Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-28 / 147. szám
4 1990. SZEPTEMBER 2! Otthonra találtak Honosítási ünnepséget rendeztek a napokban a Szolnoki Városi Tanács Családi Intézetében. Huszonegy Romániából áttelepült ember kapta meg a magyar állampolgárságot bizonyító okiratot. Közülük az egyik család tagjai beszélnek az elhatározásról, hogy mióta készülnek Magyarországra. Feleség: - Több mint tíz éve született az elhatározásunk, igen hosszú folyamat volt. Magyarországra csak két és fél évvel ezelőtt érkeztünk, nehezen sikerült az áttelepülés. Riporter: - Milyen körülmények akadályozták átjövetelü- ket? Feleség: - Az ügyintézés volt lassú. Munkahelyet, lakást kellett találnunk, és rokont, aki vállalta értünk a felelősséget. Ez hamar sikerült, mert két hónap alatt megkaptuk az áttelepülési engedélyt. Elsősorban a román állam késleltette az ügyet. Riporter: - Romániában mivel foglalkoztak? Feleség: - Angol-francia szakos tanár voltam. Férj: - Én pedig gépészmérnök a nagyváradi Mechanika Műveknél. Riporter: - Tervekkel, álmokkal érkeztek Magyarországra. Mi valósult meg a két és fél év alatt? Feleség: - Az első és legfontosabb, hogy végre itt vagyunk, a második az, hogy magyar állampolgárok vagyunk. Nagyon sokat jelent az, hogy magyarnak is érezhetem magam. Férj: - Korábban kétévenként átjártunk Magyarországra, tehát ismertük a magyar embereket, az itteni körülményeket és mindig itt éreztük otthon magunkat. Feleség: - Végre olyan helyen dolgozom, ahol szakmailag és morálisan is meg tudom a terveimet valósítani. A szolnoki Külkereskedelmi Főiskolán dolgozom. Gondolom, nem lesz semmi akadálya annak, hogy minden képességemet kamatoztathassam. Férj: - Én is a szakmámban dolgozhatom, mint gépészmérnök, és minden út nyitva van az ember előtt, hogy újat és jobbat alkosson, az ország és a nép jobb boldogulásáért. Riporter: - Kisfiúkkal érkeztek Magyarországra. Kisfiú: - A Mátyás király Úti Általános Iskola 4. a. osztályába járok, a testnevelést, a környezetet és a magyart szeretem a legjobban. Riporter: - Vannak-e barátaid? Kisfiú: - Van néhány, akikkel szívesen játszom. Riporter: - Romániában maradt-e valaki, akire szívesen emlékszel vissza? Kisfiú: - Nem sok olyan ember van, mert az iskolában csúfoltak, hogy magyar vagyok. Nem tudtam románul beszélni és játszani. Csak magyarul beszélek. Szívesen emlékszem vissza a mamámra, a papámra, akiket szeretnék hamarosan meglátogatni. Férj: - Voltak barátaink, akikre mi is szívesen gondolunk. Most itt vagyunk, itt vannak új barátaink és úgy tűnik, a múlt ködébe vész mindaz, ami Nagyváraddal kapcsolatos. Az ember megpróbálja, mint egy rossz emléket kötörölni magából. Ez az igazi hazánk, és itt vagyunk itthon. Bálint Erika Szolnokon Mi épül a Széchenyi lakótelepen? A napokban több panaszos levelet, észrevételt juttattak el hozzánk a Széchenyi városrészben, elsősorban az Orosz György úton lakók. Nehezményezik, hogy szinte egyik napról a másikra az út bevezető szakasza melletti, társadalmi munkában fásított, füvesített tér felvonulási területté vált, és gyors ütemben folyik az építkezés. Arra a kérdésre, hogy mi épül és miért épp itt, Honti Antaltól, a Szolnok Városi Tanács megbízott műszaki osztályvezetőjétől kértem választ.- A jóváhagyott részletes rendezési terv szerint szolgáltatóház, és gépjárműparkoló van tervezve, testületileg jóváhagyva. Az egész területre teljes tervkoncepcióval rendelkezünk, azonban ezeknek a konkrét, egyedi megvalósítása tanácsi beruházási pénzek híján csak igen lassan, szakaszosan oldható meg. A lakossági igényre alapozva az Ép- szöv fedezte fel elsőként az építés lehetőségét. Érvényes, az építésügyi előírásoknak megfelelő, engedélyes tervet nyújtottak be. Ennek alapján engedélyezte a műszaki osztály az építést, mert a rendezési tervvel összhangban van, és lakossági igényt elégít ki.- De az ott lakók jelentős része inkább a szabad területet igényelné...- Tény, hogy az ott lakók kevésbé ismerik a rendezési terveket, mert az ezeket bemutató, tárgyalófórumokra - részben érthető okokból - nemigen mennek el. Nekünk viszont biztosítanunk kell a rendezettséget, terv szerint meg kell építenünk a szolgáltatóegységeket és persze pihenő-, szabad területeket is kell kialakítani. A Széchenyi városrészben nagyon sok füves, parkosított terület van, melyekre valamilyen objektum fog a jövőben épülni. A magam részéről sajnálom, hogy az Épszöv nem kellően közhíreké milyen építkezés folyik ezen a területen.- Mennyire szükül össze a városrészben az ilyen beépítésekkel az eddigi szabad terület? Napjainkban is meglehetősen sokat beszélgetünk a Felkelő nap országáról, a japán társadalmi, gazdasági csodáról. A japán gazdaság felemelkedésében mekkora szerepe volt, van az emberi tényezőknek, és mennyi a technikának? Erről kérdeztem a szolnoki japán napok kapcsán Bernáth Lajos menedzserdirektort, az AOTS tagját. A rövidítés kb. annyit tesz, mint a "társaság tengerentúli tudományos, műszaki ösztöndíja". Mindazokat az embereket magába foglalja, akik megpróbálták elsajátítani - viszonylag rövid idő alatt - a japán csoda titkát, akik tapasztalhatták, hogy csodákról szó sem lehet.- Ez év elején abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy Osakában részt vehettem az AOTS egy kurzusán, amely minőségjavítási és menedzselési kérdésekkel foglalkozott. Fantasztikus élmény volt, nemcsak azért, mert érdekes volt megismerni egy másfajta tudást, hanem azért is, mert rengeteg lehetőséget kaptunk arra, hogy megismerjük az utca emberét, a japán kultúrát, a japán ipart. Nyolc különböző vállalathoz vittek el bennünket a Mazdától a legkisebb könyvkötő üzemig terjedő látogatássorozat keretében. Hogy az ember szerepe milyen ebben, ezekben a vállalatokban? A japán életnek, a vállalatoknak egyetlen központja van, és ez nem a technika - bár abban csodákat alkottak -, hanem az ember, aki ezeket a csodákat létrehozta. Egy japán kisvállalat elnöke mondta, hogy nem az a fő kérdés, hogy milyen fizikai körülményeket, technikai berendezéseket tud egy vállalat maga mögött felsorakoztatni, hanem az, hogyan tudja ezeket üzemeltetni?! Azt pedig, hogy hogyan tudják ezeket üzemeltetni, elsősorban morális, képzettségbeni kérdésnek tekintik, és hatalmas gondot fordítanak arra, hogy ebben adjanak az embereknek valamit. Törvény a bírákról Készül a bírák jogállásáról szóló törvénytervezet. Megkérdeztük dr. Jenövári Lászlót, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnökét, az Ideiglenes Válogatás a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiójának szeptemberi műsoraiból- Ha Japánban egy cég, maga az egész gazdaság ennyire emberközpontú, akkor feltehetően az emberek is így viszonyulnak saját cégeikhez?!- Mindent megtesz a munkás a vállalatáért. Szabad legyen egy példát mondanom. Ha egy japán vállalat csődbe kerül, és arra a lépésre kényszerül, hogy ha kell, a munkásainak egy részét elbocsássa, a dolgozók - tudván tudva, hogy nem kapnak fizetést -, mégis bemennek a céghez, ha kell füvet nyírni, ha kell söprögetni, mert bennük munkál az az érzés, hogy "amikor nekem jó volt a cég, akkor, amikor futott a szekér, akkor legyen most is jó, amikor ha csak a gépeket tudom lezsírozni ingyen, azt is a jövőnkért teszem"".- Mi más világban élünk! Van- e realitása annak, hogy közeledjünk az effajta gondolkodás- módhoz?- Házigazdánknak, Siva professzor úrnak mi is feltettük ugyanezt a kérdést. O azt válaszolta, hogy önök igen könnyű helyzetben vannak, hiszen Japán ezt az utat harminc év alatt járta be. Magyarország ezt képes bejárni 8-10 év alatt, mert van már előtte egy megvalósult modell. Ne feledjék el, nem elsőnek kell lenni! Adaptálni kell mindent a saját környezetre, lehetőségekt I I Ne azt csinálják, amit Japán csinál. Alkossák meg a magyar utat! Alkossák meg, mert minden népnek a saját útja az igazi! De^kJ^s^ló Országos Bírói Tanács tagját, mi a véleménye ezekről a változásokról?- A megvalósításhoz sok pénz kell. Onnan indulnék ki, hogy az új alkotmány első mondata így szól: A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Hogy valóban jogállam legyen, ehhez a bírói testület megerősítése, hatásköreinek további kiszélesítése feltétlenül indokolt. Az igazságügyi kormányzatnak van határozott elképzelése, ezt a bírói tanácsban forintra "le is fordítottuk". Ha a kormány lehetőséget lát anyagilag arra, hogy az igényünket kielégítse, akkor már jövőre lesz közigazgatási bíróság, lesz három fellebbezési fórum. Ez szükséges is: mert például egy emberölési ügyben jó, ha több fórum alkot véleményt és hozza meg döntését.- Manapság nem népszerű a bírói hivatás. Véleménye szerint változik-e majd ez?- Felismerte az igazságügyi kormányzat, ha jól megfizetik a bírót, akkor vonzóvá válik ez a pálya. Kidolgoztak egy olyan garantált egységes előmeneteli bérrendszert, ami biztosíthatja, hogy nagy lesz e pálya iránt az érdeklődés. Részt vettünk a jogszabályok megalkotásában, véleményezzük a tervezetet. Ezenkívül a bíró egyébként olyan, mint a jó pap: holtig tanul. Két hét kihagyás már bizonytalanná teszi a mai világban a jogalkalmazót is. Korim Éva- A Münnich Ferenc út és a: épületek közötti területen szellő sen, védőtávolságot meghaladó az oldaltávolságok betartásává többségében olyen épületek ké szülnek, melyek a kilátást nen zavarják, sőt olyan előnyökhö; juttatják az ott lakókat, hogy nen kell valamilyen szakbolti áruér a városba utazniuk. A szabad te rület a rendezési terv alapján két ségtelenül szűkülni fog. De ni felejtsék el, hogy a lakótelei azért kapott igen sok kritikát mert a lakásépítéssel párhuza mosan nem épült kellő számú alapterületű szolgáltató-, keres kedelmi egység, üzlet. A lakóte lep azonban így is az összteriile környezetvédelmi szempontjai figyelembe véve kielégíti a be építési normatívákat. És hadd mondjam el, még h; megmosolyogják is: az övárkoi túli terület fásított, pihenőpark játszótér, az ott lakók igényei képes kielégíteni. Igaz, hogy a odatelepített fák lassan nőnek,; 600 ezer forint értékű faházat feltételezem - az ott lakók szilán kokra szedték, a fából készült já tékok tönkrementek, de hosz szabb távon mégis csak itt lehe megoldani a felnőttek, gyerekei kulturált, az igényeket kielégíti pihenését. És még egy fontos té tel: persze, hogy tovább szűkü az épületek közötti, mellett zöldterület, hiszen a lakossá] kérte és nem kis pénzt, munka áldozott arra, hogy közelükbe: gépkocsiparkolók, garázsol épüljenek.- Van-e, lesz-e az önkormány zatnak lehetősége arra, hogy t szolgáltatóegységek, parkoló elkészülte után a lakótelepen be lül parkokat, játszótereket i építsen, vagy építtessen?- Én csak reménykedem ab ban, hogy az új önkormányza jobb anyagi lehetőségekkel megfontoltabb beruházáspoliti kával ezeket az igényeket is k tudja elégíteni. Varga Feren A bálna farkától a Galéria Califomiáig Bensőséges hangulatú sajtótájékoztatón vettünk részt a minap Túrkevén az Argó Galéria, vagyis Finta Sándor szobrász műtermének udvarán. Egy amerikai-magyar házaspár számolt be a világhírű nagyapa, Finta Sándor nyomdokain elinduló, és az US A-ban is szerencsét próbáló művészunoka kaliforniai sikereiről, műveinek tengerentúli fogadtatásáról, a fiatal hazai kortárs művészek nemzetközi lehetőségeiről. A TransCon Managment reklámiroda munkatársa Jeannette Bérezi, az 1956. óta Kaliforniában élő Bérezi Gábor, egy nagy pénzügyi tanácsadó vállalat elnök-tulajdonosának belga származású felesége, az iljú Finta eddigi sikereinek, művészi továbbfejlődésének lelkes és szenvedélyes menedzsere hamisítatlan amerikai sztorival rukkolt elő. Alig több, mint másfél éve, hogy a világsajtót elöntötte a jégtáblák közé szorult bálnák menekülésének története, amikor szovjet jégtörő hajók siettek az amerikaiak segítségére, amikor tehát az USA lakosságának többségét napokig csak a bálnák sorsa izgatta, Finta Sándor jó érzékkel és igen gyorsan elkészíttette tengerentúli tartózkodásának első szobrát, mely "A bálna farka" címet kapta. A kompozíció telitalálatnak bizonyult, felkapta a sajtó, a televíziók és a rádiók révén közismertté vált, s az alkotót még az a kitüntetés is érte, hogy az első Gorbacsov-Reag an találkozó idején az amerikai elnök ezzel a szoborral akarta megajándékozni a szovjet politikust. A tragikus örmény földrengés miatt azonban Gor- bacsovnak hamarabb kellett hazautaznia, így meghiúsult az ajándékozás. De a bálnák után "A bálna farka" is kedvenccé vált, végül egy jó nevű filmrendező vásárolta meg. Mindez, ahogy erről a Los Angeles Times 1989. február 19-i száma tudósít, megalapozta és felkeltette az érdeklődést Finta Sándor művészete, egyénisége iránt. A kedvező magyar és világpolitikai fordulatok nyomán megnőtt a kíváncsiság, a rokonszenv és a segíteni akarás hazánk és polgárai iránt. Finta az idén nyáron is rendületlenül dolgozott tovább, márványból faragott különös, szinte légiesen könnyed, kellemesen modem vonalú kompozíciói egyre több és tehetőFinta Sándor A bálna farka készítése közben és a kész szobor. A Los Angeles Times fóti t! sebb ember tetszését nyerte el. A számára otthont adó nagynéni, Bittera Rózsika mellett a Bérezi házaspár "szponzorálja" útját, ez év júniusában Pacific Palisadesban lévő impozáns villájukban rendeztek kiállítást és fogadást. Finta nemcsak alkot, hanem tanít is szobrászjelölteket, jövőre talán a túrkevei Argó Galériában találkozhatunk velük. Elkészítette a kaliforniai magyarság kegyhelyének számító ontariói Szabadság parkba azt a carrarai márvány emlékművet, melyet a magyar szqbadságküzdelmek előtti tisztelgésként október 22 án fognak felavatni. Nagy terv pedig az, hogy önálló kiállítóhc lyet hozzon létre a kortárs m: gyár képzőművészet bemuta kozása, jelenléte céljából Kai fomiában. Minthogy "a vilá kövei kifogyhatatlanok" - ahog Obersovszky Gyula írja versi ben, remélhető, hogy - hála Finl Sándor tehetségének és kitart! sának - a Galéria California m hamarabb állni fog nyitott ki púkkal egy nyitott világ jelkép« ként. Pálréti Ágosto A japán csoda Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon — Szolnoki Rádió a 222 méteres hullámhosszon
