Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-29 / 148. szám

1990. SZEPTEMBER 29. 7 Szerzetesélet Jász- Nagykun-Szolnokban A katolikus egyház életének, működé­sének és szervezetének egyik legsajáto­sabb, a kívülállók számára legtitokzato­sabb, ugyanakkor az egyház küldetésének megvalósításában egyik legfontosabb ré­sze a szerzetesség intézménye. A szerzetesek fogadalommal vállalják az Istennek szentelt szegénységet, tiszta­ságot és engedelmességet, hogy megsza­baduljanak mindattól, ami a világi életben gátolhatná őket az Isten iránti teljesebb szeretetben. Vállalásukat remeteségben, vagy közösségben, szerzetesi családban valósítják meg. Életükben az imádság, az elmélkedés áll első helyen. Emellett, ép­pen ennek kiteljesítése érdekében vállal­nak evilági, "külső" feladatokat is. Ezek közé tartozik az igehirdetés, a tanítás, a hitoktatás, a betegápolás, a gyógyítás, a szegénygondozás stb. A szerzetesség keletkezése a korai ke­resztény századokra nyúlik vissza. Őseink is korán kapcsolatba kerültek a keleti, majd a nyugati kereszténységgel s így a szerzetességgel is. A hazai szerzetes­ség első virágkora a XII-XV. században volt. A XVI. században viszont a török teijeszkedés és reformáció szinte teljesen kioltotta a szerzeteséletet. A XVII. és XVIII. században újabb virágzás követke­zett. Ennek II. József kolostorokat felosz­lató rendeletéi vetettek véget. A jozefiniz­mus és a racionalizmus egészen az I. vi­lágháborúig éreztette hatását. Megyénk - mai értelemben vett! - terü­letén az Árpád-korban több monostor állt. Ezek azonban a tatárjárás és a másfél év­százados török megszállás következtében elpusztultak. A századunkban működő szerzetesi intézmények közül csak a pre­montreiek Jánoshidai jelenléte vezethető vissza az Árpád-korba. Férfirendek A PREMONTREI REND / Candidus et Canonicus Ordo Praemonstratensis. rövi­dítve: O. Praem/ jánoshidai prépostságá- nak alapításáról szóló oklevelek elpusztul­tak, de biztos, hogy 1186-ban már létezett. A fehér reverendát /bokáig érő, alul bő szabású felsőruha/ és skapulárét /vállru- ha/, világoskék cingulumot /deréköv/ vi­selő szerzetesek jelenléte a már említett okok miatt itt sem volt folyamatos. Az 1802-től a csornai prépostsághoz tartozó rendházban az utolsó évtizedekben 4 szer­zetes élt. Fő feladatuk a lelkipásztori tevé­kenység és a hitoktatás volt. Az általuk irányított birtokok jövedelméből tartották fenn a rend keszthelyi és szombathelyi gimnáziumát. A kolduló rendek közül az Assisi Szent Ferenc által alapított FERENCES REND- nek /Ordo Fratro Minorum. O.F.M./ két zárdája volt a megyében. Jászberényben 1472-ben épült fel első kolostoruk a barna csuklyás felsőruhát és övét viselő barátok­nak. Á helyi és a tanyai lakosság lelkipász­tori ellátása és hitoktatás volt fő tevékeny­ségi területük. 1927-ben 2880 gyermek hitoktatását végezték. 1944-től plébániát is vezettek. Itt működött a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Ferences Rend- tartomány kisszemináriuma, a Szeráfi Kollégium, ahol 1945-48-ban 38 középis­kolás ferences jelölt lakott, onnan látogat­va a helyi gimnáziumot - ahol régebben, ugyanúgy mint Szolnokon, ferencesek is tanítottak. Szolnokon 1685-ben teleped­tek le. 1685-től 1916-ig a várban, 1923-tól A Szent Benedek Leányainak Társaságát Berecz Skolasztika alapította 1950-ig a mai belvárosban működtek. Itt volt a már 5 369 gyermek és fiatal hitok­tatását végezték. 1924.-től két évtizeden át szerkesztették és kiadták a Katolikus Élet című helyi lapot. 1948-ban Berényben 7 páter/papszerzetes/és 8 fráter/laikus test­vér/, Szolnokon 9 páter és 4 fráter végezte az említetteken kívül sok más feladatot is magában foglaló szolgálatát. A szegény gyermekek ingyenes tanítá­sára és keresztény nevelésére létrehozott KERESZTÉNY ISKOLATESTVÉREK TÁRSASÁGA /Institutum Fratrum Scho- larum Christianorum; F.S.C./ 1923-ban jött Homokra. A fekete talárt és az áll alatt két széles szárnyban végződő fehér gallért viselő testvérek a Beniczky fiúk 6-tól 18 éves korukig, - elemi, polgári és szakmunkás- képző iskolában tanultak. Tanműhelyeik­ben termelő tevékenységet is folytattak, hozzájárulva az intézet fenntartásához. A testvérek maximális lélekszáma 15. A tár­saság itt működő újoncházának 18 növen­déke volt. A SARUTLAN KARMELITÁK / Or­do Fratrum Discalceatorum B. Mariae V. de Monte CARMELO; O.C.D./ 1940-ben jöttek Kunszentmártonba. A bőrövvel el­látott, gesztenyebama szerzetesi ruhát és fehér palásot viselő karmeliták - először 2 páter és két segítő testvér, majd az atyák száma 5-re nőtt - fő feladata a lelkipásztor­kodás volt. Ők látták el a kolostor közelé­ben élő lakosság lelki vezetését. Misszió­kat és népművelő előadássorozatokat tar­tottak székhelyükön és szerte az Alföldön. 1943-ban Kunszentmártonban helyezték a rend 2 éves filozófiai főiskoláját. Kápol­nájuk messze földről látogatott búcsújáró hely. A SZERVITÁK /Szűz Mária Szolgái - Ordo Servorum Mariae; O.S.M./ 1948. május 2-án vonultak be törökszentmiklósi rendházukba. Fő feladatuk a plébánia és a várossal összefüggő kiterjedt tanyavilág rendszeres pasztorálása volt. A pápa által kegyhellyé nyilvánított kápolna búcsúival kapcsolatos teendőket is a Szűzanya gyá­szára emlékeztető fekete reverendát, bőrö­vet, csuklyát és skapulárét viselő 3 atya és 1 laikus testvér látta le. Női szerzetesrendek A női rendek közül csak kettőnek volt háza az I. világháború előtt a megyében. A PÁLI SZENT VINCE SZERE- TETLEÁNYAI TÁRSULATA /Filiae Caritatis C. Vincentii a Paulo/, ismertebb néven Irgalmas Nővérek 1880-ban érkez­tek Törökszentmiklósra, ahol a 8 nővér közül 5-en a Pánthy Leánynevelő Intézet népiskolájában tanítottak. A IV-VI. osz­tályba 1936-ban 274 rendes és 217 to­vábbképzés tanuló járt. A PALI SZENT VINCÉRŐL NEVE­ZETT SZATMÁRI IRGALMAS NŐVÉ­REK /Filiae S. Vincentii a Paulo - Congr. Szatmáriensis/, a fent említett kongregá­ció másik magyar ága 1886-ban kezdte meg működését Jászberényben. Az érseki polgári leányiskolában 1936-ban 6 nővér és egy világi tanárnő 202 hallgatót, a nép­iskolában 4 nővér 215 tanulót oktatott, de intemátust és óvodát is vezettek. 1927-ben a nővérek száma 21, a bennlakó növendé­keké 34 volt. Az I. világháború utáni fejlődés a női rendeknél még szembetűnőbb. Harminc év alatt 2-ről 16-ra emelkedett a női rendek által működtetett intézmények száma. A legtöbb szerzetesnőt az ISTENI MEGVÁLTÓ LEÁNYAINAK KONG­REGÁCIÓJA /Congregatio Filiarum Di- vini Redemptoris/ adta a megyének. 1948- ban 53-an működtek itt. Először Szolnok­ra jöttek, ahol 1920-tól az akkor I. Ferenc József Közkórházban ápolták a betegeket. A nővérek maximális létszáma 18 volt. 1926-ban 14 nővér és 9 világi ápolónő látta el a 272 ágyas kórház betegeit. Ken­deresen az elemi iskolában 1919-től taní­tottak. 1936-ban 328 leányt oktatott 5 szerzetes tanárnő. A nővérek száma 1948- ban 7 volt. Tiszafüreden 1934-től szintén elemi iskolában 4 nővér 270 tanulót veze­tett be a legfontossabb ismeretekbe. Új­A Jászapátiban élő nővérek négy évtizedes civilben töltött szerzetesi élet után ök öltöz­hettek újra be szászon 1935-től 5 nővér látta le a Mater Redemptoris rendi üdülő- és lelkigyakor- latos ház körüli teendőket. Szajolba 1937- ben jöttek a nővérek. Elemi iskolájukba 1941-ben 285 tanuló járt. 1945-től óvodát is vezettek. 1948-ban 6 nővér volt Szajol- ban. Jászárokszálláson a már említett szat­mári irgalmas nővérektől vették át 19 évi szolgálat után 1939-ben a zárdát. 1940- ben a polgári leányiskolában 150, az elemi iskolában 103 tanulójuk volt. Az interná­tusbán 22 bennlakót neveltek. Óvodát is vezettek. Az Isteni Megváltó Leányainak rendi viselete fekete fátyol, fehér homlok­szalag, fehér fejruha, fehér krégli /erre tű­zik a fátyolt/, bokáig érő fekete ruha, de­rékon fekete zsinórral, arra ráfűzve fekete rózsafüzér, a nyakban fogadalmi kereszt. /A többi női rend ruházatának leírásától szakértelem és hely hiányában eltekin­tünk./ A KRISZTUS KIRÁLYRÓL NEVE­ZETT NÉPMŰVELŐ TESTVÉREK TÁRSASÁGA egri egyházmegyei alapí­tás. A nép aszketikus nevelésével és kul­turális gondozásával foglalkozó társaság első és központi háza 1928-ban nyílt meg Pusztamonostoron. A 7 testvér nőszemi­náriumot, óvodát, bölcsődét, napközit és gyermeküdülőt vezetett. Itt működött a rendi utánpótlásról gondoskodó novíciá- tus is. Az ISTENI ÜDVÖZÍTŐ NŐVÉREK TÁRSULATA /Congregatio Sororum pa- uperibus Succurentium/ egri kezdemé­nyezésre alakult 1930-ban. Szolnokra 1931-ben jött 3 nővér, az 1925-ben fel­épült Eötvös téri szeretetházba. Jászbe­rényben 1936-tól külső, majd 1948-tól - a Hatvani úti városi szeretetotthonban - bel­ső gondozást végeztek a nővérek, akik ekkor 6-an voltak. A SZERVITA NŐVÉREK MAGYAR KONGREGÁCIÓJA /Szűz Mária Szolgá­lóleányai - Sorores Congregationis Servo­rum B.M.V. 1946-ban kezdte meg műkö­dését Jászdózsán, ahol 4 nővér az óvodá­ban és napközi otthonban 100-120 gyer­mekkel foglalkozott. A váci egyházmegyei szerzetet, SZENT BENEDEK LEÁNYAINAK TÁRSASÁGÁT /Oblatae S. Bendedicti/ Berecz Erzsébet, rendi nevén Skolasztika tiszaugi hitoktatónő alapította Steer Fe­renc tiszaugi földbirtokos és felesége, Fechtig Adél bárónő, valamint dr. Kühár Flóris bencés igazgató segítségével 1927- ben. A tanyavilág missziós nővéreinek anyaháza Tiszaújfalun volt. 1934-ben te­lepedtek Csépára, ahol óvoda vezetése és a leánypasztorizáció volt a 3 nővér leg­főbb feladata. Ezzel azonban a magyar szerzetesség harmadik virágkorának végéhez értünk. 1948-ban az iskolák, kórházak, szociá­lis intézmények államosítása következté­ben a szerzetesek nagy része elvesztette működési területét. 1950 nyarán a jugo­szláv határ közelében fekvő zárdákat ki­ürítették, a szerzeteseket az ország belső területein lévő zárdákba deportálták. Ez­után újabb - budapesti és vidéki - zárdákat ürítettek ki, melyeknek lakóit más rendhá­zakba vittek. 1950. szeptember 7-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel megvonta a szerzetesrendektől a működé­si engedélyt. December 5-ig - az engedé­lyezett 9 kivételével - minden rendházat el kellett hagyniuk lakóiknak. 2300 férfi szerzetes és 8 000 szerzetesnő veszítette el így otthonát és közösségét. Ismét rendi ruhában A Jász-Nagykun-Szolnok megye mai területén működött szerzetesi intézmé­nyek története nincs még feldolgozva. így megszüntetésükről is keveset tudunk. Sok szerzetesházat már 1948-ban elvettek Is­ten szolgáitól. 1950. június 9-én a szent­gotthárdi, pécsi és bajai ciszterci rendhá­zak tagjait Kunszentmártonba, a ference­seket határszéki kolostoraikból pl. a jász­berényibe és a szolnokiba szállították. Jászberénybe deportáltak még szalézia- kat, jezsuitákat és verbitákat. Kőszegről Pusztamonostorra szervita nővéreket, Új­szászra irgalmas nővéreket szállítottak. Az év végéig megyénk minden rendhá­zát át kellett adni a hatóságoknak, kivéve azokat, amelyek plébániaépületeként egy­házi tulajdonban maradhattak. így marad­hatott 4 nővér - természetesen civil ruhá­ban - Jászárokszálláson. Ők a mai napig szerzetesi életet élnek, így ebben az évben ismét magukra ölthették rendi ruhájukat. Az elüldözöttek közül eddig csak a kar­meliták foglalták el ismét régi otthonuk egy részét Kunszentmártonban. Kosa Károly A siker árnyékában Talán a legjellemzőbben solymásznak titulálhatnánk Ga- lántai Lelovich Györgyöt, aki az ötvenes évek több aranyér­mes természetfilmsikerét alapozta meg. Gyermekkorától is­merte, szerette az állatokat, madarakat. Solymászni - beta­nított sólymokkal, vércsékkel, sasokkal, szárnyasokra va­dászni - 1937-ben kezdett komolyabban, akkor alakult meg a Magyar Solymász Egyesület. Nem mindennapi ismereteit, más lehetőség híján, a háttérbeszorítva - Lelovichot dzsentri A solymászatról írt egyik könyve Fegyverneki otthona a madaraké is Gyakorlás közben származása okán több hónapra internálták is - a filmgyárban igyekezett kamatoztam. Mun­káját meg is fizettek - aprópénzzel. Pedig meny­nyi idő, energia kellett egy-egy jelenet madara­inak, állatainak betanításához. Olyan titko­kat tudott és tud a solymász, amelyek nélkül aligha sikerültek volna Homoki-Nagy vagy Kol- lányi alkotásai. Már első filmje", az Egy kerecsensólyom tör­ténete aranyérmet kapott a cannes-i filmfesz­tiválon. Azóta szüntelenül dolgozik, különböző nyugati szakfolyóiratok megbecsült írója. Könyve jelent meg a solymászatról, több nem­zetközi díjat is kapott. Tarpai Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents