Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-04 / 101. szám

Folytatta munkáját az Országgyűlés r- ^ Göncz Árpád életrajza /Folytatás az 1. oldalról/ niszterelnök a Ház korelnökét védelmébe véve utalt a 90. esz­tendejébe lépett katona második világháborús szerepére, helyt­állására. Életútját ismerni kell ahhoz - mondta -, hogy a gyanú árnyéka se merülhessen fel, me­lyik oldalon állt, kikkel rokon­szenvezett. Antall József úgy ítélte, hogy a sokat idézett mondat, amely szerint a ’’Horthy-hadsereg” harca igazságos volt, ha a kom­munizmus ellen harcolt - való­ban nem volt szerencsés megfo­galmazás, mert ilyen formában - átfogó elemzés nélkül - belema- gyarázásokra adhat alkalmat. A tábornok nyilvánvalóan arra kí­vánt utalni, hogy egy új honvéd­ség született, s e honvédség in­tegritását, becsületét, tisztessé­gét kívánta hangsúlyozni, még akkor is, ha azt rossz oldalon, és nem jó célért vetették be. A miniszterelnök csaknem félórás történeti fejtegetését zár­va rámutatott arra: a magyar honvédség tisztikara már-már skizofrén állapotot jelentő nagy dilemmaként élte meg, hogy a Szovjetunió egyszerre volt a Hit­ler elleni szövetség egyik tagja és a sztálini rendszer képviselő­je­Antall József szavait követő­en a frakcióvezetők ismételten szót kértek, jóllehet a csütörtöki ülésnapon az e kérdés feletti vita lezárásáról határoztak. A Fidesz képviseletében Fodor Gábor hangsúlyozta: a fiatal demokra­ták fejet hajtanak Kéri Kálmán életútja előtt, ugyanakkor a má­sodik világháború minden áldo­zata előtt is, függetlenül attól, hogy melyik oldalon álltak. Ugyanakkor kifejtette: a tisztele­tet parancsoló 90 év ellenére Ké­ri Kálmán is követhet el hibákat, márpedig ez az immár egy hete vitatott felszólalása, hiba volt. Fodor Gábor megismételte a Fi- desz-frakció tagjai által már többször kifejtett álláspontot, miszerint a Parlamentben el­hangzott kijelentéseknek óriási súlyuk van, s ebből adódóan minden szóért a megnyilatkozó- nak kell viselnie a felelősséget. Végezetül Kéri Kálmánnak a Magyar Nemzetben napvilágot látott nyilatkozatára hivatkozva megállapította: az interjú tanúsá­ga szerint az egykori vezérkari tiszt megerősítette, hogy Ma­gyarország annak idején helye­sen cselekedett, amikor megtá­madta a Szovjetuniót. Ez utóbbi hivatkozást cáfolta az ismét szót kérő Antall József, rámutatva, hogy az inkriminált szövegrészben Kéri Kálmán csupán arra utalt: a magyar kato­nai vezetés szorgalmazta a Szov­jetunió elleni hadbalépést. Már­pedig - mint hozzátette - ez való­ban történelmi tény. Mindemel­lett a kormányfő hangsúlyozta: a mostani vitában is tettenérhető az ellenzéknek az a szándéka, hogy az MDF-frakció végre ha­tárolja el magát a párthoz tartozó valamely képviselő vitatható megnyilatkozásától. A minisz­terelnök egyértelművé tette: az MDF nem híve az ilyen jellegű elhatároló nyilatkozatoknak. Solt Ottilia, az SZDSZ-frak- ció képviseletében kért szót, és közölte: nem kívánják, hogy az MDF személyektől határolja el magát, csupán nézetektől. Horn Gyula már élesebben fogalma­zott, amikor - a miniszterelnök nyilatkozatára reagálva -leszö­gezte: nem lehet egyidejűleg ne­met mondani a hitleri fasizmusra és helyeselni a Szovjetunió elle­ni fegyveres agressziót. " Ezen a ponton az elnöklő Szű­rös Mátyás lezárta a vitát. A plénum - áttérve a helyi ön- kormányzatokról, valamint az önkormányzati képviselő testü­letek és a polgármesterek válasz­tásáról szóló törvényjavaslatok­ra - elsőként az illetékes bizott­ságok jelentéseit hallgatta meg. A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója részletesen foglalkozott az egyes módosító javaslatokkal, hozzá­fűzve a testület véleményét, szám szerint is ismertetve a bi­zottsági szavazások eredménye­it. Mint mondta: ezen indítvá­nyok azt a célt szolgálják, hogy valamiféle garanciát építsenek a törvénybe az önkormányzatok tulajdonának, vagyonának meg­teremtése érdekében. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat feletti mintegy két órán át tartó részle­tes vitában huszonhármán kértek szót. Több olyan észrevételt tet­tek, amelyek nyomán bizonyos javaslatokat más jogszabályba kell a jövőben beépíteni. Az MDF képviselői egyebek közt azt szorgalmazták, hogy a régiók székhelyének kiválasztásakor a legnyomósabb érveket vegyék figyelembe; a vadászati jogból származó bevétel az önkor­mányzatokat illesse; a települési önkormányzat első rangú felada­ta a táj fejlesztése, fenntartása legyen. Fodor András Attila (MDF) a köztársasági biztos el­nevezés elvetését javasolta, sze­rinte a törvényességi, illetve ön- kormányzati biztos megfelelőbb lenne. Az ellenzék soraiból fel­szólaló Kóródi Mária (SZDSZ) a. törvény elfogadásának jelentő­ségét abban látta, hogy az csök­kenti az átalakulás körüli bi­zonytalanságot. Fontosnak tar­totta, hogy az önkormányzatok létrehozásával minél kevesebb gondja legyen a kormánynak. Hack Péter (SZDSZ) elfogadha­tatlannak ítélte, hogy az önkor­mányzatoknak a rendőrséggel szemben semmiféle jogosítvá­nya ne legyen. A helyi rendőrség vezetőjének kinevezési joga és beszámoltatása mindenképpen a helyi önkormányzatokat kell megillesse. A Fidesz eredetileg 30 módosító javaslatot nyújtott be, és a bizottsági viták során közülük kilencet vont vissza. Fo­dor Gábor továbbra is ragaszko­dott a nemzeti és etnikai kisebb­ségek szószólója, az ombuds­man intézményének bevezetésé­hez. A részletes vita bezárása után Horváth Balázs belügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a képviselők alkotó módon járultak hozzá egy euró­pai színvonalú törvény kidolgo­zásához, amely minden bi­zonnyal működőképes önkor­mányzatot teremt. A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitáját követően - a határozatho­zatal előtt - a képviselők rátértek az önkormányzati képviselőtes­tületek és a polgármesterek vá­lasztásáról szóló törvénytervezet részletes vitájára. A vitában elsőként felszólaló Mészáros István (SZDSZ) arra kérte képviselőtársait: ne kény­szerítsék a kisebbségeket minél több lista állítására annak érde­kében, hogy érvényesülhessen a kisebbségeken belül a politikai tagoltság, mert ily módon a lista összefogja a kisebbségi szava­zatokat, s mégis megjelenhet ezen belül a politikai tagoltság.. Bratinka József (MDF) a csa­tolt községek helyzetére hívta fel képviselőtársai figyelmét. Több felszólaló nem lévén, is­mét Horváth Balázs kapott szót. A belügyminiszter leszögezte: tökéletes választójogi törvény nincs, nem is születik soha, ugyanis a választáson megbu­kott pártok e törvényt bármikor kritizálhatják. Hangsúlyozta: a kormány minden, a számára szakmai szempontból tolerálha­tó indítványt elfogadott, s politi­kai érdek nem vezérelte a jogsza­bály összeállításánál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy több fel­szólalás olyan benyomást kelt­het a közvéleményben, mintha a Házban néhány képviselő, párt lenne a nemzetiségi jogok szó­szólója, s ők azok, akik kivont karddal harcolnak a kormánnyal szemben a nemzetiségi jogokért. Ezt a kormány nevében nem fo­gadta el, a publikumnak szóló csúsztatásként értékelte. Végül bejelentette: a kormány a bizott­ság által támogatott módosító ja­vaslatokat elfogadja. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke 68 esztendős. Életútja, gazdag tapasztalatai mindig tanulni vágyó, a demokrá­cia eszméje iránt elkötelezett íróvá, politikussá formálta. Középiskolai tanulmányainak befejezése után doktori diplo­mát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán, majd tisztviselőként dolgozott a Földhitelintézetnél. Volt időszak azonban, amikor az állástalanok, illetve a segédmunkások sor­sában osztozott. Politikai pályafutása a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban kezdődött: a párt főtitkárának munkáját segítet­te, eközben tevékenykedett a független Ifjúság budapesti szerve­zetének vezetőjeként, s felelős szerkesztője volt a Nemzedék című hetilapnak. Folytatta tanulmányait is: négy évet elvégzett a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen, diplomáját azonban nem sze­rezhette meg, mert 1956-ban eltávolították az intézményből. Két évvel később, a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytig­lani börtönre ítélték. Büntetéséből hat esztendő után, 1963-ban, amnesztiával szabadult. Ettől kezdve szakíróként, műfordítóként és szabadfoglalkozású íróként folytatta munkásságát. Az angol irodalom kiváló tolmá­csolásáért Wheatland-díjban részesült, itthon pedig 1983-ban József Attila-díjjal ismerték el tevékenységét. Legismertebb alko­tásai közé tartozik a Magyar Médea című drámája, a Sarusok című regénye és Találkozások című elbeszéléskötete, s a közel­múltban jelent meg a Magyarországon is nagy sikert aratott Tövismadarak című regény az ö fordításában Göncz Árpád 1989. december 20-tól az írószövetség elnöki tisztét töltötte be. A változásokra érzékenyen reagálva ismét tevékenyen részt vett a politikai közélet formálásában: alapító tagja volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Sza­bad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságának. Az idén tavasszal, az országgyűlési képviselők választásán az SZDSZ budapesti területi listájának vezetőjeként lett a képviselőház tagja, s az új Országgyűlés alakuló ülésén elnökévé választotta. E tisztségében - az alkotmánynak megfele­lően - augusztus 3-ig ellátta a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöki teendőit is. (MTI) MEGYEI MDF-TÁJÉKOZTATÓ /Folytatás az 1. oldalról/ látják el őket. A megyei választ­mány székhelye a Szolnok, Kos­suth Lajos út 11. szám alatti volt városi iroda lesz. A Szolnok vá­rosi szervezettel a 33-314-es te­lefonszámon lehet kapcsolatot teremteni. Dr. Erdei Gyula, a szolnoki elnökség tagja, a helyhatósági választásokra való előkészüle­tekről szólt. Tájékoztatást adott a készülő programról és az önkor­mányzati képviselők kiválasztá­sának gyakorlatáról. A választási program kidolgozására háromta­gú szerkesztőbizottságot, a kép­viselők körének meghatározásá­ra héttagú jelölőbizottságot ala­kítottak. Mindkét feladatot hár­mas célnak rendelték alá: a rend­szerváltás városi megvalósítása; olyan önkormányzat megválasz­tása, amely cselekedeteivel el­nyeri az állampolgárok bizalmát; önkormányzatT mely esélye­gyenlőséget teremt a város vala­mennyi polgárának. Augusztus 24-én tartják városi ülésüket, amelyen az 30-60 oldalas prog­ram elfogadásáról döntenek. A jelölőbizottság olyan 14 pontból álló követelményrend­szert állított össze, amely meg­ítélésük szerint megfelelően reprezentálja a szolnokiaknak az önkormányzati képviselőkkel szemben támasztott elvárásait. Hat alapkövetelmény közé so­rolták az általános választhatósá­gi kritériumokat; az MDE-él va­ló kapcsolat formáját, a családi jövedelmi hátteret; az iskolai képzettséget; a jogi és erkölcsi fedhetetlenséget; az önkormány­zati munka iránti érdeklődést. További szempont a jó előadó- készség, a korábbi közéleti sze­replés. Fontosnak tartják még az idegen nyelvismeretet, a szolno­ki állandó lakást, a képviselőről kialakított véleményt és a jelölt esetleges nemzetközi kapcsola­tait. A tájékoztató végén Pintér László, az MDF Szolnok Városi Szervezetének elnöke bejelen­tette a pártközi konzultatív ta­nács feloszlását. Az 1989-ben helyreállított Túrul madár Tiszaújlakon Hollósy Simon festőművész lakóháza Técsön Egy kisnemesi kúria Bedöházán Munkács vára kívülről Zrínyi Hona lakószárnya II. Rákóczi Ferenc lakószárnya Klü/ü kél lapszámunkban (»bashatlak A Fortunával Kárpátalján című írásunkat. Ma ugyanerről a témáról beszélünk dr bedet Fűdre kepei segítségével.

Next

/
Thumbnails
Contents