Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-23 / 116. szám

1990. AUGUSZTUS 23. 9 — családi körben A pszichológus válaszol LELKI ELHÁRÍTÓ RENDSZERÜNK Nemcsak az állam, hanem az emberi pszichikum is kiépít magának belső elhárító rendszert. Nap mint nap keletkeznek feszültségek az emberben. Bántják, mellőzik, veszteség éri, nem sikerülnek a tervei, nem elégülnek ki az igényei, vagy pedig ő maga hibázik, kudarcot vall, avagy "illetlen gondolatai", "vétkes vágyai" támadnak. Ezek olykor olyan erős, vagy annyira kellemetlen érzéseket keltenek benne, hogy tudatosan nem képes szembenézni velük (vagyis nehezére esik gondolkodni róluk), főleg, ha nem adhatja ki magából őket. Ilyenkor lépnek életbe az automatikus feszültségelhárító mechanizmusok. Egyik leggyakoribb az elfolytás. Azt jelenti, hogy a szégyenletes eseményeket, elfogadhatatlan kívánságainkat, furcsa érzéseinket mintegy száműzzük a tudatunkból, hogy ne zavarjanak. így pillanat­nyilag elfelejtjük azokat, de az eljárás nem tökéletes, a hozzájuk tapadó kellemetlen feszültség részben megmarad, és előjön álmaink­ban, meg különféle ideges panaszokban. Olyan formája is van az elhárításnak, amikor szinte nyomtalanul kiesik a kellemetlenség, mintha meg sem történt volna. Meg nem történtté tevésnek nevezik ezért. Kívülállónak bosszantó vagy mu­latságos, ahogyan ezzel az elhárítással élő ismerőseink beszélnek az eseményekről, melyekben "fehér foltok" tátonganak, vagy másokat szidnak azért a hibáért, melyet ők követnek el, és így tovább. Gyakori a dolgokhoz "megfelelő" ideológia gyártása, a raciona­lizálás. Ha valami nem megy, megmagyarázzuk, miért nem. Ezt a reakciót írta le az állatmeséiről híres Ezópusz a Savanyú a szőlő című tanmesében. Vannak emberek, akiknek a személyiségéhez az a "testhez állóbb", hogy a számukra elfogadhatatlan indulatokat másokra vetítik. Pro­jekció, rávetítés a mechanizmus neve. Ha az egyén gyűlöl másokat, ezt a gyűlöletet másoktól érzi maga felé áradni. Ha ő fél, a környe­zetét ítéli félelmetesnek. Regresszió, korábbi életkornak megfelelő viselkedéshez való visszacsúszás a neve egy másik elhárításnak. Főleg éretlen, infantilis személyek reakciója ez: alacsony tűrőképességüket próbára téve feszültségük könnyen kicsordul, és meggondolatlan, kritikátlan, gye­rekes viselkedést (panaszkodást, siránkozást, dühkitörést stb.) ered­ményez. Megtörténhet, hogy félelmét, ellenérzését úgy próbálja elhárítani az ember, hogy akaratlanul azonosul valakivel. E jelenségnek iden­tifikáció, azonosulás a neve. Például a gyermek, ha fél, bátor apja viselkedését utánozza, és ez megnyugvást kelt benne. Negatív válto­zata is előfordul: az ember "azonosul a támadóval", és lélekben megbarátkozik az őt kizsákmányoló, rettegésben tartó zsarnokkal (mint ezt hadifogságban, terroristák fogságában lévőknél megfigyel­ték), és "átáll" hozzá. Jobb megoldás a kompenzáció, a kiegyenlítés. Valós vagy vélt hiányosságait pótolja, mulasztásait egyenlíti ki az ember. Például testi gyengeségét szellemi tevékenységgel, meggondolatlanságát na­gyobb óvatossággal. Kár, hogy a kompenzációt túlzásba is lehet vinni, például amikor hiányosságait dicsekvéssel, gyávaságát nagy­szájú agresszivitással próbálja elfedni az ember. Legértékesebb elhárító mechanizmusunk az elaboráció, mely az élmények és saját indulatok szellemi megmunkálását, belső feldol­gozását jelenti. Legérdekesebb "alfaja" a szublimáció nevet kapta. Káros vagy kóros indulatok, belső késztetések nemcsak veszélytelen cselekvésbe, hanem egyenesen értékes teljesítménybe fordulhatnak általa. így agresszivitás helyett tudományos felfedezésekben, művé­szi alkotásokban, másokért végzett tevékenységben vezetődik le a személy energiája és uralomvágya. Az ember személyiségétől, a környezet példáitól, a neveléstől függ, melyik elhárító mechanizmust részesíti előnyben élete folya­mán. Ezért már a gyermekeket úgy kellene irányítani, hogy "elhárí­tásuk" ne mások kárára, hanem együttes javára történhessen. Dr. Ignácz Piroska Mese­maradékok Egy nyári zápor után a vatjú leszállt az országúira és mér­gesen annyit mondott: SÁR! A sár szomorúan válaszolt: KÁR! * Élt heted-hét határon túl egy nyolcadik. De ő határtalan volt. # Réges-régen élt egyszer egy aprócska lyuk. Addig-addig tá­tongott, mígnem felnőtt, és semmi lett belőle. Szűcs Mariann Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet Játékok labdával HOKI-SULI A falra rajzoljátok fel egy ka­pu körvonalát, amit négyzetekre osszatok be (1 -tői 10 pontig.) Egy faágra, a fal elé, olyan hosszú spárgára, amely eléri a falat, kössetek egy tenisz-labdát. Ezt kell meglengetni, és a lengő labdát egy bot (hokibot) segítsé­gével a megszámozott kapu va­lamelyik négyzetébe beütni. A négyzetekben található számok összege adja a verseny végered­ményét. (Mindenkinek öt kísér­lete van.) FEJELÖ-EGYETEM A fára függesszétek fel egy au­tógumi külső köpenyét fejma­gasságban. Lengessétek meg! A két versenyző akkor fejelje át a másiknak a labdát, amikor az au­tógumi éppen közéjük kerül. Egy-egy oda-vissza fejpassz már 10 pontot ér. Barkácstanács Lakásunk rendjéhez a cipők megfelelő elhelyezése is hozzá­tartozik. Különösen ahol na­gyobb a család, érdemes cipőtá­roló szekrényt készíteni, ami a fával barkácsolók számára nem okoz különösebb nehézséget. A legcélszerűbb - ahol hely van - az előszobában elhelyezni a tárolót. Ennek keresztmetsze­tét első rajzunk érzékelteti: 1= hátfal, 2= akasztóhorog, 3-4= horogfuratok, 5-6= tartólécek, 7= csizma, 8= ajtó. A szekrény hátlapja perforált vagy síma farostlemezből ké­szül. A hátfal furataiba helyez­zük be a huzalból hajlított horgo­kat. A hátfalon kívül a cipők a szekrény belsejében a tartóru- dakra is helyezhetők, ezeket a rudakat a szekrény oldalfalába ereszthetjük be. Megfelelő mé­retek esetén a szekrénybe állítva a használaton kívüli téli csizmá­kat is berakhatjuk. A szekrényt ajtóval zárjuk, amely nyílhat balra vagy jobbra, ezt az előszoba kialakításától tesszük függővé. A család lét­számához igazodva a szek­rénybe több sor lábbelit is he­lyezhetünk úgy, hogy növeljük a magassági méretet. Szélesebb kialakítású szekrény esetében a tartórudak keresztmetszetét, de elsősorban a léc magasságát na­gyobbra kell méretezni. Ha a szekrény szélessége meghaladja a 70 centit, célszerű kétszámyú ajtót készíteni. A hátfal perforációja a szek­rény szellőzését szolgálja, amely a nedves, átázott cipők esetében elengedhetetlen. Ha nem áll ren­delkezésünkre perforált lemez farostból, úgy a hátfal alján és tetején egy-egy (nagyobb fúró­val készített) furatsorral kell gondoskodnunk a szellőztetés­ről. A szekrény sajátkezű elkészí­téséhez ad segítséget a műhely­rajz. Számmagyarázat: 1-2= ol­dalfalak, 3= alja, 4= tetőlemez, 5= hátfal, 6= lábak, 7= ajtókeret, 8= csuklópánt, 9= mágneszár, 10= zárlemez. A szekrény oldalát, alját és te­tejét 10 mm vastag rétegelt le­mezből készíthetjük. Az eleme­ket tetszés szerint csavarozással, ragasztással, köldökcsappal, összeeresztéssel-ragasztással erősítjük egymáshoz. Ezt köve­tően felcsavarozzuk a hátfalat. A szekrényt helyezhetjük közvet­lenül a padlóra, célszerűbb azon­ban kis lábakra állítani. Az ajtót keretre ragasztott rétegelt lemez­ből készítjük, s két csuklópánttal erősítjük a szekrény oldalához. A szekrényelemek ragasztásá­hoz mozaikragasztót használha­tunk. Az ajtóra érdemes mágne­szárat szerelni (9). B.K. / ■ ^ Hasznos tudnivalók- Bosszantó, amikor kerti növényeinket ellepik a kár­tékony levéltetvek. Vegy­szer alkalmazása nélkül, a környezetet károsító per­metezőszerek helyett cél­szerű íróval permetezni a növények leveleit. Aki te­heti, fügefát ültessen a kert­be, mert közelében a növé­nyeken' nem telepednek meg a levéltetvek.- A kemény zöldborsó pu­hára fő, ha késhegynyi szó­dabikarbónát teszünk a fő­zővízbe.- Az ablakok mázolás utáni tisztítása igen nehéz feladat. Ha a mázolást nii magunk végezzük, megold­ható, hogy az ablaküvegre csöpögött festéket azonnal vizes ruhával letöröljük. A lényeg, hogy a festék lehe­tőleg ne száradjon az üveg­re, minél előbb távolítsuk el. Célszerű minél széle­sebb műanyag ragasztósza­lagot vagy szigetelőszala­got az ablakkeret mentén az üvegre ragasztani még má­zolás előtt, így az odakerült festék a szalag lehúzásával eltávolítható.- A gyerekeknek naponta adjunk étkezéshez egy al­mát és egy kisebb sárgaré­pát. Ennek kettős előnye van: jól megdolgoztatja a fogakat, és vitaminokkal látja el a szervezetet. Ter­mészetesen a felnőtteknek is ajánlatos ezeket fogyaszta­ni. Akinek érzékeny a gyom­ra, az reszelje le a sárgaré­pát.- A száraz kolbász héja könnyen lejön, ha a kol­bászt langyos vízzel lemos­suk.- Kevesen gondolnak ar­ra, hogy a gyógyszertárak­ban kapható Panthenol sprayt azonkívül, hogy égé­si sérülések kezelésére kivá­lóan alkalmas, használhat­juk otthoni szépség- ápolásra is. Bőrregeneráló hatásánál fogva a megtisz­tított arcbőrre kenve bő­rünk bársonyosabb, üdébb lesz. 10 percig hagyjuk a bőrön, majd langyos vízzel v mossuk le. A bolgár konyha Bulgária a magyar tu­risták jól ismert, s egyre népszerűbbé váló úticél­ja. Szófia hagymakupo­lás templomai, a Rilai kolostor vadregényes szépsége, a Fekete-ten­ger simogató hullámai, langyos fövénye, s a szik­rázó napsütés mellett a baráti balkáni ország a konyhaművészet kedve­lőinek is sok vonzót, ízle- lésre-megkóstolásra ér­demeset tud kínálni. A Balkán az európai konti­nens szerves része, ám egyszer­smind átjáró a Kelet felé - ez érződik némileg a bolgár gaszt­ronómiában is. Kezdjük a leve­sekkel. Legismertebb a tarator: némileg hígított aludttejbe vá­gott uborkát, diódarabkákat, ét­olajat és fokhagymát tesznek. A csorba - más néven agneska szu- pa - bárányból készült húsleves. A bárányt számtalan formában fogyasztják: sülve, főve, roston és nyárson elkészítve, stb. Gyűj­tő fogalom a húsételek körében á kebap: a húsdarabok paradi­csomos, zöldpaprikás sűrű lébe kerülnek. Ismertek a muszakák (ez körülbelül a rakott burgonyá­nak felel meg) és a gyuvecsek - ezek a rizses lecsóhoz hasonlít­hatók. Mindkettőhöz jó- néhány zöldségfélét használnak, rétege­sen rakják le, sütés előtt pedig tejes-tojásos keverékkel öntik le. Országszerte elterjedt a ke- bapcse (roston sült, hagymával és salátával tálalt húskolbász- kák), valamint a kjufte (ez nagy­jából a hazai fasírtnak felel meg). A siscsete hagymás rabló­hús, a lukánka jellegzetes lapos juhszalámi. Bulgária - tengeri ország lé­vén - halételekben is gazdag. A zöldségek-saláták bőségé­vel a bolgár konyha bizony jóval előttünk jár. Paprika, paradi­csom, uborka, padlizsán szinte minden étkezésnél kerül az asz­talra. Különösen finom a sopsz- ka szalata: szeletelt paradicsomból, uborkából, zöldpap­rikából és hagymá­ból készül, olíva­olajjal és ecettel íze­sítik és reszelt juhtú- róval szórják meg. A pecseni piperki egészben sült papri­ka. A kjopolu ízesí­tett, pépessé tört padlizsán. A szaká­csok egyébként bő­ven használnak fű­szert: a kapor, zöld menta, borsikafű, petrezselyem, bors a leggyakrabban előfordulók, de sűrűn találkozhatunk számunkra ismeretlen ízűekkel is. Világhírű bolgár joghurtféle, a kiszelo mljekó. Igen ízletes a juhsajt (kaskavál) és a juhtúró (sziréné) is. Gyümölcsök terén bőséges a választék, a szőlő, a barack, a dinnye az itthon megszokottnál hamarabb kerül a boltokba, pia­cokra. Népszerű (utcán is árul­ják) a sajtos rétes és a húsos tész­ta (bjurek). Törökös ízeket idéz a szirupos diósrétes, a krémek, a mandulás sütemények sora. A szutljás, a zselés tejberízs sok cukrászdában is kapható. Ked­velt csemege a fagylalt - a ma­gyar látogatók legfeljebb azon lepődhetnek meg, hogy kis mér­legeken grammra mérik ki a sor- banállóknak. A zamatos bolgár borokat talán nem is kell bemu­tatni. A kávét a legtöbb helyen törökösen, zaccal főzik. Elsősor­ban hűtve ízletesek az egész­séges gyümölcslevek, szörpök. A legismertebb bolgár szeszes­ital a híres szilvapálinka, a szli- vova, valamint az ánizsos pálin­ka, a masztika. E.E. Kitűnő ízeket, változatos fogásokat kínál a bolgár konyha Cipőtároló

Next

/
Thumbnails
Contents