Új Néplap, 1990. október (1. évfolyam, 149-174. szám)

1990-10-10 / 157. szám

A KSH felmérése szerint Folyamatosan csökken az ipari termelés A KSH legfrissebb adatai sze­rint az év első kétharmadában az ipar valamivel több mint 1100 milliárd forint értéket produkált, s ennek 92 százalékát a nagyvál­lalatok állították elő. A termelés mennyisége összességében csökkent: a nagyvállalatoké 12,1 százalékkal, az 50-300 emberrel működő kisszervezeteké viszont ugyanakkor 20,5 százalékkal emelkedett. E jelenségnek, mint a szakértők hangsúlyozzák, csak egyik figyelemre méltó eleme a termelés csökkenése, a másik, s ugyancsak fontos jelzése az, hogy a nagyvállalatok körében érvényesülő decentralizációs fo­lyamat, illetve a nagyobb szerve­zetek felbomlása növeli az ala­csonyabb kategóriába tartozó gazdálkodók számát és össztel­jesítményét. Jól mutatja ezt, hogy az ipari kisszervezetek szá­ma a múlt év végén még nem érte el a kétezret, ez év közepén vi­szont már meghaladta a 3500-at. Az ipar termelésének mérsék­lődését a statisztikusok megálla­pítása szerint a fizetőképes bel­földi kereslet, valamint a rubelel­számolású export visszaesése határozta meg. Az év első nyolc hónapjának rubelelszámolású exportja 3,2 milliárdot, a dollár­elszámolású pedig 3,5 milliárdot tett ki. Az exportstruktúra folya­matban lévő változását jellemzi, hogy az egy évvel korábbihoz képest a rubelexport 1,4 milli- árddal csökkent, a dollárexport pedig 500 millióval növekedett. Az ipar a nagy- és kiskereske­delemnek nyolc hónap alatt 10 (Folytatás a 2. oldalon) A Kőtelki Általános Iskola szép, modern tornateremmel gazdagodik. Idén április 12-én kezdték el az építkezést a szolnoki Tiszamenti Mély- és Magasépítőipari Kft. dolgozói, és már utolsó simításokat végzik az október 15-re tervezett átadás előtt.*Fotó: I. Cs. Szűrös Mátyás Kunszentmártonban Az önkormányzatok nem kérhetnek türelmi időt Szovjet párttörvény A szovjet parlament tegnap el­fogadta a szovjetunióbeli több­pártrendszer jogi alapjául szol­gáló törvényt. A társadalmi egye­sülésekről szóló törvény teljes egyenjogúságot biztosít vala­mennyi párt részére. Az új szovjet párttörvény mindazonáltal nem irányozta elő a hadsereg, a KGB, a rendőrség és a belügyi csapatok depolitizá- lását. A képviselők a késhegyre menő vita során nagyjából egyenlő arányban álltak ki a de- politizálás mellett, illetve ellene, amit a szavazás is tükrözött. Kompromisszumos megoldás­ként a törvény mindössze annyit rögzít, hogy a katonák és a rend- fenntartó erők kötelékébe tarto­zó személyek számára feladatuk végzése során a jövőben kizáró­lag a törvény előírásai az irány­adóak, nem pedig a különféle po­litikai pártok határozatai. (MTI) Nyílt tér A zajló politikai élet meg­növelte az igényt a pártok, szervezetek, magánemberek részéröl, hogy a nagy nyilvá­nosság előtt is kifejtsék néze­teiket. Ennek az igénynek a kielégítésére hívtuk életre Nyílt tér című oldalunkat, amelyet olvasóink a 4. olda­lon találnak meg. Szolnoki forintok az olimpiai sikerekért Öt Jász-Nagykun- Szolnok megyei cég összesen egymillió forin­tot utalt át a magyar sportolók olimpiai felké­szülését segítő alap javá­ra. Tudósításunk a 2. ol­dalon. Tovább él-e a tiszazugi települések szövetsége? Vajon a formálódó új önkor­mányzatok a jövőben is fenntart­ják-e a „Tiszazugi Települések Szövetségét”, amely 1989 nya­rán jött létre? Az akkori szerve­ződés célja jórészt illeszkedik az új önkormányzatok céljaihoz. Az önkéntesség tiszteletben tartásá­val segíteni kívánja a Tiszaés a Körös által határolt alföldi térség tizennégy falujának önkéntes, demokratikus érdekképviseletét, előmozdítani fejlődését, ae elma­radottság felszámolását. A tér­ségben ma is csak 32 ezer ember él, úgy, mint egy évszázaddal ezelőtt. A kis falvakból megélhe­tési nehézségek miatt körülbelül annyian vándoroltak el, mint a térség egyetlen városa, Kun- szentmáron lakossága. A terület elsősorban mezőgaz­dasági érdekeltségű. Az elván­dorlás megszüntetése érdekében a szövetség megfogalmazta: szorgalmazza a természeti adott­ságokra és hagyományokra épü­lő intenzív mezőgazdasági ter­melés, feldolgozás és értékesítés fejlesztését. Támogatja a föld ér­tékének a megbecsülését, a nagy­üzemi gazdálkodást, de küzd azért, hogy ahol erre igény van, a kisgazdálkodás és a farmergaz­dálkodás is fejlődjön, a föld azé legyen, aki megntűveli. Prog­ramjában szerepel a térség érté­kes természeti adottságainak, gyógyvizének idegenforgalmi hasznosítása is. Az ehhez szüksé­ges alapfeltételek megteremtésé­re külföldi vállalkozók bevoná­sát szeretnék elérni. Az értelmi­ségiek letelepedésének előmoz­dítására alapítvány létesítését is tervezték. A világkiállítás megrendezése esetén részesei szeretnének lenni az idegenforgalmi programnak, a szép tiszai és Körös menti tájak, a tiszakürti arborétum, a cserke- szőlői gyógyfürdő, a vidék szőlő- és borkultúrája révén. Ha az összefogást az új helyzetben is igényként tartják számon, bizo­nyos, hogy előnyére válik a tér­ség fejlődésének. Nagy Ferenc, Csépa újonnan választott polgár- mestere, aki a szövetség elnöke is egyben, saját véleményét fej­tette ki akkor, amikor elmondot­ta: a tiszazugi települések össze­tartására, együttműködésére az új önkormányzatok hivatalba lé­pése után is elengedhetetlenül szükség lesz. Az Országgyűlés alelnöke interjút adott lapunknak Tegnap este az MSZP városi szervezete politikai fórumot ren­dezett Kunszentmártonban, a művelődési ház nagytermében. Az est vendége Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke volt, aki egy korábbi, az alelnöknek szóló meghívásnak tett most ele­get, de a véletlen úgy hozta - ahogy ő megfogalmazta -, hogy a választások második fordulója előtt e fórumon MSZP-politi- kusként is szerepelt. ___________ A rendezvény Szűrös Mátyás előadásával kezdődött. Az Or­szággyűlés alelnöke a mintegy kétszáz fős - mint kiderült, ve­gyes pártállású és szimpatizáns - hallgatóság előtt előadásának bevezető részében a békés úton történő rendszerváltozás előz­ményeit idézte fel, majd a ké­sőbb kialakult állapotokról be­szélt. Megfogalmazta, hogy az ország helyzete a hatalomváltás óta romlott - ebben a súlyos örökség, de újsütetű hibák is sze­repet játszottak. A kormány száz napját értékelve egyik legna­gyobb gondként említette, hogy a kormánykoalíció pártjai sok olyan dologgal foglalkoztak, ami elterelte a figyelmet a bajok­ról, nem a rendszerváltás folyta­tásán, hanem hatalmuk megerő­sítésén munkálkodtak. Politikai megfontolásból szelektálnak embereket, és kihasználatlanul hagynak egy óriási szellemi bá­zist - fogalmazta meg. (Folytatás a 2. oldalon) A gazdaságok utolsó tartalékaikat élik fel Hiányzik a pénz műtrágyára, vetőmagra Az adósságválság is sújtja a termelőket A mezőgazdasági nagyüze­mek, főként az évszázad legsú­lyosabb aszálya miatt, kritikus pénzügyi helyzetben tengődnek, ami természetesen rányomja bé­lyegét a gazdálkodásra. A jövő évi termés agrotechnikai enged­mények nélküli megalapozása helyenként komoly nehézségek­be ütközik. A szárazság miatt az őszi betakarítású növényekből befolyt jövedelem gyakran nem elegendő a megfelelő minőségű talaj-előkészítési és vetési mun­kák finanszírozására. Az üzemek többsége egyik napról a másikra él, azonban teljes erőbedobással arra törekednek, hogy a terme­léstechnológia - a pénzügyi kilá- tástalanság ellenére - ne szen­vedjen csorbát. Mindenekelőtt a növénytermesztés szinten tartá­sához szükséges műtrágyák, nö­vényvédő szerek és a magas bio­lógiai értékű vetőmagok beszer­zése okoz néha megoldhatatlan­nak látszó feladatot. E mellett fe­hér hollónak számít az a téesz (Folytatás a 3. oldalon) Tömeges gázolás a megállóban Krétával körberajzolt talpnyomok, széttört üvegcserepek, papír­fecnik. A rendőrség és a mentők megelőztek minket. A sikolyokat már nem hallottuk. Tegnap este Paulusz Gábor úgy ütötte el az embereket Szolnokon a cukorgyári buszmegállóban, mint a bábu­kat. Tömeges baleset történt. A Tószeg felé vivő úton este fél 7 körül (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents