Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-03 / 125. szám

1990. SZEPTEMBER 3. 9 Néplap Kezdetben "Szép volt fiúk, szép volt lányok" - így kez­dődik az a meghívó, amely a Kisújszállási MTE jubileumi ünnep­az egyéni sorsok kiszá­míthatatlansága új utak­ra kényszerítette az ala­pító tagokat. Közülük néhányan megmaradtak szecsapás, a vérvörös ej­tőernyős vászonból varrt foci- és kézilabdamezek, vagy a bécsi női kézilab­da vasutasválogatott vendégszereplése, vala­Rózsa László egy kézilabdás nagymamát köszönt ségére invitálta a háború befejezésének évében életre hívott egyesület egykori kiváló sportoló­it, vezetőit. Az alföldi mezővárosban inkább csak amolyan "ugrálók- nak" nevezte a köznép azokat, kik az állomás tőszomszédságában lévő - ma is kitűnő talajú - futballpályán a labdát rúgták, vagy éppen dob­ták, mert hát a női és fér­fi kézilabdaélet is virág­zott ez idő tájt. A sportág megterem­tője Rózsa László volt, aki a frontról visszatérve pesti lakásába nem tu­dott beköltözni, így a többszörös magyar válo­gatott fiatal feleségével Kisújszálláson lelt új otthonra. Persze a helyi­ek segítsége nélkül ke­vés lett volna kettőjük erőfeszítése, ezért is si­került megalakítaniuk közös erővel a ma már legendás Munkás Test­edző Egyesületet, ame­lyet egyforma szívvel, szinte a semmiből ho­zott létre a munkásfiatal­ság. Soraikban jól meg­fért az ökölvívó az atlé­tával, a kézilabdás a fo­cistával. Sőt a közös, egész vasárnapot betöltő sportesemények voltak az igaziak, ahol a telepü­lés elöljárósága, apraja- nagyja néző vagy éppen résztvevő volt. Néhány esztendő múltával, az események, Kisújszálláson, mint pél­dául Tóth Endre. Öt év­vel ezelőtt néhány sport­barátjával úgy döntött, összetrombitálják a "ré­gieket" a negyven esz­tendős megemlékezésre. Voltak, akik 30-35 éve akkor találkoztak elő­ször. A jól sikerült találko­zón azzal búcsúztak, "öt év múlva újra itt". Szombaton a városi tanács egyik különter­mében gyülekeztek a deres hajú nagypapák, nagymamák a viszontlá­tás reményében. Egy­más nyakába borultak, sokuknak könnyes lett a szeme a meghatottság­tól. Hatan már nem tudták betartani ’85-ös ígéretü­ket, tiszteletükre egyper­ces felállással adóztak a jelenlévők. Ezt követően a "sikerkovácsok" egyi­ke, a 78 esztendős Rózsa Laci bácsi emelkedett szólásra. A Zrínyi Katonai Akadémia ma is aktív testnevelője el-elcsukló hangon mondott köszö­netét az őt körülvevő ré­gi sportolóknak, amiért a nehéz időkben mellé álltak, és felejthetetlen sportélményekhez segí­tették nemcsak őt, ha­nem Kisújszállás és kör­nyéke egész lakosságát. Őrökre megmaradtak az emlékezetében a Viga­dóban rendezett ökölví­vó-mérkőzések - pl.: Papp Laci-Gergely ösz­mint a temérdek lakos­sági adakozás, ami egy­ben a fenntartásukat je­lentette. Külön méltatta Porcsalmi Lajosnak, a Móricz Zsigmond Gim­názium egykori testne­velőjének munkáját, mert neki köszönhetően az utánpótlásban sosem volt hiány. A 70 eszten­dős Lajos bácsi szintén meghatódva mesélte: - Bennünket a munka és a sport hozott össze. Abban az időben min­den városi megmozdu­lás a mi iskolánkra épült, nem volt olyan sportág, amelyben ne lett volna egyszerre több kitűnőségünk. Ma már sajnos nagy rendetlenség van, hi­ányzik a közös sorsból eredő összefogás, min­denki csak rohan a pénze után. A harmincöt résztve­vő majd mindegyike fel­elevenített egy-egy, a számára legmegraga- dóbb emlékképet, amit a hallgatóság harsány ne­vetéssel és nagy tapssal jutalmazott. Csak a szépre emlékeztek, egyetlen zokszó nem hangzott el senki szájá­ból. Már jóval elütötték a delet, mikor a kis csa­pat egymásba karolva átsétált a közeli Rózsa étterembe (az öregeknek még mindig Nagytip- pan) egy közös ebédre, ahol tovább folyt a vég nélküli múltidézés. (ni) Menjen zuhanyozni! - mondhatná a bíró Kolics-Farkas (Szombat), Kincs (Laj­tos). Edző: Kádár József. Sz.Vegyiművek: Ollé-Kun, Major, Bálint, Tátrai-Felföldi (Szarvas), Já­nosi (Szarnák), Vadkerti, Busi-Bíró Z. (Mihályi), Bíró J. Edző: Németh La­jos. Az elmúlt évben még két osztálynyi különbség volt a csapatok között, hiszen a kisújiak a megyei másodosztályban, a vegyisek az NB IlI-ban kergették a lab­dát. Hogy most mégis egymás ellen játszhattak, az köszönhető a szolnokiak kiesésének, illetve a hazaiak feljutásá­nak. Úgy tűnt, a Vegyiművek játékosai nehezebben alkalmazkodtak az új körül­ményekhez mint vendéglátóik, mind­össze egy pontot gyűjtöttek. A forduló Becsúszó szerelés Németh L.: - Ilyen ötlet nélküli, szét­eső támadásvezetéssel nem csoda, hogy nem értünk el eredményt. Sokkal ponto­sabban kell játszanunk. ponttal jöhettünk volna haza. Ma, sze­rintem szoros mérkőzésen ugyan, de itt­hon tartjuk a két pontot. Döntő lesz, hogy Tóth mennyire tudja kikapcsolni az ellenfél játékmesterét, Vadkertit. Németh L. (Vegyiművek): - Jászapáti elleni biztató kezdés után jött a feketele­ves. Hazai pályán vereséget szenvedtünk az éppen bentmaradt Túrkeve ellen. Azt hiszem, ez mindennél többet mond. Ha játékosaink ma sem érzik át felelős­ségüket, újabb pofon érhet bennünket. Szeretnénk nyerni, de ahhoz nagyon fe­gyelmezett játékra lesz szükségünk. 9. perc.: Az első helyzet a vendégek előtt adódott. Vadkerti a félpályánál el­csípett egy rossz átadást, lefutotta behát- ráló védőjét, ám mire lőni készült, Varga kapus felszedte előle a labdát. A bravúrosan helytálló újoncok jovo... Ez az ami még itt is bizonytalan. A csapat háza táján két hónapnál tá­volabbi tervezésre senki nem vállal­kozik. Előreláthatólag ugyanis ad­dig tart a városi tanács által adott 200 ezer forintos gyorssegély. Eb­ből kell fenntartani a megyei I. osz­tályban játszó labdarúgókat, az aranyjelvényes fiatalokat (Tyukodi András, Vass Gyula, Demeter Atti­la) is kinevelt súlyemelőket, az NB II-ben szereplő női kosarasokat, va­lamint a megyei bajnokságot nyert asztaliteniszezőket. Mellettük az at­léták, a teniszezők és kézilabdások önállósodni fognak. Nagy érvágás volt az egyesület­nek, hogy a MÁV visszavonta 250 ezer forintos támogatását. Mond­ván, ők csupán a kiemelt sport- egyesületek megsegítésére vállal­koznak. Jelenleg a Vas- Fa és Épí­tőipari Szövetkezet, a Nagykun Tsz, a Faipari Vállalat, a helyi pincegaz­daság és a KUNSZÖV járul némi anyagi segítséggel a kasszához. Ezek kiegészítéseként a jövő a szponzorálásé, valamint a vállalko­zásé lesz. Előbbinél Sándor Ferenc­nek, az autószerviz főnökének, va­lamint Rab Gyulának, az "Ez is, az is" butik tulajdonosának neve emlí­tésre méltó. Mindketten 15-20 ezer forinttal segítik a focisták "életben maradását", sőt Rab Gyula autósze­relő szombati napokon ingyenszer- vízt bjztosít a csapat tagjainak, vala­mint azoknak, akik a másnapi meccsre szóló jegyüket nála felmu­tatják. Az oldalt készítette Kocsis, Géléi. Fotó: Mészáros Jövő héten a Szászbe- rek-Jászladány találkozóra látogat­nak el lapunk munkatársai. Kincs elhúzta a Vegyi nótáját Kisújszállás-Szolnoki Vegyiművek 3-0 (1-0) Kisújszállás, 350 n. V: Hagyó Kisújszállás: Varga-Oros, Molnár, Hajdú, Szántó-Sotus, Tóth L., S.Nagy, előtt már nemcsak tippelésre, hanem egy kis visszatekintésre is kértük a két edzőt. Kádár J.(Kisújszállás): - Az eddig nyújtóitokkal elégedett vagyok. Ha egy kis szerencsénk van, Szentgyörgyröl is 13. perc: A nemrég leszerelt Farkas T. lendületesen tört be a tizenhatoson belül­re, gólhelyzetbe került, Bíró Z. azonban vitatható módon szerelte. 14. perc: A közönség még háborgott az előző eset miatt, mikor egy mintasze­rű támadás végén a szolnokiak kapujába került a labda. Farkas T. ügyesen keverte meg emberét a szögletzászlónál, középre adott, s a jó ütemben érkező Kincs, az ötös sarkáról, kapásból a jobb felső sa­rokba bombázott, 1-0. Gyönyörű gól volt! Ezt követően teljesen átvette az irá­nyítást a Vegyiművek. A hazaiak behú­zódtak kapujuk elé, átengedve térfelüket a tiszta kékben játszó gyáriaknak. Vad­kerti űzte, hajtotta társait, de nem bírtak a Molnár vezérelte hazai védelemmel. Még helyzetbe sem tudtak kerülni. 43. perc: Egyenlítési lehetőség ma­radt kihasználatlanul. Vadkerti bal oldali szöglete üresen találta Kunt, aki úgy meglepődött, hogy három lépésről a ka­pu mellé fejelt. Kun: - Azí hittem, nem ér el hozzám a labda. Mire kapcsoltam, már késő volt, nem tudtam irányítani a fejest. A hazaiak alig várták már a félidő vé­gét, annyira beszorították őket. A szünet­ben érthető módon mindkét edző új uta­sításokkal látta el tanítványait. Kádár J.: - Nehéz lesz a folytatás. A középpályán labdát kell szereznünk, mert védelmünk nem sokáig bírja ezt a nyomást. 46. perc: Úgy indult a második negy­venöt perc, ahogy azt minden idegenben játszó gárda kívánja. Oros, a hazaiak jobbhátvédje törlesztett Bíró J.-vel szem­ben, ezért Hagyó játékvezető kiállította.- Sótus, gyere vissza a helyére! Szom­bat bemegy majd a középpályára! - zen­gett Kádár mester hangja. 53. perc: Nem tartott sokáig az em­berelőny. Az egyedül kitörő Kolicsot, Major szándékosan feltartotta, s ezért is­mételten elő került a piros lap. 63. perc: Gyors kontratámadás végén Kincs mindenkit elfektetve, öt méterről gurított a hálóba, 2-0. Pompás teljesít­mény volt a civilben hegedűművész csa­tártól. 73.perc: Alig tíz perccel később ismét megfogyatkozott a Vegyi létszáma. Bá­lint durváskodott Kinccsel szemben, ezért idő előtt mehetett zuhanyozni. 78.perc: Ezúttal is góllal büntettek a kisújszállásiak. Sakk-matt helyzetben Kincs önzetlenül Tóth elé tálalt, aki ki­lőtte a bal sarkot, 3-0. Kádár J.: - Jól érvényesült kontrajá­tékunk. Gratulálok csapatomnak! Németh L.: - Megérdemelt győzel­met aratott a lelkes hazai gárda. Molnár L. - a mezőny legjobbja: - A védelem tortájára a csatársor feltette a habot. Jók: Molnár (a mezőny legjobbja), Kincs, Kolics, ill. a Vegyiművekben nem akadt kiemelkedő játékos. Ifi: Kisújszállás-Sz.Vegyiművek 3-1.

Next

/
Thumbnails
Contents