Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)

1990-08-23 / 116. szám

1990. AUGUSZTUS 23. Néplap Új kemencét szerelnek a kenyérgyárban Amint azt a szolnoki kenyér­gyárhelyettes gyárvezetőjétől, Be­nedek Istvántól megtudtuk, egy olasz gyártmányú Mondial Matic nevű kemencét és a hozzá illeszke­dő feldolgozó gépeket szerelik ezekben a napokban, és néhány hét múlva kerülhet sor az üzembeállí­tásra. Az 1972-ben beüzemelt "ke­nyértermelő vonal" kicserélése azért vált időszerűvé, mert a régi berendezések elöregedtek, és ez az új egy jobb minőségű terméket ké­pes előállítani. A korszerű olasz sütőkemence előre programozot­tan tartalmazza az ideális sütés­technikai adatokat - a hőmérsékle­tet, a sütési időt és egyebeket -, ám a technológiai fegyelem betartása és a rajta dolgozók becsületes munkája továbbra sem mellékes szempont. Az új berendezés 15 millió fo­rintba kerül, lízing keretében jutott hozzá a vállalat. Az építőipari ki­vitelezést a szolnoki Építő, Javító és Szogáltató Vállalat végzi, a technológiai szerelést pedig a gyár saját TMK dolgozóinak bevonásá­val az olasz szakemberek; az épü­letgépészeti berendezések és egye­bek szerelésében több kisebb cég is részt vesz. Lapunk meghívást kapott a kö­rülbelül egy hónap múlva várható üzembehelyezésre, amikor majd - mostani egyezségünk alapján - alaposan "kóstolgatjuk", milyen is mindennapi kenyerünk, mitől lehetne finomabb és olcsóbb; vá­ban a munkaerő-vándorlás? Mennyire kegyetlen dolgozóival a sütőipar? Mit tenne a gyárvezető, ha "maszekben" termelne?... Egy hónap múlva biztos vége lesz a rekkenő hőségnek, a hosszú, forró nyárnak. De - nem meteorológiai laszt keresnénk a sütőiparban dol­gozók kérdéseire is: nehéz munká­juk ellenére, miért ily alacsony a pékek bére? Miért nagy a szakmá­értelemben - talán az őszünk sem lesz langyos a kemencék mellett vagy attól távolabb. M.H.L, fotó: Korényi Éva EGY FALUGYŰLÉS KÉRDŐJELEI A kétpóiak aktivitása is biztató jel Kétpó a nem egészen ezer lel­ket számláló kisközség tavaly ta­vasszal került a közvélemény fó­kuszába azzal, hogy lakossági összefogással sikerült felfüg­geszteni a kétpói határba terve­zett veszélyeshulladék-tároló megépítését. A kedd esti falu­gyűlést most is a közéleti aktivi­tás, a parázs indulatok, - a prob­lémák, gondok sokasága erre ép­pen elég magyarázat - időnként személyeskedő hangok jelle- ( mezték. "Értünk is szóljon a harang" Elsőként Papp Balázs tanács­elnök tartotta meg tájékoztatóját a községi tanács 1988. és 1989. évi munkájáról. A "szerepkör nélküli község" - mondta el - mindig kevés pénzt kapott a költségvetéstől, és mára rengeteg problémával kell szem­benéznie. Gondok sokasága ma­rad a leendő önkormányzatra. Hollandiában járt, mesterségének címere: kistermelő Tiltakozik: nem, nem, dehogyis mestere ő a kistermelésnek. Csak éppen műveli, mint ahogyan any- nyian Jászágón. Merthogy igaz, a világ végére kanyarogni látszik a felsőjászsági településre vezető út, de azért az ottlakóknak is vannak igényei. Paksi Józsefnek és család­jának is.- Mi is szeretünk színházba jár­ni. Legfeljebb mi nem 500 métert sétálunk érte, mint a városon la­kók, hanem 70 vagy több kilomé­tert autózunk. Mi is szívesebben látjuk színesben a világot, ha tévé­nézésre is futja a napi huszonnégy­ből. Az én asszonyomra is ráfér, hogy az óvónői meg a ház körüli Víz és Csatornamű Vállalat. Víz­műkezelő vagyok itt, Jászágón. Mindössze talán tucatnyi házba nincs bekötve a vezetékes víz. A karbantartások, a bekötések, a víz­óra leolvasás, a vízmű üzemelteté­se nagyon is egész embert kíván. Nekem is, a család tagjainak is szinte minden szabadidejét leköti a fóliakertészet, az állatgondozás. Hogy megéri-e? Úgy mondanám inkább, hogy nagyon hiányozna az az évi 100-120 ezer forintjövede­lem.- Ha a kistermelés mesterének nem is vallja magát, az tény, hogy a közelmúltban megjárta Hollan­diát. Hogyan, mi módon jutott el? Hollandiában minden gazdának a portáján ilyen automata berendezés válogatja, osztályozza a termést. munka után kikímélje valamelyest az automata mosógép. Az igények­nek viszont áruk van, meg aztán a két. nagylány taníttatása sincs in­gyen. Hát persze, hogy foglalkozni kell kertészkedéssel, jószágtartás­sal. Palackozna például tejet- Paksiéknál az egyik vagy a má­sik jelenti a másodgazdaságot?- Is, is. Jó másfél évtizeden át négy tehenet fejtünk, napi 70 liter tejet hordtunk az átvevő helyre. Nyolc anyakocától évente 120- 150 malacot vittünk vásárra. Ahogy romlott a jövedelmezősége a jószágtartásnak, úgy érlelődött bennem is az elhatározás: nem tar­tom én el sem a tejipart, se a húsi­part. így aztán mostanra maradt egy fejőstehén, egy anyadisznó, mert azért húst meg tejet már még­se kelljen boltból vásárolni a csa­ládnak. A kertészkedést folytatom most is, 600 négyzetméter fólia alatt paprikát hajtatok, fél holdnyi szabadföldön uborkát termelek.- Mennyi idejüket köti le a gaz­daság? Megéri?- Tudja, a becsületes szakmám villanyszerelő. A munkahelyem a- Még a múlt év végén a Kister­melők Lapjában olvastam egy hol­landiai tanulmányút fejében kiírt MÉM pályázatról. Gondoltam: rá­szánok két téli estét és leírom ho­gyan képzelem el a kisüzemi ter­melés, értékesítés jövőjét. Arról el­mélkedtem, hogy miért ne lehetne kikapcsolni a körből azt a sok ha­szonfölöző szervezetet. Miért ne teríthetném például én, vagy ösz- szefogva többen, a falubeli ker- tészkedők a friss zöldségfélét a Jászság üzleteibe? Vagy például miért ne tölthetném palackba és vihetném a helybeli boltokba én naponta a friss tejet? Vagy az én ólamból miért ne kerülhetne köz- vetlennül a boltba a hasított félser­tés? Megfelelő közegészségügyi és állategészségügyi felügyelet mel­lett persze.- Pályázott tehát és nyert is...- Nem fűztem hozzá különösebb reményeket. Hónapokig nem kap­tam visszajelzést, de az sem oko­zott csalódást. Gondoltam, mit akarok, hisz azóta már a MÉM sincs. Amikor azután hozta a pos­tás az értesítést, hogy megyünk a megyéből ketten Baranyi László jászberényi kertésszel Hollandiá­ba, csak azt mondtam az asszony­nak: nagy tisztesség ez. Innen Jász- ágóról az én kis gazdaságomból, a zöldség-virág nagyhatalomba... A szélkakas se dísz- Gondolom megtöltené jegyzet- füzetemet az élménybeszámolója. Mi mindent csinálnak a holland kertészek'másként?- Mit mondjak? Mindent. A há­zigazdánk a holland-NSZK határ melletti Onself településen műkö­dő, kistermelőket képző és tovább­képző, agrár népfőiskola jóvoltá­ból a nyolc napi ott tartózkodásunk alatt tucatnyi gazdával ismerked­hettünk meg. Elmondhatatlanul szívesen fogadtak bennünket, volt aki kiírta az üvegház bejáratára magyarul:"Jó reggelt!" Fél hektár­tól három hektárig elsősorban üvegházban termesztenek papri­kát, uborkát, paradicsomot. A ter­més szedésén kívül minden gépe­sített, automatizált, a víz- és a táp­anyagellátás számítógéppel prog­ramozott. Nagyon kevés vegyszert használnak, kormányprogram alapján az utóbbi egy évben, mint hallottuk 300-nál több növényvé­dőszert vontak ki a forgalomból.' Elárasztják például az üvegházat úgynevezett ellenrovarokkal, ame­lyek felfalják a levéltetveket, aztán maguk is éhen pusztulnak.- A kistermelés feltételei is nyil­vánvalóban mások Hollandiá­ban...- Mást ne mondjak: harminc esz­tendei lejáratra maximum 7 száza­lékos kamatra kapnak a termelők hitelt, ha üvegházat vagy traktort akarnak vásárolni, esetleg korsze­rűsíteni a technológiát. A gyártók 30 évre garantálják az üvegházak és azok berendezésének működő- képességét. Akinek nincs gépe, Paksi József: - Ezentúl csak ezt fo­gom csinálni és megpróbálok tény­leg a mestere lenni. vagy nem ért azok kezeléséhez, egy arra a célra szolgáltató jelleg­gel kialakított bázisról igényelhet eszközt is, szakembert is. És hogy milyen praktikusak a hollandok! A növények hőigényének legjobban megfelelő magasságban elhelye­zett fűtőcsövek például a termés szedésekor használt konténer sín­pályájaként is szolgálnak. Ven­déglátóinknál minden üvegházon szélkakast láttam, dicsértem is, hogy milyen ízléses. Megtudtam, hogy nem dísz az, hanem az mű­ködteti automatával a szellőzőnyí­lásokat, a megfelelő szélirányhoz igazítva. Egy valamit, de profi módon- Nálunk idehaza a termékérté­kesítés a kistermelők egyik legré­gibb és legnagyobb gondja...- A farmerszövetségekbe tömö­rült holland termelőknek e miatt nem fáj a fejük. Árujukat úgyneve­zett árverési csarnokokban, licit alapján értékesítik. Minden termé­ket exportcsomagolásban szállíta­nak oda, mert soha nem tudhatják melyik tétel talál külföldi gazdára. Ha a licitálás során valamelyik ter­mék ára az önköltség alá zuhan, azonnal leállítják a börzét. Azt az árumennyiséget megsemmisítik és az addigi árbevételt ráosztják az eladott mennyiségre, hogy a ter­melők közül senki ne járjon rosz- szul.- Szóval mint mondtam, az én jegyzetfüzetemben még lenne hely bőven, csakhát... Annyit még hadd kérdezzek: a saját gazdasága szempontjából mi volt a hollandiai tanulmányút legfontosabb tanul­sága?- Egyértelműen az, hogy egy va­lamivel szabad csak foglalkozni, de azt profi módon kell művelni. Már határoztam: felmondom a víz­műkezelői állásomat, ha úgy tet­szik, főállású kistermelő leszek. A múlt héten már meg is vásároltam a KITE-től a 600 négyzetméternyi fóliasátramba a csepegtető öntöző- hálózatot, szűrő- és párásító beren­dezéssel együtt. Láttam a hollan­doknál, hogy csodát lehet vele ten­ni. Persze a zöldségpiaci kilátások még nem annyira biztatóak ná­lunk, hogy ne hagynák annyi jó­szágot a portán, amit ha felfejlesz­tek, adott esetben profilt tudok vál­tani. És biztonságból leszerződök majd főzőtökre azon az örökölt két holdon, amit éppen mostanában kapok vissza a szomszédos jászdó- zsai téesztől. Temesközy Ferenc A helyzet drámaiságát jól tük­rözte Simon Ferencné hozzászó­lása:- Teljesen elsorvadt a falu. A hatvanas években még 3 ezer fe­lett volt a lakosság, ma pedig az idős korúak száma nő, míg az aktív keresőké csökken. Min­denben visszaléptünk. Meg­szűnt a vegyesbolt, a mozi. Fog­junk össze és haladjunk előre! Hirdetéseket adjunk fel, és kisi­parosokat hívjunk ide. A falunak nincs arca! De nincs templom sem!.. Miért nem szólhatna itt is harang az emberekért? Boldog-Bernád István FI- DESZ-ügyvivő záporoztatta a kérdéseit:- Mit tett a tanács hogy mun­kalehetőségek legyenek? Hogy az ellátás megfelelő legyen? Mit tett a jövőért, a fiatalok szórako­zásáért és letelepítéséért, azért, hogy ne vándoroljanak el? Szabó László tanácstitkár ne­ki, és a többi kérdezőnek is órá­kon át próbált kielégítő válaszo­kat adni. A tanács korábbi intéz­kedéseiben azonban - derült ki szávaiból - a gyakran hagsúlyo- zott jószándék legtöbbször csak meddő próbálkozás maradt. A pénzügyi helyzet ellehetetlenü­lése miatt?.. Tény, hogy a köz­ségben alapvető szolgáltatások hiányoznak. ányzik a pénz. Hiába készítenék el a község ügyes kezű emberei a hintákat, azokat - mert erre is van szabály - nem lehet "kihe­lyezni". Ami a továbblépés reménysu­gara lehet? Önálló orvosi körze­te van a községnek, a rendelő - aminek korszerűsítése még várat magára - EKG és vércukorszint- meghatározó készüléket kapott. Az üres GAMESZ-épületben vállalkozók telepedhetnének meg, hobby-telkek kialakítása van folyamatban, a tanács vásá­rolt egy ARO-gépkocsit, amivel a szállítás olcsóbbá tehető... "Apróságok", de ma ennyi a va­lóság. A viharfelhő még nem vo­nult el Nincs fodrász, az iskolások mindig előző napi kenyeret, kif­lit kapnak. A reggeli kenyérszál­lítást a Sütőipari Vállalatnál nem sikerül elérni. "Saját" pék kelle­ne, ehhez pedig hozzáértő vállal­kozó és tőke az elinduláshoz. Ugyancsak kellene egy új sze­méttelep, de nincsenek rá tízez­rek. Kevés a szilárd útburkolat afaluban, a meglévőknek gyen­ge az alapja. Nincs játszótér, bár terület lenne rá - a Tanért által forgal­mazottjátékokra megint csak hi­Szót kért a falugyűlésen dr.Tóth Albert országgyűlési képviselő is, aki a jelen lévőket próbálta megnyugtatni: bár a kétpói veszélyes hulladéktároló megépítési engedélyét még nem vonták vissza, már vizsgálatok folynak a tároló végleges helyé­nek máshol történő kijelölésére. Hangsúlyozta, hogy az ország- gyűlési bizottságban amellett fog kiállni, hogy egy ilyen kivá­ló termőterületű határban ne épülhessen meg ez a létesít­mény. Bár a falugyűlésen sok téma "elvarratlan" maradt, Kétpó jö­vőjének zálogát a tudósító mégis azokban az érthető módon türel­metlenségtől, indulattól túlfűtött kérdésekben látta, amelyek ezen az éjszakába nyúló fórumon, fia­talok és idősek szájából egyaránt elhangzottak. Csirke József Versenytárgyalásra várva Lesz-e Kunmadarason tranzit repülőtér? Az Új Néplap szerkesztősége Borsós Lajostól, a kunmadarasi tanács elnökétől érdeklődött, hogy a reménybeli repülőtér ügyében történtek-e újabb fejle­mények.- Az illetékes tárcaközi bizott­ság javasolta, hogy ezekre a re­pülőterekre tendert, versenytár­gyalást írjanak ki. Az ezzel járó költségeket központilag finan­szírozzák és a pontos kiírás szep­tember közepén várható. Sajnos a döntés legkevésbé a mienk, mi csak kérhetünk.- A közvélemény tranzit repü­lőtérét vár, ez az egyetlen meg­oldás a katonai objektum hasz­nosítására?- Az igazi hasznot repülőtér életéhez kapcsolódó egyéb tevé­kenységek adnák. Az üzletek, a kiszolgáló egységek. Kunmada­rason, de az egész térségben, Karcagtól Tiszafüredig enyhül­nének segítségükkel a foglalkoz­tatási gondok, bővülnének a vál­lalkozási lehetőségek.- Van-e elképzelésük, hogyan hasznosítják a lakásokat a jelen- légi laktanyában?- Erről még javában megy a vita, még az átadás árában sem tudtak az illetékesek megegyez­ni. A repülőtér működtetéséhez hozzávetőleg 90 lakásra lenne szükség, ám az erre a célra fel­használható épületeket még nem jelölték ki. Várjuk a versenytár­gyalás kiírását, hogy tovább tud­junk lépni. V.I.I. Környezetvédelmi intézkedés a Tisza-tónál A Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csü­törtökön reggel 8 órától elzárja a Tisza-tó 5-ös, a 6-os és a 8-as számú öblítőcsatomáját. Az intézkedést környezetvédelmi szempontok teszik indokolttá. A Felső-Tiszán az elmúlt időszakban kedvezőtlen és nagyon labilis vízminőségi állapot alakult ki. A kiskörei tározó medencéjében a vízlép­cső feletti duzzasztott szakaszon a vízszíneződés már megszűnt, a víz minősége jó, az élővilág az évszakra jellemzően változatos és gazdag. Az öblítőcsatomák zsilipjeinek a lezárásával elejét veszik annak, hogy a felső vízgyűjtőkből esetleg újabban érkező kedvezőtlen minőségű Tisza-víz bejusson a jelenleg már megfelelő minőségű tározómedencébe. Kevés a jószándék Amire alapozni lehet

Next

/
Thumbnails
Contents