Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-24 / 143. szám
12 Néplap % 1990. SZEPTEMBER 24. Piros-fekete: MTE! Salakmotor (múlt időben) A Vasasból a tanács egyesülete lett Napjaink sportvezetői hajlamosak arra, hogy a háború előtti sportéletet egyszerűen semmisnek nyilvánítsák. Úgy tüntetik fel testkultúránk születését, mintha az 1945 táján állt volna össze a semmiből. Pedig itt, a Tisza partján már a múlt században is élénk sportélet zajlott: az Agarász Egylet Újfa- lussy Sándor főispán védnöksége alatt 1891-ben alakult A szandai rét a megyei agárversenyek kedvelt színhelye volt sokáig. Lippich Gusztáv elnökletével a helyi elöljáróságnak biztosított vízisport-lehető- séget a Tisza Evezős Egylet székhelyük az akkori Móricz-ligetben, a mai Tiszaliget- ben volt. A szolnoki vívóklub alapításának éve 1901, de szövetséget alakítottak 1909- ben az úrikocsisok is. A kerékpárosokat tömörítő Attila Sportegyesület 1910-ben szerveződött Szolnok város munkásmozgalmi múltját, bármiként is fordul a történelem kereke, nem lehet letagadni. így volt ez már 1917-ben is, amikor a Szolnoki Vasas, mondhatni illegálisan labdarúgócsapatot működtetett. A Kereskedők Szövetsége megvásárolta a felszerelést az együttes a kömyácen hírverő meccseken szerepelt. Ezt a Vasast tartják a Szolnoki MTE elődjének már csak azért is, mert a munkásklub piros-fekete felszerelésben folytatta pályafutását. A Szolnoki Munkás című újság 1919. március 15-i pénteki száma hírül adta: ,A Szolnoki Munkás Testedző Egyesület március 15-én tartja a Munkásotthon helyiségében alakuló gyűlését este hét órakor.” Kövécs József, Komlós Béla, Bodzsár Gyula, Bertovics Antal, Kántor Kálmán, Veres József, Nerfeld Ferenc kapott tisztséget az új elnökségben. Az MTE első elnöke Komlós Béla lett, aki kőfaragó munkás volt Az eltelt jó fél évszázad során - míg a két klubot összevonták - mindent lehetett állítani a piros-feketékről és a kék-fehérekről, csak azt nem, hogy testvéri egyetértésben élték volna sportemberi küldetésüket A MÁV és az MTE már 1919-ben összekapott azon, hogy a vasutasok nem voltak hajlandók a Podolszky úti pályájukat húsvét valamely napjára tréning céljára átengedni. Persze, hogy cáfolt a MÁV, ők arra emlékeztek, hogy a hétnek bármely napján szívük teljes melegével fogadják a futballozni vágyó MTE-játékosokaL Ki tud ma már igazságot tenni - mi esett meg 1919. április 9-én -, mindenesetre április 13-án a Szolnoki MÁV D. 3-1 arányban verte meg az MTE-t. És hogy a barátság teljes legyen, a két csapat 1919-ben már együtt ünnepelte a május elsejei felvonulást. Hogy milyen körülmények között, arról a korabeli napló számol be: ,Minden vörösre díszítve a városban. A városháza előtt népgyűlés. Az éljenzésbe már ágyúdörgés is vegyült, ami Szajol felől hallatszott. Amikor az autón megjött Vágó népbiztos elvtárs, elmondta, hogy a frontról jön, ahol csapataink harcolnak. Egyre erősödő csatazaj mellett oszlik szét a tömeg, a Marseillaise hangjai mellett erősödik az ágyúszó. Úgy látszik, igaz, hogy a 68-asok tartják a frontot erősen.” Délután többezres tömeg vonul a Podolszky úti sporttelepre, ahol a MÁV-MTE labdarúgómérkőzést játsszák. Az első félidőben egyetlen gólt rúgnak az MTE játékosai, óriási az ováció, ám ekkor hatalmas robbanás rázza meg a környéket. A mérkőzés félbeszakad, mindenki menekül, miközben erősödik az ágyúszó. Bár a 68-asok hősiesen tartották a frontot, éjfél felé csönd, nyomasztó csönd száll a városra. Sor kerül a Tanácsköztársaság idején tanúsított tevékenység felülvizsgálatára is, ennek során az Egylet elnevezést törölni kellett, a továbbiakban az Egyesület nevet lehetett használni. A címeiben a vörös színt a fehér váltotta fel, a továbbiakban tehát fekete-fehér mezben játszott az MTE. Az MTE-t kommunista csapatnak titulálták, ezért túlzott népszerűségre nem számíthatott. Egy 1927-ben Rákoscsabán lejátszott mérkőzésre Hegedűs Miklós így emlékezett vissza: „- Ha az emlékezetem nem csal, akkor Muczi, Nagy, Petykó, Kántor, Popovics, Kövesdi J., Farkas F., Kö- vesdi /., Kalocsay B., Nagypál B., Hegedűs M., Tímár F. összeállításban játszottunk, és 2-1 arányban nyertünk. A közönség a végső bírói sípszó után „Üsd a kommunistákat!" felkiáltással ránkvetette magát, miközben a jelenlévő csendőrök meg sem próbáltak a segítségünkre sietni.” A zsidók deportálásával alaposan megcsappant az MTE anyagi bázisa. Olyan szabályt készítettek, amely a vezetőségből kirekesztette a baloldali érzelműeket. A háború után az MTE hivatalosan újjáalakult. A sportújság 1945. július 13-i számában ez olvasható: „Újjászervezve működik az MTE új vezetősége!' ’ Ügyvezető Kalocsay Béla, titkár Pintér Ferenc, szakosztályvezető Kasinszky János, intéző Dénes Mihály. Az egyesület székhelye a Mária úti Katolikus Legényegylet helyisége volt Az elnökségi tagok között találjuk Bulyáki Józsefet, Csömör Zoltánt, dr. Csömör Gábort, Farkas Ferencet, Hegedűs Mihályt, dr. Sebestyén Mihályt, Tenyeri Jánost, Herédi Árpádot, dr. Váradi Bélát és Zsemlye Ferencet. A Szolnoki MTE első KÖLASZ I. osztályú bajnoki mérkőzését a következő összeállításban vívta Nagykáta ellen: Lauer - Balogh, Kolesánszky, Selmeczi II, Rálfai, Fodor, Dobos, Hernádi, Tóth, Kurucz, Rontó. Játszott még Kiss, Géczi, Horváth L. és Szűcs. Az eredmény: Szolnoki MTE-Nagykáta 4-1 (2-0) Hát persze, hogy számtalan kísérlet történt arra, hogy a MÁV és az MTE rivalizálását sportbarátságban oldják föl a város vezetői. Sárkány János, a MÁV labdarúgószakosztályának vezetője a háború utáni hősi időkben így nyilatkozott: ,A régi MÁV és MTE ellenségeskedésnek véget vetünk. Együtt akarjuk szolgálni a munkássportot, ezért vasárnap 14 A0-kor az MTE- vel edzőmérkőzést játszunk. Megalakítjuk közösen a B-középet, hogy egymást biztassuk a helyi csatákban.” Á MÁV nyert 9-7 arányban. Az MTE egy remek csapattal indulhatott az NB II-ben az 1947-48-as évben. Bulyáki László az alábbi játékosokat küldte pályára: Kiss Mihály, Helmreich Mátyás, Lauer László, Dobos Sándor, Rátfai (Reznák) Lajos, Vörös László, Kurucz Gábor, Kolesánszky Zoltán, Ragó István, Kövér Gyula, a Simon testvérek: Sándor, József, János, Baricza György, Bíró (Cuci) István, Pál József és a Martfűről igazolt Somodi József. A bemutatkozásra 1947 nyarán került sor a Cukorgyár-pályán, a martfűi Cikta ellen, és a 6-1-es MTE győzelem szép jövőt ígért a csapatnak. Az ötvenes évek értékpusztító politikájának esett áldozatául a Szolnoki MTE is. Az egyesületet egy adminisztratív döntéssel átadták a Szikrának, majd a klubot csendben felőrölte a kor bürokráciája Sem közgyűlési határozat, sem sajtónyilvánosság nem kellett a csendes halálhoz. A Szolnoki MTE nyomát a levéltárban egy utolsó írásbeli dokumentum őrzi: ,Az egyesület a működését beszüntette. 1951. augusztus 30. napján a belügyminiszter 5641-75312. (1951. IV. 5.) BM számú rendelettel az egyesület törlését rendelte el. Juhász Károly sk., főelőadó." A sport nagy csodája, hogy képes újra és újjászületni. Tenyeri János 1956. szeptember 5-i keltezéssel javaslatot juttatott el mindenkihez, akit jogosultnak vélt arra, hogy egy tisztességes ügyet támogasson. Talán ez a dokumentum is, meg sok talpig becsületes, odaadó sportbarát kilincselése hatására a Tiszavidék 1957. január 29-i számában már erről írt: „Újjáalakult a Szolnoki MTE.” Az NB III-ba jutásért a következő csapat játszott:. Helmreich Mátyás, Sárkány Tibor (kapusok), Baricza György csapatkapitány, Csaba György, Vörös László, Török József, Kurucz Gábor, Sagáth Koméi (hátvédek), Török János, Dargai Sándor (fedezetek), Cs. Farkas Lajos, Csépe Mihály, Vilisch Ferenc, Simon János (csatárok). A labdarúgók szereplése mindennapjaink történelme immár, hiszen azok, akik hétről hétre ott vannak a tiszaligeti pálya lelátóin, alighanem elkötelezett hívei voltak vagy a kék-fehéreknek, vagy a piros-feketéknek. A labdarúgó-szakosztály történetében voltak hullámhegyek és hullámvölgyek is. 1966-ban a túltengő klubhűség vállalkozói kísérletre sarkallta az akkori vezetőket Kiskapukat kerestek, ahol a játékosok számára akkor még nem törvényesített prémiumot „csempészhettek” ki. Megtették, ráfizettek, kis híján ráment a klub legitimációja is. Hál persze, hogy örültek a csapat ellendrukkerei. Azt terjesztették, a futballisták Norvégiába utaztak, „oszlóba” mentek. Erről szó sem volt, Tóvizi István irányításával az egyik legnagyobb sikerét érte el az együttes, hiszen az NB D-ből az NB I B-be jutott. Azóta persze számtalanszor tűzték ki az NB I-be jutás magasztos célját a csapat elé a mindenkori szakosztályvezetők, ám megalapozatlanul terveztek. Pedig bízvást mondhatjuk, Szolnok labdarúgása az ország focijának egyik aranybányája. Megérdemelne végre a Ti- sza-part futballja egy igazi megváltót, aki nemcsak ígéretekkel, de megvalósított tervekkel hálálná meg a szurkolók lassan évszázados odaadását. (A cikk anyagát Tenyeri István szolgáltatta.) Palágyi Béla A Mészáros márkanév nem kellett Szolnoknak Loch Ness-i szörnyként időről-időre felbukkan Szolnokon a téma: salakmotorsportot a városnak! Aki egy kicsit is szereti ezt a látványos, bárhol embertömegeket vonzó sportágat, ilyenkor felkapja a fejét. Keresi a megújhodás tényeit (reméljük megtalálja), s óhatatlanul hatása alá vonja a nosztalgia... Az emlékezés apropóján most egy nyolc évvel ezelőtti történetet elevenítünk fel, amikor még volt valós esély a város motorsportjának fellendítésére. Hiteles tanúnk Mészáros László, Európa-döntős, tizenegyszeres magyar bajnok, a speedway elismert mestere. örömmel vették elhatározásomat, segítséget ígértek a letelepedéshez, a munkába álláshoz. Világéletemben egyszerű ember voltam, igazán megtudtam becsülni, amit a sport révén szereztem. Amikor a konkrét tárgyalásra került sor Máté Jánossal, a közlekedési vállalat igazgatójával, csupán a válogatott sportolót megillető edzéslehetőséget kértem. Ezt meg is kaptam, azután hirtelen megszüntették...- Mert elterjedt rólad, hogy lakáscserén töröd a fejed, mégpedig úgy : százezreket vágsz munka nélkül majd zsebre. Akkor ez még nagy pénznek számított. szerűen nem kellhettem Szolnoknak, mert összefogtak ellenem, s a Volán Tröszt keretében megvalósították a retorziót A szolnoki érdekelteknek csak a hajbókolás maradt- Szerinted a szolnoki salakmotorsport törvényszerűen jutott - hasonlóan hozzád - a kivégeztetés állapotéiba?- Erről nem akarok véleményt mondani. Ha az egykori vezetőket nem terheli a lelkiismeret-furdalás, én mit okoskodjak? Kárörvendő nem vagyok, még Szolnok után Rákóczifalván is megadatott az esély a továbbélésre. Mint motoros „őrült”, amikor az öregfiúk verse- Laci, számodra életed végéig szomorúak és felejthetetlenek '81 végének és '82 elejének hetei. A mi memóriánk azonban kopik, kérlek segíts szolnoki visszatérésed eseményeit felidézni!- Valóban visszatérésről volt szó, hiszen 1971-ben a Szolnoki MTE-nél kezdtem el motorozni a Mátyás király úti pályán. Azután bevonultam katonának, Miskolcra kerültem, ahol két évet húztam le pályafutásom legnagyobb eredményeivel. Utána a Szegedi Volán következett egy év kitérővel, de ekkor már a szívem nagyon húzott szülőhelyemre. Úgy éreztem, erőm teljében van adósságom a városnak, vissza akartam „fizetni” a kapott sportolási lehetőséget. No meg szüleim, testvéreim, barátaim mindmind itt éltek.- A fiatal srác tehát klasszis versenyzőként tért haza, akiért ezrek váltottak jegyet egy-egy verseny alkalmával. Hogyanfogadtak a Szolnoki Volánnál?- Eleinte minden rendben ment, nagy Laci csak az emberekben csalódott- Máig sem tudom, ki állította ezt a képtelenséget. Egyet viszont elmondhatok: Miskolcon és Szegeden természetesnek vették, hogy egy menőt az őt megillető lakáshoz hozzásegítsék. Szolnokon nem értem ennyit. Valójában egy másfél szobásba akartam költözni csere révén, aminek a szegedi alapja egy 2+2 szobás volt. Szerencsére nem jött össze, ezt utólag mondom, mert akkor a családommal nagyon megjártuk volna.- Nos, mi történt az edzéslehetőség megvonása után?- Hirtelen megelégeltem az egész hercehurcát, s szókimondó lévén sok haragost szereztem. Különben is alapelvem: nekem csak az papolhat, aki jobban húzza a gázt. A befejezés egyébként egyszerre számított nevetségesnek és megváltónak. A Szolnoki Volán illetékesei átigazolási kérelmemet a szövetséghez sima borítékban adták fel, ez útközben valahogy elveszett, mert akkor már Pesten is működtek a láthatatlan erők. Egynyét szerveztem, elsőként Szolnokra gondoltam, végül Gyula lett belőle. Ha valakinek hiányzik a motorok szívdobogtató hangja, a versenyek feszültsége, az Mészáros László.- Egyébként a sportággal tartod a kapcsolatot?