Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-18 / 164. szám
I 1990.OKTÓBER 18. 3 A gazdaság helyzete kritikus Jelentős év eleji áremelkedések után a forint stabilizációja jövőre várható (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyminiszter szerint a növekedés elsősorban annak eredményeként következhet be, hogy sikerült felgyorsítani a privatizációt, adókedvezményekkel ösztönzik a befektetéseket, erőteljesebbé válik a gazdasági struktúra átalakulása. A minisztériumban erőteljesen dolgoznak a gazdasági deregulációs program végrehajtásán. Tizenhét új gazdasági törvénytervezet kerül hamarosan a parlament elé, ebből kilenc még az idén. Elkészül az államháztartási törvény tervezete, az állami pénzügyekkel kapcsolatos jogszabály, a számviteli törvény, a csődtörvény, a jegybanki, a vám- és a devizatörvény tervezete. A kormány erőteljes intézkedéseket hoz a vállalatok fizetési fegyelmének javítása érdekében. Hét fizetésképtelen vállalat felszámolása már folyamatban van, az APEH a közelmúltban újabb 20 vállalat ellen kezdeményezett csődeljárást, és további vállalatok ellen fontolgatnak hasonló intézkedéseket. Emellett emelkednek a be nem fizetett társadalombiztosítási, vám- és adótartozások késedelmi kamatai. A jövő évi gazdasági folyamatokat meglehetősen nehéz prognosztizálni, ezért többfajta számítás is készül. A jelenlegi szakértői számítások szerint az idén az összes magyar export 5 százalékkal csökkenni fog, mivel a rubelelszámolású kivitel az év végére 25 százalékkal esik vissza, s ezt a dollárelszámolású export 14 százalékos bővülése csak részben ellensúlyozza. Jövőre a teljes kivitel további 5 százalékos visszaesését prognosztizálják a kelet-európai export 20- 25 százalékos csökkenése következtében. így várhatóan a GDP 1991-ben 5 százalékkal lesz kisebb, mint az idén, annak ellenére, hogy az év vége felé kis mértékben már megindulhat a növekedés. További számítások készültek azzal kapcsolatban, hogy mekkora veszteséggel kell számolni a dollárelszámolásra átállás következtében. A veszteség nagyságát 1,5 milliárd dollárra becsülik, s ebből 800 millió dollár kiesést okoz a csere- arányromlás, 400 millió dollárt a kereskedelem csökkenése. 300 millió dollártól pedig azért esik el az ország, mert nem tud a korábbi gyakorlat szerint rubelért beszerzett termékeket dollárért exportálni. Az infláció várható alakulásáról is készültek számítások. Ameny- nyiben az olaj ára barrelenként 25 dollár körül alakul, akkor a termelői árak növekedése 31 százalék lesz, 30 dolláros olajár esetén viszont eléri a 34 százalékot. Mindez úgy alakul ki, hogy a januárban világpiaci szintre emelkedő energiaárak és a kelet-európai import nagymértékű drágulása 10 százalékkal emeli a termelői árakat, a nominálbérek emelkedése és a forint további leértékelése pedig 20 százalékos termelőiár-emelkedést eredményez. Az elképzelések szerint jövőre a nominálbérek növekedése 23 százalékos lesz, és az év folyamán a forintot a dollárhoz képest 15 százalékai fogják leértékelni. (MTI) Felére esett vissza a műtrágyák és a növényvédő szerek forgalma (Folytatás az 1. oldalról) A Szolnoki Agrokemél megrendelt jövő évi műtrágya mennyisége az előző év forgalmának csaknem a felét teszi ki, különösen a foszfor és a kálium kereslete esett vissza - tudtuk meg dr. Herczeg Gyulától, a vállalat főosztályvezetőjétől. A többéves gyakorlatnak megfelelően a tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges nitrogénműtrágya jelentős része előszállításban október-november hónapokban az üzemekbe kerül. A termelők azonban csak februárban fizetnek érte, addig az Agroker finanszírozza a mintegy 80 milliós készletet. A mezőgazdaságban érzékelhető általános bizonytalanság természetesen a növényvédő szerek piacát sem hagyja érintetlenül. Az importliberalizáció eredményeként a kínálat bőséges, a kereslet viszont folyamatosan csökken. Ezért a nagykereskedelmi vállalatoknál, így a Szolnoki Agrokemél is jelentős készletek halmozódtak fel. A jövő évi megrendelések az idei évhez képest csaknem 50 százalékkal csökkentek. A gyomirtó szereknél kismértékű a visszaesés, a rovar-, illetve a gombaölő szerek kereslete viszont erősen megcsappant. Ez bizony nem csekély veszélyt jelent, hiszen ma még nem lehet előrejelezni, milyen kártevőkkel és kórokozókkal kell számolni jövőre. Megfelelő vegyszerek hiányában pedig rendkívül súlyos következményekkel járhat egy- egy károsító felszaporodása. A járványok elkerülése, valamint megfékezése érdekében az Agroker - vállalva a készletezés kockázatát - az előzetes igényeknél többet rendelt egyes készítményekből, mondván, még szükség lehet rájuk. Az 1991-es esztendő a növényvédő szerek áraiban is változást hoz. Különösen a keleti tömb országaiból származó készítményeknél komoly áremelésekre lehet számítani, de a nyugati vegyipari cégek termékeiért is többet kell majd fizetni. L. Z. Megoldódott a Csallóköz útiak gondja * Eleimet az éveknek! Magony László nyugtalan, ingerlékeny ember, mozdulatai soha nem pihennek. Immár kilenc hete magánkereskedő, s ezekért a hetekért kilenc kilójával fizetett. Hiáíta, a XX. században már nem elpg a régi szatócsmentalitás... Végre megadatott, hogy elcsíphettük két elintéznivalója között - amiből akad neki bőven így nyitás környékén -, s bezárkóztunk gondolatainkkal hátsó kis „vezérlőtermébe”, ahová bajai elől szokott menekülni. Nyáron az Új Néplapban is szerepelt az ügy, mégpedig az, hogy Szolnokon, a Csallóköz úton a kis sarki boltot bezáratta a Köjál, mert ott már régóta ázsiai állapotok uralkodtak. Aztán hamar felröppent a környéken a hír, hogy egy „maszek” fenekedik a kis üzletre... S augusztus 16-án már nyélbe is ütötték a vásárt. Gazdát cserélt a boltocska mindenki örömére, s így Török István, a környék képviselője is megkönnyebbülhetett végre. De ekkor kezdődött csak el a titáni küzdelem a kosz, a vakolat, a csótányok ellen. Két hét alatt tipp-topp élelmiszerboltot varázsoltak belőle. Utána következett a belső berendezés - egy cukrászbárt is álmodott Magony úr az előtérbe -, és jöttek még a szükséges engedélyeztetések. Én nem tudom, milyen varázsigéket ismert a kereskedő, de azt sejtem, hogy konyítania kellett valamelyest a szemfényvesztéshez, hogy a „mutatvány” így sikerüljön. Vakítóan fehér falak, ízléses berendezés, bőséges árukínálat fogadja a betoppanót. Mint a tulajdonos elmondja, sokan segítették barátai közül, a tanácsiak is gördülékenyen kezelték ügyét, sőt a környéken lakó öreg Diskurzus a pult előtt nénikék sem voltak restek megragadni a seprű és lapát végét. Igazi közüggyé nőtt, hogy mihamarabb kész legyen a picinyke „szupermarket” - egy-két kilométerre van legközelebb másik. Mostanra már csak az utolsó simítások maradtak. Magony László tudja, hogy elöregedett városrész ez a peremvidéke Szolnoknak, sok a nyugdíjas, kispénzű ember. Fejébe is vette, hogy amennyire tudja, letöri árait, vagy legalábbis nem engedi azokat a csillagok közé. Hálás a segítségért, amit itt kapott, s ha belegondolunk, jól megfontolt érdeke is a nagyobb forgalom. Ha ráér, gyakran elbeszélget a környékbeliekkel, minden vásárlóját szeretné Fotó: Illyés Csaba megismerni. Ottjártunkkor nekem is olyan érzésem támadt, mintha gyermekkorom falusi kisboltjában álldogálnék, szinte kedvet kaptam, hogy én is vegyek valamit. Azt hiszem, ahhoz, hogy egy icipicit elviselhetőbbek legyenek azok a hatalmas számok, amiket felvillant a pénztárgép, sok ilyen Magony Lászlóra lenne szükség...- técsi Növekvő bűnözés - romló közbiztonság (Folytatás az 1. oldalról) A látszólag kedvező megyei képet már ez utóbbi tény is árnyalja, a részletező adatok azonban ennél is figyelmeztetőbbek. A ’80-as években a bűnelkövetések száma bűncselekménytípusonként lényegesen eltérően változott. A legszembetűnőbb (több mint kétszeres) növekedés a vagyon elleni, ezen belül dinamikusabb a személyek javai, mérsékeltebb a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények terén mutatkozott. E bűncselekménycsoporton belül a lopások száma növekedett a leggyorsabban; a személyek javainak károsítása esetében két és félszerest meghaladóan, s a társadalmi tulajdonnál sem sokkal kevesebb, mint duplájára. Az „intellektuáli- sabb” jellegű csalás és sikkasztás előfordulása az időszakon belül évenként jelentősen szóródott, az erőszakos jellegű rablás, valamint a jármű önkényes elvétele viszont nagyjából azonos szinten stabilizálódott. A társadalomra különösen veszélyes, erőszakos bűncselekmények (az emberölés, emberölés kísérlete, súlyos és könnyű testi sértés, garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak, erőszakos nemi közösülés, stb.) összességükben közel 15 százalékkal nőttek. Legnagyobb mértékű a garázdaság elszaporodása: itt csaknem 70 százalékos a növekedés. Ugyanakkor nagyjából állandónak mondható a megyében a legsúlyosabb eseteket jelentő emberölések és emberölési kísérletek száma, amely az elmúlt tíz évben 10-16 között ingadozót. Valamivel több mint 30 százalékkal növekedtek 1980 és 1989 között a megyében elkövetett közlekedési bűncselekmények, s ezen belül 20 százalékot meghaladó mértékben az ittas vezetések. A legrosszabb a helyzet Szolnokon A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűnesetek együttesen közel 50 százalékkal emelkedtek, köztük meghatározónak a tartás elmulasztása bizonyult. Ennél kisebb, 20 százalékot kevéssel meghaladó volt a növekedés a gazdasági bűncselekményeknél. A felsoroltakon kívül (egyéb) okból elkövetett bűnesetek ösz- szességükben mérséklődtek az elmúlt tíz évben. A bűncselekmények összetételének változásában meghatározó a vagyon elleni (köztük elsősorban a személyek javait károsító) esetek viszonylagos emelkedése, illetve az erőszakos, a közlekedési és az egyéb bűncselekmények hányadának csökkenése a megyében. A bűnözés megyén belüli megoszlása a városok túlsúlyát mutatja. Az ismertté vált közvádas bűncselekményeknek az elmúlt évtizedben megközelítőleg kétharmadát (1980-ban mintegy 60 százalékát, 1989-ben már 70 százalékát) követték el városokban. Ugyanakkor tízezer lakosra számítva az évtized megyei bűnözése éppen a községekben növekedett dinamikusabban; az 1980-as érték kétharmadával, míg a városokban annak kétötödével. Így a tízezer lakosra jutó bűncselekményekben a városok közel 80 százalékos évtized eleji „többlete” 1989-re 55 százalék körülire csökkent a községekkel szemben. Az évtized átlagában az ismertté vált közvádas bűncselekményeknek körülbelül egyhar- madát Szolnokon követték el. A lakosság számához viszonyított bűnözés - megyei viszonylatban - igen magas volt még Török- szentmiklóson és Tiszafüreden, a kisebb települések közül pedig Tiszaugon, Tiszabőn és Tiszabu- rán. Amíg bíróság elé kerülnek... A közbiztonság szempontjából fontos kérdés, hogy a bűncselekmények elkövetőit milyen arányban sikerül felderíteni. A helyzet e tekintetben is jelentősen romlott, hiszen az utóbbi három évben több mint kétszeresére (921-ről 2111 -re) nőtt azoknak a bűncselekményeknek a száma a megyében, amelyeknél az elkövető kilétét nem sikerült megállapítani. Mivel az országos adatok is hasonló tendenciát jeleznek, nyilvánvaló, hogy a bűnüldözés jelenlegi anyagi és olykor személyi feltételei egyre kevésbé vannak összhangban a bűnözés növekedésével. Az országban bűncselekménnyel gyanúsítottaknak az elmúlt évtizedben 3,6 százaléka került ki Jász-Nagykun-Szolnok megyéből. Közülük évente 20- 30 százalék ellen nem emeltek vádat, nagyrészt annak következtében, hogy bizonyítékok hiányában a bűncselekményt nem lehetett megállapítani; bizonyítást nyert, hogy nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt, illetve valamilyen büntethetőséget kizáró ok állt fenn, stb. A vádemelések alapján megyénkben a bíróságok 1989-ben 2424 személyt ítéltek el jogerősen, 21,1 százalékkal többet, mint 1980-ban (néhány közbeeső évben ennél száz-kétszázzal több volt a jogerősen elítéltek száma). Országosan a növekedés 11,5 százalékos volt. A felmentettek száma 1980-1989 között a megyében a vádlottakénak átlagosan körülbelül három százalékát tette ki, országosan ennél valamivel többet. ... s akik bíróság elé kerülnek Az elítéltek személyével kapcsolatos adatok olyan információkat hordoznak, melyekből következtetni lehet a bűnözés szociális hátterére. A közvádas bűncselekményekért jogerősen elítéltek kor és nem szerinti megoszlása csaknem azonos képet mutat a megyében és országosan. Jász- Nagykun-Szolnok megyében az elítéltek csaknem 90 százaléka volt felnőtt-, valamivel több mint 10 százaléka fiatalkorú. A 80-as évtizedben előbbiek számának növekedése nem érte el a 20 százalékot, utóbbiaké viszont 45 százalék körüli volt. Ez egyértelműen jelzi a fiatalság - mint speciális helyzetben lévő társadalmi réteg - általános helyzetének romlását. A felnőttkorú elítéltek között lényegében stabilizálódott a nemek aránya az elmúlt évtizedben: a férfiaknál 90 százalék, a nőknél 10 százalék körül. Eszerint továbbra is döntően a férfiak jelentik a bűnözés szempontjából „veszélyeztetettebb” nemet. A bűnözés ismert sajátossága, hogy az elkövetés többségét az alacsonyabb iskolai végzettségűek teszik ki. A megyében jogerősen elítéltek négyötödének 1989-ben nem volt középiskolai végzettsége, az évtized elejének egyes éveiben arányuk nem sokkal maradt el a 90 százaléktól (az írástudatlanok aránya viszonylag alacsony volt: 1,7-3,1 százalék között mozgott). Ugyanakkor megközelítőleg kétszeresére nőtt a jogerősen elítéltek között a középiskolát végzettek száma (hányaduk is jelentősen), s az egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők számának növekedése is megközelítette a 40 százalékot. Mindez azt mutatja, hogy a társadalom általános helyzetének romlásával párhuzamosan a bűnözés fokozatosan terjed ki a magasabb iskolai végzettségűek körére is. Lényegében ezt erősíti a bűnelkövetők foglakozás szerinti megoszlása is. Többségük alacsonyabb iskolai végzettséghez kötött foglalkozást (szakbetanított- vagy segédmunkás, illetve kisegítő) folytatott a vizsgált években, de arányuk csökkent. Ugyanakkor némileg nőtt a szellemi dolgozók hányada. Külön figyelemre méltó a nyugdíjas és az általános iskolás bűnelkövetők számának tendenciózus növekedése, mert azt mutatja, hogy a bűnözés egyre idősebb, illetve egyre fiatalabb korosztályok képviselőire is kiterjed. Előbbi tény a nyugdíjasok többségének rohamosan romló életkörülményeire is ráirányítja a figyelmet. Jelentős volt a növekedés a foglalkozás nélküli bűnelkövetők körében is: ez mintegy előre jelzi, hogy a munkanélküliség növekedése miként hathat majd a bűnözésre. A bűnözés és az alkoholfogyasztás gyakori összefüggése közismert. A megyei és az országos adatok szerint a jogerősen elítéltek megközelítőleg kétötödének bűncselekménye valamilyen formában kapcsolatban volt az alkoholfogyasztással az elmúlt tíz évben. Számuk a megyében 1980 óta 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Ez azt mutatja, hogy az alkoholfogyasztás a bűnözés újratermelődésének egyik legfontosabb forrása. Feltehetőleg ez is hozzájárul, hogy a megyében a 80-as évtizedben jelentősen nőtt a büntetett életű bűnelkövetők aránya a jogerősen elítéltek között: 1980- ban még 30 százalék alatt volt, 1989-re már megközelítette a 40 százalékot. Ez nemcsak arra az ismert problémára világít rá, amely a börtönből szabadulok társadalomba való visszailleszkedésével kapcsolatos, hanem valószínűsíti egy tartósan bűnözésből élő társadalmi csoport kialakulását Jász-Nagykun-Szolnok megyében is. Székely Péter KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága