Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-13 / 134. szám
6 1990. SZEPTEMBER 13. (Be)Csengettek... Elkezdődött az iskola Szeptember 3-án megkezdődött az 1990-91-es tanév, mely a következő év június 14-én zárul. A fárasztó munkát diák és tanár számára a megszokottaknál egy-két nappal hosszabb téli (dec. 22- jan. 4.) és tavaszi (márc. 28- ápr. 5.) szünet teszi elviselhetőbbé. Dr. Dunai Kovács Lajosné a Kassai Úti Általános Iskola igazgatója a nem egészen felhőtlen tanévkezdésről tájékoztatott. Elmondása szerint iskolájában, de a városban is, a szakos és a tanítói ellátottság csaknem százszázalékos, néhány tanár hiányzik csak rajz, matematika, illetve idegennyelv szakokról. A közeljövőben pedagógusokból inkább túlkínálat várható, ami kellő átszervezés, megfelelő megoldások híján munkanélküliséghez vezethet. A tanulói létszám csökkenésével megszűnnek a túlórák, kisebb az igény a napközire. A Kassaiban a napközisek munkájának átszervezése, korengedményes nyugdíjazások adnak egyelőre lehetőséget arra, hogy a több éve dolgozók ne találják magukat egyik napról a másikra az utcán. Szokott problémáit prezentálja a tankönyvellátás, az ígért hiánycikkek mellett is vannak hosszas utánjárással sem beszerezhető kiadványok. Újdonság, hogy most már megfelelő füzet sem min- dig kapható. Előfordult gyorsírófüzet az általános iskolások csomagjában. Nyáron nem volt anyagi lehetőség a megszokott higiénikus, esztétikus környezet kialakítására. A tisztasági meszelésen kívül a javítási, felújítási munkák elmaradtak. De ez nem csoda, a központi költségvetés októberi!) 31-ig tudja az iskolák fenntartási költségeit állni. Ha nem történik valamilyen intézkedés, akkor fűtés, víz, villany hiányában bezárnak az iskolák. Nincs lehetőség az elhasználódott szemléltető eszközök pótlására, a pedagógusok szellemi karbantartását, fejlődését szolgáló szakkönyvekre, tanfolyamokra sem jut pénz. A tanárok béremelése idén nem várható. Attól nem kell tartani, hogy fizetést nem kapnak, ugyanis a tanács év végéig vállalta annak folyósítását. Nagy a lelkesedés a városban a nyugati nyelvek bevezetésével kapcsolatban. A Kassai iskola 3 nyelv: orosz, angol,,német tanulását biztosítja negyedikeseinek. Mindháromra van jelentkező. Huszonheten járnak a katolikus egyház hittanóráira, más felekezet nem kívánt az iskolában oktatni. A gondok megoldásának jó részét magukra vállalják az iskolák, a pedagógusok, ám sokat várnak a helyhatósági választásoktól...-bakosSZORITO ANYAGI HELYZETBEN A KVF Az oktatott létszám nő, minden más marad A főiskolák, egyetemek lassan elkezdik ez évi munkájukat. A felvételik körüli izgalom lassan elcsitul, bár elsősorban ez a felvettek esetében igaz. A fel nem vettek, a most érettségizők körében, úgy véljük, továbbra is téma lesz, hogyan változik a helyzet jövőre, mire lehet számítani. Az évnyitó a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán is megtörtént. Lassan élettel telnek meg a tantermek, a folyosók, a kollégiumi helyiségek. Igaz, kissé szorosabban vannak, mint korábban, de ez egyfelől gond, másfelől öröm. Bagi Károlyné dr.-t, a tagozat igazgatóját az évkezdés helyzetéről, a változásokról kérdeztük. A beszélgetést a hallgatói létszám változásával kezdtük, hiszen a jövő elsősei ebből tudnak biztató, vagy kevésbé biztató következtetéseket levonni. Amikor a főiskola megnyitotta a kapuit 1979- ben, száz hallgató kezdte meg tanulmányait, három kereskedelmi és egy vendéglátóipari csoportban. Ez a létszám éveken keresztül nem változott, mígnem tavaly felemelték százhúszra, ami lehetővé tette egy újabb vendéglátós csoport indítását. Ebben az évben 171 elsős kezdte meg nappali tagozaton tanulmányait, ami azt jelentette, hogy még egy kereskedelmi csoportot indíthattak. A lehetőség persze gondot is jelent, hiszen így is harminc fő körüli a létszám egy-egy csoportban. A plusz csoport indítása sok egyéb problémát is felvet. Több tanterem, több tanár a létszámnövekedéstől még nem született. így okos szervezőmunka kell, hogy mindenkit időben le tudjanak ültetni. Ha az új könyvtári helyiség kész lesz, akkor két új tanteremSzegény intézmény, szegény diák mel gyarapodhat az intézmény, de ezcsak a jövő évtől realizálódhat. Természetesen a kollégiumi férőhelyek száma sem gyarapodott. Jelenleg negyven hallgatónak nincs helye. Egy részük nem felel meg a követelményeknek, más részük pedig a magasabb jövedelem miatt kénytelen albérletet választani. A határ most hétezer forint egy főre jutó havi jövedelem. A felsőbb éveseknél egyedi esetekben, jó tanulmányi eredmény és közösségi munka alapján kivételt tesznek. Ez azt is jelenti, hogy néhányan viszont HÚSZON INNEN TÍZEN TÚL helyhiány miatt maradnak ki, bár jövedelmük a említett összeg alatt van. Fölvethető persze, hogy reális-e a jövedelmek alapján hozott döntés. Ha figyelembe vesszük a mellékjövedelmeket, a hobbikertek és egyéb vagyontárgyak meglétét, az eltartott nagyszülők számában meglévő különbségeket, akkor mi is kénytelenek vagyunk nemmel válaszolni. A MKM is hasonlóan gondolkozott, amikor meghozta javaslatát, mely szerint a jövőben ők ezt nem tekintik alapnak. Az intézetek a hallgatólétszám alapján normatív összeget kapnak, ami lényegesen megnöveli felelősségüket is. Az említett összeg félévenként 10.600 forint egy hallgatóra számítva, azaz havonta 2.650 forint. Igaz, ezt azóta 500 forinttal megemelték. Ebből az összegből, minisztériumi javaslat alapján, 1300 forintot jövedelemkiegészítésként minden diák megkap. A maradékból fizetik a tanulmányi ösztöndíjat, a szociális támogatást, beleértve az étkeztetést is, a szakmai gyakorlat költségeit. Mindez így rendkívül minimálissá teszi az említett összeget. A cél pedig az lenne, hogy a tanulmányi ösztöndíj növekedjék, de ilyen alapon differenciálni szinte lehetetlen. S minthogy eddig a tényleges helyzet alapján igényelték az összegeket, várható hogy a “szegényebb” hallgatói összetételű intézmények rosszabbul fognak járni. Ilyen a szolnoki főiskola is. A szociális helyzet figyelembevételétől viszont ők sem tekinthetnek el. A gondot csak fokozza, hogy az összeget ez évben az új rendszer szerint kapják, viszont felkészülni^ szisztémával nem volt mód. így marad a régi rendszer. Az újat, a minisztériumi javaslat meglététől is függetlenül, az első félév végére tervezik a Diákjóléti Bizottság bevonásával. A jövő nagy kérdése változatlanul az, hogy mi lesz a szegényebb diákokkal. A jövedelmi helyzetet továbbra is nehéz megítélni, ugyanakkor a tanulmányi ösztönzést kiemelten kell kezelni. A családi gondok növekedésével a helyzet tovább romolhat. Egyetlen megoldás marad arra, hogy a szegényebb diákok ne szoruljanak ki a felsőoktatásból, ez pedig egy kedvezményes hitelkonstrukció megteremtése. Reméljük, az illetékesek is így gondolják. F.I. Fiatal a fiatallal szót kell hogy értsen... Ki állítja meg a randalírozókat? Szeptember 7-éről 8-ára virradóra Mezőtúron kitördelték a Szabadság tér tavasszal ültetett kis fáit - így szólna egy rideg tudósítás. Ami mögötte van, az a jóérzésű túri polgárokban a fájdalom és tehetetlenség érzése volt, amikor szombat reggel kinéztek az ablakon. Nem hittünk a szemünknek, igaz, nem az első és - fájdalom - nem is az utol» eset a városban. Az Újvilágból egy új világba tamtam es tanulni jöttem Az amerikai békeszolgálat önkéntese Jászberényben A gimnáziumi tanévnyitón az iskolai kórus éneke után egyszer csak felállt egy fiatal nő, a mikrofonhoz lépett, és elkezdett angolul énekelni. Az udvaron ösz- szesereglett diákság hamarosan elnémult, nem azért, mintha nem hallottak volna még amerikai dalt, hanem mert leendő tanárukat hallották. És a fiatal, vonzó tanárnő fesztelenül, mosolyogva TINITUKOR xiNixnxöu 00 00 E heti nyertesünk Pomázi Péter, Jászladány, Ibolya u. 9. szám alatt lakó fiatal, aki, mint úja, az Újszászi Közlekedési Technikum 4.b. osztályába jár. Nézzük kedvenc dalait: 1. Sirályok sírnak (Csuka Mónika) 2. Dúdoló nyár (Dolly Roll) 3. Egy kicsit szemtelen (Éva-Neoton) 4. Orfeo Negro (Dolly Roll) 5. Álmodozás (Szandi) 6. Boldogabb leszel (Marcellina) 7. Ne szégyelld (Jutkaés a Banda) 8. Bolond világ (Modem System) 9. Palermo Twist (Csuka Mónika) 10. Kalapot fel (Éva-Neoton) hajlítgatta a távoli dallamokat az elcsendesülő hallgatóság előtt. Magabiztosan, nyílt szívvel állt nálánál alig fiatalabb tanítványai gyűrűjében. Ilyenek az amerikaiak, súgta a szülők közül valaki a szomszédjának, nem terhelik őket gátlások, kételyek.- Az édesapám énekes, talán azért álltam ki olyan bátran - mondta később Tina Nunyez - A kollégáim, akikkel a nyáron érkeztem Magyarországra, nem valószínű, hogy dallal köszöntötték új iskolájukat.- Hogyan került Magyarországra?- Kaliforniában, ahol szociológiát végeztem, és kezdő tanárként dolgoztam, tavaly jelentkeztem a békeszolgálatba. Ezt a szervezetet Kennedy elnök hozta létre még a hatvanas évek elején, hogy önkéntesek révén az Egyesült Államok segítsen a rászorult országokon. Afrikában élelemmel, máshol nyelv- tanítással vagy bármivel. Elfogadták a jelentkezésemet, és egy idő múlva megkérdezték, vállalnám-e a magyarországi kiküldetést. Örömmel és várakozással mondtam igent, csak a szüleim szomorkodtak, hogy olyan messzire és olyan hosszú időre elhagyom őket, hiszen az Államok határát eddig még nem léptem át. De azért izgulnak is értem, hogy jól teljesítsem feladatomat.- Mit tudott rólunk?- Európa, keleti tömb, kis ország, váítozó világ, többnyire ezek a hírek jutottak el hozzánk Magyarországról. Politikai és gazdasági nehézségekről beszéltek, és indulás előtt lelkileg felkészítettek minden megpróbáltatásra, hogy nem lesz fűtés, meg meleg víz, hoztunk magunkkal egy csomó fogkefét, WC-papírt. Bár némelyik tanár már járt itt, és azok váltig nyugtattak, hogy nem lesz az olyan kibírhatatlan misszió, mint amilyennek lefestik. Az pedig kezdettől fogva imponált, hogy a magyaroknak kedves, vendég- szerető hírük volt otthon, és az első pillanattól kezdve érzem is ezt a meleg barátságot körülöttem.- Mi a feladata itt Jászberényben?- Angolt tanítok a gimnáziumban. Kaptunk két hónap felkészítést Pécsett, hogy könyv nélkül hogyan oktathatunk, mert itt kevés a könyv. Ez bizonyosan nehéz lesz, ráadásul magyarul is egyelőre csak néhány szót ismerek, de azzal vigasztalnak, hogy jobbak a diákok, könnyebb lesz tanítani, mint Kaliforniában. A fiatalok valóban kedvesek, érdeklődők, jól neveltek, és ami leginkább meglepő, hogy félénkek. Azt tapasztaltam, hogy a magyarok általában jól tájékozottak, sokat tudnak önmagukról és másokról. Pécsett, de itt Jászberényben is felfigyeltem arra, hogy pesszimistán, néha már tragikusan fogják fel a változásokat, bizonyosan nincsenek az ilyenekhez hozzászokva. Tina Nunyez nagy, barna szemei állandóan mosolyognak. Ő is kíváncsi, érdeklődő, szeretné minél jobban megismerni ezt az országot, Jászberényt. Kisvárosba is azért kérte magát, hogy közelebb kerüljön az emberekhez. Még csak kellemes benyomásai vannak Magyarországról, vannak persze furcsaságok is egy amerikai számára. Nehéz példá- ul eligazodni az élelmiszerboltokban, de a kollégái segítik, s reméli, nem szorul örökké mások segítségére. Otthon nem is készítették fel őket minden apróságra, fedezzék fel maguknak az országot. Két év az önkéntes szolgálat a békehadtestben. Négyen már visszautaztak a 61-ből, mielőtt a munkát megkezdték volna. A honvágy vitte őket haza, és ezt érzi Tina is, az ifjú szociológus lektomő, de ő inkább maga szeretne vinni élményeket, nyelvet, kultúrát, két év múlva.- Lukácsi - Fotó: Mészáros A rongálás az elmúlt esztendőkben pestisként terjedt el nálunk (gondolom máshol is). Emlékezzünk csak az új piactértöbbszörösen szenvedett fáira, kresz-pályák összegyűrt tábláira, az összetört műkő szemétgyűjtőkre, arra, hogy minden hétvégén megszórták útjainkat törött sörösüvegekkel, és szinte kéthetenként bezúzzák a hírlapbódé üvegét és... lehetne folytami. Tudom, hogy 16-19 év közötti fiatalok követték el a hétvégi fatördelést, mert hangoskodásukra, trágár beszédükre felébredtem. De nekünk, felnőtteknek, akik itt a téren lakunk, szinte lehetetlen még szólni is nekik, hiszen nyomdafestéket nem tűrő választ kapunk (kipróbáltam, tapasztaltam). A diszkók zajos világából, italgőztől megmámorosodva, néhányan ifjaink közül bizony így vezetik le erejüket. Tudom, vannak jóérzésű kortársaik, akiknek szintén nehéz lehet, hisz pár renitens alak miatt könnyen általánosítanak az emberek. Véleményem szerint pedig a fiatal a fiatallal szót kell hogy értsen, talán egymástól köny- nyebben elfogadnák a kritikát, mint tőlünk, felnőttektől. Ezzel kapcsolatban bizony felelősségteljes feladat vár a Fideszre és más, az ifjúságot tömörítő közösségekre is. Ne feledkezzünk meg persze saját szülői felelősségünkről sem. Bármilyen fásulttá és fáradttá is váltunk az elmúlt években, szóljunk rá 3-5 éves kicsinyeinkre is: vigyázzanak a környezetükre. Higygyék el, kedves mezőtúriak, lehetne városunk a megye egyik legszebb városa, hiszen adottságai vannak, nagy zöldterületek, fás, virágos utcák és - tudom - lelkes polgárok is, akik erőt, energiát nem sajnálva szépítik környezetüket. Nélkülük minden vezetés csak félkarú óriás lehet. Zentainé Fejes Anna
