Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-15 / 136. szám

Jászapáti kastélysárga, kéttornyú temploma még ma is uralkodik az inkább tágas térségnek, mintsem főtérnek nevezhető városközpontban. A tér elrende­zése azonban a jellegzetes magyar településszerkeze­tet tekintve klasszikusnak mondható: a templommal szemben a régi, timpanonos, földszintes községháza, ma a könyvtár épülete áll. A timpanon mögött a könyvtár oldalához ragasztva található a kétszintes tanácsháza, amelynek bejáratáról hiányzik a hivata­los címeres tábla, csupán egy felirat tanúskodik arról, hogy ugyanitt található a “Fogyasztók községi taná­csa”. Ez a felirat több mint egyéves lehet, hiszen 1989- ben Jászapáti nagyközséget még a “Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa” városi rangra emelte. A település lakóinak száma 9968. Ez a szám ezúttal nemcsak statisztikai adat, hanem politikailag is jelen­tős tény, hiszen azt jelenti, hogy a 7242, választásra jogosult apáti polgár közvetlenül választhatja meg a 13 helyhatósági képviselővel együtt a város polgár- mesterét is. A kisváros hétköznapjait most kissé felbolydította a szeptember 30-ki választások közelsége. Reg­gelenként néhány ember összeve­rődve böngészi a tanácsházán ki­függesztett jelöltlistát, közben vi­tatkoznak, egymástól kérdezgetik kit takarnak a nevek, próbálják azonosítani a személyeket. Külö- nösenaképviselőjelöltek száma je­lentős, a hosszúra növekedett listán zömükben független jelöltek sze­repelnek, néhányan az etnikai ki­sebbség, magyarul a Jászapátin élő cigány lakosság közül kerülnek ki. A népesség 10-15 százaléka ci­gány. Vannak közöttük hagyomá­nyosan itt élő nagy múltú cigány- családok, mint amilyen például a Farkas család, vagy a Ráczokés kiterjedt rokonságuk, de sok az újonnan letelepedett bevándorló, szakma és foglalkozás nélkül. Az egykori nagyközség szülöttje egyébként a világhírű cimbalom- művész, Rácz Aladár is. - Ha az etnikai kisebbség jelöltjei közül senkit sem választanak meg az ön- kormányzatba, az ő érdekeiket ta­nácskozási joggal jelentkező szó­szóló képviseli majd - mondja Fó­nagy László vb-titkár, a választási iroda vezetője. Sok a dolga, bizo­nyára a pokolba kíván bennünket, de udvariasan és készségesen vála­szolt kérdéseinkre, s közben zok­szó nélkül szervezi az alig működő telefonon programunkat; kivel, mi­kor, hol találkozunk és beszélget­hetünk.- Milyen érzés most, a rend­szerváltás utolsó pillanatában (ért­ve ezen a tanácsi rendszer megszű­nését és az önkormányzatok meg­szűnését,) tanácsi dolgozónak len­ni? Milyen a szakapparátus hangu­lata? - kérdezem a vb-titkárt.- Idáig minden rendben volt, csak a legutolsó időben ütötte fel a fejét a szorongás, és furakodott be egy kis félelem. Eddig azonban még a konvertálható szakmával rendelkezők közül sem ment el senki az apparátus testületéből. A bújkáló félelem és főleg a bi­zonytalanság azonban nemcsak a tanácson tapasztalható. A városban a legtöbb embernek kenyeret, munkát adó termelőszövetkezet a jó szövetkezetek közé tartozik a- A későbbiekben ezeket a tan­folyamokat is szeretnénk megszer­vezni a téli hónapokban, a kísérleti esztendő után azonban egyelőre most egyéves előkészítő tanfolyam után a kétéves gazdászképzést sze­retnénk beindítani. Ebben a törek­vésünkben a Mezőgazdasági Mi­nisztérium is támogat bennünket. Kevesen tudják még a megyében is, hogy mi a majd százéves múlttal rendelkező jászberényi gazdász- képző iskola jogutódja vagyunk, ezt a hagyományt szeretnénk most felújítani és folytatni. Mint ahogy kevesen tudják a megyében talán azt is, hogy Jásza­páti iskolaváros. A településen majdnem kétezer diák tanul. Több általános iskolája, két szakmun­kásképző intézete és egy gimnázi­uma van, amelyben szintén válto­zás készül. Ha megkapják a mi­nisztériumi hozzájárulást, jövőre nyolcévfolyamos gimnáziumot szeretnének indítani - tájékoztat bennünket dr. Kalmár Pálné igaz­gató. Makovecz Imre tervezte a néhány évvel ezelőtt átadott művelődési központot Jászapáti helyhatósági választások előtt 1991 1391 megyében. Bár az idei aszály őket is sújtotta, jövedelmező mellék­üzemáguk, korszerű gépparkjuk van. De még nem tudják, ha ősszel vetnek, nyáron közösen aratnak-e. Mint ahogy a földtörvény megszü­letése előtt még bizonytalanok azok is, akik önállóan, saját földjü­kön szeretnének gazdálkodni. A té- esztagságnak csak elenyésző, né­hány százaléka igényelte előzete­sen vissza a bevitt földeket. Mégis lépni kell, elébe kell menni az eseményeknek. így érez­ték ezt a város egyik oktatási intéz­ményében, az országos beiskolá­zási körű mezőgazdasági szak­munkásképző intézetben, ahol et­től az évtől kísérletként megszer­vezték a gazdászképzést.- A hároméves képzési idő alatt kertészeti, szarvasmarha- és kisál­lattenyésztő szakokon képzünk szakmunkásokat. Most kísérlet­képpen egy egyéves, pontosabban 12 hónapos ráképzést, úgynevezett gazdásztanfolyamot szerveztünk a végzett hallgatók közül a legjob­bak számára. A tanfolyam tíz fővel indul, és a megye különböző tele­püléseiről jöttek a fiatalok. A kép­zés idején integrálni szeretnénk a különböző szakok ismeretanyagát, olyan átfogó alapképzést bizto­sítva, amely az új típusú farmer- gazdaságok működtetéséhez szük­séges - mondja Simonyi József, az iskola igazgatója.- Az ezüst- és az aranykalászos gazdatanfolyamok felújítására is gondoltak? Új épületek a városközpontban, amelyek egyre jobban meghatározzák a település arculatát Az utóbbi években az oktatás­ban Jászapáti kezdi visszanyerni azt a központi szerepét, amelyet korábban az Alsó-Jászságban a gazdaságban és a közigazgatásban is betöltött. Sok a bejáró diák a környező településekről, de leg­alább ennyi a munkahely hiányá­ban Jászberénybe, Szolnokra, sőt Budapestre ingázó dolgozók szá­ma is. A városban mint reális ve­széllyel hamarosan a munkanélkü­liséggel is szembe kell nézni, és nem csak a cigány lakosság, hanem az ingázók körében is. Kevés az ipari jellegű munka­hely; a Jászberényi Ruhaipari Szö­vetkezet, a Váci Kötöttárugyár vagy a Jásztej helyi telephelyei alig 100-150, elsősorban női munkae­rőt foglalkoztatnak. A költségveté­si üzem karbantartó és építési rész­legeinél még ennél is kevesebb a foglalkoztatható férfiak száma. Mindezek a gondok ellenére, el­sősorban az utolsó tíz esztendőben sokat fejlődött a település. Igaz, húsz évvel ezelőtt még közel 12 ezer lelkes nagyközség volt, de a hatvanas évek közepén megindult a rohamos elvándorlás, elsősorban a munkaképes, 30-40 éves korosz­tály köréből. A nyolcvanas évek közepére ez megállt, ha el is vesz­tette a település a lakosság egyhar- madát. Két évtizeddel ezelőtt azon­ban még utcai nyomóskutak és ud­vari ásott kutak adták az ivóvíz nagyrészét. Az utolsó tíz évben több mint százmilliós beruházás­sal, lakossági hozzájárulás formá­jában megépítették a település tel­jes ivóvízhálózatát. A csatornázás-. sál rosszabbul állnak, de elkészült tíz kilométer hosszú, szilárd burko­latú úthálózat. Keserves és korántsem népsze­rű feladat volt, amit zömmel a ta­nácstagok vállaltak: összeszedni a lakos­sági filléreket. Zseb­bevágó összegekről volt szó, tíz-tizenöte- zer forint közműépí­tési, öt-hatezer forint útépítési hozzájáru­lásról. Ennek hasznát csak az utóbbi időben érezhetik. Az út- és vízháló­zat, a kereskedelmi és közművelődési, okta­tási infrasturktúra fej­lesztése a település külső arculatát is megváltoztatta. Mindez nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a fennállásának 600. évfordulóját jövőre ünneplő ősi közösség az elmúlt évben váro­si rangot kapott. Az igazi várossá váláshoz azonban még nagyon sok a tennivaló. Ez a munka Jászapáti polgáraira és az új önkormányzati testületre vár. Éppen ezért úgy goncloltűk, hogy most közvetlenül a választások előtt fórumot biztosí­tunk a négy polgármesterjelölt ré­szére, pogramjuk rövid kifejtésére. Polgármesterjelöltek fóruma Az egységesen, mindnyájukhoz intézett kérdésünket arra a feltéte­lezésre alapítottuk (részben az ön- kormányzati tulajdon ma még bi­zonytalan volta miatt is), hogy amennyiben megfelelő anyagi for­rások állnának rendelkezésükre, és olyan képviselőtestület élén dol­gozhatnának, amelynek egysége­sen a település felvirágoztatása a célja, akkor mit tartanának a leg­fontosabb tennivalójuknak, mik a megoldásra váró legsürgetőbb fel­adatok? Barnabás Imre (általános iskolai, biológia­technika szakos pedagógus a Kisgaz­dapárt ál­tal támoga­tott függet­len jelölt): legsürgősebb tennivalók, és nem a részleteket is figyelembe vevő komplett cselekvési program. Kónya Tibor Kónya Ti­bor (a vá­rosi tanács városgaz­dálkodási osztályá­nak vezető­je, függet­lenjelölt): Barnabás Imre- Kiindulva Jászapáti mezővá­ros és iskolaváros jellegéből, elő­ször is a fő munkaalkalmat jelentő mezőgazdaságot kellene fejleszte­ni és az iskolahálózatot, olyan új kezdeményezések felkarolásával is mint amilyen például a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás megindítása. A gyakorlati tenniva­lók megoldásából kiemelném a közbiztonság és a környezet álla­potának javítását. Nemrég vissza­állították az önálló rendőrőrsöt. Ezt kellene létszámát tekintve is úgy fejleszteni, hogy a városban észre­vehetően több legyen az intézkedő és a biztonságra őrködő rendőr. A város közlekedése, úthálózata és közellátási színvonala kifejezetten jónak mondható, ezt meg kellene őrizni, és ha lehet, a magántulajdon támogatásával, új iparosok, kiske­reskedők bevonásával fejleszteni is kellene. Az egészségügy és a szociális ellátás területén feltétle­nül szükség lenne egy kis mentőá- lomásra és az idősek szociális hely­zetének javítására, a szociális gon­dozóhálózat fejlesztésére. Termé­szetesen ezek csupán pontokba szedett legfontosabb és egyben ség jövedelmezőségének színvo­nalát javíthassuk. Természetesen továbbra is biztosítani kell a közös gazdálkodás lehetőségét azok szá­mára, akik nem tudnak vagy nem akarnak egyénileg vállalkozni. Itt elsősorban a fiatalabb generáció tagjaira gondolok, akik a mezőgaz­daságban dolgoznak. A közigaz­gatási apparátust ezért, megválasz­tásom esetén, oly módon kíván­nám átszervezni, hogy a lakosság szolgálatára tudjon állni egy gaz­dasági váltás, hatósági jogi intézé­sében is. Jászapáti különleges helyzetét tekintve nagyon fontos­nak tartom, hogy a közbiztonság és közrend terén normalizáljuk a je­lenlegi helyzetet. Az egészségügyi és kulturális, oktatási intézmények működési feltételeit javítani kell. A jövőben a munkanélküliség le­hetőségével számolva elő kell se­gíteni új vállalkozások beindítását, új munkahelyek megteremtését. Meg kell szervezni többek között a munkaközvetítő szolgáltatást is.- Az első, hogy megoldjuk Apá­tin a valóban városi színvonalú szolgáltatást. Ebbe beletartozik a kommunális szolgáltatásoktól kezdve a cipőjavításig minden. Véleményem szerint jelenleg a szolgáltatások színvonala még a nagyközségekben elvárható szin­tet sem éri el. A fejlesztés érdeké­ben a rendelkezésre álló pénzből olyan tartalékalapot kellene képez­ni, amelyből egyszeri támogatást nyújtanánk azoknak a kisiparosok­nak, kisvállalkozóknak, akik a szolgáltatások fejlesztéséhez haj­landóak hozzájárulni, a másik, amit a város fejlődése érdekében rendezni kell, a település környe­zetének, tisztaságának, rendjének kérdése. Ennek érdekében, a meg­lévő anyagi és emberi lehetőségek jobb hasznosításával, olyan szer­vezeti változtatást kellene végre­hajtani, amely révén létrehozható lenne egy városgazdálkodási gondnokság, amely a város kom­munális és karbantartási feladatait egyaránt képes lenne elvégezni. Feltétlenül korszerűsíteni kell Jászapátin az egészségügyi ellátást is. Ezeket tartom nagyon röviden a legfontosabb tennivalóknak, hang­súlyozva, hogy mindezekhez meg­vannak a részletes gazdasági el­képzeléseim is. Török Sán­dor (a városi tanács jelen­legi elnöke, független je­lölt): Török Sándor- Megválasztásom esetén első feladatomnak azt tartanám, hogy a képviselőtestületben olyan légkört alakítsak ki, amely ténylegesen a település érdekeinek képviseletét és az ezért való tevékenységet szolgálná, mindenfajta pártérdeke­ken túl, és azokon felülemelkedve. Fontos továbbá, hogy az utóbbi évek gyakorlatához hasonlóan a lakosság legszélesebb rétegeit is bevonjuk a képviselő-testület munkájába, akár különböző bizott­ságok, tanácsadó testületek meg­szervezésével is, mert a lakosságot csak így tudjuk meggyőzni a közös tennivalók elvégzésének szüksé­gességéről. Ajelöltek ismeretében úgy gondolom, ilyen jellegű testü­leti munkára minden lehetőség megvan. A jövőben is nagy fel­adatnak látom annak a folyamat­nak az erősítését, hogy Jászapáti az Alsó-Jászságban az oktatási, kul­turális, gazdasági központ szerepét tovább erősítse. Nagyon fontos problémának tartom a város mun­kaerőhelyzetének megoldását, ért­ve ezen az egyre nagyobb számban megjelenő munkanélklüliség leve­zetését, új munkahelyek teremté­sével. Néhány éven belül feltétle­nül szükségesnek látszik egy szak­orvosi rendelő felépítése, és to­vább kell folytatni a megkezdett kommunális beruházásokat, a csa­tornahálózat, a szennyvíztisztító telep kiépítését, és hozzá kell kez­denünk a telefonhálózat megépíté­séhez. Városképi szempontból na­gyon fontos lenne a központ továb­bi kiépítése is a meglévő új, értékes épületek gyarapításával. De mind­ezzel párhuzamosan tovább kell erősíteni a település közbiztonsá­gát, a növekvő bűnözés elleni har­cot. Rideg Gábor Mozaik egy hatszáz éves jász település hétköznapjaiból Popper György- A közigazgatási apparátus se­gítségével szeretném felgyorsítani és elősegíteni a gazdasági és a tu­lajdonosi szerkezetben bekövetke­ző változásokat, hogy ezzel mind a város közellátásának, mind a vá­rosban folyó gazdasági tevékeny­Popper György (a Velemi Endre Tsz agrár­mérnöke, független jelölt):

Next

/
Thumbnails
Contents