Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-18 / 164. szám

1990.OKTÓBER 18. 9 Az Ui Néplap Karcagon Ma már a telt ház is fél ház Fiatalokkal beszélgetve mos­tanában és régebben is óhatatla­nul a szórakozásra, a kikapcsoló­dásra terelődik a szó, és már meg sem lep, ha azt mondják, nincs egy hely, ahová szívesen elmen­nének. Mivel a karcagi bálok­nak, amelyeket az ifjúsági szer­vezet rendez, más településeken is jó híre van, ezért felkerestem MI LESZ VELED, HEMO? Hogy nincsen Karcagon nívós szórakozóhely, annak az is az oka, hogy a rövid ideig működött és a látogatók által gyorsan meg­kedvelt Helyőrségi Művelődési Otthon immár négy és fél hónap­ja bezárva áll. A művelődési osz­tályon érdeklődve kiderült, hogy pontos információjuk nekik sin­csen, csak reményeiket mond­hatták el. Ezek szerint az épület kiválóan alkalmas lenne kulturá­lis, ifjúsági, közösségi célokra, és szükség is lenne rá. Mivel nem önkormányzati tulajdon, így semmilyen beleszólásuk nincs a működtetésébe. Pontosabb in­formációkkal Patkó Csaba, a HEMO volt vezetője szolgál.- Július elsejétől szóbeli pa­rancsra zártuk be az épületet. Gyakorlatilag ma még minden lehetséges, akár jöhet egy követ­kező parancs, és a régi formában újra kinyithatunk, de más variá­ció is elképzelhető. Én augusztus végén írtam a honvédelmi mi­niszternek egy levelet, amiben javasoltam, hogy maradjon meg az épület a hadsereg tulajdoná­ban, de működtesse az önkor­mányzattal vagy vállalkozókkal közösen, vagy pedig szálljon ki, és mint bérlő lépjen föl. Éppen azért, hogy az épület a köz javára megmaradjon. Erre választ kap­tam, ami már magában is pozití­vum. A dolog jelenleg ott áll, hogy a hadsereg mindenfélekép­pen pénzt akar, vagy legalábbis azt, hogy pontosan felmérje, mennyi az az összeg, amennyi­vel a társak beszállnának. A tanácsnál még interregnum van, viszont tudom azt, hogy né­hány hónappal korábban még úgy nyilatkoztak, hogy az épület működtetését vállalnák, ha nem kellene azt megvenni. Azt is tu­dom, hogy a hadsereget is szorít­ják az anyagi gondok, és hogy a hadügyi tárca nem fogja a civil lakosság igényeit figyelembe venni ebben a kérdésben Karca­gon. Ezért javasoltam a közös hasznosítást, akár vállalkozási alapon a kulturális szórakoztató szférában, például kaszinó jel­leggel, hogy megmaradhasson a város érdekében, és a köz hasz­nára. Meghívó Talán kicsit korainak tűnhet a meghívás, hiszen a rendezvény csak 27-én lesz. A karcagi származású Németh Gyula turkológus, akadé­mikus születésének 100. évfordulója alkalmából rendeznek tudo­mányos tanácskozást a városházán. Ennek részeként avatják fel délután fél egykor a tudós szobrát, Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. A művészt egyelőre csak a mű makettjénél kérdezhettük, hiszen a szobor csak a jövő héten lesz készen, amikor már az öntőformától megszabadítják. A kompozíció Németh Gyula professzort ábrázolja, amint egy kunhalomról lépdel le. A kunhalom tetején egy eredeti kun kapu bronzmása látható. Tizenkilenc lakás az év végéig Tovább épül a nagy vén­kerti lakótelep. Negyven­hat darab két- és három- szobás, OTP-s lakás kivi­telezése folyik, amelyekből ez év decemberéig tizenki­lencet adnak át. A lakások egy része tanácsi vevőkije­lölésű. Az új lakók irigy­lésre méltó körülmények közé kerülnek, hiszen tel­jes közművesítéssel, gáz­fűtéssel kapják meg új ott­honukat, s ha vállalnak még egy OTP-törlesztést, egy év múlva teletopjuk is lehet. Telefonfejlesztés határozat nélkül Lázban ég a város, a telefon­építés lázában. A Szuperinfó című reklámújság a múlt pénteki számá­ban tette közzé a pontos feltétele­ket, s azóta folyamatosan jönnek az igénylők. Számuk már három­száz fölött van, de most gyakorla­tilag bármekkora igényt ki tud elé­gíteni a Távközlési Vállalat, s aki most jelentkezik, annak jövő év december végéig bent lesz a készü­lék a lakásában. Az út nem volt ilyen sima, ame­lyen eddig a hihetetlen állapotig eljutottak. A fejlesztést még 1985- ben kezdték meg, s ebben orosz­lánrésze volt Molnár Ferenc ta­nácselnöknek. Akkor 296 millió forintért vállalta a Posta a beruhá­zás elkészítését. Az összeg 60 szá­zalékát a Távközlési Vállalat, negyvenet pedig a települések áll­ták. Többen, hiszen ez a 10 ezer állomás kapcsolására alkalmas crossbar központ Karcagon egy gócközpontot jelent, ide kapcsoló­dik Kisújszállás, Kunhegyes, Ken­deres és Kunmadaras. Első lépés­ben a tervek szerint kétezer vonalat adtak volna át, ezzel szemben a Távközlési Vállalat vezetői né­hány héttel ezelőtt azzal az infor­mációval érkeztek, hogy december 15-éig átkötik a már meglévő állo­másokat, de újabbak létesítésére már nem futja az eredeti vállalási árból. Újabb ajánlatuk szerint azonban 28 ezer forintért bárkinek kiépítik a vonalat egy éven belül. Mivel az ajánlat még így is ked­vezőnek tűnt, az illetékesek össze­hívták a pártok képviselőit, és az ő egyetértésük után az amúgy is ese­dékes tanácsülés elé terjesztették jóváhagyás céljából, mivel városi fejlesztésről lévén szó, szükség volt erre a formaságra. Nos, a tes­tület - talán mert már érezte vég­napjait - nem tudott dönteni, így határozat nem született. Újra a pár­tok következtek, akik a műszaki osztály dolgozóival együtt úgy ítélték meg, hogy ezt a lehetőséget nem szalaszthatják el, hiszen a je­lenlegi helyzet katasztrofális a vá­rosban. Sokszor autóval gyorsab­ban le lehet bonyolítani egy pesti beszélgetést, mint telefonon. Ezek után született meg a felhí­vás, amelynek nyomán megindult az igénylők áradata. Aki most tele­font szeretne, november 10-éig kell leadnia a kitöltött OTP-igény- lőlapot, és így 1991. december 15- éig megkapja a vonalat és a készü­léket. A gazdasági egységeknek ugyanez 120 ezer forintba kerül. őket, mondják el, hogyan látják a fiatalok helyzetét.- Ez valóban nem rózsás. Ní­vós szórakozóhely nincsen, így nemcsak a fiatalok, de a városba látogató idegenek sem tudnak hová elmenni. Mindenfelől azt hallani, hogy nincs a kultúrára pénz, s ez a helyzet még rosszab­bodni fog. Az önkormányzatok tőkéje is csökken, így nem is re­mélhetünk gyors javulást. Pedig sokszor csak a meglévő lehető­ségek jobb kihasználásával ja­víthatnánk a helyzeten.- Mintha keserűséget hallanék a hangodban.- Van is. Itt, a Gyermekek Há­zában az általános iskolásokra közel húszféle szakkör, kikap­csolódási lehetőség vár. Szere­tik, megszokták, hogy ide eljö­hetnek. Viszont hiányzik az efö­lötti korosztály számára a lehe­tőség.- Ezért próbálkoztok a bálok­kal is?- Igen, most már kéthavonta rendszeresen rendezünk bált. Igénylik is, szeretik is a fiatalok, mindig telt házas ez a rendezvé­nyünk. Csakhogy ma már a telt ház is fél ház.- Azt hiszem, ezt pontosabban meg kellene magyaráznod.- Régebben a báljainkat a Déryné Művelődési Központban rendezhettük meg, ahová négy­százan fértek be. Mostanában vi­szont valamilyen kifogással mindig elutasítják kérésünket, s így a Rózsakért étteremben kell azt megrendezni, ahová pedig csak fele annyi vendéget hívha­tunk. A szomorú pedig az, hogy a művelődési központban az el­utasítások ellenére nincsenek \olyan nagyszabású rendezvé­nyek, amelyek ütköznének a mi programunkkal.- Mivel próbálkoztatok még a fiatalok érdekében?- A legnagyobb sikere talán a kempingcikkek kölcsönzésének volt. Ennek a kedvező árak is elősegítői voltak, hiszen egy sá­tor kölcsönzési díja egy napra tíz forint. Ennyiért máshol nem kaphatnák meg. Ezzel is a tagja­inkat, a fiatalokat próbáljuk segí­teni. Műemlékvédelem 1990. Aki turistaként jár Karcagon, furcsa ellentmondást tapasztal, ha körülnéz a városban. Láthat sok szép új épületet, láthat a ré­giek közül is szépen karbantar- tottakat, felújítottakat. Vannak viszont olyanok is, amelyekre már évekkel ezelőtt ráfért volna egy alapos felújítás. A miértek után nyomozva kiderült, hogy nagyobbrészt a tulajdonjogok­kal van a baj, hiszen sem a mú­zeum épülete, sem a szélmalom, óhoz. így a műemléki felügyelő­ség által adott összeget is jobban lehet hasznosítani, és a város ál­tal nyújtott segítséggel, közös erővel környezetével együtt újulhat meg a városközpontban ez a templom. Apró lépésekben tudnak csak haladni más területeken, hiszen negyven év után kerülhetnek rá az épületekre a műemléki jel­zőtáblák. Sokszor azonban még ezek néhány ezer forintos árát is sem a görögkeleti templom nem a város tulajdona, így akkor sem végezhetnék el a felújítást, ha történetesen lenne rá pénz. A három említett műemlék közül az utóbbi sorsa már meg­oldódni látszik, hiszen az egyház is látta a problémát, és mostanra lehetőségei is úgy alakultak, hogy saját építőszolgálatával hozzákezdhetett a rekonstrukci­csak hosszú alkudozás után kap­ják meg az épület tulajdonosától. Jó példaként említhető meg az északi temetőben található csőszkunyhó, amely az ország­ban egyedülálló. Félig a földbe épült. Felújítását a még élő csa­ládtagok most végezték el, fo­tónkon a kívülről már kész álla­potban lévő kunyhó látható. A kis pénzt is tisztessegesen kezelik A főutcán sétálva, a külföldiekhez hason­lóan, nekünk is megakadt a szemünk az Or­szágos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szép, új épületén. Az 1988 végén átadott modem épület szervesen kapcsolódik a még meglévő régiekhez, így méltán szolgál fotótémaként hazai és külföldi turistáknak egyaránt. Azonban egy pénzintézetnél nemcsak a külső forma számít, hanem főleg az, hogy az ügyfeleket hogyan, milyen gyorsan tudják kiszolgálni, és milyen biztonságot tudnak garantálni. Nos, az épület ilyen szempontból is jelesre vizsgázott. A régi helyükhöz képest, ahol még Ma­gyar Nemzeti Bankként működtek 1951 óta, összehasonlíthatatlanul jobb körülmények közé kerültek a dolgozók is, az ügyfelek is. Ez utóbbiakat már Szabó Sándor igazgató úrtól tudtuk meg, s ő válaszolt további kér­déseinkre is.- Változott-e az ügyfelek száma, összetéte­le, amióta a Kereskedelmi és Hitelbank há­lózatához tartoznak?- 1987-ben, a Magyar Nemzeti Bank fel­oszlása után kerültünk ehhez a rendszerhez. Klienskörünk ugyanaz, mint előtte volt, a vállalkozókkal és kiskereskedőkkel bővült. Amíg volt az újrakezdési kölcsön, addig azo­kat is kezeltük. Nem dicsekvésből mondom, de jó a visszhangja a munkánknak. Ha nem is kis nehézséggel, de sikerült minden part­nerünk minden igényét kielégíteni. Az érde­keltségi körünk elég nagy, ügyfeleink Túrke- vétől Kunhegyesig, Tiszafüredig vannak. Jelmondatunk, hogy egy bank akkor él iga­zán jól, ha minden kis pénzt tisztességesen bonyolít, jó értelemben kiszolgálja az ügyfe­leit úgy, hogy az ügyfeleknek és a banknak is a saját érdekei érvényesüljenek.- Tud-e valami újdonságot ajánlani az ol­vasóknak?- Talán most sikerül előrelépnünk a devi­zaszámla-kezelés területén. Énnek techni­kai, szakemberhátterét most teremtjük meg. Az az elképzelésünk, hogy november vagy december hónaptól megkezdjük a deviza­számla-kezelést. Az oldalt összeállította: Varga Imre Ist­ván. A fotókat Mészáros János készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents