Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-18 / 164. szám

I 1990.OKTÓBER 18. 3 A gazdaság helyzete kritikus Jelentős év eleji áremelkedések után a forint stabilizációja jövőre várható (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyminiszter szerint a növekedés elsősorban annak ered­ményeként következhet be, hogy sikerült felgyorsítani a privatizáci­ót, adókedvezményekkel ösztön­zik a befektetéseket, erőteljesebbé válik a gazdasági struktúra átala­kulása. A minisztériumban erőtel­jesen dolgoznak a gazdasági dere­gulációs program végrehajtásán. Tizenhét új gazdasági törvényter­vezet kerül hamarosan a parlament elé, ebből kilenc még az idén. El­készül az államháztartási törvény tervezete, az állami pénzügyekkel kapcsolatos jogszabály, a számvi­teli törvény, a csődtörvény, a jegy­banki, a vám- és a devizatörvény tervezete. A kormány erőteljes intézkedé­seket hoz a vállalatok fizetési fe­gyelmének javítása érdekében. Hét fizetésképtelen vállalat felszá­molása már folyamatban van, az APEH a közelmúltban újabb 20 vállalat ellen kezdeményezett csődeljárást, és további vállalatok ellen fontolgatnak hasonló intéz­kedéseket. Emellett emelkednek a be nem fizetett társada­lombiztosítási, vám- és adótartozá­sok késedelmi kamatai. A jövő évi gazdasági folyamato­kat meglehetősen nehéz prognosz­tizálni, ezért többfajta számítás is készül. A jelenlegi szakértői szá­mítások szerint az idén az összes magyar export 5 százalékkal csök­kenni fog, mivel a rubelelszámolá­sú kivitel az év végére 25 százalék­kal esik vissza, s ezt a dollárelszá­molású export 14 százalékos bővü­lése csak részben ellensúlyozza. Jövőre a teljes kivitel további 5 százalékos visszaesését prognosz­tizálják a kelet-európai export 20- 25 százalékos csökkenése követ­keztében. így várhatóan a GDP 1991-ben 5 százalékkal lesz ki­sebb, mint az idén, annak ellenére, hogy az év vége felé kis mértékben már megindulhat a növekedés. További számítások készültek azzal kapcsolatban, hogy mekkora veszteséggel kell számolni a dollárelszámolásra átállás követ­keztében. A veszteség nagyságát 1,5 milli­árd dollárra becsülik, s ebből 800 millió dollár kiesést okoz a csere- arányromlás, 400 millió dollárt a kereskedelem csökkenése. 300 millió dollártól pedig azért esik el az ország, mert nem tud a korábbi gyakorlat szerint rubelért beszer­zett termékeket dollárért exportál­ni. Az infláció várható alakulásáról is készültek számítások. Ameny- nyiben az olaj ára barrelenként 25 dollár körül alakul, akkor a terme­lői árak növekedése 31 százalék lesz, 30 dolláros olajár esetén vi­szont eléri a 34 százalékot. Mindez úgy alakul ki, hogy a januárban világpiaci szintre emelkedő ener­giaárak és a kelet-európai import nagymértékű drágulása 10 száza­lékkal emeli a termelői árakat, a nominálbérek emelkedése és a fo­rint további leértékelése pedig 20 százalékos termelőiár-emelkedést eredményez. Az elképzelések sze­rint jövőre a nominálbérek növe­kedése 23 százalékos lesz, és az év folyamán a forintot a dollárhoz ké­pest 15 százalékai fogják leérté­kelni. (MTI) Felére esett vissza a műtrágyák és a növényvédő szerek forgalma (Folytatás az 1. oldalról) A Szolnoki Agrokemél meg­rendelt jövő évi műtrágya mennyisége az előző év forgal­mának csaknem a felét teszi ki, különösen a foszfor és a kálium kereslete esett vissza - tudtuk meg dr. Herczeg Gyulától, a vál­lalat főosztályvezetőjétől. A többéves gyakorlatnak megfele­lően a tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges nitrogénműtrágya je­lentős része előszállításban ok­tóber-november hónapokban az üzemekbe kerül. A termelők azonban csak februárban fizet­nek érte, addig az Agroker finan­szírozza a mintegy 80 milliós készletet. A mezőgazdaságban érzékel­hető általános bizonytalanság természetesen a növényvédő szerek piacát sem hagyja érintet­lenül. Az importliberalizáció eredményeként a kínálat bősé­ges, a kereslet viszont folyama­tosan csökken. Ezért a nagyke­reskedelmi vállalatoknál, így a Szolnoki Agrokemél is jelentős készletek halmozódtak fel. A jö­vő évi megrendelések az idei év­hez képest csaknem 50 százalék­kal csökkentek. A gyomirtó sze­reknél kismértékű a visszaesés, a rovar-, illetve a gombaölő sze­rek kereslete viszont erősen megcsappant. Ez bizony nem csekély veszélyt jelent, hiszen ma még nem lehet előrejelezni, milyen kártevőkkel és kóroko­zókkal kell számolni jövőre. Megfelelő vegyszerek hiányá­ban pedig rendkívül súlyos kö­vetkezményekkel járhat egy- egy károsító felszaporodása. A járványok elkerülése, valamint megfékezése érdekében az Ag­roker - vállalva a készletezés kockázatát - az előzetes igé­nyeknél többet rendelt egyes ké­szítményekből, mondván, még szükség lehet rájuk. Az 1991-es esztendő a nö­vényvédő szerek áraiban is vál­tozást hoz. Különösen a keleti tömb országaiból származó ké­szítményeknél komoly áremelé­sekre lehet számítani, de a nyu­gati vegyipari cégek termékeiért is többet kell majd fizetni. L. Z. Megoldódott a Csallóköz útiak gondja * Eleimet az éveknek! Magony László nyugtalan, in­gerlékeny ember, mozdulatai soha nem pihennek. Immár kilenc hete magánkereskedő, s ezekért a hete­kért kilenc kilójával fizetett. Hiáíta, a XX. században már nem elpg a régi szatócsmentalitás... Végre megadatott, hogy elcsíphettük két elintéznivalója között - amiből akad neki bőven így nyitás környé­kén -, s bezárkóztunk gondolata­inkkal hátsó kis „vezérlőtermé­be”, ahová bajai elől szokott me­nekülni. Nyáron az Új Néplapban is sze­repelt az ügy, mégpedig az, hogy Szolnokon, a Csallóköz úton a kis sarki boltot bezáratta a Köjál, mert ott már régóta ázsiai állapotok ural­kodtak. Aztán hamar felröppent a környéken a hír, hogy egy „ma­szek” fenekedik a kis üzletre... S augusztus 16-án már nyélbe is ütöt­ték a vásárt. Gazdát cserélt a bol­tocska mindenki örömére, s így Török István, a környék képviselő­je is megkönnyebbülhetett végre. De ekkor kezdődött csak el a titáni küzdelem a kosz, a vakolat, a csó­tányok ellen. Két hét alatt tipp-topp élelmiszerboltot varázsoltak belő­le. Utána következett a belső be­rendezés - egy cukrászbárt is álmo­dott Magony úr az előtérbe -, és jöttek még a szükséges engedé­lyeztetések. Én nem tudom, milyen varázsigéket ismert a kereskedő, de azt sejtem, hogy konyítania kel­lett valamelyest a szemfényvesz­téshez, hogy a „mutatvány” így sikerüljön. Vakítóan fehér falak, ízléses berendezés, bőséges árukí­nálat fogadja a betoppanót. Mint a tulajdonos elmondja, so­kan segítették barátai közül, a taná­csiak is gördülékenyen kezelték ügyét, sőt a környéken lakó öreg Diskurzus a pult előtt nénikék sem voltak restek megra­gadni a seprű és lapát végét. Igazi közüggyé nőtt, hogy mihamarabb kész legyen a picinyke „szuper­market” - egy-két kilométerre van legközelebb másik. Mostanra már csak az utolsó simítások maradtak. Magony László tudja, hogy el­öregedett városrész ez a peremvi­déke Szolnoknak, sok a nyugdíjas, kispénzű ember. Fejébe is vette, hogy amennyire tudja, letöri árait, vagy legalábbis nem engedi azokat a csillagok közé. Hálás a segítsé­gért, amit itt kapott, s ha belegon­dolunk, jól megfontolt érdeke is a nagyobb forgalom. Ha ráér, gyak­ran elbeszélget a környékbeliek­kel, minden vásárlóját szeretné Fotó: Illyés Csaba megismerni. Ottjártunkkor nekem is olyan érzésem támadt, mintha gyermekkorom falusi kisboltjában álldogálnék, szinte kedvet kaptam, hogy én is vegyek valamit. Azt hiszem, ahhoz, hogy egy icipicit elviselhetőbbek legyenek azok a hatalmas számok, amiket felvillant a pénztárgép, sok ilyen Magony Lászlóra lenne szükség...- técsi ­Növekvő bűnözés - romló közbiztonság (Folytatás az 1. oldalról) A látszólag kedvező megyei képet már ez utóbbi tény is ár­nyalja, a részletező adatok azon­ban ennél is figyelmeztetőbbek. A ’80-as években a bűnelköveté­sek száma bűncselekménytípu­sonként lényegesen eltérően vál­tozott. A legszembetűnőbb (több mint kétszeres) növekedés a va­gyon elleni, ezen belül dinami­kusabb a személyek javai, mér­sékeltebb a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények terén mutatkozott. E bűncselekmény­csoporton belül a lopások száma növekedett a leggyorsabban; a személyek javainak károsítása esetében két és félszerest megha­ladóan, s a társadalmi tulajdon­nál sem sokkal kevesebb, mint duplájára. Az „intellektuáli- sabb” jellegű csalás és sikkasz­tás előfordulása az időszakon be­lül évenként jelentősen szóró­dott, az erőszakos jellegű rablás, valamint a jármű önkényes elvé­tele viszont nagyjából azonos szinten stabilizálódott. A társadalomra különösen ve­szélyes, erőszakos bűncselekmé­nyek (az emberölés, emberölés kísérlete, súlyos és könnyű testi sértés, garázdaság, hivatalos sze­mély elleni erőszak, erőszakos nemi közösülés, stb.) összessé­gükben közel 15 százalékkal nőt­tek. Legnagyobb mértékű a ga­rázdaság elszaporodása: itt csak­nem 70 százalékos a növekedés. Ugyanakkor nagyjából állandó­nak mondható a megyében a leg­súlyosabb eseteket jelentő em­berölések és emberölési kísérle­tek száma, amely az elmúlt tíz évben 10-16 között ingadozót. Valamivel több mint 30 száza­lékkal növekedtek 1980 és 1989 között a megyében elkövetett közlekedési bűncselekmények, s ezen belül 20 százalékot megha­ladó mértékben az ittas vezeté­sek. A legrosszabb a helyzet Szolnokon A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűnese­tek együttesen közel 50 száza­lékkal emelkedtek, köztük meg­határozónak a tartás elmulasztá­sa bizonyult. Ennél kisebb, 20 százalékot kevéssel meghaladó volt a növe­kedés a gazdasági bűncselekmé­nyeknél. A felsoroltakon kívül (egyéb) okból elkövetett bűnesetek ösz- szességükben mérséklődtek az elmúlt tíz évben. A bűncselekmények összeté­telének változásában meghatáro­zó a vagyon elleni (köztük első­sorban a személyek javait káro­sító) esetek viszonylagos emel­kedése, illetve az erőszakos, a közlekedési és az egyéb bűncse­lekmények hányadának csökke­nése a megyében. A bűnözés megyén belüli megoszlása a városok túlsúlyát mutatja. Az ismertté vált közvá­das bűncselekményeknek az el­múlt évtizedben megközelítőleg kétharmadát (1980-ban mintegy 60 százalékát, 1989-ben már 70 százalékát) követték el városok­ban. Ugyanakkor tízezer lakosra számítva az évtized megyei bű­nözése éppen a községekben nö­vekedett dinamikusabban; az 1980-as érték kétharmadával, míg a városokban annak kétötö­dével. Így a tízezer lakosra jutó bűncselekményekben a városok közel 80 százalékos évtized eleji „többlete” 1989-re 55 százalék körülire csökkent a községekkel szemben. Az évtized átlagában az is­mertté vált közvádas bűncselek­ményeknek körülbelül egyhar- madát Szolnokon követték el. A lakosság számához viszonyított bűnözés - megyei viszonylatban - igen magas volt még Török- szentmiklóson és Tiszafüreden, a kisebb települések közül pedig Tiszaugon, Tiszabőn és Tiszabu- rán. Amíg bíróság elé kerülnek... A közbiztonság szempontjá­ból fontos kérdés, hogy a bűncse­lekmények elkövetőit milyen arányban sikerül felderíteni. A helyzet e tekintetben is jelentő­sen romlott, hiszen az utóbbi há­rom évben több mint kétszeresé­re (921-ről 2111 -re) nőtt azok­nak a bűncselekményeknek a száma a megyében, amelyeknél az elkövető kilétét nem sikerült megállapítani. Mivel az országos adatok is hasonló tendenciát je­leznek, nyilvánvaló, hogy a bűn­üldözés jelenlegi anyagi és oly­kor személyi feltételei egyre ke­vésbé vannak összhangban a bű­nözés növekedésével. Az országban bűncselek­ménnyel gyanúsítottaknak az el­múlt évtizedben 3,6 százaléka került ki Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Közülük évente 20- 30 százalék ellen nem emeltek vádat, nagyrészt annak követ­keztében, hogy bizonyítékok hi­ányában a bűncselekményt nem lehetett megállapítani; bizo­nyítást nyert, hogy nem a gyanú­sított követte el a bűncselek­ményt, illetve valamilyen bün­tethetőséget kizáró ok állt fenn, stb. A vádemelések alapján me­gyénkben a bíróságok 1989-ben 2424 személyt ítéltek el jogerő­sen, 21,1 százalékkal többet, mint 1980-ban (néhány közbe­eső évben ennél száz-kétszázzal több volt a jogerősen elítéltek száma). Országosan a növekedés 11,5 százalékos volt. A felmen­tettek száma 1980-1989 között a megyében a vádlottakénak átla­gosan körülbelül három százalé­kát tette ki, országosan ennél va­lamivel többet. ... s akik bíróság elé kerülnek Az elítéltek személyével kap­csolatos adatok olyan informáci­ókat hordoznak, melyekből kö­vetkeztetni lehet a bűnözés szo­ciális hátterére. A közvádas bűncselekménye­kért jogerősen elítéltek kor és nem szerinti megoszlása csak­nem azonos képet mutat a me­gyében és országosan. Jász- Nagykun-Szolnok megyében az elítéltek csaknem 90 százaléka volt felnőtt-, valamivel több mint 10 százaléka fiatalkorú. A 80-as évtizedben előbbiek számának növekedése nem érte el a 20 szá­zalékot, utóbbiaké viszont 45 százalék körüli volt. Ez egyértel­műen jelzi a fiatalság - mint spe­ciális helyzetben lévő társadalmi réteg - általános helyzetének romlását. A felnőttkorú elítéltek között lényegében stabilizálódott a ne­mek aránya az elmúlt évtized­ben: a férfiaknál 90 százalék, a nőknél 10 százalék körül. Esze­rint továbbra is döntően a férfiak jelentik a bűnözés szempontjá­ból „veszélyeztetettebb” nemet. A bűnözés ismert sajátossága, hogy az elkövetés többségét az alacsonyabb iskolai végzettsé­gűek teszik ki. A megyében jog­erősen elítéltek négyötödének 1989-ben nem volt középiskolai végzettsége, az évtized elejének egyes éveiben arányuk nem sok­kal maradt el a 90 százaléktól (az írástudatlanok aránya viszony­lag alacsony volt: 1,7-3,1 száza­lék között mozgott). Ugyanak­kor megközelítőleg kétszeresére nőtt a jogerősen elítéltek között a középiskolát végzettek száma (hányaduk is jelentősen), s az egyetemi vagy főiskolai diplo­mával rendelkezők számának növekedése is megközelítette a 40 százalékot. Mindez azt mu­tatja, hogy a társadalom általá­nos helyzetének romlásával pár­huzamosan a bűnözés fokozato­san terjed ki a magasabb iskolai végzettségűek körére is. Lényegében ezt erősíti a bűn­elkövetők foglakozás szerinti megoszlása is. Többségük ala­csonyabb iskolai végzettséghez kötött foglalkozást (szakbetaní­tott- vagy segédmunkás, illetve kisegítő) folytatott a vizsgált években, de arányuk csökkent. Ugyanakkor némileg nőtt a szel­lemi dolgozók hányada. Külön figyelemre méltó a nyugdíjas és az általános iskolás bűnelköve­tők számának tendenciózus nö­vekedése, mert azt mutatja, hogy a bűnözés egyre idősebb, illetve egyre fiatalabb korosztályok képviselőire is kiterjed. Előbbi tény a nyugdíjasok többségének rohamosan romló életkörülmé­nyeire is ráirányítja a figyelmet. Jelentős volt a növekedés a fog­lalkozás nélküli bűnelkövetők körében is: ez mintegy előre jel­zi, hogy a munkanélküliség nö­vekedése miként hathat majd a bűnözésre. A bűnözés és az alkoholfo­gyasztás gyakori összefüggése közismert. A megyei és az orszá­gos adatok szerint a jogerősen elítéltek megközelítőleg kétötö­dének bűncselekménye valami­lyen formában kapcsolatban volt az alkoholfogyasztással az el­múlt tíz évben. Számuk a me­gyében 1980 óta 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Ez azt mutatja, hogy az alkoholfo­gyasztás a bűnözés újratermelő­désének egyik legfontosabb for­rása. Feltehetőleg ez is hozzájárul, hogy a megyében a 80-as évti­zedben jelentősen nőtt a bünte­tett életű bűnelkövetők aránya a jogerősen elítéltek között: 1980- ban még 30 százalék alatt volt, 1989-re már megközelítette a 40 százalékot. Ez nemcsak arra az ismert problémára világít rá, amely a börtönből szabadulok társadalomba való visszaillesz­kedésével kapcsolatos, hanem valószínűsíti egy tartósan bűnö­zésből élő társadalmi csoport ki­alakulását Jász-Nagykun-Szol­nok megyében is. Székely Péter KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága

Next

/
Thumbnails
Contents