Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)
1990-10-11 / 158. szám
1990. OKTÓBER 11. 9 Az Új Néplap Kisújszálláson Két választás között a nagykun városban Gál Kálmán- emlékérem városvédőknek Gál Kálmán a millennium idejében élt, mindezideig a település leghíresebb polgármesterének bizonyult. Ha másért nem, azért megérdemli a neve az említést, mert az ő vezetése idején alakult ki a város jelenlegi arculata. A teljesség igénye nélkül: ekkor épült a gimnázium, a városháza, a postapalota, a járásbíróság. Ezért a városvédő és -szépítő egyesület három éve tevékenykedő százhúsz tagja Gál Kálmán-emlékérmet alapított, amelyet évente egy közösség és egy személy kap meg. Ez a közösség az idén a Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet volt, akik a jeles elismerést a MÁV pályaudvar korhű rekonstrukciójáért vehették át. Egyénileg Nagy István, a Tisza II. Tsz ag- ronómusa kapta meg az érmet a kopjafák, fejfák készítéséért, faragásáért. A városvédők egyébként évente megszervezik a diákok táborát, amelyben az idén is 27 tanuló vett részt. A gyerekek csi- nosítgatták a parkokat, utcákat, a padokat festették le, a köztéri szobrokat tisztították. Az egyesület célul tűzte ki, hogy az elvadult, gazzal benőtt régi zsidó temetőt kegyeleti emlékparkká alakítja, hiszen a két világháború között itt háromszáz zsidó élt, most pedig csak egy. Gál Kálmán emlékét egyébként nemcsak az érem őrzi, a hajdani Lomb utca az egykori polgármester nevét kapta meg. A Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet több mint tíz éve alaposan kiveszi a részét a helyi többszintes, társas, családi lánc- és sorházak építéséből. Olyannyira, hogy ezért a tevékenységért a Pro Űrbe, azaz a Városért díjat is átvehették. Legújabban a Mikes Kelemen és a Szabadság út közötti sarkon a hónap végén újabb 21 lakást adnak át. A háromemeletes épületben a garzontól kezdve a két és fél szobáig többféle méretű otthon található, amelyek ára négyzetméterenként 23-27 ezer közötti. Noha az elmúlt tizenöt évben mindig az elsők között voltak a megyében, náluk is időszerűek a változások. Maradva a szövetkezeti keretben, úgy döntöttek, hoy január elsejével négy önelszámoló egységre oszlanak. Az egyik részleg az építőszakipari lesz, a másik a TMK, a harmadik a fa- és a negyedik a vasipari. Igaz, időközben veszteség érte őket, hiszen megszűnt a jól jövedelmező NDK-munka, de helyette sikerült egy osztrák kapcsolatot kialakítani. Más dolog, hogy a „sógoroknak” készített hidraulikus emelők, egyéb acélszerkezetek a korábbinál magasabb minőséget igényelnek, mégis kevésbé jövedelmezőek, mint a keletnémeteknek szállított korábbi, mezőgazdasági gépalkatrészek. Ennek ellenére jól jött a nyugati megrendelés, hiszen ez a tény elfoglaltságot, munkát jelent a több mint négyszáz dolgozó közül igen soknak. Képünkön a helybeli gimnázium felújított épülete, amelynek szakipari munkáit szintén a szövetkezet dolgozói végezték. Amit a választási számok mondanak A szeptember 30-i választások Kisújszálláson is érvénytelennek minősültek, hiszen a szavazásra jogosultak közül mindössze 34,43 százalék élt állampolgári jogával. A lebonyolításban részt vevők szerint főleg az idősebbek, a negyven- öt-ötven körüliek, felettiek mentek el voksolni. Egy tény: a tizenkilenc tagú helyi képviselő-testületben - akik közül tízet az egyéni választó- kerületekből, kilencet pedig listáról választanak - egyedül Dómján László iskolaigazgató személye biztos. Ha a nagy esemény első fordulóját nézzük, kiderül, hogy ebben a nagykun városban az Agrárszövetség végzett az élen, mivel 21,75 százalékot kapott. Második az MDF 20,61, harmadik