Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-02 / 99. szám
Néplap 2 ' 1990. AUGUSZTUS 2. Térségi együttműködés a szorosabb európai kötődésért Befejeződött a Duna-Adria csúcstalálkozó 6500 forint a létminimum Lesz-e 5600 forint a minimálbér? / Folytatás az 1. oldalról / parlamenti demokráciát és az emberi jogok tiszteletét. Ezek az alapértékek egyben a partneri viszony fundamentumául is szolgálnak az együttműködésben részes államok számára. Az európai stabilitás erősítését szolgáló feladatok között a politikai okmány kiemelt helyen említi a kisebbségek jogainak érvényesítését, hangoztatva: a Duna-Adria kooperáció a régió saját földrajzi keretei között már most nekilát a kisebbségi problémák rendezésének. Ám e problémakör átfogó kodifikálását a helsinki folyamattól, illetve az Európa Tanácstól várják az Ötök. Az együttműködést konkretizáló három éves programcsomag a többi között előirányozza az / Folytatás az 1. oldalról I A szervezet nem kíván feljelentő hivatal lenni, de a beérkező ügyeket vizsgálatra, parlamenti képviselőinek interpellálásra vagy a nyilvánossághoz továbbítja. Az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy - pártállástól függetlenül - mind jobban oldódik az állampolgárok félelme, ha környezetükben is érződik az erős tisztulási folyamat. Mindennek hátteréül hozta létre jogsegélyszolgálatát az MDF. Az információs és jogi tanácsadó szolgálat tevékenységét Mes- terházyné Fogarasi Gabriella jogészak-déli, illetve a kelet-nyugati autópálya-hálózat és a vasútvonalak fejlesztését. Kiemelten kezeli a három éves program a Trieszt-Ljubjana-Budapest autópálya megépítésének tervét. A csúcstalálkozó záróeseményeként sajtókonferenciát tartottak, amelyen az öt állam kormányfői értékelték a tanácskozás eredményeit. A sajtákonferencián Antall József hangoztatta, hogy a Magyar Köztársaság az Európa egészéhez fűződő kapcsolatok építése mellett érdekelt a kontaktusok szorosabbra fűzésében olyan térségekkel is, amelyekkel hosszú történelmi fejlődés sorában formálódott az együttműködés. Ilyen a Duna-Adria kooperáció tanácsos mutatta be az újságíróknak. A szolgálat feladataként jelölte meg az igazságszolgáltatásban megingott állampolgári bizalom megerősítését, a szakszerű jogi tanácsadást, a rendszerváltással kapcsolatosan még fokozódó jogbizonytalanságban való eligazodás segítését, a helyhatósági-választási és önkormányzati törvénnyel kapcsolatos jogi felvilágosítást. Lezsák Sándor annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi politikai erőnek létre kellene hoznia saját jogsegélyszolgálatát. térsége is, amely Magyarország hagyományos politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatrendszerét fogja át. A jelenleg Európában zajló folyamatokat Antall József új történelmi korszak nyitányaként értékelte, amely jelentőségében csak a múlt századi nagy átalakulásokhoz hasonlítható. Az átalakulások kulcskérdéseként érté/ Folytatás az 1. oldalról / A vagyon elleni bűncselekményekkel összesen 3,1 milliárd forint kárt okoztak a bűnözők, és ebből mindössze 237,7 millió forintot sikerült megtéríteni. Több mint 50 százalékot meghaladó a bűnözés növekedése Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém. Baranya és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékben. Budapesten 41.359 bűncselekményt követtek el, ez 37,6 százalékos emelkedést jelent. A rendőri szervek az év első felében mintegy 147.000 ügyben fejezték be a nyomozást, a vizsgálatok eredményessége azonban 46,5 százalékra csökkent. Az eljárások döntő többsége tehát eredménytelen maradt, vagyis nem sikerült megállapítani a bűncselekmény elkövetését, illetve az elkövetőt. Az eredményesség Budapesten (30,6 százalék), Fejér (40,6 százalék), Sza- bolcs-Szatmár-Bereg (44,2 százalék) és Hajdú-Bihar megyében (44,5 százalék) a legalacsonyabb. kelte a magyar kormányfő a német egység helyreállítását. Ezzel kapcsolatban kijelentette, a magyar megítélés abból indul ki, hogy Németország megosztottsága mellett nem konzerválható az "egészségtelen" status quo Európában. Emellett azonban igen fontos, hogy a német egység helyreállítása az európai stabilitást biztosító garanciális elemek fenntartásával, illetve megteremtésével történjék. Antall József ilyen garanciális elemként említette az atlanti gondolatot, amely az Egyesült Államok európai jelenlétének kereteit biztosítja. És ilyen a most kialakuló Duna-Adria kooperáció is - közölte. A legtöbb bűnügyben - összesen 103.668 esetben - a rendőri szervek ismeretlen tettes ellen indították a nyomozást, ám mintegy 74.000 esetben nem találták meg. A felderítési arány országosan 38,9-ről 28,9 százalékra csökkent, tehát az ismeretlen elkövetők legnagyobb része elkerülte a büntetést. (MTI) / Folytatás az 1. oldalról / a légkör azonban csak akkor vált pattanásig feszültté, amikor a minimálbérek szintje került napirendre. A munkavállalók képviselői a jelenlegi 4800 forintos minimálbér 5700 forintra emelését kérték. A munkáltatók először elismerték ennek jogosságát, aztán néhány szervezet képviselője visszakozott a kormány által javasolt 5100 forintra, később az 5400, majd az 5600 forintos összegre tettek javaslatot. Amikor - már este - a munkavállalók képviselői is elfogadták az 5600 forintot, s többek között garanciát kértek arra, hogy a költségvetési szférában is biztosítsa a kormány ezt a minimálbért, a kormány képviselői 48 órás haladékot kértek a megállapodás végleges jóváhagyására. A munkavállalók ezért kilátásba helyezték, hogy a munkáltatókkal együtt nyilvánosságra hozzák egyezségüket, kifejezve értetlenségüket a kormány magatartásával szemben. A munkavállalói kör bizonyította, hogy a 30 százalékos inflációval számolva 6150 forint a társadalmi minimum. (Jelenleg egyébként több mint 1 millió 200 ezer ember kap napi nyolc órai munkáért havi 5700 forint alatti összeget.) A munkavállalók képviselői szükségesnek tartották, hogy jövőre a társadalmi minimum szintjére emeljék a minimálbérek nettó összegét, majd ezen a szinten indexálják, azaz automatikusan az áremelésekhez igazítsák. A vita során Rabár Ferenc pénzügyminiszter kifejtette: a költség- vetésnek jelenleg nincs több lehetősége mint a minimálbérek 5100 forintra emelése, azaz a minimális szociális kompenzáció elérése, illetve bizonyos bérnövekményi körben az adókedvezmények megadása. Az ezen felüli béremelésekhez a költségvetésnek máshonnan kell elvonni az eszközöket. A kiosztott előterjesztés szerint a minimálbér 5600 forintra emelésének idei négy havi költsége a vállalatok, a mezőgazdaság, illetve a költségvetés számára 1,6 milliárd, 1 milliárd, illetve 0,5 milliárd forint. Az MSZOSZ szakértője szerint, amennyiben a költségvetés bizonyos körben adókedvezményeket is vállalna, ez további néhány száz millió forintos terhet jelentene az államkasszának. Hogyan döntöttek akereskedők Szolnokon? / Folytatás az 1. oldalról / Nem akarjuk azonban egyszerre a fogyasztókra zúdítani a többletköltségeket... Változatlan marad a cukor ára. Nem alkalmaztunk a kereslethez igazodó árakat." Augusztus 6-ától 20-25 százalékkal emelkedik - itt is fajtától függően - a liszt fogyasztói ára az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat boltjaiban. Ez megjelenik a száraztészta 10-15 százalékos árnövekedésében is. Itt is változatlan marad a cukor ára. Az ÉKV-nál havonta két alkalommal "igazítják ki” az árakat. A hozzájuk érkező "árközlések" egyre gyakoribbak - mondták el az ÉKV-nál, de amíg lehet, megpróbálják késleltetni a fogyasztói árak emelését - állították. Nem várhatnak azonban tovább a tokaji borok 20 százalékos, a Róna üdítők 17 százalékos és a méz 20 százalékos áremelésével. A Csemege Kereskedelmi Vállalatnál a 14 forintos liszt ára 17.10-re emelkedik, ami 22 százalékos változást jelent. Augusztus 1-jétől az eddigi vállalati ár helyett árszorzót alkalmaznak. Ennek következtében más ára lehet egy terméknek a fővárosban, és más vidéken. A párt jogsegélyszolgálata dolgozik, de... Az MDF nem kíván feljelentő hivatal lenni A rendőrségi vizsgálatok többsége eredménytelen A Fortunával Kárpátalján / 1. / Hidat verni magyar és magyar között Nyíregyházán még megállt az autóbusz, hogy a csoport tagjai a hiányosnak vélt készletüket feltöltsék. Üdítőt, élelmet, ajándéknak szánt édességet, hanglemezeket vásároltak, meg koszorút (hazai földről), hogy kegyeletüket leróják az áldozatok emlékhelyeinél. S azután indult a busz keresztül Szabolcson, a Nyírségen, egészen Záhonyig, hogy a határnál átlépve Kárpátaljára vigye az igazi ajándékot, a magyar szót. A Jászfényszarui Fortuna Együttes küldetésben járt, valójában nem is ajándékot vinni, hanem építeni indult. Folytatni azt, amit több éves nekikészülődés után végre tavaly koratavasszal megkezdhettek: hidat verni magyar és magyar között a határon át. Tülekedés Nyugat felé Mi a két határállomás között a senki földjén haladva, föntről kémleltük a szőke víz közepén a 70 éve képletesen meghúzott záróvonalat, mely elválaszt földet, embert, kultúrát. A hegyi folyóból alföldivé szelídült Tisza lapályokat, apró szigeteket képezve vonult alattunk, s szemérmesen, sértődötten takarta el amit kerestünk, hisz ő nem elválaszt, hanem összeköt országokat, népeket, kultúrákat. A természeti kapcsolatoktól azonban eltérően alakultak az emberiek, s a hét, de leginkább az utóbbi négy és fél évtized mély szakadékot vont testvérek, rokonok közé. Kovács Andrásáé, a Fortuna Együttes vezetője évek óta próbálkozott már férjével együtt leküzdeni ezt az akadályt, de egyszerűen nem lehetett odaátról semmilyen információhoz jutni. Végül egy Kárpátaljáról szóló tévériport segített, hogy ismerősöket szerezzen. így kapott az együttes tavaly meghívást néhány településre, s a már kitaposott úton haladva ismételték meg idén a látogatást. A magyar oldalon gyorsan átrakták a csoportot a határon, s odaát sem tartott negyedóránál tovább a várakozás. De amikor a megszokott tempóban meglódult volna az autóbusz, hamar rá kellett döbbenni, hogy más világba csöppentünk. Nem is annyira a kátyús, töredezett burkolat miatt, hanem a határátkelő előtt, velünk szemben több sorban zsúfolódó autótenger miatt. Egy jugoszláv kamion állta szemből utunkat, úgy, hogy még a padkára húzódva sem tudtunk továbbvergődni. Mögötte végeláthatatlan sor. Úgy tűnt, órákra megbénul a forgalom. Különös, hogy ezen rajtunk kívül senki sem idegeskedett. Mindenki állhatatosan a tenyérnyi országunk felé tülekedett, és onnan úgy látszott, hogy a sor keresztülkígyózik a Kárpátokon egészen be az Európa felé menetelő Oroszországba. Ennél nagyobb gondok, meglepetések is vártak azonban még ránk. A vendéglátással nem volt sehol probléma, szívüket- lelküket ki tették házigazdáink értünk, hanem a díszletezés, és főleg a technikai feltételek miatt főtt Kovácsné, Rozika néni feje. Miközben közeledtek a kékellő hegyek, két-három nyelven kiírt helységnévtáblákat hagytunk el sorban. Nem is győztük az első hallásra is ismerősen csengő magyar településeket megjegyezni, legfeljebb annyi kép maradt meg róluk, hogy szebb, rendezettebb házakhoz, főutcákhoz szoktunk odahaza. A házak jellege, színezése is elütött a hazaiaktól az utunk elején, és nem mutatott rokonságot, a számomra legalábbis ismerős, magyarországi felső-tiszavidéki paraszti építkezéssel. Majd, ahogy napok múlva tovább haladtunk, a Beregszász környéki falvak ugyanazt a hangulatot árasztották, mint a túloldali Tarpa környéki, apró települések. Ugyanazok a szőlővel befuttatott tor- nácos házak, szemközt alsókonyhával, hátul gazdasági épületekkel, kerttel. Pedig a kapcsolatok teljesen megszakadtak, a szokások mégis egymástól elszigetelten is hasonlóan éltek tovább. A jász fülnek oly jellegzetes felső-tiszavidéki tájszólás, hanglejtés, sőt a mi vidékünkön ismeretlen kifejezések is azonosan ismétlődtek. Magyar zászlók alatt Ahogy átvergődtünk a forgalmi dugón, hamarosan megállítottak a fogadásunkra elébünk siető, s jó ideje minket üldöző vendéglátóink, Király Kornéliáét Vezetésükkel vonultunk be Gátra, a 3200 lelkes, csaknem teljesen magyar településre. A falut, ahol négy éjszakát töltöttünk, a sűrű program miatt nem volt idő feltérképezni, de szembetűnő volt a hatalmas iskolakomplexum és a tágas előcsarnokkal, nézőtérrel ránk váró művelődési ház. Első este már fellépésre készült a társaság. A szomszédos Dercenben volt az új szereposztásban színre vitt Óz, a mi varázslónk premierje. Míg a színpadon lázas ütemben folyt a munka, odakint lassan gyülekezni kezdtek a gyerekek. Megjelentek a felnőttek is, akik a helyi KMKSZ-vezető körül csoportba verődve a napi teendőket tárgyalták. Híreket adtak, folyóiratot osztottak, tagsági díjakat szedtek, és a másnapi rendezvényre a Székely himnusz sokszorosított példányait terjesztették. Maga az előadás számomra elmaradt a fényszarusi főpróbán megismert produkciótól, sőt még a technika is rontotta az illúziót, mert a nagy terheléstől félidőben kialudtak a fények. Sötétbe borult a kul- túrház egy szűk félórára, s hogy a közönséget a szétszéledéstől egybetartsák a színjátszók, élükön a gonosz nyugati boszorkánnyal, közös játékra invitálták a jelenlévőket. Mikor a fények újra kigyulladtak, a gonosz elnyerte méltó büntetését, Dorka hazatalált, társainak is jóra fordult a sorsa. A meghatóan szép mese a hálás közönséggel, a kitörő taps pedig a színjátszókkal feledtette a kényszerszünetet. Másnap, vasárnap nevezetes ünnepre ébredt a kárpátaljai magyarság. Tiszaúj- lak (Vilok) főterén, az Esze Tamás emléktáblánál gyülekeztek táblák, piros-fe- hér-zöld zászlók alatt az emberek, hogy közösen vonuljanak a közeli turulmadaras emlékműhöz, amit az ukránok előszeretettel neveznek főnixmadámak. Mert nem ismerik a magyarok eredetmítoszáról szóló turul legendát, véltem én... Mert nagyon is jól ismerik, állították a helybeliek. Korabeli fényképek alapján a múlt év júliusában a Határőr Agrárérc Kolhoz segítségével állították újra fel az egykori turulos Rákóczi-emlékművet, melyet eredetileg fejedelemurunk hamvainak hazaszállítása alkalmából 1906-ban emeltek a szabadságharc első sikeres csatájának, a tiszai átkelésnek emlékére. A csehek idején még ünnepelhettek ott a magyarok, de ’44 őszén a "felszabadítóknak" első teendőjük egyike volt az emlékmű ledöntése. Talapzatát azután változatlanul átszállították a tiszaújlaki felszabadulási emlékműhöz, az ország valamennyi vármegyéjéből összehordott dombot pedig széttúrták. A Tisza-hídon énekelve hömpölygött át a nemzeti zászlós tömeg, majd körbevette, elárasztotta az emlékhely környezetét. A 30 ezer tagot számláló Kárpátal- jai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) csaknem valamennyi szervezete képviseltette ott magát, becslések szerint mintegy 15-20 ezer ember. Voltak ruszinok is,, mert mint Szlivka Borisz, a Kárpáti Ruszinok Szövetségének elnöke az ünneplőket emlékeztette, Rákóczi szerette ruszinjait, és július 16-a nekik is ünnep. Kárpátok lábainál- Tavaly még nem vonulhattunk ki a magyar zászlóval - mondta az emlékbeszédek, koszorúzások után Zselicki József tanár, a KMKSZ Ungvár járási elnöke -, de a szövetség, és az általunk mozgósított tömegek nyomására mára ez is valóság. Pedig talán nem is gondolják odaát, hogy külön harcot igényelt a Kárpátalja megnevezés elfogadtatása is, mivel hivatalosan mi Kárpáton túli terület vagyunk. A kárpátaljai népek közös ünnepét vidám juliális követte a Tisza-parton, mely hasonlítom az itthoni majálisokhoz, de ott nem voltak elárusító sátrak, sergők, céllövöldék, hiányzott a sör is, volt azonban egyéb alkohol, és tömeg. A teret elborította a saslik-sütők fojtó füstje, és az eseményre összetákolt színpadon igazi felső-tiszavidéki dalokat adtak elő, táncokat mutattak be gyermek- és felnőttegyüttesek. (Folytatjuk) Lukácsi Pál
