Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-15 / 161. szám
12 Néplap 1990. OKTÓBER 15 Az egyetlen magyar, aki voksolt HOGYAN LETT ATLANTA AZ 1996-OS OLIMPIA SZÍNHELYE? - BESZÉLGETÉS SCHMITT PÁLLAL, A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL A sportvilág felfokozott érdeklődéssel várta az 1996-os olimpia színhelyének kijelölését, hiszen éppen száz éves születését ünnepli majd akkor az ötkarikás verseny, az újkori olimpiai mozgalom. Coubertin báró indítványára 1896-ban Athén látta vendégül a spártai hősök késői leszármazottjait, akik történelmünkbe egy derűs szálat szőttek, még akkor is, ha nem tudták megvalósítani azt a nemes gondolatot, hogy a versenyek alatt hallgassanak a fegyverek. Miként esett a választás Atlantára? - erről kérdeztük Schrrlitt Pált% Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, aki az ország voksát dobta be az urnába Tokióban a NOB helyszíhkijelölő tanácskozásán.- Mint köztudott, 87 NOB-tag szavazott, olyan rendszerben, hogy a legkevesebb voksot gyűjtő város a sor végétől mindig lemaradt A "fogyasztóverseny" első vesztese Belgrád volt hét szavazattal. A jugoszláv főváros eleddig háromszor jelentkezett Náluk már sok minden készen áll, akár két hónap alatt is felkészülnének az olimpia megrendezésére. Mégis az a véleményem, jelentkezésük inkább taktikai jellegű volt, hogy 2010 körül majd elmondhassák, éppen hatodszor kérik a játékrendezés jogát és akkor ez egy nyomós érv lehet „ A következő kanyarban Manchester búcsúzott. Róluk az a véleményem, nem igazából akartak rendezők lenni. Akkor adták be a jelentkezésüket amikor a Heysel-stadionban bekövetkezett az az emlékezetes tragédia, s ezáltal népszerűtlenné vált az angol labdarúgás. Ők minden bizonnyal ellensúlyozni próbálták ezt az ellenszenvet tizenegy szavazatot gyűjtöttek, ám ebben benne volt Anna hercegnő lobbyzása is, aki a barátai voksát szerezte meg a város számára. Torontó volt a következő búcsúzó. Jelszavuk az volt, hogy ez az a város, ahol mindenkinek van rokona. Mindenesetre azt állítják, ott a legszínesebb a lakosság összetétele. Egymás mellett él 60-70 kultúra: nyelv, vallás, politikai meggyőződés. Hátrányuk, hogy Kanadában rendezték a montreali és a calgary-i nyári és téli olimpiát. Ők a jövő olimpiáját rendezhetik majd, hiszen egy compack-ver- senyről álmodoztak, mindent egy helyen szerettek volna megcsinálni. Amikor az esélyük elszállt, mindenki azt gondolta, Melboume- höz megy át a torontóiak szavazata, hisz mindketten a Brit Nemzetközösség tagjai. Nem így történt, a tizenhat szavazatból mindössze négy erősítette az ausztrálok esélyeit, pedig érvük volt bőven. Többek között az, hogy az elmúlt száz év során mindössze egy alkalommal volt olimpia a déli féltekén. Az utolsó körre maradt Atlanta és Athén: a józan ész azt diktálta volna, hogy a Torontóra szavazók Athént támogatják majd abból a meggondolásból, hogy legyen egy olimpia Európában, aztán a következő már lehet egy másik kontinensen. Ez sem jött be. Atlanta 51-30 arányban győzött. Nem volt szoros a küzdelem, igazolta azt az amerikai mondást, hogy a győzelem ellen nincs érv.- Biztos vagyok benne, hogy Schmitt Pál Athénre szavazott.- Ezt sem Ón, sem más nem fogja megtudni, amíg élek. Én az Olimpiai Bizottság elnöke vagyok, és azt nem deklarálhatom, hogy egy város mellett tettem le a voksomat. Athén tehát kiesett, pedig biztos favorit volt. Szívhez szóló szlogenjük: ha az édesanyádnak századik születésnapja van, arra a napra ugye nem fogadsz el más meghívást? Az aüantaiak erre azt válaszolták: Ha az édesanyádnak századik születésnapja van, nem hagyhatod, hogy házimunkát végezzen az nap. Jól hangzik ez is - az is. Athén öt-hat faktorban verhetetlen: a história, a tradíció, a tudomány, a nevelés az ő javára szól - de a másik tizenöt faktorban már kikezdhető. Ebben a pillanatban Athénban 300 ezren várnak telefonra, Atlantában minden embernek legalább két készüléke van. Egy gyufásdoboz nagyságú és egy személyi igazolvány méretű. Aztán az egyórás kandidálá- suk, ahol bemutatkozhattak, elmondhatták elképzeléseiket, nem volt magával ragadó. Atlanta sokkal profibb volt. Fellőttek egy műholdat erre az alkalomra, és Bush elnök éppen abban a pillanatban szólalt meg a tokiói ülésteremben, amikor arra szükség volt.- Én azért csak kesergek a döntés miatt: úgy érzem, az olimpiai mozgalom is csorbát szenvedett azáltal, hogy Athéntől elvették a rendezés jogát. Nem hiszem, hogy van sportbarát, akinek a szívében ne vacogna ott a nosztalgia az első újkori ötkarikás verseny iránt.- Ezt mondták a görögök is. Úgy érveltek, hogy kölcsönadták a világnak az olimpiai lángot, és ha száz évben egyszer kérik vissza, akkor illene megkapniuk. De hát a szavazatot leadok közül csak harminchatan voltak hangszerelve erre a nosztalgikus hangulatra, ötvenegyen a realitást nézték. Azt azért ne felejtsük el, hogy az amerikaiak is ott voltak a bölcsőnél, és a második olimpia megrendezésére már vállalkoztak, tehát semmiképp nem igaz az a leegyszerűsítés, hogy a Coca-Cola cég megvette a Metaxát. Én például jártam Atlantában, a házigazdáim tudták, hogy szavazni fogok, mégsem vittek el a Coca-Cola-házba, és nem csináltak az italnak reklámot Amikor felbontották az urnát, és Samaranch elnök felolvasta a végeredményt - amit ő is abban a pillanatban ismert meg -, Melina Mercuri és Nana Muscuri - aki pedig az előző este még énekelt nekünk - keserves sírásra fakadt. De aztán másnap reggel gratuláltak Atlantának, ígérték, minden segítséget megadnak neki, és azt kérték, emlékezzenek meg az újkori olimpia századik évfordulójáról. Szép volt. De hát nem ezt sugallja az olimpia eszménye? Palágvi Béla Gál János, a mesterlövész A győztes. Kezdetben nem igazán volt sikere az országos tizenegyesrúgó-bajnokság megyei selejtezőinek, ezért pótversenynapokat iktattak be a szervezők, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az 1500 forintos nevezési díjakból befolyt összeg fedezzen valamit a ráfordításból. Vasárnap az utolsó fordulót bonyolították le a Vegyiművek pályáján, az ott fellépők közül került ki a megye legjobb „ítéletvégrehajtója”, aki az október 17-i Ma- gyarország-Őlaszország EB-selejtező válogatott mérkőzés előtt és annak szünetében vívja meg egyéni csatáját az országos bajnoki címért A megtisztelő és tekintélyt parancsoló kihívásra szűkebb hazánk képviseletében Gál János vállalkozik, miután ő bizonyult a megyei döntő legjobbjának. Megkértük, mutatkozzon be a jövő szerdai nagy megméretés előtt, hogy tudják a focit kedvelő olvasók, kinek szorítsanak a Népstadionban a válogatott játékosokon kívül.- Huszonkilenc éves vagyok, Jászberényben lakom, s ott dolgozom az ATI gyakorlati oktatójaként. Először ’78-ban voltam igazolt játékos a Lehelben. Két év múlva sajnos kettős sípcsonttörést szenvedtem, ami elvágta egyéni karrieremet. Gyógyulásom és a katonaság után ugyan még tovább fociztam szülővárosomban, három éve pedig a jászalsószentgyörgyi együttes tagja vagyok hétről-hétre.