Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-15 / 136. szám
1990. SZEPTEMBER 15. 7 Karcag város társadalomszervezete a XVm-XX. században Örsi Julianna az 1970-es években, a Győrffy István Nagykun Múzeum munkatársaként kezdte meg társadalomnéprajzi kutatásait. A történeti (levéltári) források elemzésén túl kiterjedt szóbeli (beszélgetés, kikérdezés) gyűjtést végzett, de felhasználta a "parasztirattárak" krónikáit, öreg írások családtörténeti feljegyzéseit is. Munkája első eredményeit több kisebb tanulmányban tette közzé, így láttak napvilágot a keresztkomaságról, Karcag XVIII-XIX. századi házassági kapcsolatairól, az alföldi mezővárosok temetkezési rendjéről és egy utcaközösség életéről készített, a szociológiához közelítő dolgozatai. Néhány hete megjelent könyve a tízesztendős kutatómunka összefoglalása, melyben egy alföldi mezőváros társadalmának (több szempont alapján is megközelíthető, elemezhető) keresztmetszetét adja, a közösség belső életét alakító történelmi események (a visszatelepülés, redemptio) tükrében. Részletesen szól a kiváltságok formálta történelmi tudatról, a város és a környező (nem kunsági) települések viszonyáról (munkakapcsolat, házasság, stb), Karcag társadalmának rétegződéséről (parasztok, pásztorok, iparosok, kereskedők). Vizsgálat alá veszi a településrendet, a vérségi alapokon megszállt vagy a későbbiekben hatalommal betelepített egyes városrészeket, s ezen belül az egyes hadakat, nagycsaládokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi összetartozás tudata, amely a városrészek kialakulásakor szerepet játszott, a határbeli földek kiosztásában, templomi ülésrendben, a temetők használatában, temetkezés rendjében is kimutatható. A nagyközösséget végül a kisebb, vérségi alapon szerveződött közösségek, a rokonság és a hagyományos kiscsalád működésének elemzésével bontja sejtjeire. Tanulságos a kötet zárszavában olvasható megjegyzése: "Napjainkban tanúi lehetünk annak az egy évszázaddal ezelőtt elkezdődött folyamatnak, mely eredményeképpen a hagyományos paraszti kultúra és a közösség teljesen széthullik. Új közösségi kultúránk azonban csak akkor lesz időálló, ha erős alapokra épül. így az új intézmények és formák kialakításakor célszerű figyelembe vennünk a paraszti kultúra haladó hagyományait." A Nagykunságról írt néprajzi dolgozatok eddig elsősorban a tárgyi kultúrát vagy a gazdálkodást, annak egyes munkafolyamatait igyekeztek feldolgozni, megmenteni. Az emberekről, a közösségről csak ezzel kapcsolatban születtek bizonyos rétegeket (például pásztorok, aratók, stb.) érintő írások, anélkül, hogy az emberi nagyközösség egészét behatóan tanulmányozták volna. Dr. Örsi Julianna célja egy alföldi mezőváros társadalmának önálló, monografikus bemutatása a néprajzi szakirodalomban is egyedülálló teljesítmény, tehát egy nagyon értékes, érdekes munkát vehet kézbe az olvasó. (Bp., Akadémiai kvk, 1990) Elek György Groteszk képző- és iparművészeti pályázat Dorottya emlékére A kaposvári farsangot Csokonai Dorottyája tette híressé. A somogyi megyeszékhelyen azóta is évről-évre hangulatos felvonulással búcsúztatják a telet. A következő farsangra a Somogy Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ egy országos pályázatot írt ki humoros, groteszk képző- és iparművészeti alkotások készítésére. A pályázatra idén október 29-től november 2-ig várják a műveket. A Tiszántúlról nem kell Kaposvárra utazni a munkákkal, a pályaműveket Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban adhatják át az alkotók. A legkiemelkedőbb művek szerzőit a Dorottya- díjjal jutalmazzák, s természetesen kiállításon mutatják be a farsangoló, kaposvári közönségnek jövő év februárjában, márciusban. Súlyos anyagi gondok Szolnok iskoláiban Műemlékek Jászladányban Májusban a szolnoki iskola- igazgatók értekezletén a tanács képviselői arról tájékoztatták az intézmények vezetőit, hogy az idei évre a béreken kívül csupán a villany és a fűtés költségeire futja a pénz. Akkor még legalábbis úgy számolták. Ma már senki sem "optimista" az iskolák gazdasági helyzetének értékelésében. Persze májusban sem volt igazából az senki, hiszen minden résztvevő nagyon is tisztában volt azzal, hogy az iskola működtetése nemcsak a béreket, a fűtést és a világítást jelenti. Az idei nyáron elmaradt az úgynevezett tisztasági festés, illetve csak a mellékhelyiségekre, tornatermi öltözőkre korlátozódott. "Radírral, vizes ruhával próbáljuk meg eltávolítani a falakról a foltokat" - panaszolja több pedagógus ismerősöm. Az igazgatók pedig már meg sem mutatják tanártársaiknak a különböző szemléltetőeszközök prospektusait, ne is fájjon a szívük érte, hiszen megvenni úgysem tudnák.- Egy fillérünk sincs úgynevezett dologi kiadásra - jegyzi meg László Arpádné, a Baross úti iskola igazgatója, s ugyanezt erősítik meg más intézmények vezetői is -, így aztán nem kell tömi a fejünket azon, hogy mivel bővítsük a szertárakat. De nem tudnék felvenni egy nyugati nyelvszakos tanárt sem, miből fizetném meg a munkáját? A középiskolákban sem jobb a helyzet. A Tiszaparti Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium az idén január 1-től lett önállóan gazdálkodó intézmény. A nyáron tanácsi támogatással, társadalmi munkával bővítették az iskolát, tanulószobával gyarapodott a kollégium, s korszerűsítették a diákotthon víz- és villanyhálózatát is. A tanulók természetesen örültek, hogy ezután mindenkinek jut meleg víz a mosakodáshoz. A szobákban viszont változatlanul tizenket- ten. tizennégyen laknak, s esténként nézhetik a harminc éves Uránusz televíziót.- Az iskolának sem tudtunk semmilyen, a tartalmi munkát segítő eszközt venni - mondja dr. Pataki Mihály igazgató. - Mi több, újságokat sem. Márpedig például az újkort tárgyaló történelemtankönyveket kivonták a forgalomból, s helyette szaklapokat kellene használni. A tavaly méltó módon kialakított könyvtárhelyiség könyv- állománya ugyancsak elavult, felfrissítésére nincs mód, Azt már csak zárójelben említem meg, hogy a kórusunkat nemzetközi fesztiválokra hívják, de az utazás költségeiben nem tud segíteni az iskola.- A legutóbbi vihar megrongálta a kollégium tetejét - veszi át a szót dr. Kovács Mihályné, az intézmény gazdasági vezetője. - Becsléseink szerint legalább százezer forintba kerülne a javítás, amit úgy kell "kigazdálkodnunk”. De említhetném az iskolaépület elhasználódott fűtési rendszerét is, amit ugyancsak fel kellene újítani.- Nem kötöttek biztosítást az épületekre?- Nem, nem volt rá pénzünk. A megyeszékhely iskoláinak anyagi gondjai nem ismeretlenek a városi tanács művelődési osztályán sem.- Az idei költségvetés csak a béremelés összegével, illetve a tanulócsoport fejlesztésre kapott pénzzel több a tavalyinál - mondja Pélyi Andrásáé csoport- vezető. - így összesen 875 millió forint az ágazat idei költségvetése, amely a városi könyvtáron kívül csak az oktatási intézményeket jelenti, azaz tizenhárom óvodai intézményt - amely valójában mintegy harminc épületben van -, huszonöt általános iskolát, tizenhárom középiskolát, hét kollégiumot, a dolgozók iskoláját, zeneiskolát, stb. Mintegy hetven intézményt. Mielőtt bárki sokallná a fenti összeget, hadd tegyem hozzá, hogy a 875 millióból 410 millió a bér, s ennek plusz 176 millió a társadalombiztosítási vonzata. A megmaradó kevesebb mint 300 milliót fordíthatjuk az intézmények működtetésére, víz-, villany-, fűtésdíjra, felújításra, dologi kiadásokra stb.- A 875 millió forint a tanács költségvetésének több mint a 60 százaléka - egészíti ki az adatokat dr. Berki Ferencné, megbízott osztályvezető. - A korábbi években 2-8 százalékkal növekedett az állami támogatásban a dologi kiadásra fordítható pénz, tavalytól már azonban megszűnt. Fokozza a gondokat, hogy több olyan feladatot kellett megoldani az idén, amire nem kaptunk fedezetet, de nem várhatunk kompenzációt az energia, s az élelmiszerárak emelésére sem. így valószínűleg nem lesz elég az ágazat pénze az iskolák zavartalan működtetéséhez az idén. Természetesen a pedagógusok bérére ez nem vonatkozik. Hogy ez mennyire nem csupán borúlátó megállapítás, Kovács Gábor, az Alsófokú Oktatási Intézmények Gazdasági Szervezetének igazgatója adatokkal is igazolja.- Az általános iskolákban számításaink szerint október végéig vannak meg a működtetés anyagi alapjai. Úgyhogy már korábban takarékosságra hívtuk fel az intézményvezetők figyelmét. Már persze amennyire az iskolában lehet takarékoskodni. Mintegy 25 millió forintra lenne még szükség december 31 -ig. Ebből 10 millió forint távfűtésre, 1,2 millió a vízdíjra, 1-1 millió a villanyra, gázra stb. kellene.- S mi lesz akkor, ha nem tudják kifizetni a számlákat?- Nyilván kikapcsolják a villanyt, a gázt, a távfűtést.- Az iskolában, ahol kisgyerekek vannak?- A TITÁSZ-tól kaptunk egy levelet, amelyben azt írják, hogy vegyük tudomásul, hogy amennyiben nem egyenlítjük ki a számlát, kikapcsolják a villanyt.- Ezek után meg sem merem kérdezni, mi lesz, ha mondjuk életveszélyessé válik egy iskola- épület?- Csak toldozgatásra-foldoz- gatásra futotta az idei 9 milliós felújítási alap, amelynek negyedrésze az Áfa. A karbantartó műhelyünk dolgozói ugyan sok mindent megcsinálnak - ők építik például a szandaszőlősi főzőkonyhát feleannyiból, mintha más lenne a kivitelező -, de pénzünk akkor sem lenne váratlan kiadásokra. Az épületekre, az iskolák felszerelésére nem tudunk biztosítást kötni, ez legalább hétszázezer-egymillió forint pluszköltséget jelentene.- így aztán ha betörnek, ellopnak valamit az iskolából, az tiszta veszteség?- így van. Pótolni sem tudjuk miből. (Ha más nem, legalább ez tartsa vissza az iskolai betörőket! Hiszen a gyerekek a legfőbb kárvallottak. A szerk.)- Nincs anyagi fedezet a pedagógus-továbbképzésre, a jubileumi jutalmakra, a felemelt napidíjra, stb. - sorolja tovább Kovács Gábor.- Lát-e valamilyen kiutat ebből a lehetetlen helyzetből?- Sok választási lehetőség nincs. Ha legalább az étkeztetés nyersanyagnormaemelésére megkapnánk a kompenzációt, akkor december 31-ig tudnánk garantálni a legalapvetőbb működési feltételeket. Ellenkező esetben? - Kovács Gábor széttárja a karját. Bezárnak az iskolák, hitelt vesznek fel 30 százalékos kamatra, összevonnak intézményeket - soroljuk egymásnak a képtelennél-képtelenebb lehetőségeket. Abban reménykedve, hogy egyikre sem kerít sort majd az új önkormányzat. Hiszen valójában csak egy megoldás létezik: a pénz. Az oktatásügyön, a gyerekeken nem szabad spórolni. S ha mégis ez történik, a jövőnk látja kárát. Tál Gizella kupolás, téglából és vulkanikus kőből készült épületet. A követ a falu igásállatokkal rendelkező gazdái hordták szekereikkel Gyöngyösről. Az öt télen át tartó munka fontosságát a falu lakói számára az a törvény is mutatja, melynek értelmében a fuvarosoknak kötelességük volt pótkereket magukkal vinni az útra. Ha ezt valaki nem tette meg, és szekere összetört, 25 ütést kapott a furatos nevű falapáttal. A fazsindelytetőt - 1930 körül - adományból cserélték a tartó- sabb palára, melyet a második világháború pusztításai után bádoggal javítottak. A templomban található Szent Anna-oltárkép Krocker János László bécsi festőművész alkotása, a gyermek Szűz Máriát ábrázolja szülei társaságában. A keresztelőkutat körtefából faragták, a szószék műmárványból készített műemlék. A templom melletti téren két szobor áll. A "Kálvária" a megfeszített Jézust ábrázolja Szűz Máriával, Mária Magdolnával és Szent Jánossal. Szintén barokk stílusban készült a "Szenthárom- ság"-szobor. A település legöregebb épülete a régi plébánia. A téglából és kőből épült ház egy része már 1701-ben állt. Mai lakója, Pataki Vidor plébános segített a jászladányi tájékozódásban. BCS Képünkön a Kálvária-szobor látható. Fotó: ICS Két hete adták át a felújított jászladányi templomot. A mű- emlékjellegű épület rekonstrukciója jórészt a hívek adományaiból és társadalmi munkájával jöhetett létre. A templom alapkövét 1764-ben tették le, de építése 1802-ig eltartott. Ebben az évben szentelték föl a barokk stílus jegyeit viselő egytomyú, négyAlföldi tójak címmel nyílt meg Magyar Imre festőművész kiállítása tegnap délután Szolnokon, a Táncsics M. úti Helyőrségi Klubban. A kiállítás szeptember 2-8- ig hétköznapokon, 10-18 óra között tekinthető meg. Novembertől újra kezdődik a vakáció?