Új Néplap, 1990. szeptember (1. évfolyam, 124-148. szám)
1990-09-11 / 132. szám
2 1990. SZEPTEMBER 11. Hiányoznak a hongkongiakat közvetítő cégek referenciái A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Cibakháza, a „Fekete város” A Miniszterelnöki Sajtóiroda az alábbiak közzétételére kérte fel az MTI-t: Az elmúlt hetekben több magyar és külföldi sajtóhír a közvélemény érdeklődésének homlokterébe állította hongkongi üzletemberek esetleges magyarországi letelepedésének ügyét. Hongkong 1997 utáni bizonytalan jövője miatt az ottani lakosok az elmúlt hónapokban valóban világszerte s fokozott mértékben érdeklődnek a bevándorlási lehetőségek iránt. Ezért a Magyar Köztársaság miniszterelnöke humanitárius és gazdasági szempontokat is mérlegelve, 1990 júliusában tárcaközi bizottságot hívott életre Török Béla, a Miniszterelnöki Hivatal Külföldi Befektetések Irodája vezetőjének irányításával. Már az előző kormány, megfelelő formában, a hongkongi üzletemberek tudomására hozta az év első felében a magyar útlevélhez jutás és a magyarországi letelepedés feltételrendszerét. A rendszerváltozás után beállt új helyzetben, a jogállamiság követelményei miatt ezt a feltételrendszert át kellett dolgozni, amit az említett tárcaközi bizottság elvégzett. E koncepció lényege, hogy Magyaror(Folytatás az 1. oldalról) Az újonnan elfogadott törvény intézkedik arról, hogy kártalanítás nélkül megszűnik a társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelői joga. E jog ezentúl a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményét illeti meg. A kezelői jogot az úgynevezett használati jog váltja fel. A törvény erről úgy intézkedik, hogy a társadalmi szervezeteket ingyenes használati jog illeti meg azokra az ingatlanokra, amelyekre vonatkozó kezelői jog e törvény folytán szűnt meg. Módosító indítvány nyomán született a határozat, miszerint az ingatlanok hasznosításából származó bevételek a Társadalombiztosítási Alapot illetik meg. A társadalmi szervezeteknek meglehetősen rövid határidőn belül, október 15-ig kell bejelenteniük a ZÁVKI-nak, hogy a törvény alapján mely ingatlanokra szereztek használati jogot. A kormány pedig november 30-ig tesz javaslatot az Ország- gyűlésnek a törvény alapján megszűnt kezelői joggal érintett ingatlanok hasznosításának módjáról. A törvény tervezetéhez fűzött általános indoklás szerint a kezelői jog megszüntetésével új alapokra kívánják helyezni az állami tulajdonú ingatlanok használatának rendjét. Ezzel megszűnik az az ellentmondásos állapot, amikor is a földtörvényben meghatározott kezelői jog a tulajdonossal azonos jogokat biztosított a kezelő részére, s ennek következtében háttérbe szorult az állam tulajdonjogának érvényesítése. A társadalmi szervezetek a társadalomban betöltött szerepüknek és súlyuknak megfelelően juthatnak majd hozzá az állami tulajdonú ingatlanokhoz, később meghatározandó elvek szerint. Ennek során bérlet, illetve tulajdonba adás egyaránt szóba jöhet. A képviselőház hétfőn elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonának elszámolásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEszág érdekelt hongkongi üzletemberek magyarországi befektetéseiben. Ha azonban letelepedéssel egybekötött befektetésekről van szó, akkor az érvényes jogszabályok betartásával biztosítható a magyar útlevél az érdeklődők számára, amit azonban bizonyos feltételekhez, garanciákhoz kell kötni. A kormánynak mind ez ideig csak egyetlen olyan hongkongi illetőségű polgárról van tudomása, aki személy szerint érdeklődött a magyarországi letelepedés iránt. Nagyobb csoportban betelepülni, földet bérelni kívánó hongkongiak esetében az újonnan létrejövő önkormányzatokra is fokozott felelősség hárul, hiszen egy ilyen betelepítésnek nyilvánvalóan nemcsak előnyei, hanem hátrányos következményei is lehetnek. Tény, hogy növekvő számban jelentkeznek közvetítésre vállalkozó cégek vagy egyének, akiknek koncepciói változatosak, de a legkevésbé kidolgozottak, és többnyire kilétük és referenciájuk is ismeretlen. Az NDK-ban a közelmúltban vált ismertté az a botrány, ahol spanyol közvetítő cég ígért csillagászati összegeket néhány útlevélért ASZ-nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949 január 1. Az nagy többséggel elfogadott törvény szerint a kormány az elszámolások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz az Országgyűlésnek a szükséges intézkedések megtételére. Rövid részletes vita után az Országgyűlés döntött az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról. A változások érintik az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvényt, illetve az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvényt. A jogszabály-módosítások célja, hogy a kormányprogram irányelveivel összhangban elősegítse a magántulajdon dominanciáján alapuló piacgazdaság kialakítását, ugyanakkor továbbra is kellő védelemben részesítse a nemzet tulajdonát képező állami vagyont. A piacgazdaság fejlesztésével összefüggően a törvényjavaslatban megfogalmazott jogszabályok megkönnyítik az egyes gazdasági egységek önállóvá válását az anyaszervezettől. Énnek szellemében a most jóváhagyott törvény első paragrafusa kimondja: az önkormányzó-önigazgató vállalatnál, az elkülönült gazdasági egység dolgozói kétharmadának indítványára, a vállalat általános vezetését ellátó szerv 30 napon belül dönt az elkülönült gazdasági egység önálló vállalattá alakításáról. Az indítvány elutasítása esetén az elkülönült gazdasági egység dolgozóinak kétharmada vagy az egység vezetőjének kérelmére az alapító szerv 60 napon belül elrendelheti az elkülönült gazdasági egység önálló vállalattá való átalakításán Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetén az elkülönült gazdasági egység dolgozói legalább kétharmadának indítványára az alapító szerv az indítvány kézhezvételétől számított 60 napon belül rendelkezhet az átalakításról. Ha a vállalat az elkülönült gazdasági egységek cserébe, s amiről kiderült, hogy pusztán kalandor akcióról van szó. A Magyar Televízió szeptember 5-i híradása is beszámolt egy Magyarországon (Csepelen, Szolnokon) tárgyaló közvetítő cégről. A Possard Investments and Consultants cég képviselőit az említett tárcaközi bizottság is fogadta és tárgyalt velük. Ezek a képviselők nem tudtak semmilyen banki vagy egyéb referenciával szolgálni cégükről. Mindössze egy nemzetközileg ismert és jó nevű könyvvizsgáló céget neveztek meg saját képviselőjükként Hongkongban. Ez a jó nevű cég azonban - könyvvizsgáló lévén - nem vállal képviseleti feladatokat. A Possard cégről mindössze annyit tud, hogy az valóban megkereste azzal, hogy legyen segítségére a hongkongi cég- bejegyzés elintézésénél. E megkeresés 1990 júniusában történt. A kapcsolatuk azonban ezután megszakadt. Tehát a Possard cég - ha egyáltalán bejegyzett cég - maximum 3 hónapos hongkongi múltja miatt nem is rendelkezhet számottevő referenciákkal. A Possard céggel kapcsolatban a kormányzatot az is óvatosságra készteti, hogy bár a cégnek részletes koncepciója nincs elképzeléseiről, egyet azonvagyonát elvonná, lehetetlenné tenné annak ilyen irányú törekvéseit. Ennek megakadályozására a törvény kimondja: a vállalat az önállósulási indítvány, illetőleg kérelem előterjesztésétől az alapító szerv döntésének időpontjáig az elkülönült gazdasági egységben működtetett vagyonrészt gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be, továbbá ezt a vagyont nem idegenítheti el; illetőleg elkülönült gazdasági egységekhez nem csoportosíthatja át. A vállalati törvény eddigi előírásai lehetővé tették, hogy a vállalat bírósághoz forduljon az önállósodó egységekkel kapcsolatos alapítói határozat ellen. A most elfogadott jogszabály hatályon kívül helyezi a tulajdonosi döntés bírói felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket. A képviselőtársak hozzászólásainak minősítése és magyarázata jellemezte az átalakulási törvény módosításáról folytatott törvényhozási vitát. Szabad-e a kormány erőteljes centralizációs törekvéseinek teret engedni? Helyes-e az Állami Vagyonügynökség hatáskörét a javasolt mértékben kiszélesíteni? - sorolta az alapkérdéseket újra Eörsi Mátyás (SZDSZ), az ellenzék véleményét tolmácsolva. Ezt a véleményt példákkal erősítette Kása Lajos (Fidesz) és Solt Ottilia (SZDSZ). A kormánypártok közül jószerivel csak az MDF képviselői hallatták hangjukat, a kormány sokszor hangoztatott érveit ismételgetve, és ízekre szedve ellenzéki képviselőtársaik szavait. Dénes János szerint Eörsi Mátyás megmagyarázta a magyar csodát, és ezzel együtt mindjárt „mohó kecskére bízná a káposztát”. Szabó Ivántól azt lehetett megtudni, hogy a privatizációt nem a mintegy 30 embert foglalkoztató vagyonügynökség fogja önmagában megoldani, hanem több száz (!) kis- és középméretű szervezet segít neki ebben. Palotás János megítélése szerint a privatizációt nem szabad leegyszerűsíteni a decentralizációra. A többszöri hozzászólás-magyarázat után Szűrös Mátyás a vitát lezárta. A miniszter kedden kap lehetőséget a válaszra, s a képviselőház ezután dönt a törvényjavaslat elfogadásáról. Az ülésnap utolsó napirendi pontjaként, a megüresedett bizottsági helyeket töltötték be, ezekre a kormánykoalíció három pártja tett javaslatot. (MTI) ban határozottan kértek: tiszteletbeli konzuli címet és magyar útlevelek kiadásának jogát. Ez utóbbit a magyar jogszabályok egyébként sem teszik lehetővé. A cég elképzeléseinek komolyságát az is megkérdőjelezi, hogy magyarországi képviselőjük írásban olyan képtelen ajánlatot tett (négyzetméterenként 700 dolláros bérleti díj 8000 négyzetkilométernyi földterületért, ami 5,6 trillió dollár), amit nem tudna teljesíteni. A-komoly üzletkötési lehetőségeket zavarják az olyan híresztelések, mint amilyen például a Mai Nap című lap szeptember 7-i számában jelent meg. Fodor Tamás országgyűlési képviselőnek tulajdonítva az értesülést, a lap azt írja, a magyar kormány azért habozik a hongkongiak letelepítése ügyében, mert Kohl kancellár arra kérte a magyar partnerét, hogy a hongkongiakat „engedje át” az NDK- nak. Ezt az alkalmat is felhasználva, a kormány sajtóirodája közli, hogy Kohl kancellár és Antall József miniszterelnök között semmikor, semmilyen formában még csak szóba sem került Hongkong vagy hongkongi üzletemberek letelepedésének ügye. 500 forint toldás az egyetemistáknak „Nem egy fillér, de két tallér kell ide, pajtás! ” - az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem anyagi gondjaira utaló felirat fogadta az ELTE 356. tanévnyitójára látogató Antall ?dz.se/miniszterelnö- köt és a kíséretében megjelenő kormánytagokat. Az ünnepségen bejelentette, a kormány a súlyos anyagi gondok közepette is arról határozott, hogy az egyetemi hallgatókat támogató összeget - a központi költségvetésből - egyénenként ötszáz forinttal megtoldja. A pénzt a felsőoktatási intézmények elsősorban a szociális szempontok, valamint a tanulmányi eredmények figyelembevételével, differenciáltan oszthatják el a diákok között. (MTI) A kihívásoknak megfelelően megújul a MTESZ (Folytatás az 1. oldalról) Az új politikai helyzetben a kor kihívása a szövetség számára az, hogy a társadalmi szervezet szakmai, tudományos potenciálját a kormány, valamint a parlament döntései előkészítéseiben minél hatékonyabban vegyék igénybe. Ez ma még ugyanis nem kellő mértékben valósul meg, de néhány minisztérium már kikérte szakmai kérdésekben a MTESZ szakértői véleményét. Az egyesületi és a területi szövetségi titkárok, vezetők részvételével megrendezett értekezleten - a közgyűlésre készülvén - a megújúló MTESZ szakmai programjáról, a szükséges szervezeti változásokról és az önkormányzati választásokkal kapcsolatos napi feladatokról cserélnek véleményt. A szövetség persze továbbra is szakmai és tudományos szervezet marad, de alulról építkezve, a demokratikus elvek alapján megújulásra van szüksége a tagok, az egyesületek igényei szerint. L. Z. Cibakházán robbanásig- feszült a közhangulat, és ami felpaprikázta a kedélyeket, az a polgármesteri cím elnyeréséért indított korteshadjárat. Az ügy hullámai akkor gyűrűztek be a szerkesztőségünkbe, amikor híre ment, hogy jelölteti magát a falu első emberének posztjára a községi tanács jelenlegi elnöke írt magáról egy négyoldalas ajánló dolgozatot, amely már a formájában is ellentmondást szül, hiszen Fekete Géza, merthogy róla van szó - augusztus 27-i dátummal látta el a nem túl szimpatikus bemutatkozást. Azon a napon született tehát a munkásságát méltató iromány, amikor a választási kampány és az ajánlócédulák gyűjtése megkezdődött, mégis ez áll benne: "Polgármesterjelöltként indulok, és megfelelő számú ajánlás birtokában indulok a szeptember 30-i választáson." Nocsak, hogyan jött össze ily rövid idő alatt a kellő számú ajánlás? - töprenghet el az ember. De eltöprenghet a tartalmon is. Az egykori községi KISZ-tit- kár, a későbbi párttitkár (az áfésznél) az MSZMP-tagságával így számol el: "Voltam MSZMP-tag, annak a pártnak a tagja, amely még 1981-ben is megbízhatatlannak minősített, ’56-os és nyugaton élő bátyám miatt... Az MSZMP, mint párt, nekem csak munkát adott, idáig már nem jutottak le a kiváltságok, belső ellenzékiként el sem fogadtam volna azokat. Elég sokszor elmondtam, hogy több szocialista báró van, mint amennyi ősi családfával rendelkező valódi nemes volt bármikor is az ország történetében." És ha a családfáknál tartunk, érdemes megemlíteni, hogy egy cibakházi óvónő, Balogh Ká- rolyné cikket írt a Koordináták című környékbeli újságban, többek között szóvá tette: "A vezető óvónő két lánya valamilyen úton-módon hazakerült Cibakházára az óvodába, hogy lehetett egyáltalán megengedni, ezt nem vagyok képes józan paraszti ésszel felfogni... A dadus néni hazamegy begyújtani, vagy hazaviszi a munkaidőben bevásárolt holmit, az unoka hétről-hétre az óvodában reggelizik, és nyaranta csak úgy elvan az óvodában, időnként az egyik unoka- testvérével... Most már viszont szeretném tudni, hogy Tóth Gyuláné (Szabadkai Tünde) mennyivel ér többet egy másik óvónőnél, hogy minisztériumi dicséretet kapott, ehhez elég anyuka, az egységvezető óvónő és a sógor, a tanácselnök?" Balogh Károlynét a tanácselnök feljelentette a Kunszentmártoni Városi Bíróságon, az eljárás folyamatban van. Pedig hát a tanácselnöknek túl sok felejelentenivalója nem lenne, ő az a tipikus eset, akinek vaj van a fején - ám ő ettől függetlenül bátran kiáll a napra. De nézzük csak, mi az a bizonyos "vaj", ami miatt nem lenne ajánlatos kimozdulnia az árnyékból? Hát ugye, a tanácselnök jó két évvel ezelőtt úgy pofon vágott egy gyereket az iskola udvarán, hogy