Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-23 / 116. szám
1990. AUGUSZTUS 23. Néplap Új kemencét szerelnek a kenyérgyárban Amint azt a szolnoki kenyérgyárhelyettes gyárvezetőjétől, Benedek Istvántól megtudtuk, egy olasz gyártmányú Mondial Matic nevű kemencét és a hozzá illeszkedő feldolgozó gépeket szerelik ezekben a napokban, és néhány hét múlva kerülhet sor az üzembeállításra. Az 1972-ben beüzemelt "kenyértermelő vonal" kicserélése azért vált időszerűvé, mert a régi berendezések elöregedtek, és ez az új egy jobb minőségű terméket képes előállítani. A korszerű olasz sütőkemence előre programozottan tartalmazza az ideális sütéstechnikai adatokat - a hőmérsékletet, a sütési időt és egyebeket -, ám a technológiai fegyelem betartása és a rajta dolgozók becsületes munkája továbbra sem mellékes szempont. Az új berendezés 15 millió forintba kerül, lízing keretében jutott hozzá a vállalat. Az építőipari kivitelezést a szolnoki Építő, Javító és Szogáltató Vállalat végzi, a technológiai szerelést pedig a gyár saját TMK dolgozóinak bevonásával az olasz szakemberek; az épületgépészeti berendezések és egyebek szerelésében több kisebb cég is részt vesz. Lapunk meghívást kapott a körülbelül egy hónap múlva várható üzembehelyezésre, amikor majd - mostani egyezségünk alapján - alaposan "kóstolgatjuk", milyen is mindennapi kenyerünk, mitől lehetne finomabb és olcsóbb; vában a munkaerő-vándorlás? Mennyire kegyetlen dolgozóival a sütőipar? Mit tenne a gyárvezető, ha "maszekben" termelne?... Egy hónap múlva biztos vége lesz a rekkenő hőségnek, a hosszú, forró nyárnak. De - nem meteorológiai laszt keresnénk a sütőiparban dolgozók kérdéseire is: nehéz munkájuk ellenére, miért ily alacsony a pékek bére? Miért nagy a szakmáértelemben - talán az őszünk sem lesz langyos a kemencék mellett vagy attól távolabb. M.H.L, fotó: Korényi Éva EGY FALUGYŰLÉS KÉRDŐJELEI A kétpóiak aktivitása is biztató jel Kétpó a nem egészen ezer lelket számláló kisközség tavaly tavasszal került a közvélemény fókuszába azzal, hogy lakossági összefogással sikerült felfüggeszteni a kétpói határba tervezett veszélyeshulladék-tároló megépítését. A kedd esti falugyűlést most is a közéleti aktivitás, a parázs indulatok, - a problémák, gondok sokasága erre éppen elég magyarázat - időnként személyeskedő hangok jelle- ( mezték. "Értünk is szóljon a harang" Elsőként Papp Balázs tanácselnök tartotta meg tájékoztatóját a községi tanács 1988. és 1989. évi munkájáról. A "szerepkör nélküli község" - mondta el - mindig kevés pénzt kapott a költségvetéstől, és mára rengeteg problémával kell szembenéznie. Gondok sokasága marad a leendő önkormányzatra. Hollandiában járt, mesterségének címere: kistermelő Tiltakozik: nem, nem, dehogyis mestere ő a kistermelésnek. Csak éppen műveli, mint ahogyan any- nyian Jászágón. Merthogy igaz, a világ végére kanyarogni látszik a felsőjászsági településre vezető út, de azért az ottlakóknak is vannak igényei. Paksi Józsefnek és családjának is.- Mi is szeretünk színházba járni. Legfeljebb mi nem 500 métert sétálunk érte, mint a városon lakók, hanem 70 vagy több kilométert autózunk. Mi is szívesebben látjuk színesben a világot, ha tévénézésre is futja a napi huszonnégyből. Az én asszonyomra is ráfér, hogy az óvónői meg a ház körüli Víz és Csatornamű Vállalat. Vízműkezelő vagyok itt, Jászágón. Mindössze talán tucatnyi házba nincs bekötve a vezetékes víz. A karbantartások, a bekötések, a vízóra leolvasás, a vízmű üzemeltetése nagyon is egész embert kíván. Nekem is, a család tagjainak is szinte minden szabadidejét leköti a fóliakertészet, az állatgondozás. Hogy megéri-e? Úgy mondanám inkább, hogy nagyon hiányozna az az évi 100-120 ezer forintjövedelem.- Ha a kistermelés mesterének nem is vallja magát, az tény, hogy a közelmúltban megjárta Hollandiát. Hogyan, mi módon jutott el? Hollandiában minden gazdának a portáján ilyen automata berendezés válogatja, osztályozza a termést. munka után kikímélje valamelyest az automata mosógép. Az igényeknek viszont áruk van, meg aztán a két. nagylány taníttatása sincs ingyen. Hát persze, hogy foglalkozni kell kertészkedéssel, jószágtartással. Palackozna például tejet- Paksiéknál az egyik vagy a másik jelenti a másodgazdaságot?- Is, is. Jó másfél évtizeden át négy tehenet fejtünk, napi 70 liter tejet hordtunk az átvevő helyre. Nyolc anyakocától évente 120- 150 malacot vittünk vásárra. Ahogy romlott a jövedelmezősége a jószágtartásnak, úgy érlelődött bennem is az elhatározás: nem tartom én el sem a tejipart, se a húsipart. így aztán mostanra maradt egy fejőstehén, egy anyadisznó, mert azért húst meg tejet már mégse kelljen boltból vásárolni a családnak. A kertészkedést folytatom most is, 600 négyzetméter fólia alatt paprikát hajtatok, fél holdnyi szabadföldön uborkát termelek.- Mennyi idejüket köti le a gazdaság? Megéri?- Tudja, a becsületes szakmám villanyszerelő. A munkahelyem a- Még a múlt év végén a Kistermelők Lapjában olvastam egy hollandiai tanulmányút fejében kiírt MÉM pályázatról. Gondoltam: rászánok két téli estét és leírom hogyan képzelem el a kisüzemi termelés, értékesítés jövőjét. Arról elmélkedtem, hogy miért ne lehetne kikapcsolni a körből azt a sok haszonfölöző szervezetet. Miért ne teríthetném például én, vagy ösz- szefogva többen, a falubeli ker- tészkedők a friss zöldségfélét a Jászság üzleteibe? Vagy például miért ne tölthetném palackba és vihetném a helybeli boltokba én naponta a friss tejet? Vagy az én ólamból miért ne kerülhetne köz- vetlennül a boltba a hasított félsertés? Megfelelő közegészségügyi és állategészségügyi felügyelet mellett persze.- Pályázott tehát és nyert is...- Nem fűztem hozzá különösebb reményeket. Hónapokig nem kaptam visszajelzést, de az sem okozott csalódást. Gondoltam, mit akarok, hisz azóta már a MÉM sincs. Amikor azután hozta a postás az értesítést, hogy megyünk a megyéből ketten Baranyi László jászberényi kertésszel Hollandiába, csak azt mondtam az asszonynak: nagy tisztesség ez. Innen Jász- ágóról az én kis gazdaságomból, a zöldség-virág nagyhatalomba... A szélkakas se dísz- Gondolom megtöltené jegyzet- füzetemet az élménybeszámolója. Mi mindent csinálnak a holland kertészek'másként?- Mit mondjak? Mindent. A házigazdánk a holland-NSZK határ melletti Onself településen működő, kistermelőket képző és továbbképző, agrár népfőiskola jóvoltából a nyolc napi ott tartózkodásunk alatt tucatnyi gazdával ismerkedhettünk meg. Elmondhatatlanul szívesen fogadtak bennünket, volt aki kiírta az üvegház bejáratára magyarul:"Jó reggelt!" Fél hektártól három hektárig elsősorban üvegházban termesztenek paprikát, uborkát, paradicsomot. A termés szedésén kívül minden gépesített, automatizált, a víz- és a tápanyagellátás számítógéppel programozott. Nagyon kevés vegyszert használnak, kormányprogram alapján az utóbbi egy évben, mint hallottuk 300-nál több növényvédőszert vontak ki a forgalomból.' Elárasztják például az üvegházat úgynevezett ellenrovarokkal, amelyek felfalják a levéltetveket, aztán maguk is éhen pusztulnak.- A kistermelés feltételei is nyilvánvalóban mások Hollandiában...- Mást ne mondjak: harminc esztendei lejáratra maximum 7 százalékos kamatra kapnak a termelők hitelt, ha üvegházat vagy traktort akarnak vásárolni, esetleg korszerűsíteni a technológiát. A gyártók 30 évre garantálják az üvegházak és azok berendezésének működő- képességét. Akinek nincs gépe, Paksi József: - Ezentúl csak ezt fogom csinálni és megpróbálok tényleg a mestere lenni. vagy nem ért azok kezeléséhez, egy arra a célra szolgáltató jelleggel kialakított bázisról igényelhet eszközt is, szakembert is. És hogy milyen praktikusak a hollandok! A növények hőigényének legjobban megfelelő magasságban elhelyezett fűtőcsövek például a termés szedésekor használt konténer sínpályájaként is szolgálnak. Vendéglátóinknál minden üvegházon szélkakast láttam, dicsértem is, hogy milyen ízléses. Megtudtam, hogy nem dísz az, hanem az működteti automatával a szellőzőnyílásokat, a megfelelő szélirányhoz igazítva. Egy valamit, de profi módon- Nálunk idehaza a termékértékesítés a kistermelők egyik legrégibb és legnagyobb gondja...- A farmerszövetségekbe tömörült holland termelőknek e miatt nem fáj a fejük. Árujukat úgynevezett árverési csarnokokban, licit alapján értékesítik. Minden terméket exportcsomagolásban szállítanak oda, mert soha nem tudhatják melyik tétel talál külföldi gazdára. Ha a licitálás során valamelyik termék ára az önköltség alá zuhan, azonnal leállítják a börzét. Azt az árumennyiséget megsemmisítik és az addigi árbevételt ráosztják az eladott mennyiségre, hogy a termelők közül senki ne járjon rosz- szul.- Szóval mint mondtam, az én jegyzetfüzetemben még lenne hely bőven, csakhát... Annyit még hadd kérdezzek: a saját gazdasága szempontjából mi volt a hollandiai tanulmányút legfontosabb tanulsága?- Egyértelműen az, hogy egy valamivel szabad csak foglalkozni, de azt profi módon kell művelni. Már határoztam: felmondom a vízműkezelői állásomat, ha úgy tetszik, főállású kistermelő leszek. A múlt héten már meg is vásároltam a KITE-től a 600 négyzetméternyi fóliasátramba a csepegtető öntöző- hálózatot, szűrő- és párásító berendezéssel együtt. Láttam a hollandoknál, hogy csodát lehet vele tenni. Persze a zöldségpiaci kilátások még nem annyira biztatóak nálunk, hogy ne hagynák annyi jószágot a portán, amit ha felfejlesztek, adott esetben profilt tudok váltani. És biztonságból leszerződök majd főzőtökre azon az örökölt két holdon, amit éppen mostanában kapok vissza a szomszédos jászdó- zsai téesztől. Temesközy Ferenc A helyzet drámaiságát jól tükrözte Simon Ferencné hozzászólása:- Teljesen elsorvadt a falu. A hatvanas években még 3 ezer felett volt a lakosság, ma pedig az idős korúak száma nő, míg az aktív keresőké csökken. Mindenben visszaléptünk. Megszűnt a vegyesbolt, a mozi. Fogjunk össze és haladjunk előre! Hirdetéseket adjunk fel, és kisiparosokat hívjunk ide. A falunak nincs arca! De nincs templom sem!.. Miért nem szólhatna itt is harang az emberekért? Boldog-Bernád István FI- DESZ-ügyvivő záporoztatta a kérdéseit:- Mit tett a tanács hogy munkalehetőségek legyenek? Hogy az ellátás megfelelő legyen? Mit tett a jövőért, a fiatalok szórakozásáért és letelepítéséért, azért, hogy ne vándoroljanak el? Szabó László tanácstitkár neki, és a többi kérdezőnek is órákon át próbált kielégítő válaszokat adni. A tanács korábbi intézkedéseiben azonban - derült ki szávaiból - a gyakran hagsúlyo- zott jószándék legtöbbször csak meddő próbálkozás maradt. A pénzügyi helyzet ellehetetlenülése miatt?.. Tény, hogy a községben alapvető szolgáltatások hiányoznak. ányzik a pénz. Hiába készítenék el a község ügyes kezű emberei a hintákat, azokat - mert erre is van szabály - nem lehet "kihelyezni". Ami a továbblépés reménysugara lehet? Önálló orvosi körzete van a községnek, a rendelő - aminek korszerűsítése még várat magára - EKG és vércukorszint- meghatározó készüléket kapott. Az üres GAMESZ-épületben vállalkozók telepedhetnének meg, hobby-telkek kialakítása van folyamatban, a tanács vásárolt egy ARO-gépkocsit, amivel a szállítás olcsóbbá tehető... "Apróságok", de ma ennyi a valóság. A viharfelhő még nem vonult el Nincs fodrász, az iskolások mindig előző napi kenyeret, kiflit kapnak. A reggeli kenyérszállítást a Sütőipari Vállalatnál nem sikerül elérni. "Saját" pék kellene, ehhez pedig hozzáértő vállalkozó és tőke az elinduláshoz. Ugyancsak kellene egy új szeméttelep, de nincsenek rá tízezrek. Kevés a szilárd útburkolat afaluban, a meglévőknek gyenge az alapja. Nincs játszótér, bár terület lenne rá - a Tanért által forgalmazottjátékokra megint csak hiSzót kért a falugyűlésen dr.Tóth Albert országgyűlési képviselő is, aki a jelen lévőket próbálta megnyugtatni: bár a kétpói veszélyes hulladéktároló megépítési engedélyét még nem vonták vissza, már vizsgálatok folynak a tároló végleges helyének máshol történő kijelölésére. Hangsúlyozta, hogy az ország- gyűlési bizottságban amellett fog kiállni, hogy egy ilyen kiváló termőterületű határban ne épülhessen meg ez a létesítmény. Bár a falugyűlésen sok téma "elvarratlan" maradt, Kétpó jövőjének zálogát a tudósító mégis azokban az érthető módon türelmetlenségtől, indulattól túlfűtött kérdésekben látta, amelyek ezen az éjszakába nyúló fórumon, fiatalok és idősek szájából egyaránt elhangzottak. Csirke József Versenytárgyalásra várva Lesz-e Kunmadarason tranzit repülőtér? Az Új Néplap szerkesztősége Borsós Lajostól, a kunmadarasi tanács elnökétől érdeklődött, hogy a reménybeli repülőtér ügyében történtek-e újabb fejlemények.- Az illetékes tárcaközi bizottság javasolta, hogy ezekre a repülőterekre tendert, versenytárgyalást írjanak ki. Az ezzel járó költségeket központilag finanszírozzák és a pontos kiírás szeptember közepén várható. Sajnos a döntés legkevésbé a mienk, mi csak kérhetünk.- A közvélemény tranzit repülőtérét vár, ez az egyetlen megoldás a katonai objektum hasznosítására?- Az igazi hasznot repülőtér életéhez kapcsolódó egyéb tevékenységek adnák. Az üzletek, a kiszolgáló egységek. Kunmadarason, de az egész térségben, Karcagtól Tiszafüredig enyhülnének segítségükkel a foglalkoztatási gondok, bővülnének a vállalkozási lehetőségek.- Van-e elképzelésük, hogyan hasznosítják a lakásokat a jelen- légi laktanyában?- Erről még javában megy a vita, még az átadás árában sem tudtak az illetékesek megegyezni. A repülőtér működtetéséhez hozzávetőleg 90 lakásra lenne szükség, ám az erre a célra felhasználható épületeket még nem jelölték ki. Várjuk a versenytárgyalás kiírását, hogy tovább tudjunk lépni. V.I.I. Környezetvédelmi intézkedés a Tisza-tónál A Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csütörtökön reggel 8 órától elzárja a Tisza-tó 5-ös, a 6-os és a 8-as számú öblítőcsatomáját. Az intézkedést környezetvédelmi szempontok teszik indokolttá. A Felső-Tiszán az elmúlt időszakban kedvezőtlen és nagyon labilis vízminőségi állapot alakult ki. A kiskörei tározó medencéjében a vízlépcső feletti duzzasztott szakaszon a vízszíneződés már megszűnt, a víz minősége jó, az élővilág az évszakra jellemzően változatos és gazdag. Az öblítőcsatomák zsilipjeinek a lezárásával elejét veszik annak, hogy a felső vízgyűjtőkből esetleg újabban érkező kedvezőtlen minőségű Tisza-víz bejusson a jelenleg már megfelelő minőségű tározómedencébe. Kevés a jószándék Amire alapozni lehet