- Milyen speciális felkészülést végzett a sorozatrúgások előtt?- Semmilyet, én indulni sem akartam. Csupán kíváncsiságból küátogattam falusi pályánkra, ahol éppen az egyik selejtezőt rendezték. Alig volt néhány jelentkező, ezért vezetőim unszolására „beszálltam”, persze a belépőt ők fizették.- Úgy tudom, a döntőn éppen csapattársának, Csécseinek rúgott. Nem gondolja, hogy gyanús ez a körülmény?- Cseppet sem, sőt még nehezebb volt a dolgom, mint a többieknek, mert ő már kitapasztalta, melyik a kedvenc sarkom, ismeri a szándékomat- Milyen esélyt ad magának az ország legnagyobb sportlétesítményében?- Nincsenek vérmes reményeim, nekem már az is nagy dolog, hogy egyáltalán ott lehetek a legjobb huszonnégy között. Nyugodtan készülődöm, s remélem, nem hagy cserben az irányzékom. Ha mégis, ugyanúgy játszom tovább a Szentgyörgyben, mint idáig, s ha tehetem, kétéves Milán fiammal focizgatok otthon, saját szórakozásunkra. Szeretném, ha szerencsésebb focista válna belőle, mint az apjából. A megyei döntő második helyezettje Makó Mihály (Tiszaföldvár) lett, a dobogó harmadik fokára Varga Gyula (Be- senyszög) állhatott fel. Az ő díjuk egyegy, két hétre szóló bonus break csekk, melyet Nyugat-Európa kétszász, erre a célra kijelölt szállodájában „lakhat le” a két sportoló. (ni) Címeres mezben Kovács Kornél - triatlonista Életkora: 16 év Első egyesülete: Lehel SC, Jászberény első sportága: úszás Első edzője: Czakó Viktor Eddigi legjobb eredménye: ifjúsági 4. helyezés, Duatlon EB, Svájc 1990. Válogatotságainak száma: kettő Először csak annyit tudtam róla, hogy jászberényi, mindössze 16 éves, válogatott triatlonista az ifjúságiak között, és az egyik tavaszi versenyén - a Szolnoki Triatlon SE színeiben - "zöldfülőként" meglepően jó eredményt ért el. Később Fadd-Dombori- ban első találkozásunkkor éppen bosszankodott azért, hogy nem megy neki úgy a versenyzés, ahogyan szeretné. Nyár végén azt tervezgette, miként fogja kiharcolni, az iskolaév megkezdésével, hogy hajnalonként (5 órakor) ő nyissa a herényi uszodát, edzési lehetőséghez jutva. A következő hír mögött - amit nemrégiben hallottam felőle, némi bizonyítást (elégtételt?) éreztem: a svájci duatlon EB-n legjobb magyarként, az ifik mezőnyében negyedik helyen végzett Kovács Kornél, a Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium harmadik osztályos tanulója.- Hogy is van ez, triatlonozol, mégis a duatlon EB-n lettél negyedik?- Azért a kettő nem áll messze egymástól. Úgy is lehet mondani, a duatlon a triatlon "téliesített kistestvére". Öt kilométer futással kezdődik a verseny, majd harminc kilométer kerékpározásra kell nyeregbe pattanni, záróakkordként ismét öt kilométer futás következik.- Ha jól tudom, a negyedik helyezés igen jó eredménynek számít, hiszen a magyaroknak néhány éves lemaradásuk van a nyugatiakkal szemben...- Valóban így van. Ahhoz, hogy valakiből igazán jó triatlonista legyen, kell hozzá négy-öt év, mialatt komolyan csak ezzel a sporttal foglalkozik. Én idén januárban kezdtem el kimondottan biatlonra edzeni. Gyerekkoromban sokáig úsztam, majd amikor egykori mesterem, Czakó Viktor - akit mindig nagyon becsülök - befejezte az edzősködést, atlétikára váltottam. Végül a diákolimpián elért bajnoki címem után a biatlonnál kötöttem ki. A nyugatiakkal szemben azt is nagy hátránynak tartom, hogy nálunk nincsenek kifejezetten triatlo- nos trénerek. Igaz, vannak úszó-, futó- edzők, de az nem ugyanaz, mintha mind a három számban egyetlen szakember kísérné ügyiemmel a teljesítményünket. Bár nekem most semmi okom a panaszra, hiszen Eszes János személyében olyan partnerre találtam, akiben maximálisan megbízom. Szakmai téren is.- A zuhanyhíradóban olyan pletykák keltek szárnyra, hogy átigazolási szándékaid vannak.- Tény, hogy szóba került, s úgy érzem az érveim meggyőzőek, hiszen a debreceni egyesület többek között nyugati versenyeket, tátrai edőtáborokat ígért Az sem mellékes, hogy a kerékpár költségei sem saját zsebre mennének a hajdúságban. Persze ez egyelőre csak terv, hiszen a suliból még két évem hátra van.- Ha már szóba jött a bringádat, eddig mennyit költöttéi rá?- Felszereléssel együtt több, mint 100 ezer forintot- Ha lehetne három kívánságod ami valóra is válna, mit kívánnál?- Szeretném, ha az emberek rádöbbennének, hogy a sport valami többletet visz az életükbe. Legyenek nagyon boldogok, de ezt az érzést a sport tetőzze be. Hasson úgy, mint egy kábítószer! Másik nagy vágyam, hogy a triatlon minél nagyobb népszerűségre tegyen szert Nagy fantáziát látok benne, és minden sportágnál többre tartom.- Miért?- Próbáld ki egyszer a hawai-i távot (3,8 km úszás, 180 km kerékpár és 42,195 km futás - a szerk.) 50 C-fokos hőségben, majd megtudod... A harmadik kívánságom is ezzel kapcsolatos, mégpedig szeretném majdan magam is teljesíteni. Igen merész célnak tűnik, de az életem nagy részét erre szentelem. A sport magányos farkassá nevelt, és hiszem, a tervemet véghez tudom vinni. - Kocsis Erika Vitorlást igen, autót nem.... Az elkövetkező évben vitorlást ugyan vezethet Florence Arthaud, a világhírű francia sportolónő, aki alig néhány hete állított fel világcsúcsot az Atlanti-óceán magányos áthajó- zásában - ám autó kormányához nem ülhet: egy bresú bíróság bevonta jogosítványát. Arthaud kisasszony ugyanis még a világcsúcs felállítását megelőzően, ez év tavaszán „alkoholos befolyásoltság alatt” vezette kocsiját, és nekivágódott egy korlátnak. A vizsgálat során el is ismerte, hogy a Franciaországban megengedett alkoholmennyiségnél többet fogyasztott - a vezetés előtt fél üveg pezsgőt hajtott fel. A bíróságot nem hatotta meg, hogy azóta világrekorder lett. Nemcsak a jogosítványát vonták be, hanem tizenöt nap felfüggesztett fogházra és ötezer frank pénzbüntetésre ítélték. NYÍLT LEVÉL AZ ÖNKORMÁNYZATHOZ Nemzetünk e nehéz óráiban, amikor emberi, erkölcsi értékek születnek és vesznek, a megye felnövekvő ifjú nemzedéke, valamint a jövőnk érdekében fordulunk önökhöz, a megválasztott és tisztségre emelt önkormányzatok tagjaihoz, polgármestereihez. »Nem lehet közömbös számunkra, hogy milyen lesz a helyünkbe lépő generáció. Képes lesz-e megoldani mindazt, amit mi elkezdtünk, lesz-e ereje, energiája a szebbre, a jobbra. Tőlünk, de önöktől is függ, hogy az iskolai, a szabadidő- és a versenysport megkapje-e azt a támogatást, amely a holnap érdekében szükséges, meg tudjuk-e teremtem azt a szellemi, anyagi környezetet, amelyben méltó rangjára emelhetjük az egészséges embert. Lányaink, fiaink, unokáink jelenéről és a mi jövőnkről van szó. Gondokkal terhelt világunkban adjuk vissza fiataljainknak a mozgás örömét, a vidám, játékos gyermekkort, mert a gondolkodó ember csak a "homo ludenssel", a játékos emberrel alkothat egységet S ha ez az egység megbomlik - és korunk sajnos affelé halad -, vele romlik az ember is. Tudjuk, a szándék nem elég, változtatni kell az alapot az életet újra teremtő gazdaságot. De változniuk kell mindazoknak szemléletben és gyakorlatban, akik az ifjúság tesü nevelésén, biológiai vagyonának gyarapításán fáradoznak. A cél érdekében valamennyiünknek változni kell tehát. Ifjúságunknak szüksége van a pozitív példaképre. A küzdő, harcos, céltudatos, akaraterős, élő emberekre, akik gazdagítanak bennünket A sport kitartásra, bátorságra és céltudatosságra nevel. Most nekünk ilyen kitartó, bátor és céltudatos ifjúságra lenne szükségünk. Tudjanak büszkék lenni magyarságukra, ha világversenyen felhangzik a magyar himnusz, és felkúszik a nemzetiszmű zászló a legmagasabb csúcsra, tudják azt értékelni. Nekünk tisztességgel nevelt, felkészült és egészséges ifjú nemzedékre van szükségünk, olyanra, amely tanul és dolgozik boldogulásáért, s e nem könnyű úton haladva a játék, a sport adhat, feltöltődést az újabb feladatokra Sok még a meg nem értés, a kicsinyeskedés, a vádaskodás, a sport le- és túlbecsülése. Sok az "okos", a "duma" a sportban is. Sok az új "aranyásó", aki ebben a bonyolult helyzetben ha kell, emberi sorsok tönkretétele árán is igyekszik kibányászni az "aranyrögöt". Nehéz az eligazodás, de az alaptörvény kristálytiszta: ha a gyermek ifjú korában nem szereti meg a mozgást, a sportot, akkor felnőttként csak az intenzív kórházi osztályon, az első vagy a második figyelmeztetés után próbálja az egészség útját választani. Önökhöz szólunk most, akik az új hatalom új képviselői! Kérjük, ezernyi gondjuk, bajuk közepette is találják meg a mozgás, a sportolás tisztességes helyét és rangját! Most még talán nem késő! De holnap? - lehet, hogy az lesz! A kelet-magyarországi megyék sportvezetői „Doppingper” Milánóban Egész Olaszországot megrázta az a bejelentés, miszerint az AS Róma labdarúgó- csapatának két tagja, a 29 éves, sokszoros válogatott Andrea Camevale és a kilenc esztendővel fiatalabb, tehetséges kapus, Angelo Peruzzi fennakadtak egy dopping- vizsgálaton. Ez a hír teljesen háttérbe szorította a sportág egyéb eseményeit, így az olasz lapok alig tesznek említést arról például, hogy a „squadra azzurra” október 17- én Budapesten megkezdi Euiópa-bajnoki selejtezősorozatát. A doppingügy egyre kellemetlenebbé válik, s az itáliai bajnokságot irányító liga vezetői villámgyorsan összehívták a „válságstábot”, hogy minél előbb napirendre térjenek a kérdés felett. Ennek viszont egyetlen lehetséges módja, ha összehívják a szervezet fegyelmi bizottságát, és a testület gyorsított eljárással hoz határozatot. Camevalét és Peruzzit szeptember 23- án, az 1:0-ás hazai győzelemmel végződött AS Róma-Bari mérkőzés után kötelezték a doppingvizsgálatra. Az első és a második ellenőrző teszt egyformán pozitív eredményt hozott, legalábbis orvosi szempontból, ez ugyanis azt jelenti, hogy a játékosok tiltott szereket, serkentőket fogyasztottak. A nyilvánosságra hozott adatok szerint mindketten Amphetamint szedtek a találkozó előtt. Itáliában ez az első komolyabb doppingeset, a római futballisták lebukása viszont elég bonyolult jogi helyzetet teremtett. Az olasz szövetség október 5-én úgy határozott, hogy doppingvétségért hat hónaptól két évig terjedő eltiltással sújtják a szabálysértőket, erről azonban az érintettek szeptemberben, vagyis cselekményük időpontjában nem tudhattak. Korántsem egyértelmű tehát: lehet-e alkalmazni Car- nevaléék esetében az utólag módosított szabályt? Azok az olasz jogászok, akik hajlandóak voltak nyilatkozni a sajtó képviselőinek, úgy vélekedtek, hogy ilyen törvénysértésre nem kerülhet sor.