az MSZP 16,15 százalékkal. A további sorrend: SZDSZ 12,36, Kisgazdák 11,09, Pedagógusok Szakszervezete 6,51, Fidesz 6,23, Magyar Néppárt-Nemzeti Parasztpárt 2,94 és Ipartestület 2,36 százalékkal. Ismétlem, ezek a szeptember végi hivatalos adatok. Hogy mi történik most vasárnap? Kérem tisztelettel, ezt majd eldönti az a 3 ezer 398 választó, aki szavazásra jogosult. Egyre több a munkanélküli Nem jó hír, de tény, egyre több a munkanélküli a városban. Jelenleg már 154 igénylőt tartanak nyilván, akik közül hetvenhárman kapják is a segélyt. Közülük huszonöt pályakezdő is akad, zömük nyolc általánost végzett, míg páran gimnáziumi éretségivel rendelkeznek. Érkeznek tizenhat éven aluliak is. Sajnos igény alig-alig jön a helybeli cégektől. Adminisztrátor senkinek sem kell, a FÉKON keres szakképzett varrónőket, hegesztő, lakatos még csak-csak szükségeltetne, de segédmunkásra jelenleg nincs igény. Egy diplomás kertészmérnök is állást keresett, bár ő időközben elhelyezkedett. A szakképzett pedagógusok közül mindenki talált állást, noha további képesítés nélküliekre nincs szükség. Az átmenetileg munkanélküliek közül időközben többen elhelyezkedtek, mások különböző vállalkozásokba kezdtek. így volt, aki szeszfőzdét nyitott, azután hamarosan lesz maszek horgászüzlet, illetve óra- és ékszerbolt. Sokan egyéni gazdálkodásba, sertés- és szarvasmarha-tenyésztésbe fogtak. Naponta mintegy húszán fogják meg a kilincset elhelyezkedés után érdeklődve, és további húsz személyt közhasznú munkán foglalkoztatnak. A helyzet súlyosbodását bizonyítja, hogy míg tavaly egész évben kilenc segélyigénylő akadt, az idén a számuk már elérte a 154-et. A sornak tulajdonképpen még messze van a vége, hiszen nem december 31-et, hanem csak október 11-et írunk. Pro Urbe- díj az ipari szövetkezeteknek Mongol nők a FÉKON-ban A FÉKON, vagy közismert nevén gatyagyár, noha mintegy háromszáz helybeli és környéken élő nőnek biztosít munkaalkalmat, mégsem tartozik a szeretett helyek közé. Bizonyítja ezt az is, hogy jelenleg is harminc szakképzett és harminc betanított munkásnő kellene, hiszen annyira idegkimerítő, monoton a munka, hogy tizenöt éve itt dolgozók is eljönnek, felmondanak. Ebben hogy a most érkező hatvan mongol varrónő mellé újabbakat kell ideutaztatni. Úgy tűnik, ők még ennyi bérért is elvégzik ezt a munkát. Most már csak egy a kérdésünk: mi lesz az innen kikerülő lányokkal, asszonyokkal? Elsősorban azokkal, akik noha jól dolgoztak, mégis bedobták a törülközőt? Lesz-e munka nekik máshol, vagy mehetnek Mongóliába? Felvételünkön Csizmadia Katalin, az NB Il-es női kosárcsapat legeredményesebb, legjobb játékosa látható. sokig, de hogy utána mi lesz? Hogy vád ne étje őket, próbálkoznak gazdasági vállalkozással is, hiszen például a Szabadság téri lakótelepen nyitottak égy totózót, ahol lottót, sorsjegyeket, totót árulnak jutalék ellenében. A pénzügyi nehézségeik még így is legfeljebb egy icipicit csökkentek, de nem szűntek meg. Pedig most kár lenne további „karcsúsítás”, hiszen a sportnak, úgy tűnik, fut a szekere... Az oldalt szerkesztette: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János Harang a sínek alatt Most fut a szekér Régi igazság: ha egy településen jó a helyi labdarúgócsapat, azaz megy a foci, remek a sport, ha viszont az arany lábúak a környékbeli akácfákon, nyárfákon ülő vaija- kat célozzák a kapu helyett, pang a sportélet. Nos, a városban a focisták bíztató rajtot vettek a megyei első osztályban, hiszen csak gólkülönbséggel szorultak a második helyre. Igaz, messze még az utolsó forduló, de a nagyszerű kezdés remélhetőleg jó befejezést ígér. Kívülük a súlyemelők is vitézkednek Szabolcsi Károly vezetésével. Most is négy aranyjelvényes sportolójuk van, de már válogatott kerettagok is kikerültek innen. A női kosarasok az elnyűhetetlen Szabó Tibor tanár úr dirigálásával évek óta az NB ü-ben küzdenek, míg az asztaliteniszezőket megbízható megyei csapatként tartják számon. Mindezek ellenére a MÁV Egyetértés SE is jelentős anyagi gondokkal küzd, hiszen a MÁV- tól ebben az évben nem utalták át a korában megszokott 250 ezer forintot. Ezért azután a kézilabda-, tenisz- és atlétika-szakosztályok tömegsport szinten tevékenykednek. Mivel az ipari üzemek, cégek, szövetkezetek hozzájárulása is csökkent, a bajból a városi tanács 300 ezer forintos gyorssegélye rántotta ki őket. Ez elég a választáa távozásban bizonyára az is közrejátszik, hogy az átlagkeresetek a minimálbérek, azaz a havi 5 ezer 600 forint körül alakulnak. Már akinek, hiszen a teljesítménybérek miatt van, aki többet, és adódik, aki ennél is kevesebbet visz haza. Szó van arról, hogy próbálkoznak másféle bérezéssel is majd, mert egyöntetű az óhaj: a jelenlegi kereseti lehetőségeken mindenképpen változtatni kellene. Ellenkező esetben félő, „Kandallógyár” a téeszben A 6 ezer 80 hektáron gazdálkodó Nagykun Tsz nemcsak arról nevezetes, hogy a tavalyi évet 39 milliós nyereséggel zárta, de arról is, hogy 6,5 tonnás hektáronkénti búzatermésével a legjobb lett a megyében. Igaz, ez az eredmény az idén az aszály ellenére csak 60,5 mázsára sikeredett, ami nem lebecsülendő teljesítmény. Noha a szárazság őket is sújtotta, bíznak abban, hogy az idei nyereség sem lesz kevesebb az elmúlt évinél. Érdekesség náluk, hogy tavasz óta kandallógyártással is foglalkoznak. A fatüzelésű alkalmatosságok a BNV rendezvényein is nagy sikert arattak, hetven tüstént el is kelt belőlük. Legújabban két NSZK-beli cégnek szállítanak négyezer további kandallót, a típusoktól függően 26-29 ezer forintos darabonkénti áron. A „kandallógyár’ ’ egyébként mintegy ötven dolgozónak biztosít munkaalkalmat. A most nyolcvanharmadik esztendejét morzsolgató, kisújszállási Sas István 1944-nek azon a vészterhes nyarán Szolnokon, a német barakkok környékén hasalt. Legszívesebben elbújt volna a föld alá, hiszen remegett, rázkódott a föld, amikor a szövetségesek nehézbombázói gyilkos terhüket a szajoli állomásra, a vágányokra, az ott veszteglő vonatokra szórták. Alig vonultak el a gépóriások, ők mint postatávírászok parancsba kapták: Szolnokról irány Szajol, helyre kell állítani a legfontosabb telefonvonalakat. Sas István látta, a bombák óriási pusztítást végeztek, és akkora lyukakat ütöttek a földbe, amelyekben egy vasúti teherkocsi teljesen belefért. Észrevette: feszültek fölöttük. A harangok ma is ott várnak a mélyben a szabadító kezekre, közöttük a kisúji nagyharang. István bácsit kétszer is elvitték arra a helyre, és ő megmutatta a 9-10. vágány között, 50-60 méterre Török- szentmiklós felé az állomástól, hol keressék az akkor lőszerhüvelynek szánt kincset. A műszeres mérések jeleztek is ezen a környéken valami föld alatti tömeget. A hajdani szemtanú sajnálja, hogy 83 esztendeje miatt már nem bír harmadszor is elmenni a helyszínre, és a többi kisújival együtt hiszi: a zengő-bongó alkotmány remélhetőleg hamarosan épségben előkerül hosszúra nyúlt föld alatti börtönéből oda, ahová való: a kisúji templomtoronyba. zsidó munkaszolgálatosok lapátolják a gödröket, és noha tilos volt odamerészkedni, ő mégis elosont a 9-10. vágány közé, ahol három harang árválkodott a bombatölcsér szélén. Egy nagy, egy közepes és egy kicsi. Ezeket a munkaszolgálatosok belelökték a mély árkokba, földet húztak rájuk, és hamarosan sínek
