Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-06 / 102. szám

2 1990. AUGUSZTUS 6 Néplap Elfogadták a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot /Folytatás az 1. oldalról/ selők érezték, és Szabad György is kijelentette, hogy termé­szetesen nem azonos méretű dol­gokról van szó, szavait nagy taps köszöntötte. A helyi önkormányzatokról szóló törvény, miként azt a pre- ambulum kimondja: elismeri és védi a helyi közösségek önkor­mányzáshoz való jogait. Lehető­vé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, il­letőleg a választott helyi önkor­mányzat útján - önállóan és de­mokratikusan intézze a helyi ér­dekű közügyeket. Az illetékes országgyűlési bi­zottságok együttes jelentése összesen 83 módosítást tartalma­zott. A leglényegesebb indítvá­nyok: a helyi képviselők és pol­gármesterek általános választá­sán a nemzeti vagy etnikai ki­sebbség legtöbb szavazatot ka­pottjelöltje, kisebbségének helyi szószólójává válik. A képviselő- testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghall­gatást tart, amelyen az állampol­gár és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A települési képviselőtestület minőségi több­ségi határozattal kezdeményez­heti, hogy az Országgyűlés a te­lepülést a területével határos má­sik megye területéhez csatolja át. Az Országgyűlés - a képviselő- testület kérelmére - az 50 ezernél több lakosú várost megyei jogú várossá nyilvánítja. A főváros önkormányzati rendszerének részletes szabályait külön tör­vény tartalmazza. E törvényt 1990. november 30-áig kell megalkotni. A helyi önkormány­zatok törvényességi ellenőrzését a köztársasági megbízottak vég­zik. Az Országgyűlés határozatot hozott a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről, székhelyéről, illetve a köztár­sasági megbízottak működési te­rületét meghatározó régiókról. E határozatok a helyi önkormány­zati képviselőtestületek tagjai­nak ez évi megválasztásának napjával lépnek hatályba. Az Országgyűlés pénteken nem sokkal este 11 óra előtt elfo­gadta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényja­vaslatot is. A képviselők ezúttal nem egészen egy óra alatt hatá­roztak: a javaslatot 292 igen sza­vazattal, egy tartózkodás mellett iktatták törvénybe. Döntésükkel a szeptember 30-diki választá­sok után a tanácsrendszer meg­szűnik. A választási törvény in­tézményei és részletszabályozá- sái kivétel nélkül az önkormány­zatok kibontakozását és megva­lósítását szolgálják. Megszűn­nek a közös tanácsok, minden település alkotmányos jog alap­ján választhat képviselőtestüle­tet. Az új törvény a jelölés rend­szerét a korábbi szabályoktól el­térően gyökeresen átalakította, megszüntetve egyes politikai szervek kiváltságos jogait, és minden választópolgár számára azonos módon lehetővé téve a választásokon való részvételt. A 10 ezer lakosnál kisebb települé­sen úgynevezett kislistán, a na­gyobb lélekszámú települése­ken, illetve a fővárosi kerületek­ben kétszavazatos választási rendszerben a képviselők felét egyéni választókerületekben, másik felét listákon választják. A budapesti kerületekben polgár- mestert, a főváros élére főpolgár­mestert választanak. Az elnöklő Szűrös Mátyás a késői időpont ellenére sem füg­gesztette fel az ülést. A képvise­lőkre még egy szavazási proce­dúra várt: az Országgyűlés tiszt­ségviselőinek megválasztása. Mint ismeretes, az Ország- gyűlés alakuló ülésén a törvény­hozó testület elnökévé választot­ták Göncz Árpádot, aki azt köve­tően - az alkotmány rendelkezé­sei alapján - a köztársaság ideig­lenes elnöke lett. Ugyanazon az ülésen Szabad György képvise­lőt alelnökké választották, majd megbízták az Országgyűlés el­nöki teendőinek ellátásával. Göncz Árpád köztársasági el­nökké választásával ország- gyűlési elnöki megbízatása meg­szűnt, így betöltetlen maradt a parlament elnöki és egyik alelnö­ki tisztsége. A parlamenti párt­csoportok vezetői és a független képviselők megbízottja az alaku­ló ülést előkészítő megállapo­dásban rögzítették az Ország- gyűlés tisztségviselőire történő jelölés elvét. Eszerint a legna­gyobb parlamenti párt, a Magyar Demokrata Fórum az elnököt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Szocialista Párt az alel- nököket jelöli. Mindezek alapján az MDF az Országgyűlés elnökévé Szabad Györgyöt, a megüresedett alel­nöki tisztségre Dombach Alajost javasolta. A titkos szavazást kö­vetően Szűrös Mátyás kihirdette az eredményt. Eszerint az képvi­selők 236 igen és 53 ellenszava­zattal Szabad Györgyöt az Or­szággyűlés elnökévé, Dombach Alajost 271 igen, 15 ellenszava­zattal alelnökévé választották. Éjfél előtt néhány perccel Sza­bad György emelkedett szólásra, hangsúlyozva: tudatában van an­nak, hogy ezen a késői órán illet­lenség lenne semmit nem mon­dani, de még nagyobb illetlenség lenne, ha a képviselőket feltarta­ná. Rövid beszédében megkö­szönte a képviselők bizalmát. Mint mondta: büszke arra, hogy olyan politikai körülmények kö­zött kapott bizalmat, amikor bát­ran adhattak le ellenszavazatot az egyetlen jelöltre. Kijelentette, hogy szeretne "hasznos eszköze" lenni a demokratikus átalakulás­nak, s ebben a szándékában a mostani szavazás megerősíti. Önmagát demokratának tartva, parlamenti tisztségét arra kíván­ja felhasználni, hogy nemzedé­kénél egy jobbnak készítse elő az utat. Szűrös Mátyás a maratoni ülés végén, pontban éjfélkor kelle­mes pihenést kívánt minden kép­viselőnek arra a rövid szabad­ságra, amelyre lehetőségük nyí­lott. Az Országgyűlés augusztus 27-én tartja következő plenáris ülését. A TISZA-TO SZÉPÉ Az Abádszalóki Nyár ren­dezvényei közül is kiemelke­dett a tegnap délutáni szép­ségverseny, melyre a tik­kasztó hőség ellenére is so­kan voltak kiváncsiak. 17 in­duló közül a népes zsűri Ro­már László vezetésével a szolnoki őri Adriennt (a 17- es sz. versenyző) választotta meg a Tisza-tó Szépének, udvarhölgyekké pedig Fe­hér Andreát és Besenyei Évát. Fotó: Mészáros Irak kivonulást ígér Kuvaitból IFolytatás az 1. oldalról/ külügyeket Valid Szaud Moha­med Ábdullah őrnagy, a szintén kulcsfontosságú olaj- és pénz­ügyeket Fuad Husszein Ahmed százados irányítja, míg az iszlám ügyekért felelős miniszter Isz- szám Abdul-Madzsid Hasszán százados. Irak közben sietett kijelenteni: kész tárgyalásokat kezdeni a „szabad Kuvait ideiglenes kor­mányával” a határvitáról, az olajtermelésről és a pénzügyi el­lentétekről. (Mint ismeretes, Irak azért szállta meg Kuvaitot, mert ezekben a kérdésekben nem en­gedett Bagdadnak a kuvaiti veze­tés.) A kuvaiti rádió szerint az új1 kormány a közeljövőben meg is kezdi ezeket a tárgyalásokat. Meg nem erősített hírek sze­rint Irak vasárnap hajnalban megkezdte csapatainak kivoná­sát a megszállt Kuvaitból. A hírt egyelőre csak az AFP francia hír- ügynökség jelentette az INA ira­ki hírügynökségre hivatkozva. Bagdad még szombaton este megállapodott az ideiglenes ku­vaiti kormánnyal, hogy az iraki­ak a bejelentett menetrend sze­rint a hét végétől kezdve kivo­nulnak Kuvaitból. Bagdad egyébként szombaton ismételten hangoztatta: csapatai nem szándékoznak behatolni Szaúd-Arábia területére. Hír- ügynökségi jelentések szerint az irakiak a szaúdi határ közvetlen közeiéig nyomultak előre. Amerikai katonai akció Libériában Osztrák ellenzéki vélemény a világkiállításról Népszavazást követel a Buda- pest-Bécs Vdágkiállítás ügyében a jobboldali, ellenzéki Osztrák Sza­badságpárt parlamenti frakciójá­nak vezetője. Norbert Gugerbauer szerint egyre kevesebb osztrák ál­lampolgár pártolja a közös világki­állítás eszméjét. Gugerbauer különösen azon el­képzelések ellen hadakozott vasár­napi nyilatkozatában, amelyek sze­rint Magyarország a budapesti Ex­póval kapcsolatos megrendelések révén kártalaníthatná a bős-nagy­marosi beruházás leállítása miatt veszteségeket szenvedő osztrák cégeket. A frakcióvezető szerint a világkiállítás igen kevés hasznot hajtana az osztrák gazdaságnak. Még az osztrák idegenforgalom sincs rászorulva, hiszen így is jól ki vannak használva kapacitásai. Amerikai katonai akció kezdő­dött vasárnap reggel Libériában az ott lévő amerikai állampolgárok evakuálására és az Amerika Hang­ja rádióállomás védelmére - jelen­tette be vasárnap délelőtti sajtóér­tekezletén a Fehér Ház szóvivője. Mariin Fitzwater közölte: 225 tengerészgyalogos érkezett heli­kopteren Monroviába, és azonnal megkezdte a nagykövetség sze­mélyzete egy részének evakuálá­sát. Ellenállásba nem ütköztek. A szóvivő közölte még, hogy a mini­mumra csökkentik a követség lét­számát. Fitzwater tagadta, hogy az akció az Egyesült Államok kato­nai beavatkozását jelentené a libé­riái polgárháborúba. Hírügy­nökségek megjegyzik, hogy a Li­béria partjainál már hetek óta ott­tartózkodó négy amerikai hadiha­jó továbbra is a partok közelében marad, fedélzetükön négyezer ka­tonával. Az amerikai akció előzménye, hogy Prince Johnson, a Sámuel Doe elnök megdöntését vezető ka­tonai erők parancsnoka már szom­baton közölte: utasította embereit, hogy fogjanak el minden Monro- viában lévő külföldit. Johnson ez­zel azt akarta elérni, hogy valame­lyik külföldi állam katonai erővel avatkozzon be a libériái polgárhá­borúba. A parancs hétfőtől lép életbe, s a libériái fővárosban ma­radt mintegy 2 ezer külföldi közül először az amerikai, a brit, a liba­noni és az indiai állampolgárokat fogják őrizetbe venni - mondta Johnson, aki megnyugtatta a saj­tót: titkos helyre viszik őket, de semmi bántódásuk nem lesz. Erdélyi hagyományőrzők Jászberényben /Folytatás az I. oldlaróll ból, Palotaszegről, Mezőségről, Mold­vából, a Küküllő mentéről és a Szé- kelységből érkezett táncosok, zenészek. Amint a menet a rendőrség előtt a Rá­kóczi útra felkanya­rodott, a gyimesi ze­nészek rázendítettek a Rákóczi indulóra, és úgy, zeneszóval énekelve, tánclépé­sekkel vonult a tö­meg, táborlakók, helybeli kíváncsiak az ifjúsági ház elé, ahol már népművé­szeti vásár várta az érkezőket. Közben az ezres tömeg meg- megállt a forgalomtól rövid idő­re ellárt utakon, hogy a tánco­sok, a nézelődők, fotósok és vi­deósok gyűrűjében rövid előze­test adjanak az esti gálaműso­rukból. A Bercsényi-Dózsa György út kereszteződésénél, a könyvtár előtt felállított ideiglenes színpa­don valamennyi hagyományőr­ző csoport bemutatót tartott. Közben a színpad mögötti főfor­galmi úton, melyet részben elállt a kíváncsi közönség, lépésben hajtottak az autók, kamionok, röpke pillantást vetve a színes forgatagra. Megcsodálhatták az idős erdélyi táncosok fellépését az országos mézvásárra érkezett termelők, felvásárlók is. Délután 3 órakor a Déryné Mővelődési Központban fóru­mot rendeztek a határainkon kí­vül élő magyarság néptánc és népzenei kultúrájának megőrzé­séről. A beszélgetés, tanácskozás legfőbb témája a gyűjtőmunka volt. Héra Istvánná, az Országos Közművelődési Központ osz­tályvezetője Bartók Béla példája nyomán a néptáncművészetben is megkezdődő gyűjtés archivá­lásának problémáiról szólt. Ez jelentette más szakembereknek is a legtöbb gondot, mert mint az egyik hozzászóló elmondta, a gyűjtés ma divattá lett. Sajnála­tos, hogy tisztességes paraszt­embereket, adatközlőket felelőt­lenül zaklatnak laikus vagy félig képzett lelkesültek. Kallós Zoltán kolozsvári folk­lorista a gyűjtők felelősségére fi­gyelmeztetett, és beszámolt saját gyűjtési tapasztalatairól. A vitá­ból, melyben részt vett Páva Ist­ván marosvásárhelyi népzene- kutató, Szép Gyula kolozsvári művelődési tanácsos és a házi­gazdák közül Péterbence Anikó, valamint Papp Imre, kirajzoló­dott, hogy szükség van a szom­szédos magyarlakta területeken is valamilyen intézmény, szövet­ség létrehozására, mely össza- hangolná, szervezné az anyaor­szág és az elszakadt kisebbsé­gek, illetve a diaszpóra magyar­ság néptánc, népzenei életét, tá­jékoztatna fesztiválokról, képzé­sekről, szakmai eseményekről. Felföldi László, az MTA Ze­netudományi Intézetének osz­tályvezetője a gyűjtőmunkát se­gítő Martin György Alapítvány­ról tájékoztatta a jelenlévő mint­egy 80 érdeklődőt. A sokakat foglalkoztató gyűjtésetika prob­lematikájáról szólva pedig ő nem egy szabályrendszer kidol­gozásában, hanem a gyűjtő, adatközlő és felhasználó között kialakuló szokástörvényben lát megoldást. A fórum a szentbene- deki táncosok részvételével, a nagyteremben reprodukált be­mutató jellegű gyűjtéssel ért vé­get, amelyben a jelenlévőkkel közösen történt az adatrögzítés. Este ugyancsak a Déryné Műve­lődési Központ zsúfolt nagyter­mében kezdődött a hagyo­mányőrző táncosok gálaestje. A lelkes és értő közönség előtt a magyar kultúra legkeletibb vé­geiről is érkezett táncosoknak, énekeseknek könnyű volt kirob­banó sikert aratniuk. Minden produkciót vastaps kísért, a fel­lépők pedig maguk és a hálás közönség szórakoztatására ízelí­tőt adtak ünnepeik hangulatából. Elszorult az ember szíve, mi­kor a románság tengerében el­merülő csángók egyike a klézsei Luca néni a "Hol vagy, István király, téged magyar kíván”-t énekelte, majd derűre fakadt a csíkszentdomokosiak tréfás táncmotívumaim, medvetáncán. Rítt a hegedű, sírt a furulya, mi­kor a moldvai asszonyok járták rejtőzködő táncukat, és tombolt a közönség, mikor a gyimesiek majd szétrúgták a színpadot. Nem művészi koreográfia, ha­nem az ősi szokások és a zené­szek kényének engedve a belső kényszerek igazgatták mozdula­taikat, úgy járták, mint otthon a lagziban, s kedvüket csak fokoz­ta a nemzetközi nézősereg. A rendezvénynek különös rangot adott, hogy idehaza nem lépett még egyszerre ilyen nagy létszámú hagyományőrző a szín­padra.- Lukácsi ­Fotó: Illyés

Next

/
Thumbnails
Contents