Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)

1990-09-14 / 135. szám

Néplap 1990. SZEPTEMBER 14 Antall József levele Helmut Kohlnak és Lothar de Maiziere-nek Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke az alábbi, azonos tartalmú levelet intézte Helmut Kohlhoz, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjához és Lothar de Maiziere-hez, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökéhez: ,A német állami egység, a német nép önrendelkezési jogának helyreállítása, a moszkvai szerződés aláírása alkalmából fogadja szívből jövő jókívánságaimat. Történelmi jelentőségű az a tény, hogy a második világháború, illetve az azt követő hidegháború és megosztottság után egy egysé­gesülő kontinens közepén helyreáll a német nép állami egysége. Büszkék vagyunk arra, hogy a moszkvai szerződés aláírásához vezető úton az első lépést a magyar nép tette meg, alig több mint egy évvel ezelőtt. Kívánunk Önnek és a német népnek békés, boldog jövőt, az egysé­ges európai kontinens szívében. Budapest, 1990. szeptember 13. Antall JózseP’ Parafálták a szovjet- NSZK szerződést Moszkvában csütörtö­kön parafálták a Szovjet­unió és az NSZK közön a jószomszédi, partneri vi­szonyról és együttműkö­désről megkötött szerző­dést. A dokumentumot Edu­ard Sevardnadze szovjet és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügymi­niszter láttad kézjegyével. Magyarország csatlakozása a cél (Folytatás az 1. oldalról) A határozat első pontjában ar­ra szólítja fel a tagállamok parla­mentjeit és kormányait, hogy tá­mogassák Magyarország felvé­teli kérelmét az Európa Tanács­ba. A közösség miniszteri taná­csát és bizottságát a Magyaror­szággal való társulási tárgyalá­sok mihamarabbi megkezdésére szólítja fel. Fokozott együttmű­ködést sürget a Közösségek és Magyarország között a szállí­tások, a vízgazdálkodás, az ener­getikai ellátás, a kis- és közép- vállalkozások és a távközlés fej­lesztése terén, és kifejezi a testü­let arra irányuló óhaját, hogy mi­nél hamarabb lássanak hozzá a személyek, a tőke és a szolgálta­tások szabad forgalmának foko­zatos kiteijesztéséhez Magyar- országra is, a közös európai gaz­dasági térség keretében. Kifejezi óhaját a diplomák egyenér­tékűségének kölcsönös elisme­rését célzó intézkedések megho­zatalára. A Nyugat és a Közösségek ál­tal nyújtott segítséget érintő pon­tokban az Európa Parlament üd­vözli a Magyarország és Len­gyelország reformjainak támo­gatására indított PHARE progra­mot. Felszólítja a Közösségek Bizottságát egy olyan segély- program kidolgozására, amely lehetővé tenné a külföldi magyar adósság egy részének törlését. Felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb dolgozzon ki programot a műszaki és tudo­mányos transzfer kiszélesítésé­re, szakértők kiküldésére, akik egy átmeneti időszakban taná­csokat nyújthatnának, s hogy lépjen fel a COCOM-lista kiiga­zítása érdekében. A környezetvédelem területén az EP a célok tervezett összehan­golását, Magyarországnak a kö­zösség által létrehozandó euró­pai környezetvédelmi ügynök­ség munkájába való bekapcsolá­sát javasolja, és elengedhetetlen­nek tartja a megfelelő pénzügyi intézkedéseket a magyarországi környezetvédelem erősítésére. A testület integrált regionális környezetvédelmi terv kidolgo­zására szólítja a Közösségek Bi­zottságát, hogy így is csökkente­ni lehessen Magyarországon a környező országok által okozott szennyeződést.- Az Európai Parlament - így végződik a határozat - úgy érté­keli, hogy az európai közössé­gek és Magyarország közötti szolidaritás a legjobb eszköz a folyamat végcéljának, Magyar- ország Európai Közösségi csat­lakozásának eléréséhez. Képtelenség, hogy felvételizni csak románul lehessen Az RMDSZ tiltakozása a parlamentben Nagy Benedek a képviselő­házban, Markó Béla pedig a sze­nátusban szerdán beterjesztette az RMDSZ tiltakozását a romá­niai felvételi vizsgákkal kapcso­latban. A magyar kisebbséget képviselő személyiségek felol­vasták a szövetség tiltakozását, amely az oktatásügyi miniszter szeptember 10-én este kiadott rendelkezését képtelenségnek nevezi. A líceumot végzett diákokat a miniszteri utasítás arra kötelezi, hogy csak román nyelven tehetik le a hároméves időtartamú szak- intézményekben a felvételi vizs­gákat. A korábbi miniszterelnö­ki rendelet módot adott arra, hogy a nemzetiségi vidékeken anyanyelven lehet felvételizni, amennyiben a diákok a szaktár­gyakat anyanyelven oktató in­tézményekben tanultak. Az RMDSZ tiltakozásában rá­mutat: a felvételi vizsgák ilyes­fajta „szigorítása’ ’ újabb nemze­tiségi feszültségeket kelt, mert a magyar fiataloktól megvonja a korábban biztosított lehetősége­ket és jogokat. A miniszteri rendelkezés, amelyet a Vatta Romaneasca parlamenti csoportjának nyomá­sára adtak ki, lélektani hadvise­lés jegyeit viseli magán - olvas­ható a törvényhozásban ismerte­tett tiltakozás szövegében. Egyéb iskolaügyi fejlemény, hogy Bukarestben szerdán az Ady Endre Líceumban az intéz­mény gondnoka és néhány ro­mán diák megakadályozta a ma­gyar tanerők év elejei tanácsko­zását. Csak rendőri beavatkozás­sal sikerült eltávolítani az iskola bejáratánál emelt torlaszokat. Hatósági közbelépés tette lehe­tővé, hogy a nap folyamán mégis megtarthatták a tanárok tervezett szakmai tanácskozását. „A kormány csak kezdeményezni fog” Privatizációs konferencia Győrött A magyar gazdaság tulajdo­nosi átalakításáról kezdődött kétnapos országos tanácskozás csütörtökön Győrött, a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében. A kon­ferencián mintegy 300 szakem­ber vett részt. A plenáris ülésen Matolcsy György, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtitká­ra ismertette a kormány privati­zációs elgondolásait. Elöljáró­ban kifejtette: a kormány nem alkalmaz sokkterápiát. Ennek fő oka a magyar gazdaságnak a ke­let-európaitól való különbözősé­ge, ami abban mutatkozik meg, hogy a magyar gazdaságban a ’80-as évek elejétől jelen van egy lappangó piacgazdaság, amely átveheti azokat a pozíció­kat, ahonnan az állami vállalatok szükségképpen kivonulnak. Úgy vélekedett: van esély arra, hogy a magyar gazdasági rend­szerváltás a következő évtized első felében döntő módon vég­bemenjen, és az állami tulajdon aránya a jelenlegi 90 százalékkal szemben 40 százalék alá csök­kenjen. A továbbiakban rámutatott: a kormány a fejlett piacgazdaság kialakítására törekszik, amely­ben a magán- és a családi tulaj­don mellett meghatározó lesz az úgynevezett intézményi tulaj­don. Ilyen befektető intézmé­nyek a társadalombiztosító szer­vezetek, amelyek a következő években nyugdíjpénztárak for­májában szükségszerűen kiépül­nek, továbbá a befektető bankok, a kereskedelmi bankok és az ön- kormányzatok. Az átalakításnak nem az állam a főszereplője - folytatta - bár a vagyonügynökségen vagy a tőzsdén keresztül kezdeményez­heti a privatizációt. A vállalatve­zetői csoportok, dolgozói közös­ségek ez ügyben tapasztalt bi­zonytalanságainak eloszlatása érdekében hangsúlyozta: az álla­mi vállalat ugyancsak kezdemé­nyezheti, kidolgozhatja, és a nyilvánosság által ellenőrzött közegben, törvények által szabá­lyozott módon megvalósíthatja a privatizációt, de a koncepció ar­ra is lehetőséget ad, hogy válla­laton kívüli magánvállalkozók, magyar vagy külföldi vállalko­zói csoportok lépjenek fel a kez­deményező szerepében - mór dotta. Az a cél - mutatott rá hogy minden potenciális részi vevő egyenlő esélyt kapjon a átalakítási folyamatban. Ami a pénzügyi forrásokat i leti: az egyik a befektetéssel jár adókedvezmény. Úgy véleki dett, hogy ennek mértéke két h< napon belül, az 1991-től