Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-25 / 144. szám

1990. SZEPTEMBER 25. 5 Szól a rádió Ha péntek, Szolnok? Pénteken, hajnali háromnegyed ötkor a Kossuth Rádióban meg­szólalt Kardos Ernő, aki néhány éve cserélte föl a szolnoki stúdió mikrofonját a központiéval. Be­mutatta a korán kelő országnak a gyermekváros új igazgatóját, s a hajnali csendben arról beszélget­tek, mennyire elhibázott dolog volt hajdanán ekkora gyerekgyá­rakat (ez nem hangzott el, de ráil­lik) építeni, ahol az amúgyis nehéz gyereksors kezdete után az árva gyerek mindent megkap ugyan, amire testének, gyomrának szük­sége van, csak épp az otthon mele­gét nem. Persze, hogy nem, mond­ta az új igazgató, s elmesélte: le­szereltette a bejáratról a blokkoló­órát (gondolom, az alkalmazottak ellenőrzését szolgálta addig) s mindent megtesz azért, hogy nyi­tott kapuk mellett éljenek a gyere­kek, hogy barátaik a városban föl­kereshessék őket, hogy együtt sportolhassanak, kirándulhassa­nak a lakótelepi iskolásokkal. Szép, igazán szívet melengető ter­vekről hallottam, magamban mondtam is, Kardos Ernő jó helyre ment. Mikor vége lett a beszélge­kezett - Kardos Ernő, a szolnoki Motor utcából, s a helyhatósági vá­lasztások előtt arról faggatta a la­kótelep derék családjait, tudják-e, hogyan kell szavazni majd, s jár- tak-e náluk, a Motor utcában már a pártok képviselői? Kicsit morog­tam, mert nekünk Szolnokon nem, de az ország errefelé kevésbé is­merős lakóinak el kellett volna mondani, hogy a szolnoki Motor utca a város szélén van, hogy házai komfort nélkül vagy félkomforttal cigánycsaládoknak készültek, s hogy a nyolcvanas évek közepén a város így próbált meg a saját szí­véből kitelepíteni egy meglehető­sen kritizálható telepet, ahol a vá­ros társadalmának nehéz sorsú em­berei éltek, ahogy tudtak - többsé­gükben sokgyerekes cigánycsalá­dok. Nohát, erről nem szólt a ri­port, de szóltak bőven sorsukról a lakók. Meglepett, hogy nem munka- nélküliségre panszkodtak legin­kább, hanem egykori pártfogójuk­ra, aki - ezt se mondták el, pedig megszólalt a pártfogó sorstárs is - velük költözött a telepre, de már nem él köztük. És elmondták, nem Milyen iskolát érdemiünk? Hangsúlyeltolódások: rend és fegyelem kontra egyéni képzés Rendszerváltás, társadalom, iskola címmel rendezett kétnapos konferenciát az MTA kong­resszusi termében az Oktatáskutató Intézet. A tanácskozás igen széles tematikát vállalt fel: panelvitát szervezett a szakma legnevesebb képviselőinek részvételével; feszegette az ok­tatáspolitika legfontosabb problémáit; elemez­te az iskolák belső életének kérdéseit. A további szekciókban a kisebbségi iskolaügy; a szakkép­zés és a felsőoktatás problémáinak feldolgozá­sát tűzték ki a résztvevők. (A szervezők vállal­ták, hogy a konferencián elhangzott előadáso­kat nagyon rövid időn belül közreadják.) A tanácskozás jól érzékeltette azt a helyzetet, amely a hazai tudományosságban kialakult. Némi malíciával összegezték, hogy a szocioló­gusok a megújulás érdekében emeltek szót a késő-kádárinak nevezett korszak alkonyán, de ma tárgyilagosan meg kell állapítaniuk, nem egészen ilyennek képzelték a változásokat. így nem marad más hátra, az oktatásszociológia is keresi, és meg akarja találni helyét a most ala­kuló rendszer adott feltételei között. A tudo­mányterület művelői közül szép számmal akad­nak, akik hivatásos politikussá váltak. Önma­gában ez a tény azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy akik nem ezt az utat válasz­tották, azok nem dolgozhatnak tovább ezen a területen. Az oktatásszociológiának valószínű­leg továbbra is fontos szerepe lesz az egész iskolaügyet érintő politikai döntések előkészí­tésében. Változatlanul a kutatókra vár, hogy tényanyagokat, alternatívákat tárjanak fel, me­lyekből a politika választani képes. Lehetőség szerint azonban nem úgy, ahogy ez a hatvanas­hetvenes években történt. Akkoriban a társa­dalmi szerkezet elemzése kapcsán éppen a szo­ciológusok vetették fel az egyenlőség-egyen­lőtlenség szerteágazó problémakörét. A kuta­tók egy része világossá tette, hogy a társada­lomban fennálló egyenlőtlenségek adottak, s ezen az iskola nem képes változtatni. Mások ezzel szemben éppen ennek ellenkezőjét han­goztatták, mellyel bizonyos illúziókat keltettek abban, hogy az egyenlő esélyek biztosíthatók. A politika részben erre támaszkodva karolta fel a "hátrányos helyzetűek" képviseletét, amely elvezetett az F betűsek közismerten torz meg­különböztetéséhez. Az elkövetkezendő évek várható oktatáspo­litikai dilemmái közül előtérbe került, hogy a pártérdekektől sem független modem és tradi­cionális törekvések közül melyek kapnak na­gyobb hangsúlyt. Az utóbbit elsősorban a ke­resztény politikai erők és híveik képviselik, akik erkölcsösebb, nemzeti hagyományainkat előtérbe helyező, rendet, fegyelmet, esélye­gyenlőséget biztosító törekvéseket támogat­nak. A liberálisok által favorizált, modemnek nevezhető irányzat az egyéni képzést és kivá­lasztást hangsúlyozza, az ismeretek átadására koncentrál és kevésbé tartja fontosnak az isko­lai élet szabályozását. Várhatóan ezen irányza­tok összecsapásából alakul ki az új oktatáspoli­tika. Ennek fontos előjátéka volt az, amely a hitoktatás körül lejátszódott. Hangsúlyos kérdésként vetődött fel a tudo­mány függetlensége, a kutatás szabadsága, melynek érvényesülésével szemben szintén merültek fel kételyek. A nagy vizsgálatok esz­köz- és pénzigényesek, így elkerülhetetlennek tűnik az, hogy a megrendelők igényei ne kerül­jenek be a programokba. Ez pedig az utóbbi évtizedek tapasztalatai szerint újra azzal járhat, hogy kevesebb gondot fordítanak majd az isko­lák tevékenységének elemzésére, pedig a gya­korlat éppen ezeket a vizsgálatokat tudná in­kább hasznosítani. Több olyan kérdés került terítékre, mely a közeljövőben vár megoldásra. így nagy szük­ség lenne arra, hogy a tervgazdaság után az oktatás ne váljon a piacgazdaság áldozatává. Köztudott, hogy az évtizedeken keresztül al­kalmazott "maradék-elv" szellemében ugyan­csak háttérbe szorult ez a terület a pénzesz­közök elosztásánál. A gazdaság válságának el­mélyülésével könnyen fennmaradhat ennek a régóta nemkívánatos elvnek az érvényesülése. Számos kutató aggódott azért, hogy az iskola az önkormányzatok kezébe kerül. Véleményük szerint elképzelhető, hogy az iskolák helyzete a mindenki által áhított javulás helyett éppen­séggel romlani fog. A nemzetközi és múltbéli hazai tapasztalatok alapján előtérbe került az iskolairányítás szakmai pozícióinak (tanfelü­gyelet) megerősítése és az önigazgatási jellegű formák (iskolaszék) szerepének pontos tisztá­zása, elhatárolása és erősítése. Befejezésül a tragikus sorsú szociológus, Tánczos Gábor aforizmáját szeretném idézni, miszerint: "Minden társadalomnak olyan isko­lája van, amit megérdemel, a mienk rosszabb." Több mint kívánatos lenne, hogy a társadalom állapotának megfelelő, sőt attól valamivel jobb iskoláink legyenek. Pethő Lászó tésnek, a műsorvezető elmondta, a délutáni "Magyarországról jö- vök"-ben, a vidék magazinjában hosszabban is hallhatunk a gyer­mekvárosról. Az ajánlást elfogadtam, bár ki­csit kuncogtam, Kardos Ernő ugyanis délben is jelentkezett egy fővárosi eseményről, a Króniká­ban. Jól van, elvégre egyszer meg­történhet, hogy "napja" van egy- egy riporternek. Már majdnem álomra hajtottam fejem, amikor kezdődött a Petőfin 21.30-kor a Cigányfélóra, s csak úgy, altató­nak, odacsavartam rádióm gomb­ját. Nem fogják elhinni! Bejelent­Rádió Szolnoki Stúdió 15.00- 17.00: Kereskedelmi adás. Zene, hír, reklám (tel: 44-618) Szer­kesztő: Varga Ferenc 17.00- 18.30: Alföldi Magazin. Szer­kesztő: Korim Éva (tel: 41-133) A tartalomból: Hírek - 17.15: Zenés percek. Slágerantikvárium - 17.30: Al­földi Krónika. Hírek, tudósítások, ri­portok. Egészségmegőrző központ át­adása Abonyban - Mennyire vállalko­zunk - A volt MSZMP- székház hasz­nosítása - Magyar-NSZK közös vállalat alakult - Változások a műholdprogra­mokban - Indul a hangversenyévad - 18.00-18.30: Szóváltás -közben: Zene­turmix - "A gyógyító mozgás" - Mit akar a Nagycsaládosok Egyesülete? Kossuth 8.05: Hangszemle - 8.20: Válogatott perceink - 8.50: Külpolitikai figyelő - 9.05-11.00: Napközben (ÉLŐ) - Az URH-n: Egész napos közvetítés az Or­szággyűlés üléséről - 11.05: Műsor­ajánlat - 11.10: Postabontás - 11.37: Cári tisztek az 1848-as magyar forra­dalomról -12.00: Déli Krónika -12.30: Ki nyer ma? - 12.45: Világhírlap - 13.05: Klasszikusok délidőben-14.05: Poggyász - 14.35: Dzsesszmelódiák - 15.05: Ezredforduló - 15.40: Mese-ze­ne gyerekeknek -16.00: Délutáni Kró­nika- 16.15: Vesszőparipám...-16.25: Kenguru. Sportműsor gyermekeknek - 17.05: Történelmi tükör: Keresz­tényszocializmus és keresz­ténydemokrácia Magyarországon - 17.25: A Szabó család - 18.00: Esti Krónika-18.30: Ráadás- 19.05: Sport­világ - 19.15: Láttuk, hallottuk, olvas­tuk - 19.30: Hol volt, hol nem volt... - 20.05: Kiszorítósdi - 20.35: Kaláka Fesztivál - 21.05: Legenda Weöres Sándorról - 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (ÉLŐ) - 23.45: Operaáriák Petőfi 8.05: Rivaldafényben: Rod Stewart 9.03: Társalgó - iroda­lomkedvelőknek - 10.00: Operettked­velőknek - 10.50: Várostűrő növények- 11.03: Mit üzen a Rádió? (ism.) - 11.43: Óvodások műsora -12.00: Asz­tali muzsika - 13.03: Popzene sztereó­ban - 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés - 14.00: Vásárrádió(x) -14.30: Gőz- 15.05: Csúcsforgalom (ÉLŐ)- 17.00­az a bajuk, hogy nem érzik a min­dennapos támogatást, hanem pél­dául az, hogy bezárták kis forgal­ma miatt a közeli boltot, s hogy nincs már esti iskola sem, pedig sokan ott pótolták, amit gyerekko­rukban a nehéz sors, a hányatott családi élet miatt nem fejezhettek be. Megtudhatta még azt is a hall­gató, hogy furcsa sátorklub (a kocsma szó ellen a tulaj tiltako­zott) áll a telepen, ahol lehet pár üveg sört kapni, s egy párt jelvé­nyét megismerni. A párt program­jának ismertetésére azonban a sá­toros nem vállalkozott. (SJ) Egely György: Utazás - túl a normálison 2. rész Itt a határ, hol a határ? A parajelenségek és a már elfo­gadottjelenségek közti határ meg­vonása nehézkes és esetleges. Amikor a régi görögök figyelték a természetet, számukra a villámlás egyértelműen az istenek műve, azaz csoda volt. Későbbi korokban már nem tekintették annak, de azért még mindig sok-sok babona vette körül, féltek, tartottak tőle. Mindaddig így ment ez, amíg hosszú évek, évszázadok kutató­munkájával ki nem derült, hogy az elektromossággal kapcsolatos, sőt védekezni is lehet ellene. Általában a kutatók mindaddig parajelenségnek tartanak valamit, amíg meg nem ismerik és le nem 19.00: RádióMa. - Benne: 17.30: Üze­nő - 18.20: MIKRO-fon - 19.03: Talp- alávaló - 19.30: Popregiszter - 20.00: Más-világ - 21.03: Ragtime. Doctorow regényének rádióváltozata - 21.20: Nó- ta-só - a rádióhallgatók kívánságaiból- 22.20: Miért nem kedvelem Mik­száth: Sipsirica c. regényét? - 23.03: Sporthíradó - 23.10: A magyar rock archívuma Bartók 8.25: Próza - 9.10: Baráti István or­gonahangversenye - 10.16: A magyar nyelv századai - 10.41: Gluck operái­ból - 11.20: Barokk kamaramuzsika - 12.05: Berlioz: Fantasztikus szimfónia- 13.00: Szamizdat-napló - 13.52: A Modern Rézfúvósegyüttes játszik - 14.20: Éneklő Ifjúság - 14.31: Zenei tükör - 15.00: Stuart Mária. Részletek Donizetti operájából - 16.05: Dubro- vay László műveiből - 16.49: Kamara­zene - 18.00: A MR szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről -18.20: A MR román nyelvű nemzetiségi mű­sora Szegedről - 18.40: A MR szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről - 19.05: A MR német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről - 19.25: Wilbye-madrigálok - 19.35: Kapcsol­juk a Budapest Kongresszusi Közpon­tot (ÉLŐ) - 22.20: Kritikus füllel - 23.14: Magyar Színház a két világhá­ború között: Bakaruhában - 0.10: Dzsesszfelvételekből -1.00: Éji muzsi­ka I Televízió | 1. műsor: 8.40: Tévétoma nyugdíjasoknak - 8.45: Baglyok erdeje. Svéd ismeretter­jesztő film (ism.) - 9.10: Neuhausék- nál. NDK tévéfilm - 9.40: Mozgató - 9.50: Képújság - 9.55-10.50: Az élet­mentő. NSZK film (ism.) - 16.25: Kép­újság- 16.35: Pannon Krónika- 16.45: Hírek német nyelven - 16.50: Nas ek- ran. A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja -17.20: Az animáció mesterei. Angol doku­mentumfilm - 17.50: Szám adás. Gaz­dasági negyedóra -18.05: A rövidfilm­stúdiók műhelyéből 19.05: Reklám - 19.10: Esti mese. Frakk - 19.20: Rek­lám - 19.30: Híradó - 20.00: Reklám - 20.05: A Guldenburgok öröksége. NSZK tévéfilm XIV/5. rész - 20.50: Reklám - 20.55: Választási dakumen- tumfilm - 21.40: Stúdió '90 - 22.40: Híradó 3. 2. műsor: TV 2 Radványi Dorottyával és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság - 17.15: TV 2 - Benne: reklám, riportok, időjárás, zene- 17.45: Mozaik - 18.00: Telesport - 18.25: Gyerekeknek! A Jetson család. Amerikai rajzfilmsorozat - 19.00: A börtönsziget foglya. Szovjet filmsoro­zat III/l • rész - 20.05: Néprajzi értéke­ink - 21.00: Híradó 2. - 21.20: TV 2 - Benne: Hat Ász. Popzenei műsor - 21.30: Erkel-Kodály énekverseny - 23.10: TV 2 - Napzárta Moszkva 4.30: 120 perc - 6.30: O. Boriszov estje (ism.) - 8.00: Régen volt... - 8.20: Világba tekintő kamera - 9.20: Gyer­mekek órája - 10.20: Reklám, közle­mények, információk -10.30: Híradó - 13.30: Hírek - 13.45: Kamaramuzsika- 14.25: Dokumentumfilm a tallinni állatkertrál - 14.55: Üdvözlégy, zene!- 15.35: Tudományos híradó - 16.20: Rajzfilm - 16.30: Híradó - 17.00: A költészet percei -17.05: Történelem és jelenkor -17.50: Rabszolgasors. Brazil film 12. rész - 19.00: Híradó - 19.40: Nektek énekelek - 22.05: Esti hírösz- szefoglaló - 22.30: Háború. Tévéfilm - 23.40: Sporthírek -0.10: Szatirikus est Osztankinóban Újvidék 16.10: Műsorismertetés - magyarul- 16.15: Tv-napló - magyarul - 17.11: Tv-napló - 17.20: Gyermekműsor - 17.45: Népszerű tudományos film - 18.15: Ma, tegnap, holnap - ruszinul - 18.45: Gyermekműsor - 19.15: Rajz­film - 19.30: Tv-napló - magyarul - 19.55: Reklám - 20.00: Glóbusz - kül­politikai műsor - magyarul - 21.00: Lottóhúzás - 21.05: Intermezzo - 21.10: Játékfilm - 22.40: Tv-napló, utána műsorzárás Eurosport 7.00: D. J. Kat-show - 9.30: Eurobic- 10.00: Eurosport-hírek - 11.00: Sportdokumentumok: 12.00: Biliárd- 13.00: Ökölvívás - 14.00: Tenisz - 18.30: Labdarúgás - 19.00: Eurosport- hírek - 20.00: Kerékpársport - 21.00: Torna - 22.00: Birkózás - 23.00: For­ma-1 - 24.00: Golf - 1.00: Eurosport- hírek Super 7.00: Pirkadat - 8.30: Egyveleg - 17.30: Adásban - 19.30: Nemzetközi hírek - 19.45: Időlánc - 20.00: Ultra sport - 22.00: Nemzetközi hírek - 22.15: Ultra sport - 0.15: Nemzetközi hírek - 0.30: Egyveleg - 1.00: Kék éj ­I. 30: Időlánc - 0.45: Egyveleg SAT 1 6.00: Jó reggelt a SAT 1-gyel! - 8.35: Szomszédok - 9.05: Carson és Carson - 9.50: Teletipp - 10.05: Teleüzlet - 10.30: Nem is olyan borzalmas -12.15: Szeren­csekerék - 13.00: Telebörze - 14.05: Ca­simir és tsa - 14.30: Teletipp - 14.40: Carson és Carson (sor.) Egy senki - 15.30: Megbabonázva (am. sor.) -15.55: Teleüzlet-16.05: Bonanza(am. westem- sor.) Tavaszi ébredés - 17.10: Szomszé­dok. Megváltozott vélemény -17.35: Te­letipp 17.45: Műsorismertetés - 17.50: Matt Houston (am. krimisor.) Parti házi­gazda nélkül - 18.45: Híradó, időjárás - 19.05: Szerencsekerék - 20.00: Népdalok- 21.00: A Vadnyugat ura (am. westren)- 23.00: Tévétükör - 23.30: Látogatók az űrből (sci-fi-sor.) - 0.20: Műsorismerte­tés RTL Plus 6.05: Gazdag és szép - 6.30: Halló, Európa - jó reggelt, Németország! - 8.35: Telebutik - 9.10: A Springfield- sztori - 10.00: Egy különleges nap ­II. 00: Művészet és küldetés - 11.05: Telebutik - 11.30: Rizikó - 12.00: For­ró nyeremény -12.30: Klasszikusok délidőben - 13.00: Gazdag és szép - 13.25: Kalifornia klán - 14.10: A Springfield-sztori -14.55: Gazdag em­ber, szegény ember - 15.48: Nettó - 16.00: Buck Rogers (am. sci-fi-sor.) Vistula II. - 16.40: Rizikó - 17.10: Forró nyeremény - 17.45: Játssz ve­lünk! -18.00: Kalifomiaklán -18.454: Híradó, időjárás - 19.10: Knight Rider (am. akciósor.) - 20.00: Slágerfesztivál- 21.45: Robbanékony - 22.40: Mene­külés a sivatagban (dél-afrikai akció­film) - 0.20: A vágyakozás törvénye (spanyol film) - 2.00: Műsorzárás írják tüzetesen. Ha már a magyará­zat is megvan, akkor a legfurább dolog sem tartozhat a parajelensé­gek közé. Vegyük például a hipnó­zis esetét, mint az egyik legegysze­rűbb példát. Ez a természeti népek körében évezredek óta ismert, sok­féleképpen "előállították" már mind egyedi, mind tömeges mére­tekben. Egyes vallási ünnepeken a beavatandók tucatjai kerültek hip­notikus hatás alá, így akár órákon át tudnak szinte önkívületben tán­colni, fájdalmas beavatási szertar­tásokat nagyobb megrázkódtatás nélkül kibírni. Tyúkok - állati delejben" A nyugati orvostudomány vala­mikor a 17. században szerzett tu­domást róla - érdekes módon elő­ször a tyúkok hipnotizálhatóságát írták le pontosan. Csak ezután kez­dődött el az emberek hipnózisának vizsgálata. Mesmer és követőinek munkássága azonban rendkívüli indulatokat váltott ki annak idején a Francia Akadémiából, hipnózis­sal végzett gyógyításaik, tanaik miatt menekülniük is kellett Fran­ciaországból. Mesmer saját mód­szerét "állati delejezésnek" nevez­te. A ma elfogadott értelmezések szerint nála még összekeveredett a kézrátételes gyógyítás és a verbá­lis hipnózis, azaz egymás mellett használta őket. Később ez a két irányzat szétvált. A hipnózis ma már nem számít parajelenségnek, majdnem teljesen elfogadott tudo­mányos irányzattá vált, bár lehető­ségeit messze nem használjuk ki. A kézrátételes gyógyítást viszont "hivatalosan" sehol nem használ­ják, csak néhány természeti nép körében. A XVII. századtól ismert Hogy valamit normálison túli vagy elfogadott jelenségnek tekin­tünk-e, pusztán azon múlik, hogy be tudjuk-e illeszteni a termé­szetről alkotott képünkbe. Furcsa paradoxon, hogy általában épp az ilyen ismeretlen paranormál-jelen- ségek kutatását tiltja a hivatalos irányzat, pedig pontosan itt lenne a legnagyobb szükség az objektív, érzelemmentes, higgadt kutató­munkára. Százszámra élnek a Föl­dön Ignatyenko és Úri Geller ké­pességeivel rendelkező emberek. Néhányat ismerünk csak közülük, a többségüket nem. Ha a jelensé­gekről többet beszélhetnénk, ak­A pszichokinézis legrégebbi for­mája az asztaltáncoltatás: az asztal a föld felett lebeg. kor nem csak néhány száz kivéte­les képességű emberről tudnánk, hiszen ezekkel a képességekkel szinte minden gyermek meg van áldva. Ma többé-kevésbé csak cir­kuszi mutatványként lehet például szuggesztióval vagy fémhajlítás- sal találkozni, holott ezek feltárása lényeges lenne a termé­szettudományok számára, sok új, fontos felfedezést lehetne tenni ezeken a területeken. Sajnos szinte minden egyes ter­mészeti jelenség ugyanezen a rö­gös úton jutott "be" az elfogadott, tudományos jelenségek körébe. A már említett elektromossággal is ez történt. A békacombos kísérlet Volta, amikor a híres békacom­bos kísérletét bemutatta, kollégái gúnyolódásainak céltáblája lett, rajta köszörülték nyelvüket korá­nak tudósai. Az elektromosság ez­után cirkuszi mutatvány lett; a francia szalonokban a gazdag pol­gárok és előkelő nemesek azon versengtek, hogy kinek az udvari fizikusa tud nagyobb szikrákat előállítani. A királyok mulattatá- sára például katonák százaival kí­sérleteztek úgy, hogy mikor egy­mást kézen fogták, elektromos ütést kaptak, ami miatt fájdalmuk­ban egyszerre ugrottak a levegőbe. Ezen mindig nagyon jót derült az előkelő udvari társaság. Álmuk­ban sem gondoltak arra, hogy az elektromosságnak fontosabb sze­repe lenne, lehetne az életfolyama­tok megismerésében, mint kato­nák vagy szerzetesek ugráltatásá- ban. (Folytatás holnapi lapszámunk 5. oldalán) MŰSOROK

Next

/
Thumbnails
Contents