felrepedt a szája. De ez még nem volt elég: tavaly májusban a fiával került összetűzésbe két falusi srác. Az elnök csemetéje húzta a rövidebbet, mire apuka csőre töltött légfegyverrel terelte be az udvarába az egyik "tettest", és vett elégtételt a fia helyett. A megyei tanácsra került az ügy, és hogy fegyelmi nem indult, annak az oka egy 1989. június 27-én kelt levél volt, ami így hangzott: "Tisztelt Mohácsi Elvtárs! Tekintettel a körülöttem kialakult ellentmondásos helyzetre, a saját nyugalmam és mások nyugalma érdekében tanácselnöki tisztségemet betölteni nem kívánom. Igyekszem nagyon rövid időn belül magamnak munkahelyet találni, kérem, hogy választási időszakon belüli távozásomhoz - a munkám eddigi eredményének figyelembevételével - hozzájárulni szíveskedjék. Cibakháza, 1989. június 27. Fekete Géza." (A levél ismertetése azért fontos, mert ennek a létezését később a tanácselnök egyszerűen letagadta. Úgy bizony! O ilyet nem írt, mondta azon a szeptemberi tanácsülésen is, ahol nyílt szavazással kellett volna felmentéséről dönteni. Ám a huszonhárom tanácstag közül csak heten szavaztak ellene, így maradt a pozíciójában.) A cibakházi pártok vezetői most elmarasztalják a megyei tanácsot, amiért nem szabadította meg egy tollvonással a falut a tanácselnöktől. Jól hangzik a vád, ám ezúttal a megye vezetői ártatlanok az ügyben. Dr. Sütő István, a személyzeti és oktatási hivatal vezetője a lemondást bejelentő dokumentációra ezt írta: "Javaslom a lemondás elfogadását." Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke pedig ezzel záradékolta: "Egyetértek dr. Sütő Istvánnal." Na már most, a tanács- törvény kimondja, hogy "a választott dolgozó munkaviszonya lemondással és annak elfogadásával szűnik meg." A lemondás tehát megvolt, a tanácstagok azonban bátortalanoknak bizonyultak az elnök felmentésében. Pedig az ügyet intéző Tóthné Fábián Ágnesnek, a hivatal főelőadójának ma is remeg a hangja a felháborodástól, amikor szó esik erről a kínos témáról. Az elnök ellen ugyanis számtalan bejelentés érkezett, hol névvel, hol anélkül. Volt például egy megbeszélés, ahol az akkori párttitkár, HNF-tisztségviselőés még néhány helyi korifeus volt jelen, és ahol Fekete Géza ugyancsak letagadta a lemondásának létezését, úgyhogy kénytelenek voltak többen a szemébe mondani: "Ugyan Géza, ne hazudj!" Ugyanígy nem volt felemelő az a több mint háromórás vitatkozás, ami aztán a szeptemberi tanácsülésen zajlott, és aminek a konzekvenciáját úgy vonhatta volna le Fekete Géza tanácselnök, ha félreáll. Ehelyett jön a melldöngető, dicsekvő polgármesteri ajánlás, melynek olvastán az ember meg- hökken: te jó isten, talán csak nem ilyen "káderek" kerülnek majd az önkormányzati választás során vezető pozícióba! Palágyi Béla „Szent Korona ’-vizsgálat Nyomozás közösség elleni izgatás miatt A Legfőbb Ügyészség állampolgári bejelentés alapján szeptember 3-án tényfeltáró vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a „Szent Korona” című hetilap működése megfelel-e a törvényes előírásoknak. A Legfőbb Ügyészség hétfőn tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a vizsgálatot befejezte. Megállapította, hogy a hetilap működése formailag megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. A vizsgálat kiterjedt a hetilapban megjelent cikkek tartalmára is. Az ennek során feltárt tények arra utalnak, hogy a lap több írása a közösség elleni izgatás bűntettének alapos gyanúját kelti, ezért a Legfőbb Ügyészség nyomozást rendelt el, amelynek lefolytatásával a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg. (MTI) Lezáratlan vita a vállalati törvény átalakításáról
