Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-25 / 118. szám
2 1990. AUGUSZTUS 25. Hadüzenet az illegálisan árusítóknak (Folytatás az 1. oldalról) szélést tartottak, ahol, az állatorvosok mellett, többek között megjelentek a Köjál, a rendőrség, a városi tanács, a piacintézmény képviselői is. A helyszín megválasztása sem volt véletlen, ugyanis az összehangolt akciót az állomás irányítja majd. Az ellenőrzés kiterjed, a hagyományos élelmiszerpiacok mellett, a tanácsok által kijelölt úgynevezett KGST-piacokra, de a közterületeken - autóparkolókban, aluljárókban, ABC-áruhá- zak közelében - árúsító külföldiek sem érezhetik magukat ezentúl biztonságban, mert ha náluk élemiszert találnak, azt a tiltott forgalmazás miatt elkobozzák, és a lehető leggyorsabban dena- turálással fogyasztásra alkalmatlanná teszik. Ha a szabálysértő netán magyar állampolgár, akkor az elkobzás mellett ellene még eljárást is kezdeményeznek. Az ellenőrzést a helyileg illetékes állatorvos, a piacfelügyelőség, a rendőrség, a Köjál szakemberei együttesen végzik. A nyelvi nehézségeket a csoport tagjai úgy hidalják majd át, hogy magukkal visznek román, lengyel és orosz nyelvű szórólapokat, amelyeket az ellenőrzés során bemutatnak. Mint hallottuk, a Népjóléti Minisztérium azért fogta össze és indította el ezt a akciót, mert rengeteg jelzés érkezett hozzá, persze nemcsak az állategészségügyi gondokkal, hanem azzal kapcsolatban is, hogy a piacok általános higiéniai állapota enyhén szólva már-már katasztrofális. A megbeszélésen külön felhívták a figyelmet arra, hogy ismeretlen származású sertéseket ne vágjanak, az ilyen termékek vásárlásától is tartózkodjon mindenki. A tájékoztatót követően a hozzászólók abban egyetértettek, hogy ennek a kampánynak az elindítója a sertéspestisjárvány volt, amely igencsak fölborzolta a kedélyeket. S azt is többen hangoztatták, hogy a külföldről származó vírus továbbterjedését csak úgy lehet megakadályozni, ha már a határon kiszűrik, mert ellenkező esetben az ellenőrizetlen és az itthoninál olcsóbb hústermék úgyis vevőre talál. Annál is inkább, mivel ma már nemcsak a nagyobb városokban, hanem a kisebb településeken is javában folyik az illegális kereskedelem, s az ellenőrök mindenhol nem lehetnek ott. Hogy ma már mennyire ravaszul mennek a dolgok, erre egy példát is felhozott az egyik hozzászóló. Karcagon egyszer csináltak razziát, aminek az lett a következménye, hogy legközelebb a külföldiek már nem a piacra vitték a húst, hanem előre megbeszélve házhoz szállították azt. És ezt senki sem tudja ellenőrizni. Magyarán: ha az élelmiszer átjut a határon, akkor nagyon kevés kivételtől eltekintve megtalálja gazdáját. Némi túlzással csak úgy lehetne megakadályozni az illegális húsforgalmat, ha minden külföldi vagy hazai eladó mellé rendőrt állítanának. Ez pedig egyrészt képtelenség, másrészt pedig lehet, hogy nem is hatásos. Hisz mint hallottuk, Kisújszálláson a rendőröket megtámadták a külföldi turisták, amikor felszólították őket, hogy hagyják el a piac területét. Mint a résztvevők hangsúlyozták, nem akarnak riogatni senkit, de az említetteken túl arra is felhívták a figyelmet, hogy a külföldi árusok általában gépkocsikkal érkeznek, s jó pár napig a piac közelében ténferegnek, autóikban alszanak. Mivel legtöbb helyen nincsenek nyilvános illemhelyek, vagy ha mégis, azokat éjszakára bezárják, így a turisták a közterületeket minősíthetetlen módon szennyezik. S maga ez a tény újabb járványok kialakulásához vezethet, amit mindenképpen meg kell akadályozni. Ezzel kapcsolatban Márton Ernő, a Szolnok Városi Tanács Termelési- Ellátásfelügyeleti Osztályának vezetője megjegyezte: hiába takarítanak a megyeszékhelyen lévő KGST-pia- con, két óra múltán ugyanolyan szennyes, piszkos minden, mint a takarítás előtt volt. Éppen ezért egyrészt ő is központi intézkedéseket sürgetett, másrészt pedig a lakosság felvilágosítását tartotta fontosnak annak érdekében, hogy ne vásároljanak ellenőrizetlen húsféleségeket. Ez persze meglehet, hogy pusztába kiáltott szó marad, hisz amíg itthon ilyen drágák a hústermékek, az illegális forgalmat aligha lehet csökkenteni. A tanácskozás résztvevői, mint már említettük, egytől- egyig egyetértettek abban, hogy csakis akkor akadályozható meg a betegség hazai terjedése, ha már a határon megfogják a vírust. Akár úgy is, hogy elegendő szakembert - állatorvost - rendelnek ki a határállomásokra a tumultuózus jelenetek elkerülése érdekében. Hiszen, ha Ausztria és az NSZK 1963-ban és 1970- ben hasonló okok miatt hatékonyan le tudta zárni a határát, akkor mi miért nem tudjuk ugyanezt megtenni? Ezt a kérdést a tudósító is felteszi. Mindenesetre addig is, míg valamilyen hathatós központi intézkedés születik, a résztvevők megegyeztek abban, hogy már a közeli napokban megkezdik a megye különböző településein megjelenő illegális élelmiszerforgalmazók hathatós és szigorú ellenőrzését. Szennyeződés közeledik Szolnokhoz (Folytatás az 1. oldalról) lyó felső szakaszán, pontosabban a Bodrog feletti részen, a Tisza hihetetlenül kis oxigéntartalmát észlelték. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy a szennyeződés hatására túlzott algaképződés indult meg. A tömeges algatermelődés a folyó oxigénháztartását felborította. A szennyvíz és az algatömeg természetesen nem maradt egy helyben, hanem kezdett lefelé haladni a Tiszán. Az algásodás okozta barna vizet lehetett észlelni a Tisza-tóban, de csak a folyómederrészben. Hogy a tóba ne kerüljön szennyeződés, a szakemberek lezárták az öblítő- csatornákat. A szennyeződés első hulláma lassan közelíti Szolnokot. A lassú vízmozgás miatt hosszú levonulással kell számolni. A szakértők szerint azonban mire a “dugó” eléri a megyeszékhelyet, veszélyes tartalma le- bomlik. A következő hullám az észlelések alapján még nincs a kiskörei tározóban. A szennyeződés miatt és amiatt, hogy a folyón labilis a vízminőség, az igazgatóság készültséget rendelt el, és állandó, szoros kapcsolatban áll a felső és alsó szakaszok igazgatóságaival. Több alkalommal, több helyen vesznek vízmintákat. Egy ilyen, Tiszakeszinél vett mintát elküldték tegnap a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre szerves és szervetlen mikroszennye- zők vizsgálata céljából. Az igazgatóság laboratóriumában végzett vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a folyó vize 20-30 százalékkal több sót tartalmaz, háromszorosára nőtt a nitrition, duplájára a foszfátion koncentrációja. A vízügyesek már megkezdték a folyó oxigénháztartásának javítását: Tiszalöknél elrendelték a felső átbuktatást, ennek kiskörei elrendeléséről döntöttek Szolnokon is. A Köti-Kövízig szoros kapcsolatban áll a szolnoki felszíni vízmű üzemeltetőjével, és ott a víz minőségének megtartása érdekében bármikor készek beavatkozni a technológiai folyamatba. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kapott eredményekről a Köti-Kövízig tájékoztatni fogja lapunkat. T.A. Sorsdöntő lépések következhetnek (Folytatás az 1. oldalról) lévő szovjet katonai szakértők továbbra is helyükön maradnak. A szóvivő úgy vélte, hogy az ENSZ-szankciók a segítségnyújtásnak erre a formájára is vonatkoznak. Az iraki egészségügyi miniszter csütörtökön felhívással fordult az ENSZ három szakosított szervének vezetőségéhez, hogy gyakoroljanak nyomást a világ- szervezetre és más országokra, az Irak ellen elrendelt embargó feloldása érdekében. Az INA iraki hírügynökség beszámolója szerint az egészségügy-miniszter az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetéhez (FAO) és Gyermekalapjához (UNICEF) küldött levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a blokád sérti a nemzetközi törvényeket, és éhínséggel fenyegeti az irakiakat, elsősorban a gyermekeket és az öregeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatájónak küldött üzenetében pedig a gyógyszerutánpótlás leállításának veszélyeit ecsetelte. Jordánia tegnap délután ismét megnyitotta az előző napon lezárt határát az Irak felől áradó menekülők előtt. A belügyminisztériumban bejelentették, hogy az ország napi húszezer személy fogadására áll készen. Mivel azonban a menekülők rendkívüli tömege erősen próbára teszi a közel-keleti ország gazdaságát, Jordánia segítségért fordult az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A kataszrófák áldozatainak megsegítésére alakult hivatal (UNDRO) genfi központjában már be is jelentették, hogy a jövő hét elején Olaszországból repülőgép indul Jordániába, fedélzetén 30-40 tonna segélyszállítmánnyal: élelmiszerrel, ivóvízzel, takarókkal. A ciprusi kormány engedélyével csütörtökön nyolc amerikai kiszolgáló helikopter szállt le Paphos nemzetközi repülőterén. A helikopterek üzemanyagot vételeztek, és pénteken Égyiptom úti céllal folytatták útjukat. A Kuvaitban működő nagykövetségek bezárására vonatkozó iraki ultimátum lejártának napján, tegnap kora délutánig hét külföldi képviseletet - köztük a magyart - iraki katonák közrefogtak, minden jel szerint az evakuálások előkészítéseként. LEVELEK AZ ÖNKORMÁNYZATRÓL A jászkun önkormányzat “Mit tartalmazott az új privilégiumlevél? Lényegében mindazt, amit királyaink korábban a jászoknak és kunoknak együttesen adományoztak: az önálló bíráskodás jogát, pallosjogot; az önálló közigazgatást, az adó- és vámmentességet, kedvezményeket, illetve a szabad jövevények befogadásának lehetőségét; a kegyúri jogot a katolikus községekben; a nádori képviseletet és igazgatást. Mindezt pedig azzal a kikötéssel, hogy ”... a jászkun kerületek összes lakói és lakosai, amennyiben a kerületekben előrebocsátott kiváltságai és kedvezményei egyenlő feltételekhez kötöttek legyenek, egyenlő mentességet és kiváltságot élvezzenek..." (Mária Terézia 1745 évben kelt redempciós rendeletéből.) A jászok és kunok kerületei egészen 1745-ig különállóak voltak, külön - bár lényeg szerint azonos - privilégiumok biztosították önkormányzatukat. A Jászkun kerületet régi privilégiumok alapján Mária Terézia hozza létre 1745-ben. Egyetemesen területi önállóságot kaptak IV. Bélától, illetve Károly Róberttól, s ország voltak az országban (Cumánia, királyuk a mindenkori király, a Rex Cumaniae nevet viselte). Legfőbb földesuruk hű- béruruk (a feudális rend szerint) a király volt, de ő maga személyesen ritkán intézte ügyeiket, ezeket a nádorra bízta. A legfőbb kun és jász kapitány így a nádorispán lett, s képviselte a földesúr (a király) érdekeit. A föl- desúr-jobbágy (király-jobbágy) viszony tehát itt is fennállt, hisz a hűbéri rendszer ilyen viszonyt, efféle gondolkodást fogadott csak el. Ezen belül azonban önálló vezetőik, bíráik voltak, akik a hagyományos kun és jász rend szerint intézkedtek, s ebbe a király sem szólhatott bele. A nádor (király) csak olyan esetben avatkozhatott az ügyekbe, amikor magyar-kun (-jász) ellentét merült fel, s ebben kellett dönteni. A két nép királynak való szolgáltatásait pontosan megszabták, törlesztésének módját szabályozták, de hogy kik, milyen mértékben járulnak ehhez hozzá a jászok, kunok egyeteméből, azt már a helyi, önálló hatóságokra bízták. Mindkét nép legfőbb középkori szolgáltatása a katonai szolgálat volt. Katonanépként hívták az országba őket, s az Anjouk idejében, sőt Zsigmond korában is még legfőbb szolgáltatásuk, hogy vérrel adóztak. Már rég megkeresztelkedtek, áttértek a földművelésre, régi nyelvüket is csak néhányan beszélték, amikor még községi (és kerületi is) elöljáróik a katonai rend szerint tagozódtak. Az egri vár összeírásaiban (1548-1567), de a török defterekben is a község élén kapitányt vagy hadnagyot neveznek meg, aki irányítja ajcözösséget, bírói tisztet lát el. Őt segítik az úgynevezett tizedesek, akik különböző funkciók ellátói (kocsmák, mészárszékek, puszták, stb. ellenőrei). Magyar településeken ugyanakkor feltűnnek a bírák (iudex), s mellettük a com- munitas vagy magistratus (választott testület), akik a kerüle- tekbeli tizedesek funkcióinak felelnek meg, gyakran nem egyedileg, hanem inkább testületileg. A kapitányok (bírók) vezetik a közösséget, peres ügyekben intézkednek, s közvetítenek a király, a török hatóságok, illetve a vármegye vagy vilajet képviselői között, de belülről szervezik a közösséget, a helyi viszonyok ismeretében megterhelik szolgáltatásokkal a lakosságot, s egyben (és ezzel) védik is őket. A korábbi katonai felépítés jó alap volt, ám idővel közeledett az általános magyarországi fejlődéshez, bár a török időkben még e jász és kun szervezeti rend hatását figyelhetjük meg inkább az úgynevezett parasztvármegyék rendszerében, amely fegyverviselési joggal rendelkező, önvédelemre berendezkedett parasztok önigazgatási (magyar földesúraktól is elismert) rendszere volt. A XVII. században a Jászság is (például Jászladány, Mihályte- lek) inkább bírákat, esküdteket emleget, s közeledik egymáshoz a két rendszer terminológiában is, jelezve Európához való újra- kötődésünket a török szorítás engedése után. A török alatt megjelenik kerületi falvainkban egy új név a köz- igazgatásban: “diák”, “gyiák”, azaz az írástudó ember a papon kívül. O a jegyző, a nótárius elődje, aki írástudó, sőt jogtudó ember. Eleinte mostoha a sorsa, de a XVIII. század második felétől már helyi nevelésű (jászsági vagy kunsági származású). A jegyző a Bach-korszaktól kezdve egyre inkább a hatalom, az állam képviselője, míg a bíró a közösség belső érdekeit védi. Velük, és a választott magistrá- tussal együtt, alakul ki a helyi önkormányzat valóságos kerete, s épül bele nemcsak az országos, de az európai rendszerbe is, királyi intézkedések és egységesítések nyomán. A bíró, a jegyző, a magistrátus, amelyet a kerületek szabadon választhatnak (itt nincs földesúr, megyei hatóság), az önkormányzat olyan testületé volt, amelyben a közakarat nyilvánult meg, s a közérdeket képviselték. (Folytatjuk) Szabó László Jobb minőséggel a versenyképességért! (Folytatás az 1. oldalról) résztvevők - az utóbbiak közül kilenc, önálló nemzeti kiállítás keretében mutatkoznak be - gyakorlatilag megtöltik a 82 hektárnyi fedett és szabad kiállítási területet. Az augusztus utolsó napján, a meghívó szerint Göncz Árpád köztársasági elnök megnyitóbeszédével ünnepélyesen megkezdődő ágazati seregszemle időpontja is eltér a hagyományostól: az augusztus eleje helyett az első “emberhónap” elején zajló szakmai programokat szervezetten megtekinthetik így majd az agrár- és élelmiszer-ipari közép- és felsőfokú intézetek hallgatói, az ágazat leendő szakemberei. Amíg korábban a hasonló rendezvények szervezésének fontos pillére volt egy-egy éppen egzisztáló ágazati miniszterkörlevele, 1990-ben már másféle kényszer, a piaci kényszer hozza össze a 611 magyarországi és 180 külföldi kiállítót. Hasonlóan fontosak a kiállítás és a vásár rendezőinek a tartalmi változtatás igényét üdvözlő törekvései. Szeretnék, ha az idei OMÉK hűen tükrözné az új, reformszellemű agrárpolitikát. Az egyhetes rendezvény mottója: Jobb minőséggel a versenyképességért! Ennek szellemében a korábban elsősorban mennyiségi szemléletű bemutatók helyett az eladhatóságot, az exportképességet fokozó kutatási eredményeket, termesztési, gyártási technológiákat, értékesítési szisztémákat népszerűsíti a nemzetközi rendezvény. Mindezek nagyüzemi eredményei mellett a növény- termesztési és az állattenyésztési témakörben egyaránt az eddigieknél nagyobb teret kapnak a kis- és magántermelést, a különböző vállalkozási és érdekeltségi formákat reprezentáló bemutatók. A szakmai ismeretek bővítésén túl, a természettől sajnálatos módon mára meglehetősen elszakadt felnövekvő nemzedék tájékoztatását is szolgálják majd a különböző élőállat-bemutatók. Nagy jelentőséget tulajdonítottak az OMÉK rendezői, szervezői a biotechnológiai és technikai eredmények népszerűsítésének. A szakmai és az érdeklődő vásári közönségnek egyaránt érdekes élményt ígér a kiállítás megnyitásának időpontjára időzített lombikborjúellés, valamint az embrióátültetési bemutatók. Nem kisebb fontosságú az ágazatban a környezetvédelem, az ezzel kapcsolatos legújabb technológiákkal, eszközökkel is megismerkedhetnek az OMÉK- re látogatók. Elsősorban a 6 és fél ezer négyzetméternyi fedett standon 56 vállalatot képviselő, 41 magyar, valamint 75 külföldi kiállítónak bemutatkozási lehetőséget biztosító élelmiszer-ipari kiállításhoz kapcsolódik az OMÉK-kel egy időben megnyíló XXI. Budatranspack nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási szakkiállítás. Jelentőségét, és a két rendezvény szoros kapcsolatát bizonyítja az a tény, hogy a hazai éves csomagolóanyagszükséglet több mint a felének az élelmiszeripar a felhasználója. A növénytermesztési kiállítás keretében sorra kerülő szőlészeti, borászati bemutatókon nem a “mindent csak a szemnek” szemlélet érvényesül, ugyanis a borok utcájában történelmi borvidékeink legjobb nedűit kóstolhatják majd kapacitásuk és pénztárcájuk diktálta mennyiségben a vásárlátogatók. A Magyar Posta pedig Magyar borvidékek címen bélyegsorozatot bocsát ki az OMÉK megnyitásának napján. A tegnapi sajtótájékoztatón egyébként már szó volt az öt év múlva sorra kerülő, 72. hasonló kiállításról és vásárról is, annak megrendezését a Bécs-Budapest világkiállítás idején Gödöllőre tervezik. Elhangzott a sajtótájékoztatón egy olyan újságírói kérdés, amire divatosan azt szoktuk mondani mostanában, hogy ez jó kérdés: nem zavarja-e a kisgazdák szeptember első vasárnapjára - tehát a vásár harmadik napjára - a Parlament elé meghirdetett demonstrációja az OMÉK-progra- mokat, és azokat felhasználja-e vajon a párt a választási kampányához? A Hungexpo képviselői megnyugtatták a sajtót, hogy az OMÉK, mint minden hasonló rendezvény, depolitizált, a Földművelésügyi Minisztérium képviselője pedig annak a reményének adott kifejezést, hogy sikerül elérniük a kisgazda-megmozdulás elhalasztását. A sajtó- tájékoztatón már közreadott kiállítási katalógus szerint Jász- Nagykun-Szolnok megyéből kilenc cég mutatkozik be a vásáron, hogy mivel, arról hétfői lapszámunkban adunk ízelítőt.