érvi nyes új adórendszer keretébe nyilvánosságra kerül. A másik privatizációs hitel, amely összi kapcsolja a privatizációs bevi telt az államadósság csökkent sével. Ennek részleteit a jövő h ten tárgyalja a kormány - tét hozzá. Új vállalkozások alapít sára hozzák létre az egzisztenc hitelt, és lesz privatizációs ke vény, ami állami vagyontárj vásárlására fordítható. A dolgozói részvétel egyik t tematívájaként vetette fel a po tikai államtitkár azt a lehetős get, hogy az állami vállalat rés vényeinek bizonyos hányadát dolgozók megvehessék. A ki földi tulajdonnal kapcsolatb azt emelte ki, hogy annak méri két, részarányát a kormány ne korlátozza. (MTI) Leállították az államközi szerződéseken fölüli gabonakivitelt (Folytatás az 1. oldalról) kát, és vegyék elejét a hazai kész­leteket alaposan megcsappantó kivitelnek. Ugyanúgy érinti a korlátozás a keverék-takar­mányokat is, amelyek, mint is­meretes, viszonylag nagy arány­ban tartalmaznak gabonát, gabo­naőrleményt. Az FM-ben kapott értesülés szerint az államközi szerződése­ken alapuló kivitel elé nem gör­dítenek akadályt, a magánjogi szerződéseket sem kívánják fö­lülvizsgálni, ám külön-külön megvizsgálják az ezen felül je­lentkező minden exportkiviteli kérelmet, bármelyik vállalattól, külkereskedelmi szervezettől vagy külkereskedelmi joggal rendelkező gazdálkodótól érke­zik is az. Az MTI értesülése szerint mindenekelőtt a jugoszláv határ­nál, főként Részkénéi volt nagy­arányú a gabonakivitel a magá­nosok részéről. (MTI) Megbocsáthatatlan bűn Háfez Asszad szíriai elnök „megbocsáthatatlan bűnnek és az arab népet sújtó szörnyű ka­tasztrófának” nevezte Kuvait Irak általi megszállását. Az államfő egy Damaszkusz- ban tartott katonai parádén mon­dott beszédében hangsúlyozta, hogy az igazi problémát nem a külföldi csapatok jelenléte, ha­nem Kuvait megszállása jelenti. - Ha mi megoldjuk problémán­kat, a külföldiek el fogják hagy­ni az Öböl térségét. De először az araboknak kell összefogniuk, amikor egyik arab testvér meg­támadja a másikat - mondta Asszad. Az államfő leszögezte, hogy Szíria kész újabb csapatokat küldeni Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emirátusokba, ha azok ilyen kéréssel fordulnak hozzá. Beruházás a jövőért Szovjet kivonulás - német pénzből A Német Szövetségi Köztár­saság 12 milliárd márkával járul hozjá az 1994 végéig Kelet-Né- metországban maradó, de onnan fokozatosan kivonuló szovjet ka­tonaság fenntartási, kivonási, ha­zai elhelyezési és átképzési költsé­geihez - jelentette be csütörtökön Bonnban Theo Waigel pénzügy- miniszter, valamint Horst Köhler pénzügyminisztériumi államtit­kár. Bonn ezen felül öt évre szóló kamatmentes hitelt is nyújt Moszkvának 3 milliárd márka ér­tékben. A mindezekről szóló meg­állapodást a német politikusok tar­talmilag lezártnak, a dokumentu­mot parafálásra késznek nyilvání­tották. A 12 milliárd márkás összegből 7,8 milliárd márka jut majd lakás- építési programra, ebből az Uráltól nyugatra kereken 36 ezer, átlago­san 60 négyzetméter alapterületű lakás épülhet meg. (Másik 36 ezer lakás megépítését a hazatérő tiszti családoknak a Szovjetunió saját erejéből vállalta.) Hárommilliárd márkát szán Bonn Moszkvának a fenntartási és kivonási költségek­hez, egymilliárd márkát kimon­dottan a csapatok elszállításához való hozzájárulásként. 200 millió márka jutna az átképzési program­ra, amelynek keretében minél több katonát szeretnének építőipari szakemberré átképezni. Waigel miniszter nem tiltakozott az ellen, hogy az egészet „kovácsoljunk a kardból vakolókanalat”-akciónak nevezzék el. Waigel és Köhler közölte, hogy 1994 végéig összesen 600 ezer szovjet állampolgárt kell Kelet- Németországból visszatelepíteni a Szovjetunióba, ebből 360-380 ezer katonát. Waigel az összeget „a német jö­vőbe való beruházásnak ’ ’ nevezte, s elmondta: amenyiben a német fél nem lett volna ennyire nagyvona­lú, a kivonulás hét-nyolc évig is eltarthatott volna. A Szovjetunió a tárgyalásokon azt hangsúlyozta, hogy a kivonu­láson nem akar nyerni, de veszíteni sem. Német részről jogosnak ítél­ték meg azt a szovjet igényt, hogy a nyugatnémet márka kelet-német- országi bevezetéséből származó anyagi veszteségeket kompenzál­ják. Bonn reméli, hogy a vezető tőkés országok az összesen 15 mil­liárd márkányi összeget beszámít­ják Németországnak, amikor a Szovjetunió közös gazdasági meg­segítése kerül szóba. A bonni politikusok közölték, hogy közös munkabizottság méri majd fel a németeknek átadandó szovjet ingatlanok értékét. Arra számítanak, hogy az ingatlanok ér­téke és a környezetben keletkezett károk nagyjából kiegyenlítik majd egymást. Munkáltatói érdekképviseleti fórum alakult Csütörtökön Budapesten megalakult a Gazdasági Érdek- képviseleti Szervezetek Orszá­gos Koordinációs Fóruma. A fó­rum munkájának csak része az (országos) Érdekegyeztető Ta­nács munkáltatói véleményének egyeztetése, a kormánynak, a parlamentnek is javaslatokat kí­vánnak kidolgozni fontos gazda­sági kérdésekben. A fórum résztvevői: az Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövet­sége; a Gyáriparosok Országos Szövetsége; az Ipari Szövetke­zetek Országos Szövetsége; a Kisiparosok Országos Szerveze­te; a Kiskereskedők Országos Szervezete; a Magyar Agrárka­mara; a Magyar Gazdasági Ka­mara; a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetsége, valamint a Vállal­kozók Országos Szövetsége. A fórum megalakulását köve­tő sajtótájékoztatón az együtt­működő felek elmondták: két kérdésben már megállapodtak, s a főbb elveket közös állásfogla­lásban rögzítették. így a vállal­kozásélénkítéssel kapcsolatban javasolják többek között a vál­lalkozások jövedelmezőségének javítását, a törvényekben nem rögzített, a költségek között el­számolt elvonások mérséklés Mint kifejezték, a következe vállalkozásélénkítés nem ki zelhető el a fizetési fegyeh helyreállítása, a kritikus fizet helyzet megváltoztatása nélk Olyan szabályozást kellene vényesíteni, amelyben a kis- közepes vállalkozásoknak a n teljesített kifizetéseket a szám vezető bank a refinanszíroz kerete terhére térítené, az ad sál szemben pedig büntetőkar tot érvényesítene. A megtakarításokat és a i melési célú befektetéseket c tönözné, ha a jelenleg csak a I földieknek nyújtott vállalkoz; nyereségadó-ked-vezménye a hazai természetes személye megkapnák. A piac működési feltételeit vítaná a bérnövekmény < megszüntetése, és a tőkep működését akadályozó eler felszámolása. A tulajdonrefo mai és a privatizációval kapc latban rámutattak, hogy a pri tizáció elemeit egységesen, í nos alapelvek szerint kellene zelni, beleértve a termőföld lajdonát is. A fórum állásfo lást dolgoz ki az érdekképvis tek státuszának jogi rendezés illetve az etikai kódexszel 1 csolatban is. (MTI) Megvették a még megmaradt MSZP-lapokat is Újabb három megyei napila­pot értékesített az MSZP a ko­rábban meghirdetett pályázat se­gítségével - adott tájékoztatást az MTI kérésére csütörtökön Polgár Viktor, a párt szóvivője. A kecskeméti Petőfi Népét és a Békés Megyei Népújságot az osztrák Standard cég 40-40 mil­lió forintért; a szegedi Délma- gyarországot pedig a Délma- gyarország Kft. 56 millió forin­tért vette meg. (Mint arról koráb­ban beszámoltunk, e lapok tében a versengést meghoss bították, ugyanis az előírt h; idő lejártáig az addig pályi nem tettek eleget a kötelező tételeknek.) A mostani szeződésköté kel elkelt tehát mind a 11 r hirdetett megyei napilap. MSZP - vállalásának megfe en - a teljes vételárat (min 530 millió forintot) felaján közjó javára. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents