Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-27 / 146. szám

Néplap 1990. SZEPTEMBER 27. Falugyűlés Tószegen Megmérettek a polgármesterjelöltek Igazi választási hangulat volt tegnap este Tószeg központjában. A művelődési ház előtt falugyűlés­re gyülekeztek az emberek, az épü­lettel szemben pedig a Vállalko­zók Pártja hangszóróval felszerelt mikrobusszal népszerűsítette je­löltjeit. Aki csak közvetlenül a fa­lugyűlés kezdete előtt érkezett a művelődési ház emeleti termébe, annak le kellett mennie a földszint­re pótszékért - ugyanis már tíz perccel hat előtt minden hely fog­lalt volt. A rendezvény a polgármesterje­lölték megméretését szolgálta. Dr. Urbán Mária jelölt a folytonossá­got, majd a település fokozatos fej­lesztését ígérte - kiemelt figyelem­mel a szociálpolitikára és az alap­ellátásra. Trényi Ferenc nem adott összefogott programot, csak né­hány kérdésben - pl. vállalkozás, munkahelyteremtés - fejtette ki véleményét. Szilágyi László önál­lóan gazdálkodó, vállalkozó ön- kormányzatot képzel el. Papp Ist­ván - aki jelenleg tanácselnök - egyebek mellett az önkormányzat humán vonatkozású oldalait emel­te ki: a meleg emberi kapcsolatok, a gondoskodás fontosságát. A továbbiakban a választók tet­tek fel a programokhoz kapcsoló­dó, közügyeket érintő kérdéseket. A falugyűlés a lapzártakor még tartott. B.I. Választási kampány oka megyében Cserkeszőlőben polgármester-jelölő gyűlést tartottak Mintegy 120 fő vett részt ezen a jelölőgyűlésen. A jelölt Hargittai György tanár, aki jelenleg a Hunor Kelet-magyarországi Vállalat igaz­gatója a Balaton Nagybereki ÁG. Vadgazdálkodási és Külkereskedel­mi Iroda vezetője. Legfőbb koncep­ciói: a meglévő értékek ésszerű fel- használása a magántulajdon alkot­mányos garanciájával. A termelő- szövetkezet struktúrájának megvál­toztatása az egyik legfontosabb fel­adat, meghagyva a szakmai önálló­ságot. A hőforrással az önkormányzat­nak kell rendelkeznie. Szolnoki KDNP-ülés Keresztény eszmék etikai alapon- Egység az azonosságban, kor­látlan türelem az eltérésekben - hangsúlyozta ki több ízben is dr. Inotai Ferenc keresz­ténydemokrata országgyűlési kép­viselő a koalíciós kormányzás KDNP-s alapelvét tegnap este a párt szolnoki szervezetének ülé­sén. A rendezvény vendége a me­gyei tanács dísztermében össze­gyűlt érdeklődőknek elmondta, hogy a 21 parlamenti mandátum­mal bíró Kereszténydemokrata Néppárt Szolnok megyében a legy- gyengébb annak ellenére - tette hozzá -, hogy itt a kommunista elnyomás alatt is kialakult egy ge­rinces, nemzeti réteg. Megjegyez­te: olyan erős az országot irányító hármas koalíció, hogy azt nem le­het megbuktatni. Pártja egyik nagy erényének tartja - és ebben szerinte nincs párjuk a nem szocialista po­litikai szervezetek között -,hogy volt MSZMP-tag nincs pártfunk­cióban és nem indul jelöltként. Dr. Inotay Ferenc a következő meg­hökkentő kijelentéssel folytatta e- lőadását: Szolnok megye nem önálló, csak erről jószerivel még nem tud senki. Állításával arra cél­zott, hogy a megye köztársasági biztosának székhelye Pest megyé­ben van. A Justitia- tervről szólva 25 ezer (!) besúgóról tett említést. Hozzáfűzte: a jelenlegi helyzetben felelőtlenség lenne nevüket nyil­vánosságra hozni. A gyűlés leve­zető elnöke a kibontakozás feltéte­leként három tényezőt jelölt meg. Magát a jelenlegi kormányt, az ön- kormányzatokat és az emberi té­nyezőt. Az utóbbi gondolathoz kapcsolódva elmondta, hogy a ke­resztény eszméket etikai alapon szeretnék megvalósítani. A rendezvény második felében egyéni és listás jelöltjeik mutat­koztak be. Dr. Pintér Sándor or­vosprofesszor, Seifert Eszter pszi­chológus, Lévai László pénzügyi tanácsadó, Bede Mihályné nyug­díjas, Balogh István mérnök, Ma­jor István kisiparos, Serfőző Fe­renc szaküzletvezető. (sz) Kisgazdagyűlés Jászberényben Az ellenzék és a kommunisták a hibásak A kezdéssel nem várták meg a fő vendéget dr. Győriványi Sándor munkaügyi minisztert. Dr. Mizsei Béla országgyűlési képviselő tartotta szóval a Déryné Művelődési Központban össze­gyűltjász testvéreit, s üzent a dísz- emelvényről az ellenzéki pártok­nak a kommunisták kezében lévő tömegtájékoztatási eszközöknek, parlamenti ellenfeleinek. Lekö­zömbösödött a világ, mondta, s ez érthető a negyvenéves kommunis­ta uralom után, de a közömbösség most a kommunisták malmára hajt­ja a vizet, akik, mint az előző napi jászberényi kommunista gyűlésen elhangzott, fegyverrel is képesek az téeszföldeket megvédeni, érvelt. Késik a földtörvény, pedig az az alapja a rendszerváltásnak, mégpe­dig azért, mert rengeteg ostoba em­Tiszaroffi jelöltek bemutatkozása Tiszaroffon együtt mutatkoztak be a község lakói előtt a polgármester­jelöltek: Csornai Csaba független, Kun Lászlóné független, Szász György független és Tóth János, akit az SZDSZ, a Kisgazdapárt és a Vállalkozók Pártja támogat. Az elhangzott programok után a jelenlévők kérdései, véleményei kö­vetkeztek. A jelölteknek olykor kellemetlen kérdésekre is felelniük kellett előző pályafutásukkal, magánéletükkel kapcsolatosan. A fórumon felvetődött a segélyezés, a munkanélküliség kérdése. Joggal bántja a dolgozókat, hogy a munkanélküli-segélyen "tengődök" nap­hosszat a szórakozóhelyeken ücsörögnek. Pedig munka lenne a téeszben is. Megfogalmazódott még, hogy a legfontosabb feladat az alapellátás javítása lenne a faluban, hiszen az közvetlenül befolyásolja az emberek hangulatát. Most pl. gondok vannak az alapvető élelmiszerek forgalma­zásával. V.I.I. Sportegyesületek jelöltjei Szolnokon Egészséges emberek, egészséges társadalom Tegnap választási gyűlést tartottak Szolnokon a sportegyesületek ön- kormányzati képviselőjelöltjei is. A nyolc jelölt /Balogh János, Ferencz Attila, Szautner János, id.Hasznos István, Deme József, Nagy György, Halász Sándomé, dr.Csabai Csaba/ vázolták a megjelentek előtt prog­ramjuk lényegét, amely úgy foglalható össze egyetlen mondatban, hogy "A sportolás ne váljék csak a tehetősek kiváltságává!" A jelöltek megfogalmazták, hogy egészséges emberek nélkül lehetet­len egészséges társadalmat építeni. Külön hangsúlyozták, hogy képvise­lővé választásuk esetén azért küzdenek majd, hogy gyermekeink ingyen, vagy jelképes összegért sportolhassanak. A felnőttek pedig mindenkor jövedelmüknek megfelelő áron juthassanak a sportszolgáltatásokhoz. Az úszásoktatást, a lakossági testedzést és a nagyszámú közönséget vonzó élsport támogatását ugynacsak elsőrendű feladatuknak tekintik. Kifejtet­ték, hogy indokolt egy olyan alapítvány létrehozása, amely előmozdítja az iskolák, illetve a munkahelyek közötti rendszeres sportági versenyek lebonyolítását, s az ezzel foglalkozó szakemberek ösztönzését. A választói kérdésekre válaszolva végül arról esett szó., hogy tragikus a sportegyesületek anyagi helyzete, és ezen kellene majd az önkormány­zatnak radikálisan segíteni. L. :GY: bér beleavatkozik a törvényalko­tásba. Sajnos a kommunisták taní­tásain felnőtt ellenzék nem ismeri a gazdálkodást, ezért támadják a kisgazdákat, de azok a koalíciós pártokkal együtt keményen meg­válaszolnak minden kötözködő ki­fogásra. Beszélt a nyugat-európai tanulmányútján tapasztalt élmé­nyeiről, amelyek megerősítették abban, hogy a kisgazdák helyesen gondolták önkormányzatok jogál­lását. Kiss Zoltán, a párt országos tit­kára emelkedett szólásra, mikor megérkezett a miniszter. Győrivá- nyi Sándor azon melegében ott folytatta, ahol az országgyűlési képviselő abbahagyta. Okolta a kommunistákat, és a lábszagú tör­ténetekkel előálló ellenzéket, hogy nem jött még létre a földtörvény. Vigasztalásul felmutatta a kor­mány hároméves gazdasági prog­ramját, mely ugyanúgy kivezeti majd az országot a csődből, mint annak idején 1945 és 48 között a kisgazdák vezette nemzeti összefo­gás. (Tudósításunk idején a gyűlés még tartott.) L.P. SZDSZ-fórum Tiszafüreden A párt nem akar egyeduralkodó lenni Tiszafüreden az SZDSZ mu­tatta be jelöltjeit és programját. A jelöltek közül hárman az SZDSZ tagjai, a többiek függet­len színekben indulnak, de a párt támogatását élvezve. Ahogy a helyi szervezet ügyvivője el­mondta, nem az volt a céljuk, hogy minden választókerületben csak SZDSZ-tag képviselőt jut­tassanak be az önkormányzati testületbe. Azt szeretnék, ha az új testület valóban a város fel- emelkedéséért küzdene, és eh­hez a legmegfelelőbb embereket kell megtalálni. S ha ők adott esetben nem tagjai az SZDSZ- nek, akkor is őket, a lakosok sze­mében hiteles, megbecsült sze­mélyeket kell támogatni. Nem akarunk egyeduralkodó párt len­ni a városban - hangzott el a fó­rumon - jelöltjeink közül kettőt más párt, mások is támogatnak. Az SZDSZ városi programja csak keretet ad a megoldások­hoz, tételesen nincs minden rész­lete megoldási tervekkel együtt kidolgozva. Ennek oka, hogy még ma sem ismerik pontosan, mit vesz át gazdasági téren az új önkormányzat. A program vitájában a kérdé­sek és kiegészítések között óha­tatlanul felvetődött a választáson is induló Polgári Szövetség tevé­kenysége. Ez a szövetség a régi vezetőket indítja jelöltként, az egyéni választókerületekben ki­lencet, listán pedig tizenhatot. A Polgári Szövetség működése el­len több párt is kifogást emelt. Az ügy jelenleg a területi válasz­Nem csak igéből él az ember ( Folytatáa az 1. oldalról) A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a tiltakozással kapcsolatos közleményére, majd egy szegedi polgármesterjelölt­nek az oktatás jövőjére vonatko­zó, nyomtatásban napvilágot lá­tott "eszmefuttatására" füttyel re­agált a huszonéves hallgatóság. A zsúfolt teremben aláírásra körbeadták petíciójukat, mely­ben követelték az állami támoga­tás növelését; a hallgatói pénzek szétosztásánál egy objektív rend­szer felállítását; az étkezési hoz­zájárulás növelését; az ösztöndí­jak ösztönzővé tételét; a főiskolai és a kari tanácsokban az egyhar­mados diákképviselet biztosí­tását. "Európához az út rajtunk, a , jövő szakemberein keresztül ve­zet" - fogalmazták meg benne. Félreérthetetlen volt transzparen­seik szövege: "Eb ura fakó, 1300 nagy túró"; "Nem a pofánk nagy, hanem a zsemle kicsi"; "Nem csak igéből él az ember". A gyűlést követően a városi ta­nács előtti Kossuth térre, majd a Magyar Demokrata Fórum irodá­jához vonultak, ahol Tóth István, az MDF megyei elnöke vette át petíciójukat. Elmondta, hogy em- berként és MDF-tagként is messzemenően megérti a diákok gondjait, s a petíciót továbbítja a Demokrata Fórum országos köz­pontjának. Kérte a diákokat, vi­gyázzanak arra, hogy az önmagá­ban tiszta diákmegmozdulás ma­radjon az, ami valójában, ne ko­vácsolhassanak belőle politikai tőkét maguknak az egymással versengő pártok. Sz.Z. Amiről 30-án döntünk 7 A nemzeti és etnikai kisebbségek képviselete A kisebbségvédelem és az ezt garantáló intézmények a demokrá­cia lényegéhez tartoznak. Nem le­het véletlen, hogy a Polgári és Po­litikai Jogok Nemzetközi Egyez­ségokmánya - amelyet Magyaror­szág 1976-ban cikkelyezett be - a népek, nemzetek legfontosabb kollektív jogával, az önrendelke­zéssel kezdődik, s a nemzetközi szerződésben részes államok köte­lességévé teszi a népek önrendel­kezési jogának megvalósítását. A Magyar Köztársaság alkot­mánya, eleget téve e nemzetközi kötelezettségnek, védelemben ré­szesíti a nemzeti és etnikai kisebb­ségeket. A védelem egyik alkot­mányos intézménye a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ország­gyűlési biztosa, akinek feladata a kisebbségi jogok feletti őrködés. Jogkörét a nemzeti és etnikai ki­sebbségi szervezetek által jelölt és az Országgyűlés által választott, nemzeti és etnikai kisebbségen­ként egy-egy személyből álló tes­tület gyakorolja. A kormány a hazai nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsola­tos állami feladatok ellátása céljá­ból nemzeti és etnikai kisebbségi hivatalt hozott létre. A nemzeti és etnikai kisebbsé­gek államalkotó tényezők, a tör­vények biztosítják képviseletüket és kollektív részvételüket a közé­letben. A nemzeti és etnikai ki­sebbségek képviseletük érdekében helyi és országos önkormányzato­kat hozhatnak létre. Ez a kollektív jog egyesek szerint értelmezhető úgy is, hogy az alkotmány a terü­leti autonómia kialakításának jo­gát biztosítja. Ám a Magyar Köz­társaság „unitárius” állam, amely­ben szórványnemzetiség él, így a területi önkormányzati autonómia felvetése - amely a nemzetiségek lakta államokban az egyik legfőbb jogosítvány - irreálisnak tűnő kö­vetelés. A törvények az egységes önkor­mányzati rendszeren belül bizto­sítják a nemzeti és etnikai kisebb­ségek képviseletét. A helyi önkor­mányzati képviselők és polgár- mesterek választásáról szóló tör­vény önálló fejezetet szentel a nemzeti és etnikai kisebbségi jo­gok védelmének. E fejezet könnyí­tő szabályokkal (az ún. kétharma­dos szavazati aránnyal) segíti a ki­sebbségek önkormányzati képvise­letét. Amennyiben a közel 2900 kis- listás településen a kisebbségi je­löltek egyike sem szerezne mandá­tumot, meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadá­val. Azok a kisebbségi jelöltek - kisebbségenként egy fő -, akik a kétharmadon belül vannak, önkor­mányzati képviselők lesznek, s ve­lük kibővül a település képviselő­testülete. A vegyes választókerületi rend­szert alkalmazó közel másfélszáz városban az egyéni választókerü­letek kisebbségi jelöltjei kisebbsé­genként egy közös, független lis­tán is indulhatnak. Ha a lista a sza­vazás eredményeként nem szerez­ne mandátumot, itt is segíthet a kétharmados szabály. Az önkormányzati törvény sze­rint az a kisebbségi jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta, de nem lett tagja a képviselő-testületnek, tanácskozási joggal kisebbségének helyi szószólójaként állandó részt­vevője az önkormányzat tanácsko­zásainak. A képviselő-testület a ki­sebbségi képviselők kezdeménye­zésére a kisebbségek ügyeivel fog­lalkozó bizottságot hoz létre. Az önkormányzati törvény kate­gorikusan előírja: valamennyi tele­pülési önkormányzat köteles bizto­sítani a nemzeti és etnikai kisebb­ségek jogainak érvényesülését. Mindenekelőtt olyan alkotmányos jogokról van szó, mint az anya­nyelv használatának joga, az anya­nyelven történő oktatás joga, a nemzeti kultúra ápolásának joga. Az önkormányzatok kötelessége ezen jogok anyagi feltételeit bizto­sítani. A kisebbségvédelem alkotmá­nyos intézményeivel történetileg gyakran hadilábon álltak a közép­európai kisállamok. Minden, most törvénybe iktatott intézmény egy- egy apró lépés a terhes örökség felszámolásának a folyamatában, és azt szolgálja, hogy ne legyen örökre szembenálló nemzetálla­mokra osztott e térség. Az egyes nemzeti rend­szerváltások sikerének vannak nemzetközi, regionális és hazai feltételei. Az egyik regionális fel­tétel a Duna-völgyi béke és kiegye­zés, a vasfüggönyök lebontása a hétköznapokban, az emberi fejek­ben. Minden önkormányzat a népi diplomácia egy-egy önkéntes nagykövete lehet, ha eleget tesz al­kotmányos kötelezettségének, s akkor talán évek múltán a Duna- völgyi népek kopogtatás nélkül bemehetnek egymáshoz. Kukorelli István • c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents