Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-27 / 146. szám

1990. SZEPTEMBER 27. 7 Kilombosodik a Zagyva-part Két szenzációs lelet egyszerre Kőkori vadásztanyák a Jászságban Víz nélkül mutatja magát he­tek óta a Városi-Zagyva, legfel­jebb csurgalékvizek láthatók az iszapos mederfenéken. A csapa­dékcsatornák szívják lefelé a most egyébként is alacsony talaj­vizet, meg a csapadékhálózatra itt is, ott is illegálisan rákötött szennyvizet. A szivárgó vizek azonban mégsem keltenek olyan bűzt, mint korábban, mert a szennyvízhálózat bővülésével csökkent a belső ág ilyen jellegű terhelése is. Az utóbbi években többet köl­tött a tanács a Zagyvára és ez nem maradt nyom nélkül. A ren­dezési tervnek megfelelően a te- hóból ’ 88 óta végigkotorták a hét és fél kilométeres belső ágat. Emiatt történtek az akkor oly nagy felháborodást kiváltó faki­vágások. Azóta közel ezer facse­metét ültettek el a víz mentén, főleg füzeket és cserjéket, vala­mint rendezték a mederrézsűt és feltöltötték a kiöblösödéseket. A közhasznú munkások bevonásá­Felbolygatta az Ideál Kereske­delmi Vállalat dolgozóinak ke­délyét a nyáron egy, a központ­ból elindított, gyökeres változás­sal járó átszervezés. Az addig erősen központosított (még ki- rendeltség sem volt Jászberény­ben) cég föntről jövő javaslatát sokan gyanakvással fogadták, ráadásul az érintetteknek elegen­dő időt sem adtak a gondolkozás­ra. Pedig nemcsak a bolt jövőjé­ről, hanem a dolgozók egziszten­ciájáról is szó volt. Azután némileg módosulva, augusztus végén megalakult az Ideál Berény Kereskedelmi Kft. és ma már senki sem akar beszél­ni a korábbi gondokról. Kétség­kívül a tájékozatlanság is szülte azokat, de amint tisztázódtak a részletek, lecsillapodtak a kedé­lyek is. A szolnoki központú 70 üzlet­ből álló, évi 3 milliárd forint for­galmat bonyolító vállalat négy kft.-re szakadt, és még maradt egy vagyonkezelő központ. Bár a vállalat pénzügyi prob­lémák nélkül, folyamatosan nye­reségesen gazdálkodott, a rend­szerváltással megváltozó gazda­sági feltételek új működési for­mát kényszerítettek a cégre. A val a partrendezés jelenleg a Gát utca környékén folyik. A cseme­ték ültetése jórészt eredménnyel járt, a folyamatos gondozásukra az iskolák vállalkoztak. Néhány év múlva újból kilombosodik a Zagyva-part és hangulatos sé­tány várja a herényieket. A poli­tikai forgószél elükével tehát, mikor ismét nagyobb figyelem fordul a sokszor elsiratott Váro­kisebb boltoknál próbálkoztak először, betéti társaságot próbál­tak szervezni, végül a százhúsz dolgozót foglalkoztató tizen­négy Ideál-bolt 19,9 millió forint törzstőkével korlátolt felelős­ségű társasággá alakult. Ez azt jelenti, hogy a korábbi üzletekből és az ott dolgozókból lényegében önálló kereskedelmi cég alakult Jászberényben. A gazdasági és szervezeti füg­gés is nemsokára megszűnik, és maguk gazdái lesznek a herényi­ek. Balogh Béla ügyvezető igaz­gató szerint az új, kisebb szerve­zet rugalmasabban tud alkalmaz­kodni a lehetőségekhez, a kény­szerítő körülményekhez, a vásár­lók igényeihez, a konkurenciá­hoz. Nagyon fontos, hogy megnőtt a dolgozók közvetlen érdekeltsé­ge is az eredményességben, hi­szen kilencvennégyen 3,2 millió forint értékű törzsbetéttel gyara­pították a kft. vagyonát, amiből majd külön hasznot remélnek. A vásárlók eddig alig vehettek észre valamit a változásból, a cél azonban éppen az volt, hogy ez ne maradjon belső titok. Szeret­nék az ellátási színvonalat új be­szerzési forrásokkal, szolgáltatá­sokkal, udvariasabb kiszolgálás­si-Zagyvára, már új képet mutat a város folyója is. A vízügyi igazgatóság kezelésében lévő külső ágon a zsilip és a vashíd között történt kotrással, úgy tű­nik megoldódik az egyik legfon­tosabb probléma, a vízutánpótlás is. Az ígéret szerint a város meg­kapja azt a vizet, amennyit a kül­ső zsilip beenged, korlátot a Zagyva vízhozama szab. sál, vásárlási akciókkal javítani. A káeftékké alakult vállalat önál­lósult egységei között a függőség megszűnt, de az érdekek alapján történő együttműködés kölcsön­ös előnyöket ígér. így igény sze­rint megmaradnak a közös áru- beszerzések is. Ritka élményben volt része a Lehel Vezér Gimnázium 1II/D. osztályának, olyanban, melyhez egy átlagturista sohasem jut. A linzi reálgimnázium hetedikese­ivel kialakított csere jegyében egy hetet töltöttek a felső-auszt­riai nagyvárosban, úgy hogy közvetlen tapasztalatokat sze­reztek az osztrák családok min­dennapjairól. Hazatértük után három gimnazistát; Galsi Árpá­dot, Pethő Emesét és Szabó Ka­talint kérdeztem a látottakról, hallottakról.- Milyen volt a fogadtatás, hol laktatok?- Meglehetősen különböző. Én például szuper módon érez­tem magam, nagyon kedvesek voltak hozzám. Különben egy háromszobás lakótelepi lakás­ban laktam, ami alig volt na­gyobb, mint a mi pelyhesparti lakásunk. Kicsit zsúfoltnak tűnt nekem, tele volt számomra Örömmel, ugyanakkor tartóz­kodással fogadta Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich Múzeum fia­tal régésze az újságírókat, a Ma­gyar Televízió és a Jászberényi Kábel TV riportereit. Pedig a hír már napok óta hír volt, mert a hely­színen neves szaktekintélyek iga­zolták a feltevést: a gödör szenzá­ciós leletet rejt. Jászberény Meggyéspele határ­részben a Káplár-tanya közelében, egy letakarított napraforgótáblá­ban egy alig tíz négyzetméteres feltárás szolgáltatta a szenzációt. A vékony felső fekete termőréte­get az eke alig törte át 25-30 cm mélyen. Alatta határozott réteg­váltással kemény sárga agyag fek­szik. Ebben a bolygatlan rétegben bukkant az első önálló ásatását kezdő régész a mikről it ipar eszkö­zeire és a vadászott állatok csont­maradványaira. A laikusnak csak néhány kő- és csontdarabot jelen­tettek a mindössze 30-40 cm mély gödörben fekvő tárgyak. Nincs olyan szénásszekér, ame­lyikre egy villával még ne fémé - tartja a népi igazság. Valahogy így van ez a jászberényi szeméttelep­pel is. Már évekkel ezelőtt megtelt, de még folyton hordják oda a hul­ladékot és túrják egyre magasab­ban felfelé. Eredetileg a Fehértói temető mellett terpeszkedő vízál­lásos, roncsolt területet szerették volna csak feltölteni, de már a ké­mények magasságában jár a toló­lapáttal a gép. A kényszer szülte lehetőségek után, meg a környezetvédelmi elő­írások szigora miatt a 80-as évek közepén egy szabályos szemétte­lep kialakításába kezdett a városi tanács. Széljárás, talajösszetétel, védőtávolságok figyelembevéte­lével meg is kezdődtek az előké­születek. Tanyákat sajátítottak ki, közműveket, földtöltést, kerítést építettek, véderdőt telepítettek. Eddig már 18 millióban van az új szeméttelep a városnak, nyithatna is már régen, ha a védőtávolságon beül lévő két tanyalakó kiköltöz­ne. Két másik már rég elfelejtette a kisajátítást, de ők nem mozdulnak. A tanya ellenértékét felvették, s most laknak a tanácséban, meg­emelt használati díjért, havi 8-10 ezer forintért. Sőt egyikük nem is giccses képekkel és madarakkal. Vendéglátóm édesapja kereske­delmi ügynök volt, édesanyja nem dolgozott - veszi át a szót Árpád.- Nekem is az volt a legszim­patikusabb, hogy az én partne­rem édesanyja sem dolgozott. Ők is egy nagyon tisztán tartott, mosogatógéppel, mikrohullámú sütővel felszerelt lakótelepi há­romszobásban éltek. Nagyon tet­szett a WC, amiben a villany fel­gyújtása után azonnal működni kezdett a szagelszívó - egészíti ki Emese.- Ahol én laktam, ott mindkét szülő dolgozott. Az apa a vasút­nál, az anya ápolónő volt. Ez az apuka nagyon házias volt, ő ké­szített számunkra reggelit, va­csorát, sőt az úticsomagunkat is- Ez egy alkalmi vadásztanya lehetett - mondta el Kertész Róbert -, mégpedig az időszámítás előtt 5-8 ezer évvel. A lelet rendkívüli értékét az adja, hogy eddig ebből az úgynevezett mezolitikumból zárt rétegből lelet nem került elő. Ez az első hiteles bizonyítéka an­nak, hogy a középső kőkorban sem volt lakatlan a Kárpát-medence. A lelőhely megtalálásában fon­tos szerepe volt Kerékgyártó Gyu­la jászberényi amatőr régésznek, aki a Jászságban eddig mintegy háromszáz régészeti lelőhelyre bukkant. Ez év márciusában éppen Kertész Róberttel azonosították a helyeket, mikor közösen erre a le­lőhelyre bukkantak. Az elmúlt he­tekben az amatőr régész egy másik hitelesített lelőhelyén is megkez­dődött az ásatás. T. Dobosi Viola, a Magyar Nemzeti Múzeum régészének ve­zetésével először ugyan hiába ás­fizet. Közben tornyosul a szemét a régi telepen, az újnál pedig ellop­ták a kerítés egy részét, berende­zést rongáltak meg. A békés megegyezést többször is szorgalmazta a tanács, de a föld­jükhöz, tanyájukhoz ragaszkodó gazdákkal nem boldogultak. így az utolsó tanácsülésen a városgaz­dálkodási osztály vezetője nem számolhatott be eredményről. Mindössze egy levelet ismertetett, melyben Pemyész Antal megszab­ő állította ősze. De nem minden­kihez voltak ilyen kedvesek a vendéglátóink - állítja Kati, ami­re a többiek is gyorsan bólinta­nak.- Milyennek láttátok az osztrá­kokat? Irigylitek-e őket valami­ért?- Jó lenne, ha mi is olyan nyu­godtak lennénk - mondja Árpád, majd így folytatja: - úgy láttam, hogy az egy keresetből sem kell garasoskodniuk, igaz a pénzt sem szórják, de azért jól élnek.- Mi például sohasem szok­tunk együtt reggelizni. Náluk ez egy szertartás. Mindenki asztal­hoz ül, az ennivaló mellé magá­hoz veszi a friss újságot. Egyál­talán, ilyen hangulatban indul a napjuk - egészíti ki az előbbieket tak Pusztamonostor határában, mert a maradványokat valószínű­leg kiszántották, szétszórták. A felsőszentgyörgyi Szűnyogosban azonban ősember nyomára buk­kantak. Több mint tízezer évvel ezelőtt, ott is egy átmeneti vadász­tanya volt, amiről a Tokaji-hegy­ről való obszidiánpenge, a Mátrá­ból származó kovavésők és -szi­lánkok, valamint az elejtett állatok csontmaradványai és egy vadlófog tanúskodott. Ebből a korból az országban húsz lelőhelyet tártak fel, de az Alföldön eddig csak elvétve, Sze­ged, Madaras környékén bukkan­tak hasonlókra. Ez a feltevés azt igazolja, hogy a dél-alföldi lelőhelyek nem vélet­lenszerűek, és ezt bizonyosan megerősíti a Kerékgyártó Gyula által a környéken talált félszáz hi­telesített lelőhely is. Vagyis az ős­kor kései szakaszában az Alföldet sem kerülte el az ősember. ta feltételeit. Szerinte a tanácsnak nincs szüksége a kazánra, a radiá­torokra, a lambériaborításra, ő azt leszerelné és vinné, meg a mellék- épület anyagát is. Meg persze kéri vissza a 100 ezres nagyságra rúgó eddig kifize­tett használati díjat. Természetesen az egész alku csak akkor érvényes, ha a szom­szédék, Nagy Károlyék is költöz­nek. Márpedig Nagy Károly élve nem hagyja el néhai tanyáját. Kati. Én szeretnék nálunk is úgy vásárolni, mint ahogy azt ők te­hetik. Az üzletekben rengeteg az áru, mégsincs zsúfoltság, min­denki nyugodtan válogathat. A nagy választék ellenére csak a 30-40 körüli nőket láttam igazán jól öltözöttnek - állapítja meg szakértő szemmel Emese.- Milyennek láttátok az isko­lát?- Hasonlóképpen jól felsze­reltnek. Volt egy kiváló torna­csarnoka, minden folyosóról le­hetett telefonálni. Észrevettük, hogy a fénymásolót pénzbedo­bással bárki működtetheti, hasz­nálatához nem kell igazgatói en­gedély, mint nálunk.- Zárszóként cserélnétek az osztrákokkal?- Azt azért nem. Mindnyájan nagyon boldogok voltunk, ami­kor hazaértünk, mert mégiscsak legjobb itthon. Az oldalt összeállította Lukácsi Pál — Fotó: Korányi Éva IDEÁL BERÉNY KFT. A városban marad minden haszon Sokat segített a meder kotrása Ki tudja meddig gyűlik még a szemét a régi telepen? Linzben jártak NEM BÍRTAK A SZEMÉTTEL A bíróság tegyen törvényt! r Örömmel értesítjük Kedves Vásárlóinkat, hogy Jászberényben, a Hatvani úton megnyitottuk korszerű ABC-kisáruházunkat. A helyszínen lehetőséget biztosítunk arra, hogy 500 Ft-os részjegy váltásával szövetkezetünk tagja lehessen. Az újonnan belépő tagjainknak ajándékcsomaggal kedveskedünk, és azonnal igénybe vehetik a tagok részére szervezett ked­vezményes akciónkat! *36623/ 1* m JÁSZSÁGI ÁFÉSZ

Next

/
Thumbnails
Contents