok kozmetikázott átmentését. Mert miről is van szó? Arról, hogy ha megalakulna a vagyonkezelő központ - az üzemek lehet, hogy bizonyos önállóságot kapnának, ám alapvetően nem változna semmi, mivel továbbra is odafönn dőlnének el a dolgok. Hisz például a vezér- igazgató nevezné ki az üzemek vezetőit. Persze, ez a kisebb baj, a nagyobb viszont az, hogy nem az adott üzemben határoznák el, hogy a megtermelt nyereséget mire fordítsák, hanem fönn, a vagyonkezelő központban, amelynek céljai esetleg nem esnek egybe az adott egység érdekeivel. Október 5-én volt egy munkásgyűlésünk, ahol a jelenlevők 96 százaléka úgy foglalt állást, hogy támogatja az önállósulási elképzeléseinket. A szak- szervezet és a munkástanács is hasonló véleményre jutott. Mi az ezzel kapcsolatos szándéknyilatkozatunkat eljuttattuk a vállalati tanácshoz, s a testületnek 30 napon belül döntenie kell. Időközben csöppen a beszélgetésbe Sándor József üzemviteli vezető, a helyi munkástanács elnöke.- Az önállóság - bizonygatja - az itteni kollektívának már régi vágya. Az embereket a következő dolgok inspirálják erre: feszültséget szül például az, hogy Szolnokon tudják, nekünk mi fáj, meg hogy mire van szükségünk. Ha azt mondjuk: mi szeretnénk egy másik őrlőmalmot, fönt eldöntik, hogy milyen lenne jó nekünk, és meg sem kérdeznek bennünket. Szóval, ahonnan ki vannak rekesztve azok, akiknek az új gépeket, berendezéseket üzemeítetniük kell - ez számunkra abszurd dolog. Hát ebből lett itt elege mindenkinek! Egy hajóban ülve, de más irányba evezve Germán Jánosné, az Akkufer vállalati tanácsának elnöke, amikor elmondom neki, hogy mi járatban vagyok, így válaszol: - Ä vállalati tanács november 8-áig tárgyalni fogja ezt az ügyet. De én már most úgy valószínűsítem a dolgot, hogy a testület nem adja áldását arra az indítványra, hogy a Szászberkiek teljesen önállóakká válhassanak. Már csak azért sem, mert évek hosszú során át a vállalat rengeteget költött az ottani beruházásokra, fejlesztésekre. Még hiteleket is felvettünk, amiket jelenleg is törlesztünk. Nyilván ^zért tettük ezt, mert felismertük, hogy az akkumulátor olyan stratégiai cikk, amire mindig szükség lesz, és ezt az árut a piac is megfizeti. Majdhogynem minden pénzünket oda fordítottuk, s így a másik négy üzemünkben hosszú ideig komolyabb beruházásokról szó sem lehetett, legfeljebb csak szinten tartásról beszélhettünk. Emiatt elég sokszor győzködni kellett a többi üzem munkásait, és most meg pont a szászberkiek akarnak elválni. Ez annál is inkább furcsa, mert szeptember 14-én, amikor a vállalati tanács az igazgatót megerősítette tisztségében, ott, azon az ülésen a jövőbeni tervekről, elképzelésekről is szó esett. Elhangzott, hogy üzemeinket kft.-ké - nem feltétlenül egyszemélyesekké - szeretnénk átalakítani, s ezzel kapcsolatban egyetlen egy ellenvélemény sem hangzott el. Pedig ott voltak a szászberkiek képviselői is. Számomra most úgy tűnik, mintha egy hajóban ülnénk, de mégis ellenkező irányba eveznénk. Pető Miklós, az alig pár napja megválasztott szászberki polgár- mester az ügyről így vélekedik.- A nemrégiben megtartott alakuló ülésünkön - magyarázza - a helyi képviselő-testület úgy határozott, hogy támogatja az akkumulátorüzem önállósulási törekvéseit. Erről jegyzőkönyv készült, amit eljuttatunk a megfelelő helyekre, az anyavállalathoz, a megyei önkormányzathoz, de még az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba is. Évtizedes reflexek mozdulnak Most, hogy még egyszer utoljára összevetem az ügyben megszólalók érveit, az a gondolat motoszkál a fejemben, hogy ebben az országban hányszor vált már kampány meg divat a legkülönfélébb gazdasági szándékokból. Az önállósulás, a vállalatalapítás is már- már sikk. Többször lehetett hallani arról, hogy egy-egy nagyvállalat igyekezett megszabadulni az évtizedek óta elhanyagolt részlegeitől, vagy éppen fordítva - mint ahogy azt a mostani példa is mutatja - kistafírozott, jól felszerelt üzemek szívesen szakadnának el a gyenge egésztől. Ám számtalanszor a presztízs, a hatalmi pozíció, a beváltott és be nem váltott ígéretek diktáltak az ésszerű meggondolások helyett. S most itt vannak a szászberkiek, akik úgy érzik, hogy nem sok köti őket az anyavállalatukhoz - habár ez is vitatható -, s képesek lennének másként, eredményesebben dolgozni. S ehhez mindössze egyvalamire lenne szükségük: arra, hogy maguk dönthessenek. Mindenesetre ezekben a beszélgetésekben évtizedes reflexek mozdulnak valami új, valami friss, valami más kapcsán. N. T. HIRDESSEN AZ ÚJ NÉPLAPBAN! A MSI A PÁTI ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ. PÍLWÁ11TDT üliDEI 30<rTANÁCfOfl munKAKÖR BETÖLTÉ5ÉRE. FELTÉTELEK*- - SIRKIRÁnvÚ mm\ VÉGZETTSÉG! M\ SIflKVIISBA, b MEGFELELŐ GVAKORLATI TAPASZTALAT. ELŐtlVBEn RÉ1ZEÍÜL Al fi PÁLYÁZÓ , AKI SZÖVETKEZETI GYAKORLATiAl|| REÜDELKEZIK. «ÖVETKEZETUnK ÉVES ÁRBEVÉTELE 1,3 miLLIÁRD FORIITT. ALRP- TEVÉKElWSÉGEtí KÍVÜL KITERJEDT FELVÁSÁRLÁSI ÉS IPARI ÁGAZATíALl REtíDELKEZIK. BÉREZÉS : - ALAPBÉR PLUSZ ÉVES PRÉmiUIB , 0SZTÁLVVE1ET0I BESOROLÁSSAL, Í11EGE6VE1ÉS SZERBIT. A PÁLYÁZATOKAT AZ ÁFÉSZ ELtlÖKÉHEZ, VAGY A SZEIHÉLYZETI ÉS munKAÜGYI OSZTÁLYRA LEHET BEnVÚTTAM.(JÁSZAPÁTI,KOSSUTH L.U.3. TEL. 97/11.) JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐZŐ. OKTÓBER 31. PAL YAZA TKIIRAS Cibakháza nagyközség önkormányzati képviselő-testülete pályázatot hirdet JEGYZŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: _____________________- igazgatásszervezői (államigazgatási főiskola) vagy állam- és jogtudományi egyetemi doktori képesítés.- Álamigazgatási szervnél legalább 2 éves gyakorlat. Az állást tanácsakadémiai képesítéssel rendelkezők is megpályázhatják. Bérezés a hatályban lévő jogszabályok szerint. A pályázathoz mellékelni kell részletes önéletrajzot, képesítést igazoló okiratok másolatát is. A pályázatot Cibakháza nagyközség polgármesteréhez kell benyújtani. (5462 Cibakháza, Szabadság tér 5.) Pályázat benyújtásának határideje: 1990. november 15. Pályázat elbírálásának határideje: 1990. november30. *38451/1*