Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-12 / 159. szám

■ 2 1990. OKTÓBER 12. Ülést tartott a kormány A lakosság szolgálatát vállalják Az MDF kampányzáró nagygyűlése Szolnokon Bethlen István /balról/ és Kovács Gyula, az MDF megyei kam­pányfőnöke Fotó: Korényi Éva (Folytatás az 1. oldalról) kében intézkedéseket kezdemé­nyezzen. A kormány a megszűnt taná­csok feladatainak zavartalan és folyamatos ellátása érdekében törvényjavaslatot nyújt be ahelyi önkormányzatok megalakulásá­val összefüggő kiegészítő és át­meneti szabályokról. A kormány elfogadta az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés várhatóan a he­lyi adókról szóló törvényjavas­lattal és az illetéktörvény terve­zetével együtt tárgyal meg. Atör- vényjavaslat célja, hogy az adóz­tatás egészét átfogó egységes el­veken nyugvó szabályozás szü­lessen, amely egyaránt garanciá­kat nyújt az adózóknak és az adó­hatóságoknak is. Foglalkozott a kormány a szerkezetátalakítás és műszaki fejlesztés emberi erőforrásai vi­lágbanki hitelprogram előkészí­tésével, és elfogadta annak alap­elveit. Felhatalmazta az érintett minisztériumokat, hogy végle­gesített programjaikat nyújtsák be az Országgyűlés illetékes bi­zottságaihoz. Sürgette, hogy ahol még nem született meg, az illetékes intézmények és minisz­tériumok kössenek megállapo­dásokat, hogy ezeket az 1991. évi költségvetés tervezésénél fi­gyelembe lehessen venni. A kormány megtárgyalta a művelődési és közoktatási mi­niszter előterjesztését az új Nem­zeti Színház ügyéről. Az előter­jesztés több döntési változatot mutatott be, ismertetve az új Nemzeti Színházra vonatkozó különböző terveket és elhelyezé­si lehetőségeket, azok költségki­hatásait. A lehetséges változatok közötti döntésekor a kormány fi­gyelembe fogja venni a közvéle­mény állásfoglalását is. Leszö­gezi, hogy a Nemzeti Színház megépítését szükségesnek tartja, és azt központi beruházásként és a költségvetés terhére kell vállal­nia. A Nemzeti Színház jelentő­sége és beruházásának nagyság­rendje - amely tízmilliárd forin­tot meghaladó - nem teszi lehe­tővé, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a közeljövőben meg­valósuljon. A kormány felszólít­ja a művelődési és közoktatási minisztert, hogy a társadalmi gyűjtésből származó összeget az építkezés megkezdéséig a lege­lőnyösebb feltételekkel kama­toztassa. A kormány megtárgyalta és el- fogadta az 1990. novemberi, egyszeri nyugdíjkiegészítéssel kapcsolatos rendelettervezetet. Felkérte a népjóléti minisztert, hogy a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvény módosítási javas­latát nyújtsa be az Országgyűlés elé. A kormány úgy döntött, hogy az élelmiszergazdaság nem rube­lelszámolású exportjának lefölö­zéséből származó összeg fel­használható legyen az élelmi­szergazdasági termékek export­ját támogató keret növelésére. Ez némileg enyhíti a támogatás csökkentéséből adódó feszültsé­geket. A kormány felülvizsgálta a közigazgatási, úgynevezett „K” telefonhálózat használatát. A közigazgatási távbeszélő-háló­zat használatának céljaiból kiin­dulva leszűkítette a használatra jogosultak körét. Elrendelte, hogy valamennyi „K” telefon- állomás használatának indokait felülvizsgálják, különös tekin­tettel a lakásokon lévő készülé­kekre. Amennyiben a készülék használata nem indokolt, ezeket le kell szerelni. A kormány úgy foglalt állást, hogy az általános telefonhelyzet javulásának függ­vényében a vállalatok közigaz­gatási távbeszélő-állomásait fo­kozatosan meg kell szüntetni. A kormány előterjesztést fo­gadott el egyes táppénz-rendel­kezések módosításáról. (MTI) Tegnap este kampányzáró nagygyűlést tartott a Magyar Demokrata Fórum megyei szer­vezete a megyei tanács nagyter­mében. Bemutatkoztak az MDF szolnoki egyéni választókerüle-* tekben induló jelöltjei, és azok a kisgazdapártiak, akiket a Fórum támogat. A jelöltek elmondták, hogy a szolnokiak szolgálatát szeretnék vállalni; céljuk, hogy az embe­rek elégedetten és nyugodtan él­jenek. / Ezután a nagygyűlés vendége, Bethlen István, az MDF Orszá­gos Elnökségének tagja tartott vitaindítót. Beszélt arról az irreá­lis várakozásról, amely a kor­mány első száz napját övezte. Ennyi idő csak arra elég, hogy a kormány ismertesse programja lényegét, és azt, hogy milyen eszközökkel akarja mindezt megvalósítani. Ahhoz, hogy a súlyos helyzeten változtassunk, legalább három év kell - ezt az MDF már korábban is őszintén jelezte. Bethlen István elmondta, hogy hamarosan gazdasági tör­vényeket terjesztenek a Parla­ment elé. A választással kapcsolatban három dologra kérte az embere­ket: amikor negyvenhárom év után végre saját kezükbe vehetik sorsuk intézését, menjenek el szavazni; voksukat a legjobb, legbecsületesebb, legtisztessé­gesebb jelöltekre adják; a vá­lasztás után se hagyják magára az önkormányzatot, kritikájuk­kal, ellenőrzésükkel segítsék munkáját. ______________.______ E zután az érdeklődő szolnoki­ak kérdései következtek. Szó volt arról, hogy jövőre csökken­tik az adó- és a társada­lombiztosítási terheket, vállal­kozóbarát adópolitikája lesz a kormánynak. Felvetődött az a kérdés, hogy miért nem hoztak létre kormány- párti sajtót. Bethlen István erre azt felelte, hogy amikor négy­millió ember létfeltétele kétség­beejtő, nem tartották volna er­kölcsösnek, hogy kormánypárti sajtóra költsenek. A sajtótól egyébként nem azt várják, hogy kormánypárti legyen, hanem, hogy tárgyilagos. Ki tudjuk-e fizetni adóssága­inkat? - volt a következő kérdés. A válasz: az új, kedvező kölcsö- nök révén sikerül megszabadul­nunk a régi, kedvezőtlen, magas kamatokkal kötött kölcsöneink- től, és így adósságaink kifizetése teljesíthető lesz. Egy kérdésre válaszolva Beth­len István cáfolta Pető Iván kije­lentését. Az SZDSZ politikai ügyvivője szerdai szolnoki ren­dezvényükön azt mondta, hogy a bécsi főpolgármestert magyaror­szági látogatásán a hatalmon lé­vő pártok kisajátították maguk­nak. Bethlen István szerint ez a té­nyek tudatos elferdítése. A fő­polgármester levélben kérte An­tall Józsefet, hogy fogadja őt. Magyarországi programján az SZDSZ-esek is részt vettek, sőt az MDF és az SZDSZ budapesti főpolgármester-jelöltje is fogad- ta az osztrák vendéget. ________ M egváltoztatni a szakszervezeti munkát Új utakat keresnek a papírgyárak A Szolnoki Papírgyárban telje­sen meg akarják változtatni a szakszervezeti munkát. Minde­nekelőtt azt szeretnék elérni, hogy a dolgozóknak megfelelő Információk alapján beleszólási joga legyen a gazdasági munká­ba. Mivel ennek különböző jogi korlátái vannak, vállalati taná­csot akartak létrehozni, de leány- vállalatról lévén szó, a vállalati törvény ezt nem teszi lehetővé. Ennek ellenére valamilyen ér­dekvédelmi szervezetet - nevez­zék azt üzemi tanácsnak vagy bárminek - létre akar hozni a szakszervezeti bizottság. Kéré­sére a gazdasági vezetők javasla­tot is tettek egy ilyen szerv létre­hozására, de mivel az beleszólá­si, egyetértési jogot nem biztosí­tott, semmitmondóvá vált a szak- szervezet számára. A huzavona tehát tovább tart, közben pedig folynak a gyár jö­vőjét eldöntő privatizálási tár­gyalások, s úgy tűnik, a közeljö­vőben - a gyári kollektíva érdemi állásfoglalása nélkül - befejeződ­nek. Az idő tehát sürgeti a szak- szervezeti bizottságot, amely egyetlen megoldásnak azt tartja, hogy váljanak le az anyavállalat­ról, még a privatizálás előtt. Ko­rábban erre a beruházási adóssá­gok miatt nem volt lehetőség, de most három másik gyáregység részvénytársasággá való átalaku­lásával - a szakszervezeti bizott­ság véleménye szerint - módosult a helyzet, lehetővé vált az önál­lósodás. Ennek közgazdasági és jogi lehetőségeiről - a Papíripari Dolgozók Szakszervezete segít­ségével - ezekben a napokban szakembertől kérnek tájékoz­tatást. Azután mérlegelik, hogy az önállósodás milyen előnyök­kel, illetve hátrányokkal jár. A szakszervezeti bizottság tisztában van azzal, hogy az új tulajdonos megfelelően felké­szült gazdasági szakember lesz, s jól képzett emberek állnak majd rendelkezésére. Ezért már most arra törekszik, hogy megfelelő ismeretek birtokában, esetleg külső szakemberek segítségét is igénybe véve, megfelelő partner­ként lépjen majd fel. Ennek a szándéknak kiteljesedését jelenti - többek között - az is, hogy lét­rehoztak egy munkás érdekvé­delmi viszonyokat feltáró cso­portot, mivel a munkások érde­kei nem fejeződnek ki a gyáron belül olyan markánsan, mint ahogy a valóságban léteznek. Ennek a csoportnak a tevékeny­sége természetesen csak egyik előfeltétele a jobb szakszervezeti munkának. Emellett az eszközök széles skálája lesz szükséges a megfelelő szakszervezeti érdek- képviselethez^ ________________ A lakuló önkormányzatok (Folytatás az 1. oldalról) mélyében, az ügyrendi, valamint a pénzügyi és számvizsgáló bi­zottság elnökeit, testületi tagjait, és a megyei közgyűlés küldötte­it. Döntöttek arról, hogy a jegy­zői állás betöltésére pályázatot hirdetnek, melyet a közlönyben, a megyei és a helyi lapban is meghirdetnek. Rövid nyelvész­kedés után a néhai városi tanács­nak a Jászapáti Város Polgár- mesteri Hivatala nevet adták és döntöttek a polgármester, a jegy­ző, a testület elnevezéséről is. Török Sándor polgármester már folyamatban lévő, és hama­rosan döntést igénylő témákat említett, mint az ügyfélfogadás rendje, az új benzinkút építése, a szovjet emlékmű sorsa, felké­szülés a város 600 éves évfordu­lójára. Megállapodtak abban is, hogy a testület üléseit délután 5 órakor kezdik, hogy azokat bárki látogatni tudja. Községháza lett a tanácsházából Tiszaszentimrén Rákóczifalván mindenki független Tegnap délután a községi há- Himnusz elhangzása után dr.Ré­zasságkötő teremben megtartotta alakuló ülését Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzata. A A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt ezúton köszöni meg megyénk választópol­gárainak nagyfokú bizalmát, amit a választá­sok első fordulójában kinyilvánítottak. Kérjük választóinkat, hogy a választások második for­dulóján, október 14-én újból biztosítsák az FKgP haté­kony képviseletét az önkor­mányzatokban. Támogassák pártunkat és jelöltjeinket szava­zataikkal! Minden szavazat fontos az eredmény érdeké­ben! FKgP Jász-Nagykun-Szolnok megyei vezetése *37703/ 2* A szociáldemokraták másik csoportja szerint Nem volt tisztújítás Azoknak az alapszervezetek­nek és ifjúsági (SZIM) szerveze­teknek a nevében, amelyek nem vettek részt az október 7-i megyei küldöttértekezleten (tisztújítá­son), nyilatkozatot juttattak el hozzánk Rácz István országos választmányi tag, megyei IB tag aláírásával. A nyilatkozatban az áll, hogy a fent említett küldöttgyűlésen a választmány tagjain kívül a kül­döttek alig egytizede jelent meg. Ügyvivő testületet a május 20- i küldöttgyűlés nem hozott létre, Boros János utólag erőszakolta ki az intéző bizottságban, amelyet a “küldöttek” alapszabály-ellenes­nek minősítettek. A nyilatkozattevők kijelentik, hogy a “küldöttgyűlés” döntéseit (mivel nem volt határozatképes) nem fogadják el, sem személyi, sem elvi kérdésekben. Tiltakoznak az ellen, hogy a párt legitim országos vezetését egy elenyésző kisebbség a sajtó­ban minősítse. Új választásokig a május 20- án megválasztott választmányt és intéző bizottságot tartják hiteles­nek. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Louóigazgatóság közlése szerint a 41. játékhéten a következő számokat húzták ki: 11,26,46,63,67 kási Pál a képviselőtesület korel­nöke köszöntötte a 13 megvá­lasztott képviselőt, akik vala­mennyien függetlenként érték el sikerüket. Köszöntötte Bodács István függetlenként induló pol­gármestert is, akit az MDF és a Kisgazdapárt is támogatott. Rövid ismertetés hangzott el a szeptember 30-i választások he­lyi eredményeiről, amelyből megtudtuk, hogy a település 4231 szavazásra jogosult lakója közül 1802-en járultak az urnák elé, ami 42,6 százalék. A13 kép­viselőtestületi helyért 29-en, a polgármesteri címért hárman versengtek. Ezután Bodács István polgár- mester ünnepélyes eskütételt tett, majd az önkormányzati tagok át­vették a megbízóleveleiket. Az alakuló ülés befejező részében a polgármester vezetésével a mű­ködéssel kapcsolatos szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Meg­választották az öt tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot, azután az öt tagú ideiglenes bizottságot és a három megyei küldöttet. Egyú- tai döntöttek arról is, hogy a tele­pülés vezetőjének azaz a polgár­mesternek a havi fizetése bruttó 26 ezer forint lesz. Első alakuló ülését tartotta a szeptember 30-án megválasz­tott tiszaszentimrei önkormány­zati testület. A 10 választott ve­zető bemutatkozása után dön­töttek arról, hogy Beleznai Sán­dor főállásban látja el a polgár- mesteri munkakört, a miniszteri fizetés 45 százalékáért. Az ün­nepélyes eskütétel után a pol­gármester átvette a levezető el­nök szerepét. Köszöntőjében el­mondta, hogy olyan pillanatban kapták meg a bizalmat, amikor a demokratikus változások ka­pujában állnak. Meg kell talál­niuk a kapcsolatot a lakosság­gal, a pártokkal és a községben működő gazdasági egységek­kel. A testület nevében felaján­lotta és kérte a segítséget. A most megválasztott személyek bírják a bizalmat, ezért jó lenne, ha az emberek megnyugodná­nak, és a választások által fel­korbácsolt indulatok lecsilla­podnának. Az esti munkaértekezlet hát­ralévő részében megválasztot­ták a 3 küldöttet a megyei köz­gyűlésbe. Az elfogadott pályázati ja­vaslat szerint a leendő jegyzőt szolgálati lakással várják. A pá­lyázatok november 15-ig érkez­hetnek be, és 30-ig dönt a kép­viselőtestület. Az évből hátralévő időszak munkáját áttekintve elhangzott, hogy az intézmények működé­séhez megvan a szükséges pénz. A jövő évtől önálló gazdálkodá­si jogot kap az iskola, a műve­lődési központ és az egész­ségügyi szociális ágazat. Ennek érdekében átszervezésüket még ez évben elvégzik. A szakigaz­gatási szervezet, új nevén a pol­gármesteri hivatal létszámát a feladatokhoz igazítják, de igen körültekintően és embersége­sen.

Next

/
Thumbnails
Contents