- Minden hazai versenyen ott vagyok, a régi Játszótársakkal” rendszeresen találkozunk. A nevemre szerencsére még emlékeznek, most például Svédországba kaptam meghívást egy nevezetes old boy viadalra. Hárman utazunk Magyarországról, a motocrossos Borka János, a gyorsasági klasszis Szabó II. László és salakosként jómagam.- Bocsánat Laci, egy kérdést elfelejtettem: meddig akartál még Szolnokon motorozni?- Tíz év még bennem volt, illetve örökre ott is maradt... Lazányi József (Fotó: I. Cs.) Samaranch Pekingben Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke Tokióból Pekingbe érkezett, és részt vett az Ázsiai Játékok szombati ünnepélyes megnyitóján. A kínai fővárosban azt is bejelentették, hogy az Ázsiai Olimpiai Tanács (OCA) egyelőre nem választ új elnököt az iraki katonák által meggyilkolt kuvaiti sejk, Fahd al-Szabah helyett. Az Ázsiai Játékok alatt az elnöki tisztet az alelnökök fogják váltakozva betölteni. Az OCA közgyűlése - mint már ismert - csütörtökön felfüggesztette Iraknak a szervezetben viselt tagságát, és eltiltotta a közép-keleti állam sportolóit a játékokon való részvételtől. Kína régebben azt remélte, hogy mind a 38 OCA-tagállam sportolói eljönnek a játékokra, ám közülük már nemcsak Irak fog hiányozni. Jordánia már korábban közölte, hogy pénzügyi okokból nem tud részt venni a versenyeken, s további, meg nem nevezett államok sem kívánnak indulni, bár hivatalos indokuk nem az, hogy Irakot kizárták. Tékvandó - WTF-módra Csaknem a teljes ismeretlenség homálya fedi Magyarországon a még mindig idegennek számító, eredetét tekintve koreai sportot, a tékvandót. Angol nevén, WTF-taekwon-doként (World Taekwon-do Federation, azaz Tékvandó Világszövetség) emlegetik azok, akik - mindössze egy éve - ezt a küzdősportot űzik, és a válogatott keret tagjai idehaza. Magyarország egy esztendeje tagja a százhúsz országot számláló világszövetségnek. A „meghonosító” az a Patakfalvy Miklós, aki korábban az 1I F (International Taekwon-do Federation) válogatott tagja, edzője és egyben szövetségi kapitánya volt. Ő mutatta be ezt a Magyarországon még kevésbé elterjedt harci művészetet.- A WTF-taekwon-do - magyarosan tékvandó - egy ősi koreai harcművészet, amely napjainkra világszerte népszerű küzdősporttá nőtte ki magát. Az ázsiai ország képviselői az élenjárók, ők rendelkeznek a legeredményesebb versenyzőgárdával. Rajtuk kívül törökök, németek, hollandok is minV ________________________________ d ig esélyesként indulnak a viadalokon. Ami magát a WTF-et illeti: a hivatalosan jegyzett sportszövetség 1975 óta tagja az AGFIS-nak, a Nemzetközi Sportszövetségek Szervezetének. Az Olimpiai Charta alapján dolgozták ki szabályrendszerét, 1981-ben a NOB is hivatalosan elismerte.- Honnan ered az ötlete, azaz indíttatás, hogy 12 esztendős TTF-múlt, kilenc magyar s két Európa-bajnoki aranyérem, továbbá világbajnoki második és harmadik helyezések után „váltson”, és a WTF-hez pártoljon át?- Egyrészt személyes okai voltak, másrészt az egész szakágat a fejetlenség jellemezte, és ez a mai napig sem változott Példának okáért a szabályok pontatlanok. Nincs egységes bírói szemlélet, az 1984-es Európa-bajnok- ság után csak most, 1990-ben rendeztek újat! Felfogásbeli eltérések is vannak: a WTF jóval hagyománytiszte- Iőbb, a tradicionális formáknál maradt, mig az ITF az állandó változtatás híve.
