Új Néplap, 1990. augusztus (1. évfolyam, 98-123. szám)
1990-08-17 / 112. szám
1990. AUGUSZTUS 17. 3 A Kisújszállási Nagykun Tsz ipari üzemága ebben az évben 1500 kandallókályhát gyárt (két változatban) NSZK-piac- ra. Ennél jóval több a rendelésük, viszont egyelőre a kapacitásuk ennyit bír el. Egy újabb, szintén német cég most jelentkezett jelentős rendeléssel háromféle kandallóból. Felvételünkön a fatüzelésü kandalló szerelése látható. Fotó: Mészáros (Folytatás az 1. oldalról) dése. A termelők véleménye alapján a kormány sürgősen mérje fel a pusztító aszály hatását és hozzon döntést a károk pénzügyi ellensúlyozására. A mezőgazdasági termelés folymatossága érdekében a termelők gyors intézkedést várnak az aszálykár elismerésével és pénzügyi ellentételezésével. Becslésünk szerint a kieső termékmennyiség értéke a termelő- szövetkezetknél elérheti a 30 milliárd, országosan az 50 milliárd forintot. (A MOSZ közleményének közreadásával egyidőben a Földművelésügyi Minisztériumban alkalmunk volt tájékozódni arról, milyen központi intézkedéseket tervez a tárca. Erről és a megyei kezdeményezésekről olvashatnak az alábbi írásunkban.) Segítség csereakciókkal, árengedménnyel A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott információk alapján a minap tájékoztattuk olvasóinkat a rendkívüli szárazság okozta károk országos összesítéséről. Az őszi betakarítású növények - a napraforgó, cukorrépa és a kukorica - terméskiesése miatti 20 milliárdot meghaladó veszteség a folytatódó kánikulában napról-napra nő, ahogyan a talajban található, mindössze 35-50 mm közötti vízkészlet fogy. A tárca mezőgazdasági főosztályának újabb tájékoztatása szerint az aszálykárokat térségenként összesítő listán sajnos Jász-Nagykun-Szolnok megye vezet. Ebben a térségben a főbb növényeket figyelembe véve, az augusztus első dekádjában végzett felmérés szerint csak a mezőgazdasági szövetkezetek közösen művelt területén meghaladta az aszálykár az 1,5 milliárd forintot. A felmérés óta is tartós szárazság napról-napra tovább növeli az árbevétel kieséseket a megyében is. Megtudtuuk a főosztályvezetőtől azt is, milyen központi intézkedéseket tervez az FM a veszteségek ellensúlyozására, illetve milyen segítséget igényel ahhoz a társminisztériumoktól, a kormánytól. A kárt szenvedett nagyüzemek megsegítésének fontos feltétele természetesen a termés-, árbevétel- és jövedelemkiesések pontos ismerete. A megyei és országos szakigazgatási szervek legfontosabb feladata éppen ezért ezekben a napokban a konkrét üzemi veszteségek felmérése, összesítése. Annak ismeretében tesz javaslatot az FM a központi intézkedésekre. Segítségnyújtásnak - a napi üzemviteli gondok enyhítésén túl - elsődleges célja a jövő évi termelés feltételeinek biztosítása. Kedvező kamatfeltételű hitelek felvételét kívánják lehetővé tenni az aszálysújtotta üzemeknek, elsősorban vetőmag, műtrágya és üzemanyag vásárlásához, hogy idejében, jó minőségben földbe kerülhessen a mag, a tápanyag utánpótlás. Néhány gabonaforgalmi vállalat jelezte a minisztériumnak, hogy a jövő évi betakarítás utáni elszámolásokra is hajlandók őszi bú- za vagy árpa vetőmaghoz juttatni az anyagi gondokkal küzdő gazdaságokat. A rendkívüli időjárás miatt legkritikusabb helyzetbe került téeszek, állami gazdaságok veszteségrendezésére gyorsított szanálási eljárást is kilátásba helyezett a Földművelésügyi Minisztérium. A Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, valamint a Jászkun Vetőmag Rt.-nél érdeklődtünk, módjukban áll-e a megye aszály sújtotta gazdaságainak valamilyen, a jövő évi termelés megalapozását segítő kedvezményt adni? Mint megtudtuk - azon túl, hogy a Vetőmag Rt. már meghirdette a Il-es szaporulati fokú búza vetőmag 5 százalékos árengedményes vásárát - a két cég egyfajta csereakciót is lehetővé tesz. A GMV a nagyüzem által arra a célra átadott étkezési búza árát a vetőmagosoknak fizeti ki, az Rt. vetőmagot ad cserébe a termelőknek, akiknek az étkezési és a vetőmag minőség közötti árkülönbözetet sem kell előteremteniük, mert azt a GMV a jövő évi betakarításig megelőlegezi számukra. Külföldi és magyar cégek részvételével Konferencia beruházások ösztönzésére A Pénzügyminisztérium eljuttatta az MTI-hez azoknak a magyar és külföldi vállalatoknak a végleges listáját, amelyek részt vesznek a Világbank egyik fiókszervezete, a MIGA (Multilateral Investment Guarantee Agency) nemzetközi beruházásbiztosítási ügynökség által szeptember 10. és 12. között rendezendő beruházásösztönző konferencián. Néhány napja külföldi hírügynökségek a MIG A new york-i bejelentésére hivatkozva azt közölték, hogy elkészült Magyar- országon egy 33 vállalat nevét tartalmazó privatizációs lista, s a felsorolt vállalatokat a magyar kormány külföldi tőke bevonásával kívánja privatizálni. A hírt azóta a Pénzügyminisztérium már többször cáfolta, magyarázatként hozzáfűzve, hogy a felsorolt vállalatok nem egy privatizációs kormánylista szereplői, hanem azok a magyar cégek, amelyek részt vesznek a nemzetközi beruházási konferencián. Egyébként a vállalatokat valóban kiválasztották, mégpedig a Földművelésügyi Minisztérium, továbbá az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakértőinek ajánlása alapján a Pénzügyminisztérium és a MIGA szakemberei. A részvétel azonban önkéntes, s olyanok is jelentkeztek, akik a Heti Világgazdaságban közzétett felhívást olvasták, sőt, megtalálhatók a résztvevők között magánvállalkozók is. A közös a konferencia magyar résztvevői között az, hogy valamennyien érdekeltek a privatizálásban, a külföldi tőke bevonásában. A konferencia célja az, hogy a résztvevők - főleg a külföldiek - megismerkedjenek a kormány privatizációs elképzeléseivel, a külföldiek magyarországi befektetéseit érintő politikájával. A magyar cégek közül 13 az elektronikai ágazatban tevékenykedik, négy nagy bortermelő, 16 pedig mezőgazdasági termékek feldolgozásában érdekelt. A külföldi résztvevők nagy része nem azokból az országokból érkezik, amelyekkel Magyarországnak a legfejlettebbek a gazdasági kapcsolatai. A legnépesebb a japán delegáció, a nagy koreai cégek elsősorban budapesti képviseletük útján vesznek részt; érkeznek befektetők Nagy-Britanniából, Belgiumból, Spanyolországból, Franciaországból és az Egyesült Államokból is. Japánból elküldi képviselőit a Mitsubishi, a Marubeni Corporation, a Szumitomo, valamint a Toshiba Corporation. Dél-Koreából a Daewoo International, a Hyundai Corporation, a Samsung szakemberei jönnek el. Olyan nemzetközi szervezetek képviselői is Budapestre jönnek a befektetési tanácskozásra, mint az Európai Közösség, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, a Nemzetközi Valutaalap, az UNIDO, a Világbank. A MTESZ csütörtökön tanácskozást tartott az önkormányzati törvényről, valamint az önkormányzati szervek és a szövetség együttműködéséről. A konzultáción résztvevők úgy foglaltak állást, hogy az ország előtt álló feladatok nem oldhatók meg a reálértelmiség, s annak társadalmi szervezetébe, a MTESZ-be tömörült 170 ezer szakember részvétele nélkül. A szövetség és területi szervezetei, tagegyesületei felajánlották segítségüket a Parlamentnek, a kormánynak és a helyi önkormányzati szerveknek, hogy tudományosan megalapozott döntések születhessenek és azok végrehajtása sikeres legyen. A tagegyesületek és területi szervezetek rendszeres szakmai segítséget kívánnak nyújtanak a városok, községek önkormányzatainak a régiók műszaki-tudo- mányos-szociális ellátásának fejlesztéséhez, a szerkezetváltás miatt szükségessé váló át- és továbbképzés szervezéséhez. A MTESZ kiemelt feladatának tekinti az önkormányzati szervek tudományos-technikai információellátását is. Az együttműködés feltételeinek további meghatározására november 15-16-án Pécsett a MTESZ szakmai tanácskozást szervez. (MTI) Tények, adatok Jász-Nagykun vármegyéről Csökkent a megye népessége Növekedett az aprófalvak száma Közismert, hogy hazánkban már több mint két évszázada tízévenként népszámlálást tartanak. A legutóbbi felmérés előzetesen feltárt eredményeit az alábbiakban ismertetjük. A népesség alakulásának tényezői Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 1990. január 1-én 426 ezer fő volt, 4,5 százalékkal, 20 ezer fővel kevesebb, mint tíz évvel korábban. Az ország népessége ebben az időszakban 3,1 százalékkal fogyott, és jelenleg 10,4 millió. E lakosságnak 4,1 százaléka él a megyében. A népességfogyást igen sok tényező befolyásolta, amelyben szerepet játszottak a népmozgalmi események és az elvándorlás is. Az évtized második felében mérséklődött a házasságkötések száma. Ezt jelzi, hogy amíg 1980 elején évente több mint háromezer, addig 1987-től már csak 2600-2700 házasságkötés történt. Növekvő mértékű volt a válások száma, ugyanis az évtized végén ezer házasságkötésre már négyszáz körüli válás jutott. A házasságot felbontó nőknek 40 százaléka, a férfiaknak pedig egyharmada harminc év alatti volt. Az élve születések száma évenként fokozatosan mérséklődött. Ennek részbeni oka a szülőképes korba kerülő nők számának visszaesése, illetve a családok kevesebb gyermekvállalása. A megszületett gyermekek egytizede leányanyáktól származott. Megemlítjük, hogy több mint harmincezer terhességmegszakítás is történt, amely megközelítette az élve szülöttek 60 százalékát. A mintegy háromezer fős természetes fogyás fő előidézője volt a halálozások magas, évenként 5900-6500 közötti ingadozása. A meghaltak egyötöde nem érte meg a nyugdíjas kort,és főként a férfiak halandósága fokozódott. Változatlanul a legtöbben a keringési rendszer különböző betegségeiben (55 százalék) halnak meg. Növekvő mér-, tékben halált okozott a rák (1/5). Több mint ötezer személy erőszakos módon halálozott el, és ennek fele öngyilkos volt. Az évtizedben a migráció némileg növekedett. A mintegy 17 ezer vándorlási veszteségnek 58 százaléka munkavégzés, 22 százaléka tanulás, 1/5-e pedig családi és egyéb okok miatt következett be. A megyében a nőtöbblet tíz év alatt emelkedett, ugyanis elsősorban a férfiak nagyobb mértékű elvándorlása és halandósága következtében ezer férfira 1061 nő jut, ez az egy évtizeddel korábbinál tízzel több. Mindössze 12 községben él több férfi, mint nő. A települések nagyságának változásai Az elmúlt tíz évben öt új város alakult, így a mindenkori jogállást figyelembe véve, a városi népesség aránya 46 százalékról 59 százalékra nőtt. A városokban lakók hányada meghaladja a Budapest nélkül számított országos átlagot, amely 53 százalék. Az ez év eleji szervezeti állapotot tekintve, tíz év alatt a városok népessége 2,4 százalékkal, 6 ezer fővel, a községeké pedig 7,5 százalékkal, 14 ezerrel fogyott. A természetes fogyás és a vándorlási veszteség következtében a 74 település döntő többségének a népessége csökkent. A városok közül tíz év alatt csak Martfű és Szolnok, a községek között pedig Rákócziújfalu, Tószeg és Zagyvarékas lakossága nőtt, Cserkeszőlőé pedig változatlan maradt. A lakosságszám mérséklődése tíz százaléknál kisebb mértékű volt 46, tíz és húsz százalék közötti 19 településen és ennél is nagyobb Jászágón, Jásziványon és Mezőhéken. A megyeszékhely 78 ezer fős lakónépességével az ország városainak sorában all. helyet foglalja el. Jászberény középvárosból kisvárossá vált, és hazánk városai között a népessége alapján a 41. helyen áll. A három legfiatalabb városunk népessége nem éri el a tízezer főt, de a legkisebb, Martfű is megelőz az országban húsz várost. Községeink egy része a népes- ségcsökkenés következtében más településcsoportba került. Korábban nem volt törpefalu a megyében, a 80-as években azzá lett Jászivány és Tiszainoka. Öttel nőtt az aprófalvak és hattal csökkent a kistelepülések száma. Kisfaluból aprófaluvá esett vissza Jászágó, Kétpó, Mester- szállás, Nagyrév, Szászberek, Tiszaigar és Tiszaug. Az 1980- ban még középfalu Jánoshida kishelységgé, a nagyfalvak közé sorolt és korábban városfejlesztésre is javasolt Abádszalók pedig a középfalvak közé tartozik. LakásáUomány, lakásviszonyok Előzetes adatok szerint a megye lakásállománya január 1-jén 164 ezer volt, 6 százalékkal, mintegy tízezerrel több a tíz évvel korábbinál. A gyarapodás mértéke csak Bács-Kiskun, Békés és Nógrád megyékben volt kisebb a megyeinél, ennek ellenére a laksűrűség a negyedik legjobb az országban. Lényeges lakásszaporodás azonban a városokban (11 százalékos) és néhány községben, így pl. Fegy- vemeken, Rákócziújfalun és Ti- szatenyőn következett be. A 62 község közül harmincban kevesebb a lakások száma a tíz évvel korábbinál. A lakásviszonyok javulását jelzi többek között a nagyobb szobaszámú lakások gyarapodása. Az egyszobás lakások aránya 30 százalékról 18-ra mérséklődött. A három és több szobás lakások 1/3-os hányada ellenére az ország megyéi közül csupán Békést előzzük meg. A lakások szobaszám szerinti összetétele a városokban valamivel kedvezőbb, mint a községekben. Ez főként az egyszobás lakások arányának (16 illetve 20 százalék) a különbségében mutatkozik meg. A megyeszékhelyen viszont a másfél-kétszobás lakások vannak túlsúlyban (56 százalék), és itt még a megyei, valamint községi átlagnál is kisebb a három és több szobás lakások hányada. Dr. Végső Zoltán statisztikai tanácsos a Megyei Statisztikai Hivatal fömunkatársa Nem a kenyérgyári rekonstrukció okozza az időnkénti kenyérhiányt Törökszentmiklóson. Igaz, jelenleg a karcagi és a szolnoki gyár látja el a várost, ők azonban a kereskedelem által rendelt mennyiséget szállítják. Egyébként jól halad az építkezés, jelenleg a sütőtér betonozását végzik a költségvetési üzem dolgozói. Október 15-ére szerelik be a technológiai gépeket, amelyeknek 80 százaléka vadonatúj. Várhatóan november elejétől sütnek kenyeret és péksüteményt újra a miklósi gyárban. Fotó: Mészáros
